Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-21 / 38. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 szeptember 21. Az Országos Alkotmánypárt. Nem tartozunk ugyan a 67-ek közé, de azért elveink fentartása mellett szivcsen üdvözöljük gróf Andrássy Gyula zászlóbontását, mely múlt vasárnap ment végbe az ország szivében. Ezzel teljesedésbe ment az a régi vágy, hogy alkotmányos eszközökkel meg kell állítani Tisza Istvánt és pártját az alkotmány rombolásában. Az Országos Alkotmánypárt 67-es alapon meg akarja szüntetni Magyarországon az erőszak uralmát, a panamázást és vissza akarja állítani a megtépett alkotmányt, a békét és a közéleti tisztességet. A megbélyegzett, erőszakkal és pénzzel összegyűjtött munkapártnak vezetőivel együtt el kell tűnni a szereplés színpadáról. Hogy ez megtörténhessék, arra vállalkozott a megalakult tisztességes Országos Alkotmánypárt, amelynek pro- grammja nyílt és világos. Az uj párt tagjai között nem találunk panamistákat, hanem ott látjuk mindazon hatvan- hetes politikusokat, akik a magyar nemzetért, a nemzet boldogulásáért és nagyságáért tisztességes eszközökkel akarnak küzdeni. Gróf Andrássy Gyula beszédjéből röviden közöljük az alábbi jellemző kijelentéseket: Két ok vezet — mondotta .— hogy az uj 67-es pártot megalakítsam. Az egyik, hogy az alkotmányt napról-napra rombolják, a másik, hogy aki pedig ezt nyugodtan nézi, az frivol játékot üz a magyar nemzettel. Magyarország az utóbbi évtizedekben egészen a centralizmus felé haladt. Az ország ezt a fejlődést eltűrte, egyrészt a nemzetiségek miatt, másrészt abban a reményben, hogy az erős központi államhatalmat a parlament ellensúlyozni fogja. Már pályája kezdete óta folyton azon dolgozott, hogy ezzel szemben a közszabadságok biztositassanak és az önkényt kizárja. Ebben a törekvésében mindig szemben találta magát gróf Tisza Istvánnal, aki mindig arra tört, hogy lehető sok [hatalom öszpontosittassék a kormány és többség kezében, a többség legyen fegyelmezve, egy-két ember irányítása alatt, akik igy az országot akaratuk szerint kormányozhassák. Tisza a házszabályokat feltétlenül szigorítani akarta, a szóló csak úgy, hogy a közszabadságokat is megerősítsék. Tisza győzött és ma köny- nyebb meghamisítani a nemzeti akaratot, mint bármikor. A Désy-per bebizonyította, hogy a kormány már az állam pénzét használja fel politikai céljaira és a legszomorubb, hogy a biróilag megbélyegezett panama után is Lukácsot tovább támogatta a többség, a főrendiház s utódja lett Tisza, aki szolidáris a múlttal. Reparációra nem is gondolnak. Maguk teszik lehetetlenné, hogy az ellenzék visszatérhessen, mert vagy elfogadja az ellenzék az érvénytelen házszabályokat, vagy pedig dulakodik és verekszik. Az elnök teljesen a pártszenvedély szolgálatába adta magát. Aktiv gót. — Fiatal férjecskék osontak a podesztához lopva, suttyomban, ők is kiváncsiak voltak a bugyogóra. Mert haj’h nem lehessen tudni ! — Legtöbb ember magáról ítél. Végre egy bankliu titkolózva, diszkréten, de annál állhatatosakban, suttogta utón útfélen, hogy ő tudja, kié a bugyogó. Egy karcsú, gyönyörű barna asszonykára fogták, hogy övé a csipkés lelenc. Olyan diszkréten, olyan tapintatosan sugdosták a szenzációs fölfedezést, hogy a karcsú nő csomagoltatott és otthagyta Abbáziát — bugyogóstól. Notabene, a bugyogó gazdája nem is nő volt, hanem egy férfi, egy bécsi fehérnemű cég púderes arcú, festett hajú utazója. O eszelte ki ezt a „szellemes** viccet, az ő mintakollekciójából került ki a kis bugyogó, a szegény bugyogó, amit a kopasz bácsik és szerelemféltő férjek féltékenységi rohamaikban darabokra tépdesve, magokkal vittek. Zsemley Oszkár. katonákat állítottak be a házba, hogy a képviselőket levághassák, anélkül, hogy á mentelmi jogot megsértenék. Ha a Gerő ügyben nem állapítják meg a mentelmi jog sérelmét, kiközösítik magukat a világ összes parlamentjeinek köréből, ha pedig elítélik az eljárás, akkor maguk ismerik el, hogy abszurdumot csináltak és nem érdemesek arra, hogy törvényeket alkossanak. Sajnos, ha nem sikerül őket megbuktatni, még sok u j merénylettel lesz dolgunk, mandátum- fosztással és egyébbel. MasyaroRzfis lótenyésztésének jelene. Irta: Báró Podmaniczky Gyula. .• s ■ # A lótenyésztés, akár a lovak létszámát és a tenyésztésnek ujabbkori haladását tekintve, akár a kormánybeli gondoskodás fokát, mely ez őstermelési ág állami támogatásában úgy régebben, mint legkivált az utóbbi évtizedekben hagyo- mányszerüleg mutatkozik, kiváló helyet foglal el a magyar birodalom mezőgazdasága terén. Magyarország lóállománya az 1911. évi állatszámlálás alapján 2.001,399 darabra rúg, esik a négyszög kilométerre 7 darab. Összehasonlítva ez adatokat a többi európai országokkal, azt találjuk, hogy az 1907 évi állatszámlálás szerint Németországban 4.345,043 lóból esik egy négyszögkilométerre 8 0 drb, 1911-ben Magyar- országban (Horvátország kivételével) 2 001,399 lóból 7.1, 1911-ben Angolországban 2.023,711 lóból 6 4, 1909-ben Franciaországban 3.236,130 lóból 6.0, 1910-ben Ausztriában 1 802,748 lóból 6.0, 1910-ben Oroszországban 22,696,000 lóból 4.5, 1908-ban Olaszországban 955,878 lóból 3.3 darab. Ez adatokból kitűnik, hogy a lovak számá7 nak a területhez való Viszonyát illetőleg Magyar- ország az államok sorában a második helyen áll. A lovak számát a lakosok számához viszonyítva, Magyarország még kedvezőbb helyet foglal el, mig Németországban 1000 lakosra 67, Ausztria - ában 63, addig Magyarországban 110 drb ló esik. Legutóbb, 1895-ben, Magyarország lóállománya 1.972,900 darab volt, ezzel szemben az 1911. évi áliatszámlálás szerint a lóáliomány 2.001,399 darab vagyis lóállományunk 28.499 darabbal szaporodott. Tehát szaporodott oly időben, midőn a gazdasági viszonyok hátrányosan alakultak a tenyésztéssel szemben. Lóállományunk szaporodásával lókivitelünk mindenkor lépést tartott, igy 1911-ben lókivitelünk 62,551 darabra rúgott, 38.625,690 korona összértékben, az átlagár tehát 617.5 korona volt. A keleti származású sebes, szívós és kitartó magyar lovat már régóta ismeri és becsüli egész Európa, sőt hirneve ennek határain kívül is ismeretes, ugyannyira, hogy például a japán kormány közel egy évtized óta állami méneinkből fokozatosan szerzett tenyész- anyaggal sikerrel alapított törzseket méneseiben. Magyarországnak kétmilliót meghaladó lólétszámának még mindig tekintélyes részét képviseli az „Equees velox hungaricus“ elnevezés alatt régóta ismert, de a kor kívánalmaihoz ké pest jelentékenyen módosult kitűnő kocsis- és hátasló. Magyarország természeti viszonyait, égalja, talaja, közlekedési viszonyai s részben még külterjes gazdálkodása e lófajta tömeges tenyésztését igénylik. Ennek köszönhető, hogy a hadseregünk részére évente megkivántató pótlószükségleten felül 50—65 000 darab lovat exportálunk külföldre s emellett állíthatjuk, hogy minél több lovat visznek ki az országból annál többet és jobbat tenyésztenek itthon. A hadi célokra alkalmas lóanyag fejlesztése és tenyésztése iránti törekvés tehát teljes sikerrel járt. A fő tenyésztési elvek és irányok betartása mellett azonban éppen a jelen időben szükséges az intéző körök fokozottabb tevékenysége a lótenyésztés irányítása és támogatása tekintetében. Az ország gazdasági viszonyainak mindinkább az intenzív, belterjes kialakulása, s | nagy legelőterületeknek mivelés alá vétele, a közlekedési eszközök tökéletesítése, nagyban befolyással vannak egy ország lótenyésztésére, s e befolyásokat kellett részben honorálni, részben ellensúlyozni a kormányzatnak, hogy lóanyagunk a változott viszonyok közölt is megtartsa kiváló fajjellegét, szívósságát, munkabírását, a különféle égalji viszonyok iránt való ellentállóképességét. Nagy súlyt kell fektetnünk főként a hátrányos keresztezések kizárására, mivel, sajnos, erre úgy a lónál, mint más állatfajnál 'is a gazdák mindenkor saját kárukra nagy hajlandóságot mutatnak. Az országos lótenyésztés vezetése a m. kir. földmivelésügyi minisztérium kebelében szervezett lótenyésztési főosztályban, illetőleg annak főnökében összpontosul. Ez nemcsak az állami lótenyésztési intézetek (ménesek és méntelepek) s ezek személyzetének összes ügyeit vezeti és intézi, de az országos főtenyésztés kérdéseibe vágó összes ügyeket is. Az állami lótenyész-intézetelc személyzete, a m. kir. honvédség állományába tartozó méneskar, katonailag van Szervezve. Szükséges és előnyös a katonai szervezet már azért is, hogy-a személyzet gyakori változásoknak ne legyen kitéve, s hogy a kellő szakértő személyzet mindenkor és minden körülmények között biztosítva is legyen. A kormány az ország lótenyésztésének fejlesztésére a következő intézetekkel és intézményekkel gyakorol befolyást: A négy állami ménes (Kisbér, Bábolna, Mezőhegyesen és Fogarasj. A négy állami méntelep : (Székesfehérvár, Nagykőrös, Debrecen és Sepsiszentgyörgy). Évente a tenyésztőktől 3 évet betöltött, azonban 8 évnél nem idősebb méneket vásárol. Ezenkívül az őszi budapesti ménvásáron az állam a versenypályáról lekerülő angol telivér méneket vásárolja meg. A méntelepek ménszüksógletének fedezésére az állam magánménesek tulajdonosaitól vesz éves korú méneket átlagáron. Hogy a községek megfelelő, ménekkel legyenek elláthatók, a kormány évente körülbelül 300 éves méncsikót vásárol s ezeket 3 éves korig felnevelve, az alkalmasakat igen mérsékelt árban községeknek átadják. A méntelepek állományából kisorolt, de tenyésztésre még alkalmas méneket tenyésztőknek igen mérsékelt áron eladják. Az állami ménesek számfeletti állományából kancákat adnak el oly árveréseken, melyeken csupán tenyésztők vehetnek részt. A kormány évente bizonyos összeget bocsát rendelkezésre a lódijazásokra és anyagilag támogatja a lókiállitásokat. A megváltozott gazdasági viszonyok következtében a kormány évi segélyben részesít oly községeket, szövetkezeteket és társulatokat, melyek közös legelőket tartanak fenn. Végül tetemes évi segélyben és dijakban részesíti a kormány az egyes lóversenytársulatokat. Hazánk lótenyésztését három csoportra osztatjuk: A) Az állami lótenyésztés, amelyre úgyszólván az egész ország lótenyésztése támaszkodik. (Állami ménesek és méntelepek.) B) A magántulajdonban levő ménesek lótenyésztése, melyek az állami ménesek működését vannak hivatva kiegészíteni a köztenyésztés érdekében. C) Az általános köz- tenyésztés, mely a fenti két csoportból nyeri életerejét s termeli, a tömeget. Magyarország lótenyésztésének jövője. Magyarország, tekintettel lótenyésztésére, igen kedvező helyet foglal el. Lótenyésztésének jellege ama típust foglalja magában, mely úgyszólván, nemcsak, hogy állandóan nagy keresletnek örvend, de mondhatni, hogy e lótipus kereslete évről- évre nagyban fokozódik is — ez a hadseregbeli ló — minden formájában, kezdve a könnyebb és nehezebb lovassági hátastól — a nehéz tüzérlóig. Magyarország lótenyésztése a jövőben is, úgy mint eddig, nagyban fog emelkedni. Ennek biztosítéka a lóárak évről-évre mutatkozó tetemes emelkedése, amely körülmény a lótenyésztésnek fokozott jövedelmező voltát is eredményezni fogja, Az automobilok révén a vontatásnál ugyan sok eleven lóerő nélkülözhetővé vált, de ennek Műtrágya!! Szavatolt 18 %-os műtrágyát, szuperfoszfátot,, kálisót, vasgálicot nagy és kis mértékbeni eladásra állandóan raktáron tart Sarkad! Andor a Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet Tolnamegyei képviselője Szekszárdon, a főpostával szemben. Eredeti MflliíllflV gyártmányú páros és páratlan sorú, va- === lIullllUl lamint mütrágyaszóró készülékkel ellátott vetöaépek, Bäcker ekék, valódi Rffayfarth valamint Pohl gyártmányú szölőpréés zúzok nagy készletben kaphatók Sark ad í Andor SépraktörúUan Szekszárdon, ui da II Cilii MI1UU1 =— a főpostával szemben. =
