Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-19 / 3. szám
2 TOLNAMEGYEI KOZLON\ 1913 január 19. Okuljunk, Okuljon a kormány és többsége, a míg nem késő, lássa be, hogy az ország közvéleménye ellenUk foglalt állást. Álljon meg törvénytipró Htjában, a mig nem késő, s a mig végzetes események útjában megállni nem kényszerítik. — A politikust éppen az előrelátásnak és a helyzet felismerésének kell jellemeznie — A kormány előtt pedig a helyzet oly tisztán áll, hogy azt félre nem ismerheti. Azt még mondhatta, — bár nem volt igaza akkor sem, — unnak idején, a mikor az ellenzéki népgyülések szakadatlan sora követelte a választójogot, hogy az csak egy párt követelése, hogy e mögött csak a függetlenségi párt és a munkásság áll. -— Hivatkozhatott nehány magáról megfeledkezett törvényhatóság jól preparált bizalmi nyilatkozatára. — De ma erre nem tá- maszkodhatik. Ma kétségtelen, hogy az egész ország szemben áll a kormánnyal. Nézzük az eseményeket. Megkezdték a sort az ellenzéki népgyülése- ken kívül az ügyvédi kamarák ; hazánk legfüggetlenebb, legintelligensebb testületéi. A hol csak megszólaltak, — mindenütt a kormány ellen emelték fel szavukat. — Maga az igazságügyminiszter, ki e határozatokat megsemmisitette, — otthagyta a kormányt, éppen a választójogi taktikázás miatt. Az a középosztály, melynek állítólagos bizalmára támaszkodott és minduntalan hivatkozott a kormány, — ellene fordult. — Az összes kereskedelmi, ipari testületek, iparosok, kereskedők tekintélyes, nagy súlyú gyűlései élesen támad ák ezt a kormányt. A legtekintélyesebb városok : Kassa, Győr, Szombathely, Nagyvárad stb. stb., melyek eddig a kormányt támogatták, — ma a választójogi és az adóügyi kérdésekben az ellenzék állásponjára helyezkedtek. Nem egy helyen éppen a munkapárt tüntetett a kormány választójogi javaslata ellen. — A munkapártból a kilépések egyre tartanak. A vasgyürü a kormány körül, mely helyzetét egyre tarthatatlanabbá teszi, egyre kisebb lesz. — Még fel ocsúdott a kormány rémületéből, a mit a kilépések, a városok állásfoglalása, a kereskedők és iparosok tüntetése okozott, — fenyeget az országos általános sztrájk — Hogy ez félelmetes fegyver, egy oly fegyelmezett, szinte katonailag szervezett milliónyi tömeg kezében, mint a szociáldemokrata párt, azt már volt alkalma ennek a kormánynak tapasztalnia. — De most nemcsak a munkásság vesz részt az általános sztrájkban, — de sok helyen a kereskedők és iparosok is kijelentették, hogy a munkásság általános sztrájkját minden rendelkezésükre álló eszközökkel támogatják.' Nem szabad figyelmen kívül hagyni, — bármint rémitgessenek is a kormány lapjai, hogy nagy nyomorúságot hoz ez a munkásságra, hogy a szociáldemokrata párt nem áll itthon egyedül ; a külföldi pártok támogatják a testvérpárt küzdelmét, különösen ily esetben, a mikor ily nagy, nemes célért folyik a küzdelem és ez a támogatás alig marad az erkölcsi támogatás keretén belül. Ezzel szemben a kormánynak irtózatos nagy hadsereget kell mozgósítania De mit szól ehhez ily külügyi viszonyok között a hadvezetőség ? És mindez miért ? Hogy miniszterelnökünk Lukács, házelnökünk pedig Tisza legyen ? -— Vájjon megér ez Béesnek egy mozgósítást ? Minden oka megvan a kormánynak, hogy levonja ezekből a konzekvenciákat és átadja magát a jól megérdemelt feledésoek. E helyett azonban azt látjuk, hogy a köz vélemény megnyilatkozását kicsinyes, nevetséges eszközökkel akarja elfojtani. A kis rendőrkapitányokat ereszti a polgárokra. Pesten egyszerűen szétlövetik és vágatják a gyűléseket, de vidéken még meg sem engedik ezeket tartani. Es mily indokolással. A sok hasonló eset közül ragadjunk ki egyet: jászberényit. ;— Azt mondja itt nagy bölcsen a kapitány ur, hogy nem engedi megtartani a népgyülést, mert „a gyűlés tárgya a választójog, célja tehát a kormány működésének támadása, esetleg az ellene való tüntetés“. — Irigyelni való naivitás. Hát mit gondol a kapitány ur ? Talán azt, hogy 1913 ban azért hívnak össze népgyülést, hogy a régi római császárok: Nero, Vespasianus, stb kormányzását birálgassák ? Vagy talán azt reméli, hogy az ellenzéki nép- gyülés csokorgyüjtésre tesz indítványt, a mit a kormánynak hálából küldenek ? Nem célra vezető eszközök ezek. Ellenkezőleg, csak az elkeseredést fokozzák és a szenvedelmeket növelik.— Anuyit hivatkoznak Deák Ferencre. Gondolkozzanak azon, mit tett volna ily helyzetben Deák Ferenc és okuljanak. Dr. Bognár Oszkár. KÜLÖNFÉLÉK. — Kitüntetés. Mária Valéria főhercegnő a magyar szent korona országainak Vöröskereszt egylete körül szerze t érdemeinek elismeréséül Rácz József szekszárdi rendőrkapitányt, a szekszárdi vöröskereszt fiókegylet pénztárnokát, disz- okirattal tüntette ki. Ugyanilyen kitüntetést kaptak mindazok, akik a humánus egyesület körül fáradoztak. — Kinsvezések. A kereskedelemügyi miniszter Schnitzer Rezső Zengi főtisztet a bony hádi posta- és távirdabivatal főnökévé nevezte kiA király Lunova Jenő szekszárdi kir. törvényszéki joggyakornokot hadnaggyá nevezte ki. A pénzügyminiszter Stocker Dezső bonyhádi adóhivatali gyakornokot az ipolysági adóhi. vatalhoz adótisztté nevezte ki. Az igazságügy miniszter Angyal Béla duna- földvári kir. közjegyzőt mohácsi közjegyzővé nevezte ki. A kereskedelemügyi miniszter Rühl Jenőt, Riihl István lengyeli postamester fiát I. osztályú posta- és távirda kezelővé nevezte ki. A pénzügyminiszler Kenézíj Endre szék szárdi pénzügyi számellenőrt a IX. fizetési osztályba pénzügyi számvizsgálóvá nevezte ki. — Katonai kinevezés. A király Stern Dezső tolnai kereskedőt hadnaggyá nevezte ki. — Áthelyezés. Orschelbacher Ernő duna- földvári kir. adóhivatali tiszt Nagyszebenbe s helyére Budanovics Mátyás sümegi kir. adóhivatali tiszt Dunaföldvárra helyeztetett át. — Nyugdíjaztatás. Kovács Gyula kisvejkei körjegyző nyugalomba készül, már nyugdíjaztatása iránti kérvényét is beadta. — Államsegély. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Fájth Jenő bon > hádi főgimnáziumi róua. kalh. hitoktatóink a folyó tanévre 780 K. államsegélyt utalványozott. — Választás. Nagyszékely község képviselőtestülete a menedékházhoz Metz Mihálynét választotta meg — Segély. Bonyhád nagyközség képviselőtestülete a Bonyhádi Szabadoktató Egyesület részére, 100 korona segélyt szavazott meg. A nevezett egyesület különösen előadások és felolvasások tartásával terjeszti a hasznos ismereteket a nép rétegében. A megindult felolvasó ciklusban eddig részt vettek: Lang Károly, Schlenker Mihály és Knábel Vilmos tanítók, Lövik Kálmán ^ Hajas Béla főgimnáziumi tanárok. — Bírósági kinevezés. Az igazságügyminiszter Csizmadia Géza dr. szekszárdi kir. járás- birósági jegyzőt jelenlegi* alkalmazása helyén a IX. fizetési osztályba sorozott bírósági jegyzővé nevezte ki — Nincs kölcsön. Tolnavármegye árvaszéke most tudatta az egyes községekkel, hogy gyárn- pénztári kölcsönöket nem ad, mivel kevés a pénz. — Plébánosi beiktatás. Ambach Mihály kér. esperes múlt vasárnap iktatta be Kiss Lajos dunaszekcsői plébánost, földinket hivatalába, aki a beiktatási szertartások után nagyhatású egyházi szónoklatot tartott. Az uj plébános ez alkalomból fényes ebédet adott meghívott vendégei részére. — Dr. Hevesi Gyula ünnekeltetése. Dunafóldvár nagyközség képviselőtestülete folyó hó 25 én díszközgyűlést tart dr. Hevsi Gyula községi orvos, tolnavármegyei tiszteletbeli főorvos ünnepeltetése céljából, akit a képviselőtestület Dunaföldvár díszpolgárává választott meg. Ez alkalomból dr. Hevesi Gyula tiszteletére este 8 órakor a Dunaföldvári Egyenlőségi Körben bankettet is rendeznek. — Bizalmatlanság a kormány iránt. Pestvármegye, az ország első vármegyéje múlt hétfőn tartott közgyűlést, melyben bizalmatlanságot szavazott a Lukács kormány iránt és elítélte alkotmány ttipró, nemzetrontó uralkodását. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága is térjen már el egyszer a darabont politikájától és kövesse Pestvármegye hazafias közönségének a kormányt elitélő politikáját. — Az uj adótörvény ellen. Olyan helyről jött a támadás az uj adótörvény ellen, ahonnan senkisem várta, de ahonnan a vád sokszorosan súlyosan hat. Ez a hely a közigazgatási bíróság. Aki pedig az elitélést és kemény kritikát mondotta, nem más, mint Wlassits Gyula, ennek a legmagasabb bíróságnak a feje s volt miniszter. no i ismét kiorditott, mint a megsebzett elefánt: — Ki az már megint ? — Én vagyok, szólt be egy artikulálatlan hang Reggelizni akarok! — Eredj a pokolba, nincs reggeli! — De nekem okvetlenül kell reggeli, szavalt tovább a „Menza“ második tagja, Miska. Itt meg kell államink egy kissé, mint ahogyan a villamos megáll a megállóhelyen, vagy vagy a vonat az állomáson, vagy amint megáll néha az ember esze. Miska személye megérdemli, hogy időt szenteljünk a jellemzésére, mert ő volt a rMenzá“-nak legközkedveltebb, vagy közlegkedveltebb és legsikerültebb tagja. Mellékneve: „az ünneplő Lajhár“. Megérdemli a nagy kezdőbetűt, mert nála lajhárabb lajhárt még nem hordozott öreg földünk a hátán. Mátyás király lustái valóságos kengye futók voltak hozzá képest. Ezen díszítő jelző teljesen illett Miskara, mert valamiképen a lajhárok hét- | köznapokon semmit sem csináltak, ünnepnapon még annyit sem: azonképen ő is sajnált minden fáradságot, amelyet nem az evésre, vagy az alvásra fordított. Különben a „Menza“ tagjai összes jó és rossz vicceinek ő volt a központja s céltáblája. 0 azonban ezt nemes egyszerűséggel tűrte, mi nélfog a némi hasonlatosságot árult el ahhoz az állathoz, amelyik állandóan hordozza a keresztet. Miskának nem volt ugyan kereszt a hátán, csak midőn kosztos társai rákrétázták, ellenben ő is megérezte az nsőt s időváltozás esetén a zongora mellett zengette hangját, mint a sakál, amit ő ugyan éneklésnek nevezett, de a többiek esküdni mertek volna rá, hogy eső lesz, mert Miska sakálizál Ezzel az ő legjellemzőbb tulajdonságát bemutattuk s ha még hozzá tesszük, hogy amint lenyelte az utolsó falatot, lecsúszott a székről s végig terült a padlón — evés utáni sziesztáját I megtartani — és hogy továbbá annyit tudott enni, mint három anyamedve a téli álom után: akkor teljesen előttünk áll Miska fotográfiája. A rideg elutasításba persze Miska sem tudott belenyugodni. Lajhárságához nem tartotta méltónak, hogy vizsgálódjék, keressen, hanem csak szóval követelte a reggelit tovább, bár sajnálta a fáradságot erre is. János megunván a diplomáciai tárgyalásokat, jó lelkiismerettel befelé fordult, nem törődve azzal, akárhogy ordítozik is Miska, aki végre is, miután reggelire semmi remény nem volt, haza ment, lefeküdt a padlóra (jó hűs van ott nyáron) s folytatta az alvást ott, ahol félben hagyta. Miska távozása után János gondolkozni kezdett az ágyban. Felfedezte az uj igazságot, hogy milyen kitűnő és hasznos intézmény az alvás, mily okos volt, aki kitalálta. Az ember elalussza a reggeli idejét, elalussza az ebédet s csak vacso - rázni kel feí. Hej pedig, de jó volna egy kjs Siessen aflfilg, mig nem késő egészségét flsszaszereznii^ Egy jelentéktelennek látszó meghűlés as összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését Vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert p. könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé válhátik. A meghűlésből eredő kdhögrás, pefcodtaégr, meghűl6b, nehézléle&zés és a légzőszervek hnrutos megbetegedéseinél kitünően bevált az orvosi előkelőségek I'll DB DIM Mindenütt kapható. Egy üveg óra 16 korona 50 fillér által javasolt B UDfaHllvl egy nagy üveg‘ára 5 korona. Postán legkevesebb 3 üveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Diana-jyójyszeríár, Buriapesf, KároIy-k8raí S» /M«l"
