Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-01 / 22. szám
1913 junius If 5 A Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlése. A Tolnavármégyei Általános Tanítóegyesület ez évi közgyűlését folyó hó 29-én Tolnán tartotta meg Tihanyi Domokos kir. tanácsos, ny. kir. tanfelügyelő elnöklete alatt. Megjelentek a közgyűlésen Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Fekete Ágoston tolnai prépost, Éber Géza szálkai plébános, Virányi Károly tolnai főjegyző és még több a tanügy iránt érdiek; lődő vendég. A „Tolnai Kör“ nagyterme zsúfolásig megtelt a megye minden részéből összesereglétt tanítóival, mintegy 150 egyl. tag jelent meg. A Hymnus eléneklésg Után Tihanyi Domokos elnök a következő 'Beszéddel nyitotta meg a küzgyülést : Tisztelt’ Közgyűlés ! Miután a harci kürtök hangjai, melyek örökös rettegésben tartottak bennünket^áe különösen tanítással foglalkozó harctiáinkat, immár elmúltak, okulván a töiténléken, most már kétszeres erővel fogjunk hozzá a haza megszilárdításához és másodszori meghódításához Mert most nyilvánosan láthattuk,- az itten- ottan fel-felbukkanó fészkelődésekből, hogy az 1868. évi 38. t.-C; megalkotásánál milyen századokra kiható óriási hiba követtetett el, egy mondatnak kihagyásával, nevezetesen, hogy Magyar ország összes iskoláinak tannyelve a magyar! — Mert ha ez akkor megtörténik, ma már elértük volna azt, hogy hazánknak összes lakosa nemcsak együttérzően zengené a magyar nyelvet, hanem az egy testté és lélekké azonosodáson is részben túlestünk volna. No de amit elmulasztott az országgyűlés, részben megtette szükebb hazánk, Tolnavármegye, mert felfogván a hazafiságnak egyedül boldogító és összetartó nagy erejét, az ezredéves ünnepélynek emlékére megteremtette a vármegyei magyarosító alapot, melynek eredménye lön az, hogy ma már vármegyénk összes iskoláinak tannyelve — 4 nek kivételével — a magyar. De újabban is törhetlen jelét adta a vármegye törvényhatósági bizottsága a nevelésügy iránt való érzelmének, midőn felkérésünkre a folyó évi ápril hóban tartott közgyűlésén, tanítóegyesületünk, községi és felekezeti tanítókból, tanítónő- és óvónőkből álló tagjainak, ha azok a gyűlésen megjelennek, 4 korona napidijat és a megfelelő fuvart vagy fuvardijat áőapitott meg Adjunk tehát hálát vármegyénk azon nagyjainak, kik megteremtették a magyarositó alapot és megállapították a tanitóegyesületi tagok napi- és fuvardiját. Fogadjuk meg itt ezért ünnepélyesen, hogy kisebb hazánk. Tolnavármegye nagyjai hagyományának megfelelően, mindent elkövetünk arra nézve, hogy vármegyénk összes községeiben a magyar szó és az ezt nagyban támogató magyar dal, elfoglal a méltó helyét! Lobogtassuk fennen azt a zászlót, melyre a szabadság, valamint a haza üdve és a nemzet boldogsága Írva van ! Mert ha ezt megtettük, csak akkor teljesítettük igazán hazafiui kötelességünket és csak akkor lehet hazánk nagy, virágzó és szabad! Szeretettel üdvözlöm az egyesületnek megjelent tagjait, valamint igen tisztelt, vendégeinket, ( kik gyűlésünket megjelenésükkel megtisztelték, a közgyűlést ezennel megnyitom. A tárgysorozat 1-ső pontja Padányi Andor kir. tanfelügyelő előadása volt. Megemlékezés báró Eötvös Józsefről. Az emlékbeszéd mindvégig magas szárnyalásu, gondolatokban gazdag volt; gyönyörűen boncolgatva a nagy férfiú müveiben lefektetett eszméket és gondolatokat. — Élénken mutatta be*báró Eötvös Józsefet, mint igazi demokrata, magyar államférfim tetteiben is, melyek hivatva voltak a modern, egységes, nemzeti népoktatás alapját megvetni. A kiváló szónoki hévvel előadott beszéd mély nyomokat hagyott a hallgatóságban. Felolvastatott ezután a múlt évi közgyűlés és a választmányi ülés jegyzőkönyve, melyeknek hitelesítésére Horváth Ignác és Köuig Géza kéretett fel. A jegyzőkönyvek tudomásul vételé után előterjesztetett a bíráló bizoitság jelentése a beérkezett pályamüvekről. Az 50 koronás jutalmat Szalay Sándor duiiaföldvári áll. iskolai igazgató „A hol a szellem, ott a győzelem“ cimü müve nyerte el, inig a másik két pályamunka dicséretet nyert. A jövő évre a pályatételt a választmány fogja kitűzni és a hírlapok utjau hozza nyilvánosságra. ’ „ ' Ezek után következett Éber Sándor bajai áll. tanítóképző intézeti tanár előadása : „A népiskolai rajz tanításról“. A kiváló szakférfiú nagy érdeklődés közepette egy és fél óráig, igazán nagy élvezetét nyújtott tanulságos, közvetlen elő adása által. — A modern rajztanitás fontosságát meggyőzően, gyakorlati példákkal, kisérve, bizonyította be. Beigazolta, hogy az illusztrált tanítás mily nagy szerepet j átázik az értelem fejlesztésében és az ismeretek gyűjtésében, — szerinte a rajzolva tanitás az .'ideális tanítás. Nem vonalakban, hanem foltokban kell rajzoltatni, törekedni kell a szemnek. a kiképzésére, hogy a gyermek jól lásson. A gyermeknél a ipegfigyelés sokkal élesebb, mint a felnőtteknél. Végül kéri a hallgatóságot, hogy a tapasztaltakat igyekezzenek az iskolában érvényesíteni. A közgyűlés az előadónak előadásáért elismerését és köszönetét nyilvánította. Élvezetes pontja volt á közgyűlésnek Máté Károly tolnai ig. tanító előadása a zenéről, a tolnai filharmonikusok kozreíntiködésével. Miután röviden foglalkozott a hang,, ének és zene elméletével és azoknak fontosságával, különösen a gyermeki létekre, bemutatta több zenei szám elő adásával azt a fényes eredményt, melyet szorgal-. mával, tanítói és zenei ambíciójával a tolnai derék filharmonikusokkal elérni tudott. A hangszerek változatossága, a kitűnő összjáték és zenei fegyelem egyaránt dicsérik a kitűnő karmestert. — A második zenei szám énekkel is volt fűszerezve, melyben Kaszás Manci csengő, tiszta hangon szólót énekelt egész bájosan. — A műsor e zenei számát a hallgatóság szűnni nem akaró tapssal és éljennel jutalmazta. Máté Károly ama indítványa, alakíttassanak meg a járási körök és ennek értelmében változtassanak meg az alapszabályok, szótöbbséggel elfogadtatott. Az Országos Szövetségbe képviselőkül ki küldettek: Szalay Sándor Dunaföldvárról, Máté József Bátaszékről és Gindli Vilmos Tamásiból. A jövő évi közgyűlés szintéréül Dombóvár állapíttatott meg. A közgyűlés az elnök záró szavai után, délután 1 órakor ért véget. K. G. Megjutalmazott magyarosító tanítók. Mint tudva van, Tolriavármegye törvény- hatósági bizottsága a millenáris évben magyarosító alapot létesített, melynek kamatait minden évben a magyarositó tanítók, óvónők és a magyar nyelvben szép előmenetelt tett idegen ajkú népiskolai tanulók megjutalmazására fordítják. Az idén 5168 K 59 fillér kerül kiosztásra, melyből 150—150 koronát kapnak : Philip József börzsönyi, Kari János kakasdi, Oberritter Aladár szálkai, Eberhardtné Unfried Mariska mucsii, Gáspár József .kétyi,. Darányi István várdombí, Antal György majosi, Coriáry István kismányoki, Pohlinger Angela nagymányoki, Moussong Gyula högyészi* Mathesz Adolf györ- könyi, Vinekker János váraljai tanítók, illetve tanítónők; 100—100 koronát kapnak : Welsch Károly németkéri, Schaffer Mihály kistormási, Polgár József németkéri, Kardos Gyula mucsii, Fanzler János varsádi, László Ágnes kisdorogi, Weil Endre keszőhidegkuti. Szász Lajos mórágyi, Papp Mária mórágyi, Steindl Mária hőgyészi, Bene Béla kurdi, Radics Gyula zombai, Glöckner Béla gyönki, Farkas Irén tolnai, Sárközy Etel zombai tanítók, illetve tanítónők ; 50—50 koronát kapnak : Joszt József belecskai, Schoner Simon teveli, Hága Ferenc murgai, Hildebrand Miksa izményi, Spanberger József hanti, Nőthling Dezső mórágyi, Baráthné Gyulaj Ilona csibráki, Varga Szerafin kakasdi, Lehner Charitas nagymányoki, Bayerné Egry Jolán závodi, Kiss Anna bátaszéki, Schlechta Frigyes zombai, Werner Ádám mözsi, Hoffmann Ákos györkönyi, Antal Domokos kisvejkei, Tóth Ágota bátaszéki tanítók, illetve tanítónők és Wiedemann Mihályné kakasdi, özv. Dőring Frigyesné kétyi községi menházvezetőnők. Ugyanebből az alapból 20—20 koroDa ösztöndíjat nyertek : az apari, bátaapátii, belaci, bikácsi, belecskai, bonyhádvarasdi, börzsönyi, majosi, mórágyi, mőcsényi, mucsfai, mucsii, mur gai, nagymányoki, nagyvejkei, németkén, szaka- dáti, szálkai, szárazdi, teveli, várdombi, varsádi, závodi, bátaszéki, dunakömjődi, győrei, kisvejkei, kurdi, lengyeli, mözsi, nagyszékelyi, parii, tabódi, tolnai, gyönki, udvarii iskolák növendékei, akik a magyar társalgási nyelvben jó előmenetelt tettek ; 25—25 korona ösztöndíjat kapnak: a kétyi, nagymányoki, mucsii és szálkai ifjúsági egyesületek. — Tanítói uj illetmények. A legújabb tanító- fizetés rendelési törvények alapján Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi ig- tanító az állami, községi, felekezeti stb. tanítókat egyai’ánt közelről érintő, tanítói fizetések megállapításáról, azok kérvényezési módozatairól szóló, a nem állami tanítói fizetésekhez megszövegezett kérvénymintákkal és mellékleti űrlapokkal ellátott gyakorlati Útmutatást állított össze és adott ki „Tanítói Illetmények“ cim alatt. Szerzőnek már az előbbi időkben kiadott és az egész országban általánosan használt hason tárgyú munkája nagy szolgálatot tett az 1907. évi államsegély kérvények helyes összeállításánál és ez alapon a tanítói fizetés kiegészítő államsegélyek gyors megnyerésénél s igy ezen munkája is biztosítja, hogy az össz- tanitóságot, jellegkülömbség nélkül érdeklő uj kiadványa az előbbihez hasonló gyakorlati értékű útmutató lesz. Megrendelhető, 2 kor., illetve a mellékleti űrlapokkal együtt 3 kor. előleges beküldése mellett Györkös Mihály ig. tanítónál, Székelyudvarhely. Ajánljuk az érdekelt tanítók, gondnokságok, iskolaszékek meleg figyelmébe. _ MAUTNER GYULA fogtechnikus Szekszárd, Széchenyi-utca 169« kórház mellett. — Míífogalt készítése, foghúzás és fogtömés. | Telefon bz. 107. Telefon sz. 107. | Eladó I két dunai révkomp hat kocsi befogadóképességgel, továbbá 4 drb ladik. — Bővebbet Perler Keresztélynél Tolnán. TÖRVÉNYSZÉK^ ____ Es küdtszéki tárgyalások. 1913 május 26. Jánosi Laj;s álnéven Csani Lucsi 26 éves fajszi lakos, ki lopás miatt már 3 Ízben volt büntetve, csavargó, dologtalan életet folytatva ismét börtönbe vágyott vissza. 1912. évi november hó 6 án éjjel Révész Józset dunaföldvári lakoshoz, kinél pár napja mint napszámos alkalmazásban volt, belopódzott, hogy pénzüket elrabolja, ha kell, emberélet árán is, azonban Révészék felébredtek s ekkor Révész Józsefiét és Révész Ferencet ásóval leütötie, Révész Józsefet szintén megtámadta, kinek kaiját törte s bordáit betörte, Révész József erősen védekezett s igy az időközben előhívott segítség akadályozta meg Jánosit, hogy Révészeket el nem pusztította s ki nem rabolta. Ez volt egyik bűne. A másikat Pakson követte el 1912 november 14 én éjjel. Itt özv. Bekker Imrénétől éjjeli szállást kért és kapott is az istállóban ; együtt aludt Menyhárt István kocsissal s elhatározta, hogy ha elalszik, kirabolja. Ezt meg is kezdte, de Menyhárt felébredt s ekkor Jánosi baliával s késsel meggyilkolta s ruháit és óráját elrabolta. Éppen távozni készült, midőn özv. Bekker Jánosué hajnalban az istállóba jött, hogy kocsisál felkeltse, Jánosi őt is megtámadta, torkon ragadva fojtogatta, földre teperte s karját törte s megszökött. Azonban a csendőrség elfogta. A kir .ügyészség vádat emelt Jáuosi ellen rablás és szándékos emberölés büntette miatt. Elnök: HazsHnszkii Géza kir. törvényszéki elnök, birák: Fejős Imre és Kovács Károly kir. törvényszéki birák, jegyző: dr. Gó- zony Aladár kir. törvényszéki jegyző. Ügyész : dr. Simon Rudolf kir. ügyész, védő: dr. Miklós
