Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-13 / 15. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

—f Névmagyarosítás. A belügyminiszter megengedte, hogy kiskorú Bagó Gyula és István paksi illetőségű budapesti lakosos családi nevüket „Budaiéra változtatta.

— Bírósági kirendelések. Az igazságügyminiszter Fekete Gedeon paksi kir. járásbirósági betétszerkesztő birót a bonyhádi és Werb János paksi kir. járásbirósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a nagykárolyi kir. törvényszékhez, mint telekkönyvi bírósághoz hivatalból kirendelte.

— Fizetésemelés a csendörségnél. A honvédelmi kormány uagyobbmérvü fizetésemelést tervezett a csendőrségnél, de a terv, megfelelő födözet hiányában, dugába dőlt. Már azt hitték a csendőrségnél, hogy semmit sem kapnak, mikor végre mégis megérkezett a tervezettnél ugyan mérsékeltebb, de mégis valamit jelentő fizetés- emelés. Az újévtől visszamenőleg érvényes uj javadalmak őrmestereknél az eddigi 1300 korona helyett 1400, őrsvezetőknél 1100 korona helyett 1200, közcsendőrőknél 900 korona helyett 1000 korona.

— Szőlőbirtokosok adója. Egy makói ember esetéből kifolyólag az ország minden szőlőbirtokosát érdeklő Ítéletet hozott a közigazgatási bíróság. Az illetőt a múlt évben 60 korona III. osztályú keresetiadóval rótta meg az adókivetőbizottság azon az alapon, hogy borát részint nagyban, részint kicsinyben adta el. Minthogy az adófel- szólamlási bizottságnál nem tudta adóját leíratni, a közigazgatási bírósághoz fordult, amely helyt is adott a panasznak és elrendelte az adó törlését azzal a megokolással, hogy a földbirtokos, ha földjének termését eladja, a földadóval megadóztatott jövedelmet váltja pénzre, nem vitás tehát, hogy az igy megadóztatott jövedelem után külön keresetiadót fizetni nem tartozik. Ennek az adónak alkalmazásánál az a körülmény, hogy a föld- birtokos termését egyszerre vagy részletekben adja el, irreleváns, ugyancsak nem tesz különbséget az sem, hogy az eladás nyereséges módon történt, mert az 1875. évi XXIX. te. nem nyújt alapot arra, hogy valamely földbirtokos csupán azért legyen keresetiadóval terhelhető, mert termését nagyban vagy kicsinyben előnyösebben tudta eladni, mint a többi birtokos az ő földjének tér mékeit. Ebben a tekintetben pedig a szőlőbirtokos és más földbirtokos között különbséget tenni nem lehet. Ezen birói felfogás szerint tehát a saját termésű borait kimérő termelő, ki italmérési illetéket amúgy is fizet, külön III. oszt. keresetiadóval meg nem róható. Ez az álláspont ellenkezik a bíróság régebben elfoglalt álláspontjával s a termelőkre nézve igen humánus és előnyös.

— Olcsóbb lett a bor. Múlt ősszel ugyancsak szép áron adhatták el a bortermelők általában savanyu boraikat, mert nagy volt a bor kereslete. Már hónapok óta azonban nagy pangás és árhanyatlás észlelhető a porpiacokon. A kereslet úgyszólván teljesen szünetel, az árak pedig 15—20 százalékkal leszálltak. Szekszárdon még sok bor fekszik a pincékben. Hogy mikor találnak vevőkre, azt bajos lenne megjósolni ebben a pénzszűke és háborús világban.

— Németország termésátlagai. Ha tudjuk azt, Jiogy Németországnak 1885-ben kát. holdanként és az országos átlagban 8 20 mm. búzája termett, holott 1907-ben országos búzatermés- átlaga 1141 mázsa volt, akkor méltán kérdezhetjük, miért fokozódott 3 21 mázsával országos átlag termése, holott nálunk ugyanezen idő alatt csak 0*3 mázsával fokozódott az országos buza- termésátlag. Hát e kérdésre a felelet igen egyszerű, az t. i. hogy mig Németország országos átlagban kát. holdanként 3 kg. műtrágyát használt el, addig 1907-ben 107 kg. tehát ugyanazon idő alatt mig termésátlaga búzából 3 21 mázsával emelkedett, műtrágya fogyasztása is 3 kg.-ról 127 kg.-ra szökött fel. Lehetetlenség tehát összefüggést nem találni a termésátlagok emelkedése és a műtrágya fogyasztás emelkedése között. Ellenben hazánkban 1885 ben a műtrágyákat nem is ismerték. Elterjedésük azóta is roppant lassú és ma is mindössze 12 kg. műtrágyát fogyasztunk el országos átlagban kát. holdanként. Nem állítjuk, hogy Németország buzatermésátlagának nagymérvű emelkedését egyedül a műtrágyák okozták, kétségtelenül azonban, hogy e tekintetben a leg nagyobb szerepük a műtrágyáknak volt. Nem kidobott pénz tehát az az összeg, amit a gazda műtrágyáért kiad, mert a többtermelésben 3—4- szeresen térül meg annak ára, ha helyesen alkal mázzá a műtrágyákat. Helyesen alkalmazzuk pedig a tavaszi kalászosok alá akkor, ha a kát. holdanként alkalmazandó 150 kg. szuperfoszfát kiszórását nem hagyja tavaszra, hanem hómentes időben rászórjuk a megfagyott szántásra s csak beboronálását hagyja tavaszra.

— Ügyvédjelölt. Dr. Kiss Ernő, Tolnavármegye tiszti ügyésze, dr. Babits Sándor ügyvéd- jelöltet, ügyvédi irodájában alkalmazta.

— Rémes családirtás. Pincehelyről jelentik: Krisztián János jómódú görbői szőlőhegyi birtokos a tegnapra virradó éjjelen élesre fent szekercéjé- vel darabokra vagdalta feleségét és 15 éves leányát, majd borzalmas munkájának elvégzése után fölakasztotta magát. Krisztián jómódú ember volt, vagyonát csárdás korában szerezte és hosz- szabb idő óta élt második feleségével és leányával a görbői szőlőhegyen. Feleségével nem volt jó viszonyban, az asszony több ízben otthagyta, mert tettlegésségre vetemedett vele szemben. Ezelőtt két héttel is nagy veszekedés volt köztük, az asszony otthagyta, de azután Krisztián kérésére ismét visszatért hozzá. — Az elmúlt éjszaka Krisztiánná és a leány Pincehelyen volt lakodalomban. Hajnalban tértek haza és aludni mentek. Ál mukban támadta meg őket éles fejszéjével a gazda és darabokra vagdalta mindkettőjüket. A leány ugylátszik menekülni akart, mert az ajtó^ ban találták meg rémesen összevagdalt holttestét. Maga Krisztián csak jóval a családirtás után követte el az öngyilkosságot, mert a szomszédok még kora reggel látták, amint kieresztette és megetette a baromfit. Röviddel ezután követhette el az öngyilkosságot, mert amikor reggel az egyik szomszéd betért a házba, a mestergerendán függő holtteste még nem hült ki egészen. Azonnal értesítették a rémes esetről a csendőrséget.

— Ipartestületi közgyűlés. Folyó hó 6-án délután 2 órakor tartotta a szekszárdi ált. ipartestület évi rendes közgyűlését a Szekszárd-Szálló dísztermében, eléggé csekély érdeklődés mellett. A közgyűlés tárgysorozata szeriut véve az ügyeket: a múlt ülési jegyzőkönyv felolvasottnak tekintetett ; a folyó évi jegyzőkönyv hitelesítésére Székely József és Papp István küldettek ki. Elnök illetve az elöljáróság évi jelentése egyhangúlag tudomásul vétetett. A számvizsgálók jelentése alapján az 1912. évi zárszámadás 2949 K 20 fillér bevétel, 1708 K 25 fillér kiadás és 1240 K 95 fill, pénztári maradvánnyal elfogadtatott és Börcsök József pénztárnoknak a felmentvénv a szokott óvás fenntartása mellett megadatott. A testületi vagyonmérleg 7971 K 85 fillér, a rokkant alap vagyona 5352 K 17 fillérben helyesnek találva szintén elfogadtatott. A testület 1913. évi költségelőirányzata 2749 K 35 fillér bevétel és 1504 K kiadással állapíttatott meg. Bóday. Gusztáv testületi tag indítványa a testület rokkant segélyalapja mikénti érvényesülése tárgyában, elvettetett. Elnyki | előterjesztések elfogkdtattak. A tisztikar nevében André István elnök lemondván a tiszt- ujitás a következő eredménnyel ejtetett meg. Elnök egyhangúlag —- immár tizennyolcadszor — ismét André István lett. Elöljárókul: Börcsök József, Eszterbauer Mihály, Buko- vinszki József, Pettrits Józs£fj*-'Tóth János, Hahn Ferenc, Debulay Imre, Herceg Mór, -Hradek K. Lajos, Hermann Ferenc, Hevesi Pál, Mojzes Károly, Laskó Károly, Szeltner Ferenc, Mutschenbacber Lipót,' Pekari János, Papp István, Székelyi József, Grószbauer Béla, Uglár János. Számvizsgálókul : Ferenc Gyula, Kaszás Sándor és Wágner Károly választattak meg. Elnök a tisztikar nevében szép szavakban megköszönve a beléjük helyezett bizalmat s ezzel egyéb tárgy hiányában a közgyűlést bezárta.

—: Halálos verekedés Juhé-pusztán. Folyó hó 4-én Glöckner Ádám kétyi születésű Juhé pusztai urasági cseléd a marhák etetése közben összeszólalkozott cselédtársával, Birkenstock Kon- ráddal s a veszekedés hevében, egy a kezeügyébe került erős favázas istállósöprüvel úgy vágta tejbe Birkenstockot, hogy az eszméletét elveszítve, terült el a földön. Súlyos agyrázkódást és belső agysérülést szenvedett s az eset után 2 napra meghalt. Glöckner ellen az ügyészség a bűnügyi eljárást megindította.

Fogorvos.

Kovács J.

Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat.

Foghúzás érzéstelenítéssel!

Műfogak* és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek.

Lakás : a gimnáziummal szembenIRODALOM.

Pesti Hírlap a második évnegyed küszöbén előfizetésre hívja fel a magyar olvasóközönséget, A Pesti Hírlap ma az ország elismerten legjobb, legelterjedtebb és legbővebb tartalmú napilapja. Példányszáma 120 és 140 ezer közt váltakozik (vasárnaponkint egyes elárusitásra 20—25 ezerrel több); ily elterjedtséget és ily példányszámot még a legolcsóbb boulevard-lapok sem értek el nálunk. Hirdetése is azért van legtöbb, mert hirdetni csak a legelterjedtebb, legnépszerűbb lapbán érdemes. A Pesti Hírlap tartalma napról-napra legbővebb és legváltozatosabb, minden más napilapot fölülmúló, Egy-egy vasárnapi számában 5—6 tárcát és elbeszélést közöl a leggazdagabb hír- és vegyesrovat mellett. Ily tartalombőségnek példáját napilapnál nemcsak hazánkban, de egész Európában sem találhatjuk. A Pesti HirJap munkatársai közé számítja korunk legjobb nevű és legnépszerűbb róit, kik közül legyen elég fölemlíteni Gárdonyi Géza,

Molnár Ferenc, Szomaházy István, Móricz Zsigmond, Heltai Jenő, Lengyel Menyhért, Színi Gynla, Szász Zoltán, Tömörkény István, Porzsolt Kálmán, Murai Karoly, Váradi Antal, Pakots József, Pásztor József, Alba Nevis, Bokor Malvin, Lux Terka, Erdős Renée,, Abonyi Árpád, Csergő Hugó, Ráskai Ferenc, Szabóné-Nogáll Janka, Kabos Ede, Mezei Ernő, Lampérth Géza, Gellért Oszkár, Diplomata, gróf Vay Sándor, Kézdi-Kovách László, Benda Jenő neveit. A Pesti Hírlap speciális rovatai: Vasárnapi Krónika (Írja Molnár Ferenc), Kis komédiák, Kulisszák mögül (Heltai Jenő), Pesti erkölcsök, Vidéki esetek (csupa mulattató tartalommal) s az Esti Levél (Porzsolt Kálmán). Hétköznapok (Lux Terka) és Mindennapi problémák (Szomaházy István) aktuális társadalmi kérdések megbeszélése. A Pesti Hírlap mindennap egész oldal szerkesztői üzenetet hoz, mint más lapok egyszer egy héten, tehát a közönség igényeit e téren is a legnagyobb mérvben elégíti ki. A Pesti Hírlap előfizetői »Az Érdekes Újság« cimü, gazdag tartalmú, pompás kiállítású, képes hetilapot és a Divat Szalon cimü kitűnő divatlapot együtt rendelhetik meg. A Pesti Hírlap előfizetési ára április hóra 2 korona 40 fillér, április—május két hóra 4 kor. .80 fillér, április—junius negyedévre 7 korona. A Divat Szalonnál együtt negyedévié 9 korona 50 fillér. Az Érdekes Újsággal együtt negyedévre 9 korona 50 fillér. A Pesti Hírlap kiadóhivatala, hova az ' előfizetést legcélszerűbb posta- utalvánnyal beküldeni, Budapest, V, kerület, Váczi-körut 78. szám alatt van.

TANÜGY.

— Kinevezés. A király Scherer Sándor bajai áll. tanitóképzőintézeti igazgatót, a VI ik fizetési osztályban való meghagyása mellett, állami tanító- és tanitónőképzőintézeti szakfelügyelővé nevezte ki.

— Iskolalátogatás. Fagányi Andor kir. tan- felügyelő folyó hó 9-én tartott közigazgatási ülésén jelentette, hogy március hóban 4l tanerő működését vizsgálta meg 14 tanintézetben és hogy a tanítók részére újabban 1450 kor. államsegélyt folyósított a miniszter.

— Megnyílt iskola. Felsőnána községben a vörkeny megszűnt s az iskoTák megnyitása végett a kellő lépések megtörténtek.

— Bezárt óvoda. A hatóság gyulaj községben az óvodát bezáratta, mivel az óvónő gyermeke torokgyíkban megbetegedett.

MULATSÁGOK.

A dalárda estélve.

A Szekszárdi Dalárda fényes estélyt rendezett szombaton Nagyszámú és előkelő közönség vonult fel most is, mint a dalárda rendes évi estélyein.

A siker páratlan volt. Vendégszerepei ^Bajáról Fried Mancika, akinek temperamentumos szóló énekeiről meséket regéltek s csakugyan tökéletesen megfelelt az érdeklődők várakozásának, sőt csodálkozásának.

Hanghordozásának minden fázisán kiérzik az individualitás, a rátermettség, az iskolázottság, pianoi lágyan csengők, fortéi és fortissimói lehe- íik az átérzett szöveg hangulatát. Éhez járul ritka szép hangterjedelme ; épen olyan könnyedén száll el a legmagasabb hangja, mint a legmélyebb, minden zökkenés és erőltetés nélkül.

Nővére, Fried Olgica, gyönyörű zongora- kíséretével kitűnő partnerének bizonyult. Együtteseik az estély fénypontjai voltak (az „An Roze“, a ,,Madárdal“, „Valamikor régen“ és több gyönyörűen intonált szóló).

A filharmonikusok is előkelő számokkal já*- rultak az estély nívójának emeléséhez, a maguk preciz, klasszikus alapon álló játékukkal impre- tálták Beethowen ábrándos szerenádját a Largót és Hellmesberger zugón cikázó Tarantelláját.