Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-12 / 41. szám

— Szüreti mulatság. A szekszárdi róm. kath. legényegylet vasárnap tartotta fényesen sikerült szüreti mulatságát. Hat csőszleány és hat csősz magyar ruhában, kisbiró és jegyzők vezették a szüretet. 5 órakor vonultak a bíró* néért, majd megkezdődött a szüret, szőlőlopás, konfettizéB. A legszebb pontja a mulatságnak a csőszök és csősznők által előadott magyar palotás tánc volt, melyet közkívánatra többször megismételtek. Az anyagilag is kitünően sikerült mulatság a hajnali órákban ért véget

— Hol volt nagy szüret ? Osztrák borászati szak férfiak tanulmányoztak hazai szőlőtelepeinket és többször érdeklődve szemlélték azokat a szőlő- trágyázásokat és ennek eredményeit, amelyet a kőbányai szárított kizósertéstrágyával végeztek. Felette fontos az a körülmény, hogy a sertés- trágyának három évi biztOB hatása mutatkozik, a növényt megerősíti és ellenállókká teszi minden növényi betegségekkel szemben Elősegíti a beér est és igy normális érés idejében bcállani szokott elemi csapások ellen nyújt indirekte védelmet. — A kőbányai szárított hizósertéstrágya foszforsav, káli és nitrogén tartalmánál fogva teljes trágyázásra alkalmas, de a típusos szervet- leu trágya-alkatrészeken kívül további egészében felette fontos és értékes mennyiségű szerves trágya unyagokat tartalmaz.— Es épp e szerves trágyaanyagok lenyészágyai azon baktériumnak, amelyek a levegő nitrogénjét a növény számára megkötni képesek. Ilyen módon a gazdák ingyen jutnak a szüksége-* nitrogén trágyához. — A szárított kőbányai bizósertéstrágyát egyes-egyedül a Budapest Kőbányai Trágyaszáritógyár, Bnsányi Schi- ti’uxnf és Társa, Budapest, IV. Üllői ut 21. gyártja, — tizenöt éves tapasztalat és a gazdák elismerő levelei alapján az a legelőnyösebb terméseredményekről számol be és u levelek másodlatát közjegyzőileg hitelesítve, kivonatra ingyen meg is küldi.

— Meghalt a hivatalában. A szekszárdi tn. kir. pénzügy igazgatóságnál folyó hó 8 án nem kisebb látogató jelent meg, mint a túlvilágnak egyedül való szállítója, a fugyoskezü halál. Egy öreg, tipikus napidijast, a 65 éves Rittinger Antalt szóliiotta el Íróasztala mellől, utolsó útjára. Harminc esztendőn át küzdött, fáradt a különben építész-technikus képzettségű és festőművész hajlamú Ritlinger Antal asztala mellett görbééivé, azért a trjindennapi kenyérért, amit az imádság mellett fáradságos munka ellenében nyújt csak a sors s különösen a dijuok sors. — Lelkiismeretes, pontos b dijnőki állása ügykörét meghaladó munkát végzőit úgyszólván a halála percéig, amíg agóniába nem esett munkája közben. A magános életet élt üreg dijnokot a Fen nc-küzkórházba szállították, hol pár perc múltán hivatalosan is konstatálták a beállott halált. Helyben hozzátartozói nőm lévén, temetéséről kartársai gondoskodtak. — Folyó hó 10 én helyezték örök nyugalomra holttestét, a temetésen a kir. pénz ügy igazgatóság és a hozzá tartozó h vatalok tisztikara is megjelent. Az elhunyt 20 éven át, ügybuzgó jegyzője volt a Szekszárdi Temetkezési Egyletnek s mint értesülünk, a' egyesület választmánya a folyó hó 11 én tar- lőtt rendkívüli ülésében érdemei és odaadó szolgálata elismeréséül elhatározta, hogy az elhunytat az egyesület halottjának tekinti s ennek kifejezéséül temetési költségeiről külön is gondoskodik. A végtisztességeu megjelent a Temetkezési Egylet képviseletében dr. Fent Ferenc apátplébános, elnök és dr. Steiner Lajos alelnök is.

A Szekszárdi Népbank, mint értesülünk, a régi jó hírnévnek Örvendő Fonciére Pesti Biztosító intézet, megyénkre terjedő központi föügynökséget átvette s mint ilyen is készséggel áll ügyfelei rendelkezésére. A biztosítási osztályának vezetésevei, Serényi Zsigmond a „Fonciére“ régebbi tisztviselője bízatott meg 6 rendeltetett ki.

— Hirtelen halál. Ozv. Dúzs Sámuelod szül. Németh Lídia életének 59 ik évében Szoksz árdón hirtelen elhunyt. Temetése folyó hó 8 án d. u. fél 5 órakor ment végbe nagy részvéttel. Koporsója felett Gödé Lajos ref. lelkész megható beszédet tartott. Gyászolják: özv. Németh Zsigmondné szül. alistai laki Laky Zsuzsanna édes anyja. Dúzs Dezső, Dúzs Irén, Dúzs Sámuel gyermekei, alsóborsodi Csorba György veje, gyermekeivel. Dúzs Dezsőné szül Szigathy Berta menye. Dúzs Irénke unokája. Rebekáé Németh Zsuzsanna fiával, özv. Micskyné Németh Mária gyermekeivel testvérei.

— Időjárásunk. A mostani kedvező őszi időben kissé borzongva olvassak Sziriusz időjóslását, mely e hónap végére hűvös időjárást helyez kilátásba, Szirtus szerint októberben az időjárás elég szép és kedvező lesz 22-ig. Ettől kezdve azonban hideg, szeles napok ígérkeznek. Több helyen kisebb havazások lesznek éjjeli fagyokkal. Október hónapban kisebb-nagyobb földrengések is ígérkeznek. A földrengésből mi is részesülünk,' mert hazánkat is érinteni fogja. De igaz lesz e ?

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

— Ügyészségi megbízás. Az igazságügyminiszter Kántz Jenő paksi kir. járásbirósági joggyakornokot a paksi járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyettesévé rendelte ki.

Gyanús megbetegedés. Muller István hsjóslegény gyanús- körülmények között Budapesten megbetegett és Tolnára utazott, ahol nagy félelmet okozott az a hir, hogy Müller István kolerás. — Az esetről a hatóság is értesült és a legszigorúbb óvintézkedéseket rendelte el. — Az esetről a lapok ezt közölték: „Müller István tolnai hajóslegény, Rozmayer Ferenc hajótulajdonos híjáján Budapestre jött, ahol kob-ragyanus tünetek között megbetegedett. Amikor a- hajó Budapesten éjjel kikötött, Müller félelmében, hogy beszállítják a járványkórházba, megszökött a hajóról Vonatra ült és Sárbogárdon át a tolna- müz8Í állomásra utazott. Egész utón valósággal fet- rengett a vasúti kocsiban, úgy, hogy többen kiszálltak mellőle a közbeeső fejérmegyei álíomá sokon is. Koleragyanusnak találták, otthon ápolják most lakásán.“ — Mint értesülünk, megalla- pirtatott, hogy Müller István tolnai hajóslegény nem kolerás.

Halálozás. A szekszárdi m. kir. selyem- tenyésztési orsz. főfelügyelőség egyik szorgalmas és hasznos tisztviselője: Toppler József folyó hó 1 én éjjel 51 éves korában elhunyt. — Temetése múlt hétfőn d u. 4 órakor ment végbe általános részvét mellett, melyen a selyemtenyésztési tiszt viselők testületileg jelentek meg és a szeretett tiszttárs koporsójára díszes koszorút helyeztek el. Halálát Topp er Irma, Toppler István és Topp ler Andor gyermekei gyászolják.

A hordóhitelesitö hivatalok fentartása. A kereskedelmi miniszter junius 18 án 44202/913. szám alatt rendeletet bocsátott ki az 1874 évi VIII. ÍÖsV énycikk alapján felállított hordóhitele- site hivatalok további működése tárgyában 1909. január 7 én 1054. sz. alatt kiadott rendelet hatályának ujabbi meghosszabbitása iránt. A rendelet a következő : Miután a magyarországi törvényhatóságok, városok és községek egy nagy részének az 1874. évi Vili. t.-c. alapján , felállított hordójelző hivatalokká leendő átalakítása iránt az 1907 évi V. t.-c 39. § a alapján hozott határozatai ezidőszerint még végrehajtva nincsenek, sőt ezek jelentékeny része kormányhatósági jóváhagyás hiányában még jogerőssé sem vált s miután ily viszonyok között az ülető törvényhatóságok, városok és községek a hordójélzóst 1913 julius elsején már 1907. évi V. t: c. 25. § a értelmében felállított, illetve felállítani szándékolt, vagy a törvény 39. § a alapján átalakított hordójelző hiva tatokkal végeztetni képesek nem volnának, a további működésüket 1913. december 31-ig meg- hosszabbitom.

— Dobos újabb Sikere. Az aeroszövetség vasárnap tartotta meg a második vidéki repülő napot Szombathelyen. Az első repülőnap pünkösdkor volt Újvidéken. A szombathelyi versenyre Wittmnnn, Dobos, Lányi és Prodatn pilóták neveztek ; de a kedvezőtlen idő miatt délutánig csak 3 pilótának sikerült rondbehoznia a gépet s felszál'lani. Dobos István, a rokonszenves fiatal pilóta mindjárt a startversenyben az I. dijat nyerte. Az időtartam versenyben is ő lett győztes 56 perces repüléssel. Wittmann viszont a gyorsasági és távolsági versenyben vitte el az I. dijat, mig Dobos a II. dijat nyerte meg.

— Csödmegsz ilntetes. A szekszárdi kir. törvényszék Engelmann Gyula be nem jegyzett kereskedő ellen a csődöt megszüntette.

O

— Öngyilkosság. Végh Jenő, a Tamásiban levő „Tolnamegyei Központi Takarékpénztár“ könyvelője veronállal megmérgezte magát. Tettének oka reménytelen szerelem.

— A detail-kereskedelem fejlődése. A közvetlen fogyasztóknak a legkülönbözőbb árakkal való ellátása ma már nem olyan egyszerű és könnyű, mint egy két évtizeddel ezelőtt is volt. Nemcsak az nehezíti meg a detailüzletek veze teáét, hogy az áruk fajtái, minőségei és minden tekintetben való változatai megsokszorozódtak s ezzel a közönség igényei is nagyobbak lettek a kicsinyben való árusítással szemben, hanem talán még inkább az, hogy a verseny a közvetlen fogyasztók kiszolgálásában rendkívül kiélesedett és'azt, aki a maga vevőközönségének valamilyen tekintetben nem tud újat nyújtani, azt az élelmesebb, leleményesebb versenytársak konkurenciája elnyomja. A verseny elfajulásában nálunk nagy része van annak, hogy Magyarországon, de még Ausztriában is csak elvétve akad olyan gyáros, aki ne maga gondoskodnék készítményeinek elhelyezéséről, megkerüli a nagykereskedőt és gyakran ugyanazon árakon és feltételek mellett szolgálja ki a detailistát, mint a nagykereskedőt, ezzel pedig a nagykereskedőt arra kényszeríti, hogy kicsinyben is árusítson és igy konkurense legyen a detaiiistáknak. Speciális magyar baja a

1913 október 12.

detáil-kereskedelemnek és főleg kisebb vidéki helyeken érezhető a fogyasztási szövetkezetek túltengőbe. A papi befolyással, felekezeti, nemzetiségi és politikai jelszavakkal propagált szövetkezetek illegitim versenye ellen az egyes kereskedőknek alig van valami védelmi eszköze. Kereskedelmi teBtületeink és egyesületeink pedig erőteljes, céltudatos és igy eredményes akcióra nem képesek, legalább eddig semmi pozitivnmot nem tudtak produkálni. A gazdasági élet fejlődése ezeken kívül a detáil kereskedői-in újabb ellenségeit szülte, amelyek ellentétben a szövetkezetekkel, inkább a fővárosban és nagyobb városokban feküsznek rá az egyes szakmabeli kicsinyben árusító üzletekre. Az áruházak és egyes gyári cégek fióküzletei ezek. Magyarországon még ke vés az olyan áruház, amilyen ma már a külföld minden nagyobb városában található. Az amerikai, német, osztrák stb. áruházak nemcsak a tömegforgalommal igyekeznek ellensúlyozni azt, hogy időnként egyes árukat csekély haszonnal árusítanak, hanem még inkább azzal, hogy minél több féle árut tartanak és ezzel a közönség egy részét valósággal lekötik állandó vevőiknek. Nálunk legföljebb arészletüzletekben támadtak egyes igazi áruházak, de ezeknek a legnagyobb része sem tud igazán prosperálni, mert a magyar közönséget hajlama inkább a speciális üzletek felé vonzza. Es épen ez a hajlam okozza azt, hogy minél több és több gyári vállalat létesít egyes városokban fiókokat, amelyekben gyakran nemcsak saját késziményei- vel szolgálja ki a publikumot, hanem idegen gyártmányokat is árusít. Ámbár ez elvitázhatat- lanul visszaélés és nem is anuyira a közönséget károsítja, mint inkább a szolidan dolgozó kereskedőknek sérti nagy mértékben az érdekeit, ez ellen nálunk alig lehet védekezni. Pedig a szolid, egy szakmát a ni iga anyagi erejéből megfelelő keretek között Uultiváló detáilkereskedelemre a vevőközönségnek magának is malhatatlauul nagy szüksége van, a nagyvárosokban talán még inkább, mint a kisebb helyeken. Kisebb helyeken közönség és kereskedő sűrűbben érintkeznek egymással, mint a nagyvárosokban és igényeikben inkább alkalmazkodnak egymáshoz, ahol egyes vevő kategóriáknak más-más detáilüzletra van szükségük. — A detáilkereskedelem fejlődésének . irányai olyan nagy közgazdasági fontossággal bírnak, hogy ezek felett minden kereskedőnek érdemes elmélkednie.

A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos dijakat kérjük a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni.

— Ott hagyta, mint Szent Pál az oláhokat! Azt lehet mondani arra az atyai fogadtatásra, amiben Dr. Balogh igazságügyi miniszter a budapesti kir. bírósági jegyzőket részesítette, mikor a birói kinevezés érdekében a mait heten kitin cselt alázattal a kormányhatalom igazságügyi ágazata fejénél a független magyar bíróság helyzetét perszivláló jegyzői kari deputatio. Kijelentette a miniszter, hogy semmi közük hozzá, hogy ő kit juttat a birói tahit hoz; ő nem engedi magát terrorizálni (!) Ezzel sarkon fordult, s ott hagyta a deputátiót, arról sem nyilatkozva, hogy protektionálni hagyja e magát. Állítólag igy folyt le ez a kihallgatás, s ha igaz, szomorúan jellemző minden irányban.

— Tisza István gróf ismét alul került. Nem a hatalomban. Ott most ő van fölül. Érzi is azt e hazában minden élő lény. A hatalomban nagyon is, súlyosan is fölül van. Hanem a hata lom gyakorlásának, birlalásának, a kormányzat irányzatának igazát bizonyítván, került aluliamét.. Andrássy Gyula teperte le. Nem is először. Nem is utoljára. Mert Tisza István még sokszor alkalmat ad erre a bírókra. És Tisza István nem hagyja magát Nem elég neki, hogy ő kormányoz. Nem elég neki, hogy „megmentette a parlamentarizmust“. Nem éri be azzal, hogy „munkaképessé tette az országgyűlést“. Oazt is be akarja mindig bizonyitaui, bogy neki igaza van. És hogy csakis neki van igaza. Sőt másnak nem is lehet igaza soha, mig ő «!. Az ellenzéknek meg ne is merjen eszébe jutni, hogy csak egy szemernyi igaza is lehetne valaha. Andrássy meg ... no az meg menjen vadászni. — El is ment. És ott, a magas hegytetőn, csak úgy foghegyről felelgetett az újságírónak a hozzáintézett kérdésekre. — Es Tisza István a földre került. Kisült, hogy ismét nincs igaza. Hogy szerencsétlen vállalat az, ha valaki törvényellenes tényeket fedezve, brutalitásokat követ és követett el s mindent, amit tes,z, törvényeseknek hirdet és hirdettet. S e mellett- kisült, hogy amit ósinált, pl. a választói jog, s amit még elintézni akar, pl. a közigazgatás államosítása, — mind rossz is. Akkor is rossz lenne, ha Tisza a törvényességet egy hajszálnyira sem érintette volna. Erre aztán az itthoni kormánylapocskák köpködtek, a kormánylapok csavarin- tottak, a külföld kormánypártoló, de komoly lapjai azonban nem tudtak mást mondani, mint,