Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-04 / 18. szám

4

— A csendőrség köréből. A honvédelmi miniszter Fonyó László szekszárdi csendőrfőhadnagyot Szombathelyre helyezte át.

— Tanulmányút. Pap Gyuláné, özv. Pápé Dénesné és Halász Gézáné szekszárdi polg. iskolai tanárnők folyó hó 3 án 34 növendékkel tanul« mányutra indultak Fiúméba Ezen kívül megtekintik Abbáziát, Lovranát és Cirkvenicát. — Adóm József igazgató és több tanár vezetésével a gyönki algimnázium tanulói a pünkösdi szünidőben tanulmányi kirándulást tesznek Budapestre.

— Jegyzőgyülés. A Tolnává megyei Községi és Körjegyzők Egyesülete a folyó évi április hó 30-án Purt Adolf bátaszéki I. jegyző, egyleti elnök vezetésével rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az Országos Központi Egyesület működése ellen a jegyzői karban országosan felmerült elége- dettlenség tárgyában kellett állást foglalni. A köz gyűlés Purt Adolf indítványára egyrészt elítélte a kiválást és széthúzást eredményező opponálást, másrészt fentartotta a végleges állásfoglalást a napokban várható kormánynyilatkozat megismeréséig, amikor is kiviláglik, hogy a központi vezetőség jól sáfárkodott-e s hogy a jegyzők szolgálati és anyagi viszonyainak javítása körül mit tudott kivívni. A gyűlés iránt meglehetős részvétel nyilvánult meg. Jegyzőkönyv hitelesítők Gungl József és Thury Sándor voltak.

— A május 7-iki táncestély. A pécsi jogászok május hó 7 én délután 5 órakor érkeznek meg Bátaszékről. Este 8 órakor dr. Fent Ferenc apátplébánosnak szerenádot fognak adni. M. Mak- ray Erzsi május 7-én a déli vonattal érkezik. A művésznő újabb sikeréről számolnak be a fővárosi lapok. A népoperában „Cansicum canticorum“ oratóriumban a szóló részeket énekelte nagy hatást keltve, zajos tapsokat váltva ki a fővárosi zenekedvelő közönség soraiból. Az estély iránt nagy az érdeklődés. A rendezőség kéri azokat, akik talán tévedésből nem kaptak meghivót, forduljanak a rendezőség bármely tagjához.

— Az elfagyott szőlők. A beállott meleg folytán az elfagyott hegyi szőlők a még megmaradt rügyekből elég szépen fakadnak, különösen a kádárka fajok, ami a csüggedő gazdákat reménnyel tölti el a jövő termés iránt. A lapi szőlők, amelyekben alig tett a fagy kárt, általában szépen fakadnak és a termést is már kihozták. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a fagy miatt a bor ára 4—6 fillérrel emelkedett. I

— Magas életkor. Nemeskéri Kiss Ferenc özvegye, szül. Perczel Paulina életének 90-ik évében Cecén elhunyt. Halálát kiterjedt előkelő rokonság gyászolja.

— A kisipar állami segélyezésének reformja.

A kereskedelmi minisztérium a kisipar állami segélyezésének nagyfontosságu és igen érdekes reformját késziti elő. A kisipar segélyezésének eddigi formája, különösen a gépsegélyezés jelenlegi formája nem elégíti ki sem a minisztériumot, sem az érdekelt köröket és már régebben tervezik a segélyezés rendszerének megváltoztatását. A tervezet most elkészült és alapelve az, hogy az állam szerződést köt az Országos Központi Hitelszövetkezette), amelynek alapján a Központi Hitelszövetkezet fogja az állam által rendelke zésre bocsátott iparalapból a kisipar részére a szükséges tőkéket rendelkezésre bocsátani és egyúttal a visszafizetés folyamatát lebonyolítani. Az Országos Központi Hitelszövetkezet az illetékes kereskedelmi és iparkamara szakvéleménye alapján fogja a kisiparosoknak a munkanemre való tekintet nélkül kizárólag az egyéni rátermettség alapján a kölcsönöket folyósítani, illetve a géperőt rendelkezésére bocsátani és megfelelő évekre elosztva, kényelmes törlesztésről gondoskodni. Eayes esetekben a miniszter a részletek megfizetése alól fel is mentheti az illető kisiparost. A cél azonban az, hogy olcsó és kényelmes törlesz- téses ipari kölcsön, illetve munkaeszközöket bo csássanak a kisiparosok rendelkezésére és hogy az eddigi nehézkes bürokratikus kezelés helyébe a gyorsabb kereskedelmi adminisztráció lépjen. Az uj rendszer életbeléptetése előtt a kereskedelmi és iparkamarák szakvéleményezése elé kerül.

— Nyílt, egyenes beszéd a Lukács beszéde, így mondják a Lukács-kormány újságjai. Most mondják ezt, amióta a Tábla elrendelte a bizonyítást a só ügyben. És úgy mondják, mintha a Tábla' ítélete előtt Lukács mindig azt mondotta volna, amit mostanában mondogat s mindig úgy beszélt volna, ahogyan most beszél. Úgy imák, mintha Lukács igaza kedvéért mindenkinek elveszett volna az emlékező tehetsége, vagy legalább is olyan engedelmes emlékező tehetséggel rendelkeznék mindenki, mint a kormány trombitái: arra emlékeznek néha, amire akarnak, vagy amire megengedik, illetően amire megparancsolják, Hát nekünk nincs ilyen érdekes emlékező tehetségünk s azt szeretnők, hogy olvasóink is csak a közönséges emlékezettel lássák és tudják a dolgokat. Ez okon emlékezetbe hozzuk, hogy Lukács László először azt mondotta, hogy nem kapott sópénzt.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Ezúton azt mondotta, hogy az ellenzéknek is adott belőle. Tehát jól vigyázzunk erre a külön leges Lukács észjárásra és Lukács-logikára. Lukács nem kapott a Magyar Banktól sápot. De ha kapott is, alkotmányos célokra fordította s nem vesztegetett. És ha vesztegetett is, az ellenzéket vesztegette meg. Görbe kis gondolatfonálka biz’ ez. Ha igaz, ha nem csúnya dolog. Csúnyább, mint amilyen mulatságos lenne ez a furfangos görbeségü észjárás, ha valalami szatócs eregetné vevői vagy eladói számára a nagyobb haszon reményében. De persze itt valaki más beszél. Akit egy ország hallgat. Egy nagy kormányzó párt figyel és — helyesel mindent, ami tőle jön. És most ünnepelni is készül őt e párt. Azért a politikáért, amit eddig követett? Vagy a Tábla ítéletéért ? Vagy tán Bécsre való tekintetből ? Lehet. De ez az ünneplés épen olyan, mint akit ünnepelnek.

— Az Anker Élet és Járadékbiztosító Társaság Bécsben 1913 április 23 án tartotta 54 ik rendeB közgyűlését Prokesch Osten Antal gróf elnöklete alatt. A zárszámadás a lefolyt év gazdasági viszonyainak ismeretes kedvezőtlen volta dacára a virágzás és folytonos fejlődés kielégitő képét nyújtotta. Kiállíttatott 9944 kötvény 76,418.750.18 korona tőkére és 345.676.75 korona járadékra 1913 január 1-én 90.416 szerződés maradt érvényben 599,665.365.76 korona tőkére és 2,092.593.30 korona járadékra. A számadási évben a bevételek 39,036.967.09 koronára emelkedtek. Az összeB vagyon 204,325.396.65 koronára rúg • ennek elhelyezése szigorúan a törvényes szabályok és az Ankernél hagyományos szigorú szolidság alapján történt, mit a felügyelő bizottság elismerőleg hangsúlyozott. A társaság vagyonából Magyarországon 29,841.828,06 koronát helyeztetett el és pedig a következő módon: ingatlanok 5,331.120.89 Korona, jelzálogkölcsönök 8,061.742.15 korona, értékpapírok 10,340.166.20 korona, követelések pénzintézeteknél 43.608.34 korona és kötvény kölcsönök 6,065.190.48 korona összesen tehát 29,841.828.06 korona. Biztosítási összeget, visszavásárlások, járadékok és nyereségosztalékok fejében a biztosítottak részére az 1912, évben 23,078 357.56 korona fizettetett ki. Az Anker az élet-, kiházasitási- és járadékbiztosítás minden nemével foglalkozik és különösen a garan- tirozott nyereség részesüléssel kötött biztosításoknál a feleknek a legkedvezőbb feltételeket nyújtja. A társaság nagy biztosítási alapjai, rendkívül szolidsága és Uzletkézélési óvatosságával ritka méltányosságot köt össze a biztosítási összegek folyósításánál, úgy, hogy ilyen körülmények között természetes, hogy az Anker folyton fokozódó közkedveltségnek örvend.

— Halálos szerencsétlenség. Bogár István őcsényi lakos a múlt hétfőn tartott országos^vá- sárra két borjut vezetett. Útközben a borjuk az árokba lökték vezetőjüket és reáestek. A szegényembert a borjúit, agyonnyomták.

— A regölyi vásár áthelyezése. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a május 13 ára eső regölyi országos vásár ez évben kivételesen május hó 15-én tartassék meg.

— Pallos és Rónai elitéltetése. A budapesti büntető törvényszék Pallos Jenő és Rónai Gyula ismert bűnügyét nyolc napig tárgyalta, mely után meghozta marasztaló ítéletét. A bíróság ugyanis bűnösnek mondotta ki Pallos Jenőt és Rónai Gyulát a csalárd [Jjukás bűntettében és nyolc nyolcrendbeli csalás bűntettében. Ezért Pallos Jenőt három évi, Rónai Gyulát pedig négy évi fegyházra ítélte. A biróság mind a két vádlottat letartóztatta.

— Mautner Gyula fogászati műtermét f. évi május hó 5-én Szekszárdon, Molnár Mór-féle házban, Széchenyi-utca 169. sz. megnyitja.

— Óvakodjunk a dalmát boroktól. Körülbelül három év óta általános a panasz Ausztriában amiatt, hogy Dalmáciában nagyon elterjedt a borbamisitás. Ebben a dalmát termelők és bor- kereskedők egyaránt részesek s a hamisított borokat leginkább a törkölyre felöntött vízzel, cukorral és szesszel állítják elő. Ez különösen a múlt évi szüret óta oly rendkívül nagy mérveket öltött, hogy a többi osztrák tartományok termelői és kereskedői, valamint az osztrák sajtó, mely ezen borhamisításokkal már hetek óta foglalkozik, az osztrák kormánytól, egyre hangosabban a legerélyesebb intézkedéseket követelik a borhamisítások megszüntetésére, melyeket szerintük Dalmáciában úgyszólván nyilvánosan az ottani hatóságok szeme láttára űznek. Emiatt a napokban interpelláció is volt az osztrák birodalmi tanácsban. A dalmát borhamisítás érzékenyen érinti a magyar bortermelők és borkereskedők érdekeit is, mert az olcsó hamisított dalmát borokkal nem versenyezhetnek, s mert mi is ki vagyunk téve ezen hamisított borok beözönlésinek. Már eddig is tényleg több esetben megtörtént, hogy a magyár borkereskedőknek Dalmáciából hamisított bort akartak szállítani, ezek azonban a szállít~ mány átvétele előtt azt vegyelemzés utján megvizsgáltatták, mivel a hamisítás konstatáltatott, a bort nem vették át s most általában tartózkodnak a dalmát borok vételétől. A dal mát borhamisítóknak már is sikerült elérniök azt, bogy a dalmát borokat teljesen diskreditálták. Minthogy pedig eddig a borkivitel Dalmáciának legfőbb jövedelmi forrása volt, ha — eddigi vevőik teljesen megokolt- bizalmatlansága miatt — ettől elesnek, az igen nagy csapás lesz rájuk nézve.

— Tolnai huszárvirtus Faddon. Április 27-én este 10 óra után Hencz János íaddi csendőrőrsvezető találkozott éjjeli szolgálata közben egy tolnai huszárral. Minthogy az csak közönséges vászon ruhában kard nélkül, sietett Fadd utcáján végig, gyanúsnak tűnt elő s igy az ói'svezetó igazolásra szólította fel. A felszólításra a huszár gorombán válaszolt vissza, hogy mi köze hozzá, a szeretőmhöz megyek. Igazolvány hiányában az őrsvezető a huszárt felszólította, hogy menjen vele a községházhoz. Egy pár lépést ment is vele, de közben felébredt benne a huszárvirtus, megfordult és bírókra kelt az őrsvezetővel, ki nem vesztve el lélekjelenlétét, egyik kézben fegyverét őrizve, a másikkal pedig nagy erőfeszítéssel védte magát az izmos huszár támadásaitól, mig nagy- nehezen sikerült magát a huszár kezei közül kimenteni s önvédelemből jogosan, szuronyát a huszár combjába döfte. Erre már elhagyta a huszárt a bátorsága, felszökött és futott mint a nyúl, azonban az hiába volt, mert az őrjárat utána ment és szeretője lakásán letartóztatta s vissza- kisérte a községházhoz, honnént másnap súlyos sebével kocsin szállították be Tolnára ezredéhez. A mig az ágyat nyomja, lesz ideje gondolkozni ostoba tettéről, majd ezután talán nem lesz kedve kiszökni a kaszárnyából engedély nélkül.

— Magyar kir. szab. osztálysorsjáték. Minden sorsjáték kezdeténél a főelárusitók a vevőknek előzékenységből egy és ugyanazon számú sorsjegyet tartják fenn s azokat a vevők a további játékra rendesen szívesen veszik át. Németországban, a hol az osztálysorsjáték már több mint egy évszázad óta áll fenn, ezen módszer olyannyira el van terjedve, hogy sok család élethossziglan egy és ugyanazon számú sorsjegygyei játszik, sőt a sorsjégytulajdonos halálával az örökösök játszanak tovább ugyanazon sorsjegygyei. Az osztálysorsjáték sorsjegyeinek nagy nyereményesélyeit tekintve, ezen eljárás határozottan helyes is, mert ezáltal nagyobb a valószinüség, hogy előbb vagy utóbb a sorsjegy a kivánt főnyereményt eléri.

— A Duna és Balaton összekötése. A Siócsatorna hajózhatóvá tételének nagy munkáját, amely a Balatont a Dunával, illetve a Balaton- vidéket közvetlenül a Fekete-tengerrel köti majd össze,— a napokban teljes erővel megkezdették. Ennek a nagyjelentőségű uj hajóutnak a megteremtésére a kormány 6 millió koronát irányzott elő. Hogy a Sió-csatornát hajózhatóvá tehessék, medrét 18 méterre szélesítik ki mindenütt, a viz mélysége pedig 8 méter lesz, úgy, hogy a csatornán a legnagyobb folyami hajók is közlekedhetnek. A mederkibővitésre főkép a siófoki zsiliptől a Kapos torkolatáig lesz szükség, azon alul pedig megkezdődik a nehezebb munka, mert a Sió-szakaszokhoz szükséges célszerű átmeneteket meg kell ásni. A simontornyai vasúti hídtól számítva, a Sió már is i ét eléri a szükséges szélességet. A két parton a mederből kiemelendő földtömeg felhasználásával 8 méter széles vontatóutat építenek, mely főkép mezőgazdasági termények szállításánál nagy fontossággal bir. Azon a szakaszon, ahol a munkát most megkezdték, már hozzá is fogtak a fontos műut megfelelő alapozásához is. A csatorna tervének elkészítése alkalmával szem előtt tartották a Balaton partjainál lévő fürdőtelepek érdekeit is. A hajóztatás céljaira ugyanis elegendő lett volna a 24 méter mélység, azonban hogy a Balaton vizének egyenlő magasságát biztositani lehessen, ami a gyakori áradásoknál fogva igen fontos a partmenti üdülőtelepekre, a csatorna mélységét 8 méterre állapították meg. A Sióban építendő zsilipek mellett ez a mélység lehetővé teszi a Balaton vízmagasságának szabályozását. Az egymilliónyolcszázezer köbméternyi földtömeg kiemelésével, a terv szerint, három év múlva készülnek el. Azután pedig sor kerül a siófoki zsilip nagyszabású átalakítására és a kamarazsilipnek kiépítésére, valamint a csatornán át emelendő vasbetonhidak megépítésére. Műszaki körökben biztosra veszik, hogy a munkálatok az előirányzott tempóban fognak lefolyni és az uj, nagyfontosságu viziut 1917-ben megnyitható lesz.

— Öngyilkosság. Korosics József szekszárdi öreg székkötő múlt héten felakasztotta magát és meghalt. A szerencsétlen öngyilkos feleséggyilkosság miatt több esztendőt ült a börtönben, ahonnan kiszabadulva székkötésből élt. Utóbbi időben oly nagy nyomorba jutott, liogy emiatt oltotta ki életét.