Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-29 / 39. szám

4

— Társasvacsora. A szekszárdi önkéntes Tűzoltó Testület parancsnoksága folyó hó 22-én társasvacsorát rendezett a testület tagjai részére. A vacsora este 6 óra után volt az Obernig-féle vendéglőben. A vacsorán elsőnek Bocla Vilmos, a testület szeretett főparancsnoka szólalt fel, elő- ádva hogy a parancsnokság a bajtársi érzés ápolása és fejlesztése érdekében határozta el ren dezni a társasvacsorát. Kérte a parancsnokság ezen intézkedésének jóváhagyását. Ezután Horváth Gyula szólalt fel, beszédét Boán Vilmos, a parancsnokság és a testület éltetésével vegezte. Ezután a zenekar rázendített a Hymnuszra, melyet a jelenlévők állva hallgattak végig. A Hym- nusz elhangzása után ismét Bocici Vilmos tartott szép, lélekemelő beszédet, buzdítva a testület tagjait a haza és felebaráti szeretetre. A társaság lelkes hangulatban oszlott szét.

— A „Törekvés Dalárda“ vasárnap, e hó 29-én délután 4 órakor tartja alakuló ülését az Obernig-féle vendéglő helyiségében. —Az ülésre külön is felhívjuk az érdeklődők ügyeimét, mert városunknak ezen ifjú, de életképes dalostestülete méltán megérdemli a nagyközönség pártfogását.

— Föispáni beiktató közgyűlés. Jeleztük, hogy folyó hó 30-án lesz Simontsits Elemér fő- ispáni beiktatási ünnepélye. A törvényhatósági közgyűlésre az alábbi meghívót bocsátották ki : vö csász. és apostoli kir. Felsége, felsőkorompai Simontsits Elemér urat, vármegyénk közszeretetben álló alispánját, a lemondás folytán megüresedett föispáni állásra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öméltóságának a föispáni székbe történendő ünnepélyes beiktatása céljából a folyó évi szeptember hó 30-án délelőtt 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésére Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának tagjait ezennel meghívom. Kelt Szekszárdon, 1912. évi szeptember hó 20-án. Az alispáni szék üresedésben : Forster Zoltán vármegyei főjegyző, A beiktató közgyűlés napirendje: 1. Forster Zoltán vármegyei főjegyző megnyitó beszéde. 2. Belügyminiszteri rendelet a legfelsőbb királyi kinevezés közlése tárgyában. 3. Eskütétel. 4. Ünnepélyes isten- tisztelet a belvárosi róm. kath. templomban. 5. A közgyűlés újbóli megnyitása után a főispán székfoglaló beszédet mond. 6. Dr. Kiss Ernő vármegyei tiszti főügyész üdvözlő beszéde a vármegye közönsége nevében. Felkérem a bizottsági tag urakat, hogy igazoló jegyeiket feltétlenül magukkal hozni szíveskedjenek. — Öltözék disz- magyar, illetve ünneplő ruha. Szekszárd, 1912. évi szeptember hó 20. Forster Zoltán vármegyei főjegyző.“ Az üdvözlő beszédet dr. Kiss Ernő tiszti főügyész tartja.

— Ügyvédjelöltek figyelmébe. Ezer és ezer jelölt van az országban, akiknek az 1912 : VII. törvénycikk következtében existenciális érdeke, hogy november 1 ig első vagy utolsó szigorlatát, alap-, államvizsgáját vagy az ügyvédi vizsgát letegye. Még nem késő. Ha a készülést azonnal megkezdi, a Dr. Dobó Jogi- és Ügyvédi Sze minárium segítségével november 1 ig feltétlenül letehet egy szigorlatot, Ne késlekedjék. Forduljon a Dr. Dobó Jogi- és Ügyvédi Szemináriumhoz, Kolozsvár, Bolyai-u. 3., ezen intézet évtizedes nívós és sikeres működésére alapított bizalommal. Célszerű otthonkészülésre is igen alkalmas módot nyújt. 8—30 napos rekap. kurzusain az egész anyagot behatóan, összefoglalva szigor- lalszerii áttekintést nyujlva veszi át a jelöltekkel. Egy-két előadás díjmentes meghallgatása után meggyőződést szerezhet arról, hogy ez az egész érdem^ s magas színvonalú intézet az elmaradhatatlan sikernek minden biztosítékát csekély ellenérték mellett nyújtja. Felvilágositás díjmentes. A szeminárium az ügyvédi vizsgára vonatkozó külön kiadványát dij- és portómentesen küldi, úgyszintén a „Jogi vizsgák letétele“ cimü könyvet is.

— Vendéglős gyűlés. A tolnamegyei vendéglősök és korcsmárosok egyesülete folyó hó 16-án választmányi ülést tartott. A választmány elhatározta, hogy a folyó hó 29-én Pozsonyban tartandó országos vendéglős gyűlésen nem képviselteti magát, mivel az egyesület nem tartozik e csoporthoz.

— A népiskolai tanítók ismeretterjesztő előadásairól uj rendelet jelent meg, mely szerint azok a tanítók, kik ily előadásokat szándékoznak tartani, a királyi tanfelügyelőségtől bejelentő ivet tartoznak kérni s csak az iveken bejelentett előadások fognak díjazásban részesülni. A bejelentések határideje október 15. A bejelentések a kir. tanfelügyelőséghez küldendők. Elkésett vagy nem a kir. tanfel ügy el őségek utján beterjesztett bejelentések ügyelembe nem vétetnek. Tekintettel az ismeretterjesztő előadások, nagy fontosságára, kívánatos volna, ha minél több tani tó tartana a tél tanfolyamán (Wéember 1-től március 15-ig) ilyeneket.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

— Tüzoltónap. A magyar tűzoltóság jövőjére kiható társadalmi mozgalom észlelhető az egész ország területén. Ugyanis egyik leghumánusabb intézményünk, a tűzoltó otthon javára október hó 12—14-ig rendezendő Tüzoltónapok sikere érdekében minden vármegye és város hatósága és társadalmi kiválóságai összefogtak, hogy a munkaképtelen tűzoltók részére építendő otthon — amelyben a tűzoltó intézmények is helyet fognak találni — minél előbb tető alá jusson. A társadalmi élet gócpontjain hölgybizottságok alakultak a gyűjtés eredményesebbé tétele végett. A vidéki gyűjtés érdekében a központi irodában (Budapest, VII., Rákóci-ut 38. sz.) serényen folynak a munkálatok. A vidéki gyűjtések eszközléséhez szükséges gyüjtőivek, piakákátok és osztó-cédulákat innen küldik szét az egész országba és az erre vonatkozó megkereséseket itt intézik el a legnagyobb készséggel.

— Halálozás. Kisszeniczei Szeniczey Géza földbirtokos, törvényhatósági tag f. hó 22 én életének 57 ik évében meghalt. Halálának hire általános részvétet keltett az úri körökben s a vármegye székházára kitűzték a gyászlobogót. Temetése f. hó 24 én d. u. 3 órakor ment végbe nagy gyászkisérettel az ág. ev. hitvallási szertartás szerint. Az alábbi gyászjelentést vettük: Szeniczey Cecilia úgy a maga, mint testvérei Szeniczey Ödön, özv. Balassa Istvánná Szeni'Czey Jozefa, özv. Daróczy Tamásné Szeniczey Stefánia, özv. Vigyázó Rezsöné Szeniczey Frida, Szeniczey Ákos és az egész rokonság nevében fájdalomtól bánatos szívvel jelenti, hogy szeretett testvére kisszeniczei Szeniczey Géza Tolnavármegye bizottsági tagja, a Tolna , baranya- és somogyi ágost. hitv. ev. egyházmegye világi felügye lője f. hó 22 én meghalt. A megboldogult hült hamvai f. hó 24-én d. u. 3 órakor fognak a Petőü utca 12. sz. gyászházban az ágost. hitv. evang. egyház szertartása szerint megáldatni és onnan a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke hamvaira! Paks, 1912. szeptember 22-én.

Onódy Gáborné szül. Pénzes Mária, Duna- földváron folyó hó 25-én rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogultat férjén kívül üa és rokonsága gyászolja.

Braun Sándor Ozorán folyó hó 23 án, életének 62 ik évében elhunyt. Ä közbecsülésben álló férfiút folyó hó 25 én temették el nagy részvéttel. Gyászolják: özv. Braun Sándorné szül. Csillag Lina neje, özv. Csillag Mátyásné anyósa, Braun Gyula, Barna Kárely, dr. Barna Viktor, Barna Ferenc gyermekei, Schwarz Kálmánná sz. Braun Sarolta nővére, Schwarz Kálmán sógora.

— Kovács Gyula ügye az orvosi tanács előtt. Mint ismeretes, a vizsgálóbíró, Ajtay K. Sándor dr. és Németh Ödön dr törvényszéki orvosszakértők véleménye alapján a múlt hónap elején Kovács Gyula ellen megszüntette a vizs gálati fogságot, mert Kovács az orvosi vélemény alapján olyan öntudat zavarban követte el tettét, amely az öntudatlanságig fokozódott. Ám a vádtanács nem hagyta helyben a vizsgálóbíró végzését, hanem úgy határozott, hogy a törvényszéki orvosok szakvéleményét az igazságügyi orvosi tanácsnak kell felülbírálnia s addig is Kovács Gyula fogva marad. Az iratok az orvosi tanácshoz kerültek, amelynek harminc nap alatt kellett döntenie. A határidő most telt le s ma érkezett a törvényszékhez az orvosi tanács átirata, amelynek tartalma szintén példátlanul áll a büntető igazságszolgáltatásban. Az átirat ez : ,,Kovács Gyula terhelt ügyében fölterjesztett törvényszéki orvosi szakvéleményről az igazságügyi orvosi tanács érdemlegesen akkor fog dönteni, ha Kovács Gyulát közvetlen orvosi vizsgálat alá vette. Az igazságügyi orvosi tanács értesítést vár arra, hogy a vizsgálat hol és mikor történhetik meg“. Eszerint az orvosi tanács közvetlenül veszi orvosi vizsgálat alá Kovács Gyulát. Előállt tehát az a furcsa helyzet, hogy Kovácsnak szabadlábra he lyező végzéssel a zsebében, talán még újabb hat hétig kell fogságban maraduia.

— Megtörtént adoma. Még a múlt évnegyed végén egyik helybeli kereskedő aki a városnak üzlethelyiség-bérlője, negyedévi lakbér tartozását űzette be a városi pénztárba. Mivel a szerződés szerint a lakbér után járó adókat is a bérlő tartozik űzetni, a szóban szereplő kereskedő egyúttal a lakbére utáni adóját is ki akarta tizetni. Ez az egyszerűnek látszó művelet azonban városi adminisztrátiónk emeletein és jobb és balűókjain áthaladva egyike a mai kor legnehezebben kivihető terveinek, mint a mellékelt ábra is mutatja. A bérlő bemegy a városi pénztárba, s előadja fizetési hajlandóságát. A pénztáros felküldi az emeletre a számvevőséghez, ahol az egész számvevőséget egyedül tevő főszámvevőnél a sor reá is kerülve, újból előadja szive szándékát. Itt a fizetendő házbérösszegről kap egy ellonnyugtát számfejtve azzal, hogy az adót az adóügyi jegyzőnél tudhatja meg. Az emeletről az adóügyi jegyző szobájába érve kéri a üzetendő

adóösszeg kimutatását. Adóügyi jegyző elküldi az adóügyi nyilvántartóhoz, mert az tartja nyilván az adókat, mint a nevéből is nyilván kitetszik. Az adóügyi nyilvántartó visszaküldi felét az adóügyi jegyzőhöz azzal, hogy ő már a bérlők adóját kimutatta, s az á kimutatás ott lesz az adóügyi jegyzőnél. Felünk visszamegy az adóügyi jegyzőhöz. Ez újólag bemondja a fizetésképtelenséget, s felküldi felét ismét az emeletre a számvevőhöz, akinek előzetes számszéki felülvizsgálatára is szükség lévén, az a bizonyos kimutatás talán még ott van nála. A főszámvevő, az egész adó dologhoz sok köze nem lévén, le küldi felét a pénztári jegyzőhöz, talán az tudna valamit. A pénztári jegyző nem tud semmit, bevételezteii a lakbér űzetését, az adót illetőleg azonban menjen az adóügyi jegyzőhöz. -A jobbra- balra, le fel, előre hátra küldött fél azonban már nem megy az adóügyi jegyzőhöz, hanem mégegyszer s utóljára felmegy a főszámvevőhöz, kiben legnagyobb bizodalma van, mert az tette neki lehetővé, hogy legalább a lakbérét megűzethesse. „A lakbért csak megűzettem, de hát mi lesz az utána járó adóval ! Istenem ! mi lesz ? Kinek is fizetem, kinek is fizetem ! ?“ Közben rákezdik a déli harangszót. A főszámvevő felfogva a helyzet szomorú komikumát ezt tanácsolja a szegény adóalanynak : „Tudja mit, kedves barátom, ha már az egész városi adóhivatal nem tudja megmondani, hogy mennyi adót fizessen, menjen át ide a szomszédba, a plébániára, ott talán jobban megtudják mondani.“ Ezt a kis történetet, mint tényleg megtörténtet kaptuk. S ezen az állapoton bizony aligha fog segíteni bármilyen előkelő hangzású címeket osztogató uj városi törvény vagy uj szervezési szabályzat. Ide gyökeres rendszerváltozás kell és szakértelem.

— Részvénytársasági közgyűlés. A Duna- földvári Iparosok és Kereskedők részvénytársasága legutóbb tartott közgyűlésében Doór Antal, Niertit Béla és Gauzer Ignác tagokat igazgatókká, Bodor István, Pipp István és Gauzer Kálmán tagokat pedig felügyelő-bizottsági tagokká választotta. Elhatározták, hogy a cipőkészítő telepet kibővítik és uj gépekkel szerelik föl. A cipőgyárban, mely szépen properál, állandóan 30 rnuukás foglalkozik.

— Meghívó. A szekszárdi „Törekvés Dalárda“ folyó hó 29-én, vasárnap délután fél 4 ói’akor tartja az Obernig féle vendéglőben alakuló közgyűlését, melyre a tagok teljes számban való pontos megjelenése kéretik.

Készülődések a föispáni beiktatásra. Nem

minden napi sokadalom lévén a megyei életben a föispáni installáció, nagyban folynak az előkészületek. Utcát hengerelnek, falakat meszelnek, az öreg megyeház épületet tatarozzák, festik kívül, festik belül. Küldöttségeket fogadnak, tisztelgéseket előkészítenek, mint ez már ilyenkor szokásban van. Különösen az egyes hivatalok és megyei vonatkozásban levő egyesületek felvonulása fontos, de felvonulnak mindazok, akiket az uj főispán személye iránti tisztelet, vagy a székváltozással járó uj rendszertől várható előnyök vagy elkerülhető hátrányok sorba szólítanak. — Mert hát bizony az élet több külszínt és praktikusságot, mint politikai elv-villogtatást követel. A beiktató közgyűlésre egy pár szomszédos vármegyei és városi törvényhatóság is elküldi képviselőjét.

— Uj sakkönyv. Bállá Zoltán, az ismert nevű magyar sakkmesternek „A modern sakk“ cimü munkája a megyar szakirodalomnak legújabb termése. A könyvről Vécsey Özséb, a kiváló szakiró, az Alkotmány egyik számában a követkeket írja: A modern sakk igazi nyeresége a szakirodalmunknak. Most, hogy a Sakk szövetség fejlődése az irodalmat is föivirágöztatta, hogy most két szaklapunk jelenik meg, melyek közül a Szövetség hivatalosa nékülözhetetlen barátja a magyar sakkozásnak, hogy tornakönyvek megjelenésére van kilátásunk, mind jobban éreztük a modern tankönyv hiányát. Márki könyve elavult, a sakkábécé még az elemeket sem tartalmazza, Szemere és Akantisz könyvek értéktelen compendiumok. Maróczy A sakk cimü müve pedig a legújabb elmélettel nem foglalkozik. A rovat vezetők ezideig kénytelenek voltak külföldi müveket ajánlani az érdeklődőknek. Bállá müve azonban ezeket nékülözhetőkké ieszi, sőt feleslegessé is. Nem ad száraz változathalmazt, hanem tüzetesen foglalkozik a megnyitás szellemével, utasításokat ad a végjáték helyes megalapozására. Ezek az elvek meradandók, ha a változatok egynémelyike már el is avult. Hogy uj tankönyvben találunk oly változatokat, melyről a teória már mást tanít, éppen ez indokolja tankönyvek minél gyakrabbi kiadásának szükségességét. Ä teória fejlődése és a munka értéke arról biztosit bennünket, hogy a Modern Sakknak II. kiadására nem sokáig kell várnunk. A 240 nyolcadrét oldal terjedelmű kötet ára 4 korona s megrendelhető a Budapesti Hírlap könyvkiadöhivatalában és minden könyvesboltban.

— Balesetek. Dudás János 70 éves Kövesd- pusztai lakos f. hó 18 án, amint revolverét forgathatta, elsült és balkeze mutatóujját meglőtte. Kórházban ápolják. — Sziics János 36 eves János-major: lakos véletlenül elesett és balfelkarját eltörte. Szintén a kórházban ápolják. — Pintér Pál 27 éves decsi lakos folyó hó 19-en fahordás közben kocsijával feldült és oly szerencsétlenül esett le, hogy súlyos sérülésével behozták a kórházba.

1912 szeptember 29.