Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-05 / 1. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 január 5. — A róm. kath. Olvasókör közgyűlése. A szekszárdi róm. kath. olvasókör a f. évi január 12-én tartja meg rendes évi közgyűlését, melynek legfőbb tárgya az elnök választás lesz. Miután a körnek jelenlegi ügybuzgó ügyvezető elnökét, Szabó .Géza tb. pápai káplánt a püspök szászvári plébánossá nevezte ki, nem kis gondot okoz a távozó elnöknek méltó utódot találni, mert köz­tudomású, hogy Szabó Géza fáradhatatlan volt a kör életének irányításában s vezetésében, nélküle már bajos elképzelni is a szekszárdi kath. kört, melyet nemcsak szűk és egyoldalú felekezeti egyesületté, de városi életünk kultur tényezőjévé épen Szabó Géza lett. Mint halljuk, 2 jelöltet is emlegetnek, egyik Kun Lajos belvárosi káplán, a másik a Szabó Géza helyére kinevezett uj hit- tápár, Meyer Lajos személyében. A f. hó 12 iki közgyűlésen kerül újból tárgyalásra az ominózus Szuliman ügy is, mely előre láthatólag békés el­intézést nyer, ugyancsak a házmesteri állás be­töltése ellen beadott felebbezés is, amelyet a leg­utóbbi választmányi határozat ellen azért adtak be, mivel a választmány által a 17 éve alkalma­zásban álló házmesterrel szemben megválasztott pályázó kérvénye a pályázati határidő után ada tott be. A közgyűlés többi pontja a rendes évi közgyűlési théma, hírlapok, folyó iratok járatása, eladása stb. Az uj törvény hatása, megyei tisztviselőink fizetésében. Az 1912. évi LVI1. t.-c. értelmében a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak fizeté­sében az ui esztendő örvendetes és más hivatali ágazatokhoz képest jóval előnyösebb változást hozott létre, mert ez a törvény nemcsak maga­sabb fizetési osztályokba való jobb beosztást, de ezenfelül úgy nevezett szolgálati pótlékban való részesülést is biztosit az alkalmazottaknak és választottaknak. — Előléptek magasabb fizetési osztályokba: Kurz Vilmos árvaszéki elnök és Szévald Móric főszolgabíró a VII. fizetési oszt. I. fokozatába, — Rassovszky Julián főszolgabíró a VII. fiz. oszt. II. fokozatába, — Nagy István főszolgabíró a VII. fiz. oszt. I. fokozatába; — Sörös József, Reich Oszkár szolgabirák és Végess János aljegyző a IX. fiz. oszt. I. fokozatába ; — Eri Márton dr. főjegyző és Steinfeld Béla árv. ülnök a VII. fiz. oszt. II. fokozatába; — Papp Gyula és Haypál Sándor árvaszéki ülnökök a • VII. fiz. oszt. I. fokozatába; — továbbá Hagy- mássy Zoltán és Fiáth Elemér báró szolgabirák a IX. tíz. osztály III. fokozatába léptek elő. — A felsoroltak közül ezenfelül még a most rend­szeresített u. n. szolgálati pótlékban is részesül­tek a következők : Kurz Vilmos árvaszéki elnök és Szévald Móric főszolgabíró az I., II. és III. szolgálati pótlékban, Nagy István tőszolgabiró az I. szolgálati pótlékban, Sörös József szolgabiró az I., II, és III szolgálati pótlékban, Reich Oszkár szolgabiró az I. és II. szolgálati pótlék­ban, Végess János aljegyző az I. szóig, pótlék­ban, Papp Gyula árvaszéki ülnök az I., II. és III. szóig, pótlékban. Ezek a szolgálati pótlékok a következők: I. szolgálati pótlék a |VII—IX. fizetési osztályban évi 400 korona, a II, és III. szóig, pótlék a VII. fizetési osztályban további 800—800 korona, a VIII. és IX. fizetési osztály­ban további 600—600, illetve 400—400 korona évenkint. — A kezelő, tiszti személyzet létszá­mában Kovách Aladár allevéltáros az L, II . és III. szolgálati pótlékot, Rill József irodaigazgató az I., II., III. szóig, pótlékot, Lauschmann Ödön, iktató az I., II, III. szóig, pótlékot, Plank Gyula irrattárnok az I. szolgálati pótlékot, Laurencsics Gábor és Spettl Imre jár. írnokok szintén az I. szóig, pótlékót kapták. A kezelő tisztek I. szóig, pótléka 200 K, II. szóig, pótléka ehhez 300 kor. s a III. szóig, pótlék az I. és Il-hoz további 300 koronát tesz ki. — Konyhakertészet létesítése Szekszárdon. Most, hogy a balkáni háború hazaszólitotta a bolgár kertészeket, mint jobban érezzük és érezik országszerte a konyhakertészetnek hanyatlását. Ezt tudja a földmivelésügyi kormány is, azért leiratot intézett a városokhoz, hogy állami támo­gatással létesítsenek kertészetet. A miniszter azt megigérte, hogy szakembert küld le, hogy az megismertesse a népet a bolgár kertészettel. Szek- szárd r. t. város e tekintetben könnyű helyzetben van, mert rendelkezik 10 katasztrális hold nagy­ságú teleppel, mely á gazdasági ismétlő iskolások gyakorlati tanitására szolgál. A gazdasági ismétlő iskolát két állami szaktanító vezeti, akik alapos szaktudással bírnak arra, hogy a telepen konyha­kertészetet létesithessenek és azt jövedelmezővé tehessék. Szekszárd fogyasztó közönsége sürgősen követeli a konyhakertészet létesítését; mert az eltávozott bolgár kertészek aligha jönnek már többé vissza, miután megnagyobbodott hazájukban könnyebb lesz a megélhetésük, mint nálunk volt. — Letartóztatott szélhámos. A tolnai csend- őrség a szekszárdi ügyészség elfogató parancsa alapján letartóztatta és csendőri fedezettel a szek­szárdi törvényszék fogházába kísértette Grósz Miksa tolnai lókereskedőt, ki sok csalást követett el. — Kölcsönös áthelyezés. Az igazságügy- miniszter Sonnewend Frigyes szekszárdi kir. törvényszéki birót és Fejős Imre szekszárdi kir. árásbirót — saját kérelmükre — kölcsönösen áthelyezte. — Színházi szezon. Ernyedt idegü, savós vérit kis városi életünkbe egy kis friss lendületet igér hozni Halász Alfréd, nálunk már előnyösen ismert színigazgató társulatával. A folyó hó 8-ára jelezték szereplésük megkezdését. Társulatának régi tagjaiból nem igen látunk sokat viszont, Halász direktor személyisége azonban elegendő arra, hogy a legszebb várakozással nézzünk tár­sulata elé, kiknek sorában most is bizonyos művé­szekkel fogunk 5 találkozni. Lehár ,,Évá“-jával kezdik meg előadásaik sorozatát s a repertoir a legújabb színházi raüsordarabokat ígéri be. Iga zán fájón érintené közönségünket, ha a tűzbiz­tonság kérdése a Nagyvendéglő nagytermét be; csukná a ritkán élvezhető színészet előtt. Lapunk zártakor értesülünk, hogy semmi akadálya nincs az előadás megkezdésének s azonban a Lehár Évájával hirdetett bemutató előadás helyett, mi­vel ezen darabhoz teljesen uj díszletek szüksé­gesek és azok még nem érkeztek meg, a „Li­monádé, ezredes“ kerül elóször bemutatóul színre. — Uj izzólámpa. A villamos izzólámpákkal szemben tanúsított egyik főfeltétele az, hogy a lámpák úgy állandó fényerősség, mint tartósság tekintetében a lehető legmesszebbmenő kivánal­maknak megfeleljenek. E mellett azonban az áram- fogyasztás ugyancsak fontos tényező, amennyiben az előbb említett előnyök mellett természetesen azon lámpa lesz a legmegfelelőbb, amely a legna - gyobb árammegtakaritást mutatja fel. Ezen fel­tételeknek leginkább megfelel a Magyar Siemens Schuckert Müvek i>t. által forgalomba hozott Wotán-lámpa. A húzott drótszálas Wotán-lámpá- val elpusztilhatatlansága mellett a lehető legna­gyobb árammegtakaritás érhető el és igy az min­denütt nagyszerűen alkalmazható. — A kath. népszövetség Ér tény ben december 29-én tartotta Fetter Gyula plébános helyi igaz­gató vezetésével beszámolóját. A teljes számban megjelent tagok elismerésüket fejezték ki a köz­ponti igazgatóság tevékenységéért. Ezután Pintér István, helybeli kántor-tanitó intézett buzdító és lelkesítő beszédet a hallgatósághoz • végül Minarek József, az értényi róm. kath. olvasókör gondnoka tartott beszédet az ifjúság nevelésének óriási nagy fontosságáról. Takács Mihály népszövetségi tagot csoportvezetőnek választották. A nagy érdek­lődéssel kisért szónoklat után az értekezlet vé­get ért. — Csőd. A szekszárdi kir. törvényszék Haasz Antal dombóvári be nem jegyzett keres­kedő ellen elrendelte a csődöt. Csődbiztos : László Sándor törvényszéki jegyző, tömeggondnok^ dr* Jakab Lajos dombóvári ügyvéd, helyettes tömeg­gondnok . dr. Kiss Ernő szekszárdi ügyvéd, vm. ügyész. — Zenekari estély. A „dunaföldvári mű­kedvelő úri zenekar" ez idei első hangversenyét válogatott műsorral január hó 25 én, szombaton este tartja meg. A zenekari próbák szorgalmasan folynak s a közönség már előre is élénk érdeklő­déssel viseltetik a hangverseny iránt. — Nemesített mangolica sertés. A Magyar- országon általánosan elterjedt mangolica sertésnek az a nagy hibája, hogy szaporasága liagyon ki­csiny, hogy fejlődése nagyon lassú, hogy az évente kétszer való malaeoztatást nem tűri. Meg­kísérelték e bajon segíteni részint tenyészkivá- lasztás utján, részint angol sertésekkel való ke­resztezés utján. Egyik eljárás sem vezetett ered­ményre, mert bár az angol sertésekkeli keresz­tezése által gyorsabban fejlődővé, szaporává lehet tenni a mangolicát, de elveszíti göndör szőrzetét, zsirtermelő képességét és edzettségét. Most leg­újabban sikerült egy olyan keresztezést előállí­tani, amely külsőleg is teljesen hasonlólag göndör- szőrű a mangalicához, edzettsége és túró képes­sége is teljesen egyező és e mellett éppen annyi zsírt termel, de gyorsabban hízik. Ezeket a ne: mesitett mangolica sertéseket Kovácsy Béla sertés­tenyésztési r. t. tenyészti Esztergom megyében, a Borog melletti Sátorkő pusztán. Sertéstenyész­tésünk jövedelmezőbbé tétele érdekében kívánatos volna, hogy a sertések mennél gyorsabban terjed jenek el hazánkban. Megrendelésekkel nevezett r. t. intézőségéhez kell fordulni. A helybeli és a vidéki vá­sárló közönség figyelmét felhívjuk a la­punkban és annak ll-ik oldalán csoportosan is hirdető szolid és megbízható bevásár­lási forrásokra, mely cégeknél úgyszólván az összes szükségleti cikkeink beszerez­hetők, s melyek áruik jó minősége, vala­mint a kiszolgálás módja tekintetében mint teljesen kielégitők bárkinek ajánlhatók. — Hirtelen halál. Baranyai János tamásii kir. járásbirósági írnokot súlyos csapás érte, ki­nek neje életének 32 ik évében hirtelen elhunyt. A halál útközben érte a beteges úrasszonyt, akit félje a kaposvári kórházba akart szállítani, de a vonaton annyira rosszul lett, hogy a vasúti ko­csiban meghalt. — Előadás a balkán háborúról. Rendkívül érdekes és óriási érdeklődés mellett lefolyt elő­adást tartott lapunk munkatársa, Koritsánszky Ottó lapszerkesztő Kölesden folyó hó 26-án a balkáni háborúról. JCoritsánszky Ottó a balkáni háborúban szereplő vezető^ egyéniségekkel szemé­lyes ismeretségben áll, levélbeli összeköttetést tart fenn velük és a szerencsés véletlen következté­ben épp a háború küszöbén járt lent Monte gró- ban, Albániában, Görög és Törökországban. Sze­mélyes tapasztalataival gazdagítva az ismertetést, érthető, hogy aki csak tehette, megjelent az elő­adáson, mivel olyan dolgokat remélt ott a fent- irtak alapján hallani, amiket sem az újságokból, sem másként nem ismerhetett meg. És ezen reményében nem is csalódott a hallgatóság, mely oly nagy számú volt, hogy nem lehetett a ven­déglő kitűzött helyiségében megtartani, hanem a szabadban kellett az előadásnak lefolynia. Rend­kívül érdekes epizódokat mondott el utjából, vala­mint Szerbiában jártából, ahol újság irói minőség­ben a győzelmes szerb hadsereg vezéreivel s vezető politikásaival, továbbá a vert török had menekültjeivel beszélgetést folytathatott. Széles alapon felépített, csaknem két órás előadásban megvilágította az egész Balkán kérdést és a monarchiának a múltban és jelenben elfoglalt állását. Az előadást a közönség, mely mindvégig feszült figyelemmel hallgatta, élénk tetszéssel és éljenzéssel fogadta. Az előadást Tantó Imre nyi­totta meg, valamint ő is mondott köszönetét az előadónak tanulságos -és élvezetet ’ nyújtó elő­adásáért. — Favágó sors. Boltos István alsónyéki lakost az uj év napján favágás közben egy fel­ugró fadarab úgy vágta homlokon, hogy elszédült és súlyosabb természetű ütést szenvedett az agyán. A szerencsétlenül járt favágót eszméletlenül ko csira rakták s behozták Szekszárdra a kórházba ápolás végett. — Életmentés. Föglein Ádám 9 éves tolnai fiú a napokban több társával csúszkálni ment a Duna jegére. Csúszkálás közben a gyenge jég Föglein Ádám alatt beszakadt. Jajkiáltására Szabó Imre malomtulajdonos figyelmessé lett és csolnakba ülve, a fiú után evezett, akit szeren­csésen ki is mentett a halál torkából. — Megvakult víz forralás közben. Orián Lajos decsi 45 éves polgár szerdán vizet forralt 8 a nagy forrástól kifrécscsent forró viz a bal szemébe csapódott s úgy összeégette a szemgo­lyóját, hogy a kórházba kellett szállítani ápolás végett, azonban félő, hogy a forró- víztől szeme világát vesztette el. — Uj év napján felakasztotta magát. Fiilöp Lajos, városszerte jól ismert szekszárdi termény- keresdő az uj év első napján gabona magtárában felakasztotta magát. Tettének oka állítólag az utóbbi időben megrongálódott vagyoni helyzete okozta búskomorság s az elmezavartól való féle­lem volt. A derék, alig 58 éves kereskedő tragé­diája általános részvétet keltett. Az öngyilkosság különben családjában nem ismeretlen, mert csak pár hónappal előbb egyik nővére is öngyilkosság utján múlt ki, petróleummal leöntött ruháját gyúj­totta meg. — A pécsi lopások miatt Kozáry ellen meg szüntették az eljárást. Kozáry József, a bátaszéki rablógyilkos a szekszárdi ügyészség fogházában ül. A pécsi rendőrség, ahogy ismeretes, a leg­utóbbi Pécsett történt lopásokkal az elvetemült gonosztevőt gyanúsította. Kozáry pécsi bünlaj- stroma e szerint a következő lett volna; 1912 aug. 18. Kohn Mór, ugyanazon év március 31. Fodor Hugó, ápr. 5. Károly Testvérek, május 7. özv. Polgár Kálmánná, 1911 okt. 19. Winkler József, 1911 okt. 3. BreUer József és Putzer Antal, 1912 aug. 16. Tass Miklós, juli. 16. Petzi Mihály, ifj. Wolleszky Károly, ápr. 6. Greksa Rozália, juni. 20. Vajda József, febr. 11. Fábiáncsics Jánosné, okt. 12. A fenti napokon és helyeken történt lo­pások miatt lefolytatta Kozáryval a nyomozást. A szekszárdi ügyészség azonban a napokban megszüntette ellenne az eljárást, mert Kozáry tagadásával szemben elfogadható bizonyíték nincs. — Rövid hirek. Hirtelen halál. Cs. Ko­vács Balázs ozorai gazda a napokban kiment a szőlejében levő pincéjébe, ahol í’osszul lett és meghalt. — Borkóstoló. Á szekszárdi kisgazdák egyesülete ma, folyó hó 5-én a Szekszárd Szálló nagytermében borkóstoló estélyt rendez. — Elté­vedt golyó. Bernát István paksi lakos az utcán le akarta lőni bosszúból Feil Ádámot. A golyó azonban nem Feil Adámot, hanem Zimmer Ádá­mot találta.. Bernát István feljelentetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom