Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-06 / 27. szám

TÓLNAMEGYEl KÖZLÖNY

3

1913 julius 6.

tők 7400 korona keresethez jutottak, — 1912-ben pedig már 4.117,857 korona jövedelmet jelentett a selyemhernyó Magyar- ország földmiveló népe éppen legszegényebb rétegének. Már 1912. évi júniusban fizették ki (1880 óta) a századik millió koronát a selyemtenyésztőknek.

A selyemfonál legombolyitása nem nehéz testi munka, de nagy figyelmet és gyakorlottságot igényel és éppen ezért se- lyemfonódáinkban nehézségeket okozott az állandó képzett munkások hiánya.. Időbeli- leg körülbelül összeesett ezekkel a nehézségekkel az a tervbe vett intézkedés, hogy az állam ezentúl csak 12 éves korukig gondoskodik az elhagyott gyermekekről, aminek következtében évente mintegy négyezer 13 éves gyermek kerül ki a menhelyekből. A fiuk, mint tanoncok még csak elhelyezkednek valahogy, de mi lesz a leányokkal ezen reájuk nézve éppen a legfontosabb életkorban! ? Szerencsésen oldották meg a kérdést a selyemfbnódák mellett épített munkásnő otthonok által. A tolnai otthon 120 leány befogadására 130,000 koronába került, a győri otthon 240 leány számára 200.000 koronába, a komáromi egyelőre 60, később szintén 240 leány számára rendeztetik be, sőt Lúgoson, Újvidéken, Pancsován és Mohácson is terveznek hasonló otthont az ottani fonodáknál. A gyer- mekmenhelyeken kívül a Liga, az árvaszékek és még magánosok is küldenek gyermekeket az otthonba.

A jelentésből látjuk és bárki személyesen is meggyőződhetik róla, hogy a leányok étkezése kitűnő, testsúlyuk normálisan gyarapszik, a tisztaságra nagy súlyt fektetnek, a gyermekeket ismétlő oktatásban és énektanításban is részesítik és őket felváltva a konyhában is alkalmazzák. A munkás leányok keresetéből napi 40 fillért ellátásuk részben való fedezésére fordítanak, keresetük egyéb részét postatakarékpénztárban helyezik el számukra, ami évente átlag 200 koronát tesz ki fejenként úgy, hogy már 4—5 év után körülbelül 1000 korona a megtakarított pénzük és igy könnyen mehetnek férjhez, amit különben kiházasitási alapítványok is elősegítenek.

Az ellátás többi részét a gyári üzem fedezi, minek ellenében a gyáros kárpótlást nyer abban, hogy állandó és jól kitanitIölöm azt a rablóvezért. És most, hogy ide küldött, még ezerszerte jobban iszonyodom tőle.

Etelka alig észrevehetően megremegettr.-— Miért ? — kérdé halkan.

— Mert hitvány árulásért akarja visszaadni a szabadságomat. Azt kívánja, hogy szolgálatot vállaljak nálad, lopjam el a várkulcsot és az ő rabló népét bocsássam be a várba.

Etelka kezet nyújtott neki.

— Köszönöm őszinteségedet.

— Becsületszavamat vette, de rablónak adott becsületszó nem kötelező-— Ahogy vesszük, — szólt elgondolkozva Etelka.

— Ha az a véleményed, hogy kötelező,

inkább leugrom a vár fokáról, de árulód nem leszek. _ /

— Ülj le, te ritka derék férfiú vagy s azért nagyra becsüllek tégedet.

Gergely lovag leült s még sokáig beszélgetett Etelkával.

Négy nap múlva éjjel Uzdrál őrszemei tüzes szalmacsóvát láttak fellobogni a várfalakra felhúzott póznán. Ez volt a jel, hogy a lovag kezében van a vár kulcsa és ők belopódzhatnak a várba. Tüstént elindult egész csapatával. A felvonó hid lassan leereszkedett és a rablók lassan, egyenként surrantak át rajta. De amint beléptek, kétfelől nehéz bárdok zuhantak rájuk és lecsapták gonosz fejüket. Uzdrál hasztalan várta, hogy emberei jelt adjanak a bátorságos bevonulásra. Rosszat sejtett és a hidról visszaparancsolta a rabiákat.

Hajnalodott éá a várfalról véres fejek repültek közéjük.

— Árulás! — sziszegte Uzdrál ajkába harapva.

ható munkaerőhöz jut. Maga az állam sem az ellátáshoz, mint egyátalában a munkásnő otthonok fenntartásához semmivel nem járul, csupán most kezdetben az épületet bocsátja rendelkezésükre.

Az elhagyott gyermekeknek ilyképpen bérfizetéssel járó munkára való alkalmazása nemcsak az államot, községeket stfr szabadítja fel jelentékeny anyagi áldozatok alól, hanem magukban a gyermekekben is komoly erkölcsi erőket fejlesztett ki azáltal, hogy érzik, miszerint senki kegyelemkenyerére nem szorultak.

A jelentés igen komoly aggodalmat keltő jelenségre is felhívja a közvélemény figyelmét. Szerinte most országszerte szerveznek otthonokat anélkül, hogy azokban a munkásnők érdekei kellőképen meg lennének védve és sürgeti, hogy az állam ezekben az otthonokban — miután a jelenlegi törvényes intézkedések egyátalán nem alkalmasak arra — külön törvénnyel biztosítsa a munkásotthonokban a gyermekvédelmet. Ha azokra a szomorú külföldi példákra gondolunk, amelyek bebizonyították azt, hogy mindenütt, ahol sok. gyermek volt gyárakban, vagy ezek mellett otthonokban felhalmozva, ez mindig a legsúlyosabb visszaélésekre vezetett, mig az állam erélyesen közbe nem lépett. Mi is csatlakozunk Bezerédj Pálnak úgy iparunk, mint az otthonbeli gyermekek törvényes védelme érdekében Írott szavaihoz, amely védelem — a jelentés hangjából Ítélve — nagyon sürgősnek látszik.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezés. A m. kir. pénzügyigazgatóság a Vajda József állandó p. ü. dijnok nyugdíjazásával megüresedett állásra Erdey Róza kisegítő napidijast kinevezte.

— Uj igazgató-tanitök. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök a következőket nevezte ki igazgató-tanítókká Tolnamegyében : Schlenker M. bonyhádi, Radios Gyula zombai tanítókat.

í— Orvosi kinevezés. A szekszárdi munkás- biztositó és betegsegélyző pénztár igazgatósága dr. Horvát Alajos orvost Bátaszékre egyleti orvossá nevezte ki.

— Tanulmányul. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Pataki Jákót, a szekszárdi főgimnázium tanárát államsegéllyel Franciaországba tanulmányútra küldötte.

— Jegyzőválasztás. Nagymányok községben a rendszeresített segédjegyzői állásra SoŐS István okleveles jegyző választatott meg.

És most hirtelen, mint a villám, kicsapott a várőrség s Uzdrál embereit jórészt lekaszabolta. Maga Uzdrál is csak nagy nehezen menekült meg. Fekete lovag vezette a várőrséget.

Másnap Etelka nyugtalanul várta Gergely lovagot, de nem jött. Kitekintett s látta, hogy paripája felnyergelve áll a várudvaron, Lesietett. Gergely lovag utrakészen lépett ki a szobájából.

— Hová mégy ? —szólt megrettenve Etelka és hangjában eltitkolt fájdalom remegett.

— Bocsáss meg, a mátkámhoz sietek.

Etelka fehér lett, mint a halott. A vér mind

a szivébe futott és olyan erőtlen lett, hogy majd leroskadt.

— Csak holnapig maradj — kérlelte Etelka.

— Nem lehet, a szivem már alig várja azt a gyönyört, hogy karomba zárhassam.

— Isten veled! — sóhajtotta Etelka és kezét nyújtotta a lovagnak.

Gergely megcsókolta, aztán paripájára pattant és kivágtatott a várkaptin. Etelka felván- szorgott az erkélyre. Onnan nézett a lovag után. A szeméből záporként szakadt a könny.

— Óh én boldogtalan ! — nyögte, eltakarva arcát, mikor az ifjú eltűnt a szeme elől.

A várudvaron állott egy fiatal hársfa. Ez alatt beszélgetett esténkint a lovaggal. És másnap e hársfa alatt találták meg holtan. A mellében tőr, a hársfa törzsén néhány vércsepp. Egyik karjával görcsösen ölelte át a hársfa fekete kér- 'gét... A vár rommá lett, köveit elporlaszolta az idő, de az öreg hársfa ott áll ma is. És valahányszor szél kerekedik a hegytetőn s megrázza a hársfa ágait, azok szomorúan sírnak.

— Óh, én boldogtalan ! — sóhajtja az öreg hársfa és busán ingatja bozontos vén fejét.

— Ki lesz az uj főispán? Simontsits

Elemér főispán a bonyhádi választókerület országos képviselőjévé választatván, aktuálissá vált a megüresedett főispáni szék betöltésének a kérdése. Eddig a legmegbízhatóbb h r Kovács S. Endre főispánságát emlegeti, de m is hir szerint Kovács S. Endre nem hajlandó nagy szeretettel kezelt gazdaságait elhagyni a neki amúgy is "fölösleges főispáni nobile offtciumért. Egy fővárosi lap a megboldogult Perczel Dezső fiának, Per erei Béla, a járásában népszerű bonyhádi főszolgabírónak a nevét is kombinatióba hozta, azonban az alig 1—2 éve főbírói székbe került fiatal Perczel Béla főispáni jelöltségének sem lehet ma még pozitív alapja. Vállalkozó különben akad rá nem egy a munkapárti berkekben és hát mivel közjegyzőséget nem kaphat mindenki végkielégítésül, az ott kimaradottak politikai quietálására jók a főispánságok.

— Eljegyzés. Szirtes, Ferenc eljegyezte Fischer Arankát Dunaföldváron. (Minden külön értesítés helyett.)

— Előléptetések a posta és távírdánál. A

kereskedelemügyi miniszter posta- és távirda irodafelügyelőkké kinevezte Barta Sz. Sándor (Paks) és Vad István (Dunaföldvár) posta- és távirda-fő- tiszteket ; első osztályú p. és. t. tisztté Plauder József (Dombóvár) másodosztályú p. és t. tisztet.

— Egyházmegyei közgyűlés. A tolna-, báránya-, somogyi ág. hitv. evang. egyházmegye julius hó 9. és 10-én Horváth Sándor főesperes elnöklése mellett tartja Bonyhádon rendes évi közgyűlését, amelyen felbontásra kerülnek az újonnan választott egyházmegyei felügyelőre leadott szavazatok jal A közgyűlés tárgyai között szerepelnek továbbá az ősszel megkezdendő zsinat képviselőire beadott szavazatok felbontása, leiratok, átiratok bemutatása, főespéresi jelentés, bizottságok jelentései, javaslatai és a jövő évi közgyűlés helyének megállapítása.

— Papi találkozó. Az 1893. és 1894. években felszentelt pécsegyházmegyebeli papok találkozóra jöttek össze junius hó 25-én a diósberényi plébánián, a plébános, Palkó József szives meghívására. A társak közül a találkozón megjelentek : Ábrahám István magyarszentistváni, Fetter Gyula értényi, Kain Ábel kisasszonyfai, Klein Tódor pélmonostori, Polgár János felsőmindszenti, Rudolf Mátyás hetvehelyi, Sehunk Ferenc felső- nyéki, Takács Mihály szebényi, Trinn János babarci és Varga Kálmán bedegi plébánosok és a házigazda testvérbátyja, Palkó István regölyi plébános. A szeretet lakoma alatt Palkó József szeretetteljes szavakban üdvözölte a megjelent oltártestvéreket, majd Varga Kálmán bedegi plébános jövő évre ő hozzá Bedegre invitálta találkozóra a társakat. Fesztelen kedélyes hangulat uralgott mindvégig a találkozón.

— Esküvő. Urhegyi Bálint múlt hó 24-én vezette oltár elé a dombóvári rk. templomban Dalmán Annuskát.

Wendl Gyula vármegyei Írnok szombaton tartja esküvőjét a szekszárd belvárosi templomban Harka Flórával.

— Dobos István repülése. A fiatal pilóta, aki Szekszárdou sikeres mutatványos repülést végzett, múlt vasárnap Mohácson nagyszámú köI zönség előtt szép, bravúros felszállásokat rendezett. Mohácsról másnap repülőgépjén Pécsre akart szállni, szándékát azonban nem koronázta siker, mert útközben Nómetbóly fölött baja történt a motorjának és igy kénytelen volt leszállani és az éjszakát Németbólyban tölteni. Dobos István másnap reggel indult Pécsre.

— Ujmisés Magyarkesziben. Péter és Pál apostol fejedelmek ünnepén mutatta be az Egek Urának első szentmiseáldozatát Magyarkeszi község szülötte : Fűzi József újonnan felszentelt pécsegyházmegyebeli pap. Manuduktora Magyar Zsig- mond koppányszántói esperes-plébános volt, mig az ünnepi szónoklatot Sebestyén Károly faddi segédlelkész tartotta. Szentmise után az ujmisés megáldotta a megjelent oltártestvéreit: paptársait, majd édes szüleit, testvéreit, közeli vérszerinti rokonait s végül szülőföldje összes lakosait, mint akik közül emberemlékezet óta ő az első, ki Isten szolgálatára szentelte magát: ő az első magyar- keszii születésű felszentelt pap. Az ujmisés szülőházánál délben ünnepi ebéd volt, mely alkalommal Magyar Zsigmond koppányszántói esperesplébános az ünnepelt ujmisésre, Mozolányi István tamásii esperes-plébános pedig az ujmisés szüleire emelte poharát, szivhez szóló szavak és intések kíséretében. Mindkét beszédért az ujmisés hálatelt szavakkal mondott köszönetét; úgyszintén köszönetét fejezte ki a jelenlevő kerületi plébánosoknak az ő reá nézve legszebb ünnepélyen való megjelenésükért.

— Értesítés. A pécsi m. kir. állami fémipari szakiskola igazgatósága az érdeklődőknek tudomására hozza, hogy a nyári szünidp előtt az utolsó kazánfűtői és gőzgépkezelői vizsga f. évi julius hó 6-án kezdődik. — Azután a legközelebbi vizsga .szeptember hó első vasárnapján lesz.