Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-14 / 15. szám

1912 április 14»

Mát arról sincs tudomása a magas minisztériumnak, hogy Maglódon katholikus iskolában egy teremben, egy támlával 182 gyermek van

összezsúfolna ?! tvagy arról sincs, hogy Iharos- berényben valami báró lnkey Józsefnek van egy úgynevezett „uradalmi iskolája, amelybe azelőtt jártak más gyermekek is nemcsak „uradalmiak“, de mióta az ujtörvény értelmében nem szabad tandíjat szedni, a báró ur egyszerűen kizavarta a katholikus gyermekeket. Ezek most bolyognak tanító nélkül, mert nincs iskola, nincs tanitó, mert egy magyar bárónak ez úgy tetszik, meg egy magyar minisztériumnak is úgy tetszik. Volna ott egy evangélikus iskola, szivesen tanítanák ott a katholikus gyermekeket is, de az meg szintén túl van zsúfolva.

Nézzük egyezer közelebbről, hogy az ilyen túlzsúfolt iskola, hogy fest. Kérdem én azt, hogy miképen lehetséges egy tanitónak, egy teremben 182 gyermeket valamire megtanítani ? Ez képtelenség, azt mindenki belátja, kivéve a minisztériumot. Mert mit törődik ö azzal, hogy a gyermekek nem tudnak semmit, elég őneki, ha a hivatalos jelentés rendet jelent. Csakhogy vagy tudja vagy nem akarja tudni a minisztérium azt, hogy amit az iskola ellenőrző közeg neki jelent az nem igaz. Nem pedig azért, mert ne csak azt a néhány gyermeket hallgassa meg az ellenőr, akiket a tanitó neki felszólít, hanem hallgassa ki mind a 182 őt, akkor bizonyosan nem fog megelégedve lenni.

Az ilyen túlzsúfolt iskolákban mindig meglehet találni az úgynevezett „kirakat gyerme keket“, ezek részben olyanok akik természetes eszük és hajlandóságuk folytán könnyen, szinte maguktól tanulnak, részben olyanok, akikről tudja a tanitó, hogy tovább is iskoláztatnak ; ezekkel, hogy ne blamimzza magát, többet foglalkozik. A többi legény gyermek pedig megmarad a csendes buaságban, mire megnő, kész az analfabéta, aki aztán szidja a tanítóit, amiért ő nem tud semmit. Elhiszem, sőt tudom, hogy néha ilyen gyermekek is féllesznek kérdezve a viz.'gákkor vagy' az ellenőrzésekkor, de tudom azt is, hogy éppen úgy kapják fel a kérdéseket, mint a nagyurak gyeimekei, akik magánúton lesznek tanítva és akik kivétel nélkül kitünően vizsgáznak, sőt a legiöbbször „sub auspiciis regi»“ még doktorok is lesznek. Ezek ugyanis ilyenformán lesznek kérdezve. Például a magasabb matheinatikából : „Nemde fenség hí kétszer három hat, akkor háromszor kettő szintén hat?“ Ha a fenség : erre kegyelmesen bólintani méltóztatik, általános csodálkozás és bámulat tárgyává lesz és kitűnőt kap. Pláne ha földrajzból felel és ezt a kérdést kapja: „Nemde fenség Ausztria Magyar- ország, azaz — bocsánatot kérek — az össz- monarchia fővárosa Bécs ?“ ha ezt is legkegyel- mesebben helybenhagyni szíveskedik, már innét kitűnőt kap. Hát bizony a mi szegény tanítóink is nagyon sokszor kénytelenek ilyenformán kér dezm a szegény gyermeket, ha szigorú az ellen őrző közeg Csak az a különbség, hogy a szegény gyermek buta marad a fenségből pedig bizonyosan generális lesz. (Folyt, köv )

A drágaság — 100 év előtt.

Miről apánk nagy busán szólt, hogy itt hajdan szebb élet volt, arról került hozzánk egy érdekes dokumentum. — Avult, sárgult, foszlott foliánson hivatalos irás. Csak egy öreg árkus- papiroson. Kezdődik ekképpen :

„Tekintetes Nemes Tolna Vármegye, az 1659-dik esztendőbéli Törvénynek értelme és a’ Nagy Méltóságú Királyi Helytartó Magyar Tanácsnak, a’ tavali 1811 esztendőben Sz. András Havának 13 dik napján 29057 dik szám alatt költ kegyes Rendelése szerént, a’ megyében lévő Mesterembereknek, mind a’ Ruházatra, mind pe dig a Házi gazdaságra nézve szükséges Műszereknek, és más mindenfele munkáknak, napszá moknak árát, sőt a Cselédeknek adandó béreket is meghatározni szükségesnek látván stb. azoknak árát kiszabta.

Érdekes adatok vannak ezen az öreg, avas Íráson, mely a vármegyétől a kilószámra eladott kiselejtezett csomagoló papírok garmadából jutott hozzánk véletlenül. Csak a nyers, és feldolgozott bőrárukra vonatkozó része van meg a statútumnak s mindenesetre kár, hogy a többi, még valószínűleg érdekesebb része hiányzik. De lássunk ebből egy pár érdekes tételt.

Az urnák I8l2-ik évében vala : -Legnagyobb Ökörbőrnek párja nyersen 12 forint 30 krajcár. Egy nagy Lóbőr (nyersen) 1 írt. 30 kr. Egy Ősszel vágott öreg Birkának bőre gyapjastól 45 kr. Egy Birka-Tokiénak bőre gyapjú nélkül 6 kr.

Hasonlóan olcsó volt a feldolgozott, illetve Öiké8zitett állatbőr. Talpnak készített egy nagy kkörbőr 11 frt. stb. Érdekesek a nemes Csíz- madiák és német Vargák részére megállapított

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

árszabály tételei : Jó Török kordoványból készített egy pár Csizma selyem zsinórra (szóval a legmódisabb) ára 4 forint. Asszonynak való egy pár Csizma Török kordoványból, magas Sarokra 2 frt. 15 kr. Gyermeknek 1 frt. 30 kr. Egy pár talpallásért fontos jó talpból 24 krajcár. Egy pár Csizmának munkájáért, ha a Tsináltató maga ád mind Bőrt, mind Szattyánt, s. a. t. járt 30 kr. azaz Harminc krajcár.

Ugyanúgy taksálták a német vargákat. Egy pár cipő felnőtt férfinak 4—5 frt. A nőknek pl. 1 pár paputs kordovánból „Asszonynak való pántlikával“ 52 krajcárért volt kapható, egy pár paputs raunkadija 20 kr. volt, selyem matériából vagy krádliból, „ha a Tsináltató adja“ 15 krajcár.

És, óh boldog idő, egy pár cipő talpallásért járt vala 12 kr. Olcsón lehetett bocskorban járni, mert: egy pár jól készített Tsepő-botskor ára 21 krajcár, egy pár jó Telekcs botskor 36 kr., egy pár, gyermeknek való, dirib-darab bőrből 6 kr. A száz esztendővel ez előtti viszonyokra érdekes vdágot vet, ho^y a szíjgyártók részére megszabott árak szerint a legdrágább lószerszám, amint Írva van : Hat Lóra való Szerszám mindenestül vas tsatokra sz'jestránggal 60 frt Paraszt-embernek két Lóra való Gyeplő Kantárral együtt 3 forint. Két Lóra való közönséges korbáts 4 kr. És igy tovább. Érdekesebbnél érdekesebb adatok. A vadászkutyák, de meg a rakoncátlan gyermekek pedagógiai idomitásához sűrűn használt „Őz lábra tsinált házi korbáts“ ára 24 kr. vala.

Sajnáljuk, hogy az öreg Írásnak nincs folytatása. Annyit ebből is látunk, hogy ezelőtt száz évvel könnyebben mehetett az élet s egy talán ma is megszívlelendő tanulságot, hogy száz évvel ezelőtt sokkal radikálisabban kezelték és rendszabályozták meg a drágaság kérdését.

KÜLÖNFÉLÉK.

Az „Esti Versekéből.

Minden Veled és semmit Nélküled,

Benned, Általad, sohasem magam : a boldogságom a kezedbe' van!

Érted, Neked és senkinek se másnak,

Velünk, Nekünk és ezzel vége van : másért nem gyötröm, nem kinzom magam !

Igen és Persze és sohase: Nem! hisz’ amit mondasz, mind igaz dolog: igen! Neked és Érted dolgozok!

Mindent Veled és semmit Mélküled,

Benned, Általad, sohasem magam: a boldogságom a kezedbe’ van!

NYX.

— Kinevezések. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Streicher József apátkanonokot pécsszékesegyházi plébánossá, Gaút János pécs- székesegyházi karkáplánt a paksi plébánia ideiglenes adminisztrátorává nevezte ki.

Strott Gyula szekszárdi lakós a dunaföld vári postahivata hoz postagyakornokká nevez tetett ki.

A máv. igazgatósága Cser tán János és Hódi Zsigmend szekszárdi dijnokokat raktári gyakornokokká nevezte ki.

— Előléptetés. A fővárosi villamosmü társulat órff'y Jenő mérnököt, órffg Lajos, a a Szekszárdi Takarékpénztár vezérigazgatójának fiát, főmérnökké léptette elő.

— Áthelyezés. A zágrábi máv. üzletvezetőség Panlin Kálmán pécsváradi állomásfőnököt hasonló minőségben Abaligetre helyezte át.

— Betétszerkesztök kirendelése. Az igazságügyi miniszter Ajtay Sándor paksi kir. járásbiró sági betétszerkesztő birót a tiszalöki járásbírósághoz, Pokorny László paksi kir. járásbirósági betétszerkesztü birót pedig a mezőkászonyi járásbírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz kirendelte.

— Miniszteri elismerés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter elismerését és köszönetét fejezte ki a Dunaföldvári Takarékpénztár Részvénytársaságnak azon nemes áldozatkészségéért, hogy a dunaföldvári polg. iskola részére 800 koronát adományozott.

— Megjött az uj postafönök. A kereskede- lümügyi miniszter, amint már megírtuk, Horváth Antal postafelügyelőt nevezte ki Szekszárdiba főnökké. Az uj főnök múlt szerdán vette át a postahivatal vezetését Csathó Egon helyettes főnöktől.

— Uj hajóállomás Bölcskén. A Dunagőz- hajózási Társaság igazgatósága Bölcske község kérelmére elhatározta, hogy Bóléikétól délre, az alsó szigeten túl uj hajóállomást létesít.

— Uj lap. Dunaföldváron uj hetilap indult meg > Dunaföld vám és Vidéke« cimen. Az uj lap felelős szerkesztője Kova Albert volt fővárosi hírlapíró.

3

— Uj plébános. Zichy Gynln gróf pécsi megyéspüspök herceg Eszterházy Miklós kegyur bemutatása alapján a dombóvári plóbánosi állásra Offenmüller Zsigmond magyarkeszii plébánost nevezte ki.

— A pécsi püspök bórmautja. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök tavaszi bérmautjátr május hó 22-én kezdi meg. Mohácson május 22—24-én, Bátaszéken 24-én, Pécsett 26-ánr Szekszárdon a belvárosban 28 án, az újvárosban

29-én, Tolnán 30 án, Pakson 31-én és Dunaföldváron junius 1—2 án fog bérmálni. A szeretett főpásztor impozáns fogadtatására mindenütt készülnek.

— Kóptárlat. Most nyílt meg a Magyar Képzümüvésznők Egyesületének képkiállitása a Nemzeti Szalonban. A kiállított festmények között van Varga Ferenc szekszárdi főgimnáziumi tanár nejének is két hangulatos képe, melyekről a mükritikusok teljes elismeréssel írtak a lapokban.

— Államsegély a gazdasági egyesületnek.

A földmivelésügyi miniszter Tolnavármegye Gazdasági Egyesületének adminisztratív kiadásaira évi 5000 korona államsegélyt állapított meg.

— Névmagyarosítás. Novakovszky Sándor paksi lakos vezetéknevét „Váradi“-ra magyarosította.

Schwarz Ignác tamásii lakos és István nevű fia családi nevüket belügyminiszteri engedéllyel r)FeketéL‘-Te magyarosították.

Kleinberger Ede budapesti illetőségű dunaföldvári lókos családi nevét * Kállaid ra, magyarosította.

— Eljegyzések. Reichardt Gyula Dunaföldváron eljegyezte, Varga Ilonkát Sárszentlőrincről,

Brabetzky Elemér murányaljai posta- és

távirda kiadó, eljegyezete Kurka Béla helybeli vasuta lomasi elöljáró leányát Mariskát.

Kovdch Lajos eljegyezte Csery Nellikét, Csery lsevan dombóvári posta főnök leányát.

Somodi Gergely kunszentmiklósi gimn. tanár eljegyezte Lemle Olgicát, Lemle Béla györkönyi főjegyző leányát.

Bécsy Elemér Ózsák-pusztai tanitó eljegyezte Sátor Ilonkát

— Misszió lelkész kérése. A dombóvári ágostai evangélikus vallásuak, kiknek száma 460 lélek, a napokban egy bizottságot küldöttek (jíjliróitz Ferenc dunántúli ágostai evangélikus püspökhöz, hogy egy misszió lelkész! állást szervezzen. A püspök szivesen fogadta a küldöttséget és a kérés méltányos teljesítését megígérte.

— Püspökszentelés Kalocsán. Csernocli János dr kalocsai érsek, Glatt [elder Gyula dr, Csanádi és Váradg Á. Lipót dr. győri püspökök, mint társkonzekvátorok közreműködésével Horváth György dr. uj kalocsai püspököt folyó hó 14-én, fehérvasárnap fogja ünnepélyesen fölszentelni.

— Uj pénzintézet Nagymányokon. Lóiujqí

János nyugalmazott állami tanitó buzgólkodására Nagymányokon tervbe vették, hogy uj pénzintézetet létesítenek.

— Gazdatiszti kinevezés. 7 allián Andor

osztopáni, soinogyvármegyei nagybirtokos Szarka Dezső gazdatisztet, volt selyemtenyésztési felügyelőt uradalmába intézővé nevezte ki.

— VivÓverseny. Brebovszky Elemér főgimnáziumi tanár f. hó 15 én d. u 4 órakor a főgimnázium tornacsarnokában ifjúsági vivóversenyt rendez. Sorrend: 1. Iskolai vívás vitőrrel, a kezdők részére. 2. Verseny kardvívás a haladók részére. A verseny nyilvános. Biráló bizottság Dr. Szentkirályi Mihály polgármester, Dr. Bartal Kornél és Dr. Scharbert Vilmos tanárok.

— A dombóvári kir. járásbíróság. A dombóváriak régi vágya az, hogy kir. járásbíróságot kapjanak. Ennek elnyeréséért már sokat fáradozott a kiküldött bizottság, melynek élén Nagy István főszolgabíró áll. Az igazságügyi miniszter most 1 eküldötte Zsáborszky István igazságügyi osztálytanácsost és almáéi Balogh Loránd építész- tanárt, akiknek megmutattak a kir. járásbíróságnak szánt telkeket. Zsáborszky István miniszteri osztálytanácsos és Balogh Loránd építész tanár helyszíni szemle után megjelölték az alkalmas telket, melynek megszerzése iránt Dombóvár község elöljárósága herceg Eszterházy Miklóshoz fog fordulni. A „Dombóvár és Vidéke“ írja, hogy bizalommal várják a herceg válaszát, mely egyik régi nagyfontosságu tervük megvalósulásában lenne mérhetetlen segítségükre.

— Bírósági jegyzők bírói hatáskörrel való felruházására. Az igazságügyminiszter a pécsi kir. ítélőtábla kerületében Győry György, Boda Géza, dr. Parragli Béla, dr. Bures Lipót, dr. László Sándor és dr. Seffer László szekszárdi törvényszéki, dr. Csizmadia Géza szekszárdi, Jozgits Béla bonyhádi, ifjú Balázs József dunaföldvári és dr. Balta Béla tamási kir. járásbirósági jegyzőket az 1912. évi VII ik törvénycikk 6. §-a alapján önálló működési körrel ruházta feh

/