Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-18 / 7. szám

hogy helyreállította a német becsületet, akkor ez sn félisten azt mondja: ,.Majestät, diesen Feldzug habe nicht ich geuomen, sondern die deutschen -Schulmeistern !u »Felség ezl a kóborul nem én nyertem meg, hanem u német iskolamesterek!« Könnyen elképzelhetjük, hogy a tiszteletnek, a megbecsülésnek milyen foka lehet beplántálva a német név szivébe a tanítóik iránt, ha győzedelmes hadvezéreik igy nyilatkoznak.

Es miért nincs ez nálunk is igy V Mi ennek az oka? Azt hiszem nem tévedek, ha azt állítom, hogy ez az ok egyrészt magában a tanítóságban másrészt az államban és a társadalomban kéretendő.

A nagyobbik hiba, sőt a rákfenéje a dolognak azonban az állam erre vonatkozó gépezetében és kivétel nélkül a társadalom minden rétegében fészkel. Sokat hallottam már a mostoha gyermekek szomorú, siralmas sorsáról, de nem hiszem, hogy létezhet az egész nagy világon olyan fekete lelkű mostoha, aki úgy bánna gyermekével mint ahogy az állam és a társadalom báDik a tanüggyel és a tanítókkal. Elhanyagol- tabb, rosszabbul kezelt dolgot nem vagyok képes elképzelni, mint a mi tanügyünket.

Vegyük elő a statisztikát, ez beszél a legvilágosabban. Magyarországban, Krisztus születése után az 1912. esztendőben 426 községben nincs iskola, nincs tanító ; ezer bevonuló újonc katona közül 280 nem tud sem irni, sem olvasni! Hát még hol vannak azok, akik katonai szolgálatra alkalmatlanok?! Kell-e szomorúbb példa mint, hogy ennyi község legyen egy országban iskola, tanító nélkül, vagy hogy ennyi ember legyen, aki nem tud sem írni sem olvasni?! Ne gondolja azt senki, hogy ezeket csak úgy az ujjarából szoptam, ez a legrettentőbb valóság. Nem sorolhatom fel az összes iskola hiányában szenvedő községeket, de, hogy mégis valamelyes, hozzávetőleges képét mutassam ennek a rettenetes állapotnak, bemutatom Hazánk egyik legintelligensebb vármegyéjének, Baranya vármegyének, szomszéd vármegyénknek, népiskolai állapotát.

Baranyában nincs iskola a következő községekben : Belsőrihán, Kiilsőrihán, Élesszálláson, Kisgyöngyös pusztán. Frigyes főherceg uradalmának következő községeiben nincs iskola: Keskenyerdő, .Seprőshát, Józsefföid, Bokroshát, Tapoleza és Dunapuszta. Somogybányatelepen pedig a milliomos Dunagőzhajózási Társaság tartja feleslegesnek az iskolát ! A többi iskolák pedig kivétel nélkül mind túl vannak zsúfolva, düle- dező, rossz viskókban elhelyezve, tanszereik pedig, ahol vannak, a leggyatrábbak. De van még egy nagyon csinos intézmény ebben a megyében. Ugyanis, hogy a községek megtakarítsák részben a tanítónak fizetendő nyomor fizetést, kieszelték a lelkész-tanítói! Vagyis, hogy a pap egyúttal tanító is. Ilyenek vannak: Adarjás Téscufa, Mánfa, Luzsok, Garé, Romádfa, N^u- gatszenterzsébet és Baranyahidvég. Ilyenek az állapotok Baranyában ! Igazán kiváncsi volnék arra, bogy ugyan a mi megyénkben, bogy fest az iskolabiány ?

De gyerünk tovább. A vármegyei Bőd község nem kapott tanítói, mert dacára a kisbirói fizetésnek, a tanítónak még vasárnap délután is kellene tanítani. Nagyon csodálkoznak a szat- mármegyei Nagydobos község lakói, mert pályázatot hirdettek tanítói állásra és dacára annak, hogy 200 pengő forint évi tizetést helyeztek kilátásba, még sem akadt pályázó! Ennyire taksálja a mai kuliul népünk egy tanítónak lelketölő munkáját! Azonban ne feledjük el, hogy bizony, nagyon sok tanító van, aki családi vagy egyéb körülmények miatt kénytelen ilyen gyalázatos fizetés, vagyis inkább bér mellet tengődni. Ilyen viszonyok mellet ne csodálkozzunk ha előfordul olyan dolog, hogy a falusi tanitó azt mondja a gyerekeknek ; „Fiuk, holnap a tojásról tartunk előadást, mindenki hozzon magával egy tojást ; nem baj, ha ludtojás is.“ Az előadás végeztével természetesen a tojások ott maradnak. Ezt szakemberek úgy hívják, hogy „szemlélteid lamias'1. Tulajdonképen azonban mellékjövedelem, ami nélkül a tanitó nem tudna megélni. Mert, hisz látjuk előttünk, még a mi városi tanítóink sem tudnak mellékjövedelem nélkül megélni. Vagy azt hiszi valaki talán, hogy a tanítók azért tanítanak zenét, német nyelvet, bukott diákot, vagy azért tartanak ko'sztost, vagy azért csinál újságot, mert unatkozik ? Dehogy is, azért mert másképén nem tud megélni. De a falusi tanitó ilyen pénzforrásokra nem tehet szert ő neki muszáj^ „szemléltetni“, ha nem akar éhen halni.

Egy további óriási nagy baj minálunk az iskolák túlzsúfoltsága. Hány iskolánk van, ahol egy-egy osztályban több mint száz gyermek van összeprésel v&, akiket tanít egy mellbajos tanitó, v«igy tanítónő ! Hát kérdem én most már, hogyan volna az lehetséges, hogy egy tanitó, legyen az bar a legtehetségesebb paedagógue is, képes le- gyen egy tanév alatt, ennyi gyermeket csak név- azerint is megismerni, azok lelki világát, gandol, 2 • ■ • ,: , ,

TOLNAMBGYEI KÖZLÖNY

1912. február 18.

kodásmódját, jó és rossz indulataikat, szokásai kát kitapasztalni ? Ezek nélkül pedig legjobb tudomásom szerint, tanítani, gyermeket növelni, nem iehet.

(Folytatása fcöv.)- Kinevezések. A füldmivelésügyi miniszter báró Jeszenszky László ideiglenes minőségit fize- téstelen kirendeltségit felügyelőt a VIII. fizetési osztályba sorolt kirendeltségi felügyelővé uevezte ki.

A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pozsonyi kir. jogakadémiához a kereskedelmi és váltójog és a polgári törvénykezési eljárás egyesitett tanszékére Bozóky Géza dr. pécsi joglyceiumi nyilvános rendes és tudomány egyetemi magántanárt a VII. fizetési osztályba sorolással és a szabály szerit illetményekkel, nyilvános rendes tanárrá uevezte ki.

A pénzügyminiszter Koncskó Andor szekszárdi pénzügyi számellenőrt számvizsgálóvá, Kőrózsán Melét dombóvári és Csernyánszky Béla szekszárdi pénzügyi számtiszteket számellenőrökké, Serbán József tamási adóhivatali pénztárnokot a Vili. fizetési osztályba, Xeuurirth Rezső paksi adóhivatali tisztet a X-ik fizetési osztályba nevezte ki.

Apponyi Géza gróf v. b. t. tanácsos, főispán, Hurka Béla és Antal Ödön dijnokokat vármegyei Írnokokká nevezte ki.

— Előléptetések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Moudry Hugó szekszárdi polg. isk. tanárt, Halászná Fisler Teréz és Bajóné Benes Bozséna szekszárdi polg. isk. tanítónőket a Vili. fizetési osztályba léptette elő.

— Áthelyezések. A magyar kir. pénzügy- miniszter Sensel György szekszárdi pénzügyi segédtitkárt, saját kérelmére, Besztercebányára helyezte át.

— Ügyészségi megbízott. Az igazságügy- miniszter Freytuyh Arthur dr. tamási gyakorló ügyvédet a szekszárdi ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá nevezte ki.

— Jagyz&választás. Uzdborjádon folyó hó 10-én báró Fiáth Elemér elnöklete alatt a község jegyzőjévé Horváth János eddigi helyettes jegyzőt egyhaugulag választatott meg.

— Bue&izó p. ü. számtanácsos. Somossy Lipőtot, a Rimaszombatba áthelyezett p. ü. szám- tanácsost folyó hó 12 én este búcsúztatták el kartársai az Obernig-féle Erzsébet Szálloda helyiségében tartott társas összejövetelen. A búcsú- estélyen a kir. p. ü. igazgatóság, a számvevőség és a kir. adóhivatal tisztikara csaknem teljes számban jelent meg a szinte páratlan becsülésben és szeretetheti tartott kartárs tiszteletére. —- Bacskay számvevőségi főnök adott hangot ennek a szeretetnek, kinek szavait áz ünnepelt meg- hatottan köszönte meg. Tekus Vilmos p. ü. tanácsos a kollegiális szeretet istápolására buzdította a jelenvoltakat s aztán természetesen a fogyasztott jó ital arányában következtek a toasz- tok, dikciók s a Garay-banda kellemes muzsikája mellett hajnalig tartott a bucsuzkodás, jelezve ez is, hogy a távozó kartárstól nem könnyű az elválás.

— Magyar nemesség adományozás. A király Steinecker Ferenc királyi tanácsos, közalapítványi igazgatónak és törvényes utódainak nyugalomba vonulása alkalmából sok évi buzgó szolgálatai elismeréseit! a magyar nemességet .díjmentesen adományozta. Steinecker Ferenc több évig Szek- szárdon a közalapítványi uradalom felügyelője volt.

— Pécsegyházmegyei papok segélyezése.

Szommer Gyula grábóci plébános és Magyar Béla beteg segédlelkész a Szeredyíéle alapítvány 250 koronás kamatait nyerték el. A 7Vo//-féle alapból^ 200—200 koronát kaptak : Varga Manó pári, Eber Géza fekedi, Takács István meesek- jáno8i, Szánthó Ignác pálfai, Horváth Mihály bizováci, Mózes Endre alsómocsoládi, Schneller Alajos ráemecskei plébánosok, Streicher Péter nyugalmazott prépost-plébános, Galambos Kálmán paksi, Györkös József püspöknádasdi, Krisz- tanics baranyakisfaludi, Lippai Ferenc babarci, Meyer Lajos dombóvári, Sebestyén Károly ozorai, Jhán Nándor beremonti káplánok és Zserdin József grábóci kisegitő lelkész.

— Iskolaszék megalakulás. E hó 11-éu

Ertényben is iskolaszéki választás volt, megválasztva lettek ; Ékes László 46, Balog Péter 43, Ács Ábrahám Sándor 40, Takács Mihály 39, Venczli József 35, Dravicz István 35 és Bognár Mihály 29 szavazattal. A választáson leszavazott 75 szavazó 51-ro. Az iskolaszék legnagyobb része a mostan megalakult rém. kath. Olvasókör tagjaiból lett egynek kivételével. Úgy látszik, még Érténybcn sincs összetartás.- Névmagyarosítás bírálat. Lapunknak egy vidéki munkatársa a következő sorokat küldte be hekünk Szíjártóból —' a Tolnám. Közi. fel»?. 11. számában foglalt közlés szerint — Szepessy lett. Hát a Szíjártó nevet megmagj’arositani nem,, hanem csak megváltoztatni lehet, mert ez oiy törzsök ős magyar név, hogy akár Debrecenben vagy Kecskeméten is büszkék lehetnek reá a viselői; gyönyörű magyar név, szebb és eredetibb a Szepessy névnél ; hiszen Scopes a neme-: Zipsz-ből lett; nem pedig megfordítva, mert biztosra vehetjük, hogy a Szepességet már a magyarok bejövetele előtt az őslakó tótokon kivid német iparosok lakták. Szepessy ur e névcserét bizonyára valamely családi érdekből eszközölte, melyről a nyilvánosság előtt beszámolni természetesen nem tartozik. — Kohn-ból Kertész, igee szép, sikerült magyarosi tás. Minden esetre sokkal okosabb és szerényebb eljárás ily egyszerű, jó, polgári magyar nevet venni fel, mintsem nagy történelmi múltú, ősi nemzetségek — Hunyadi, Rákóczi stb. -— nevével hivalkodni. Gyérei ről Gyérey re : ez sem magyarosítás, hanem az illető ur részéről annak a magyar nemesi kiváltságának érvényre emelése, hogy vezetékneve végén a (7) helyett az ipszilont (y) használhatja. A névmagyarosítás átalában dicséretes és hazafias dolog; nem különben dicséretes és hazafias törekvés a kir. tanfelügyelő urak részéről, a tanítóság körében propagandát csinálni mellette,, csakhogy ők ezt csupán a legnagyobb körültekintéssel, kímélettel és nagyon is „szolid nyomással14 tehetik, mivelhogy sok ember oly kegyelettel ragaszkodik öröklött családi nevéhez, hogy áttét igen fontos ok nélkül megválni nem tud, még ha épp „Okszenfuszw-nak hívják is.

— Miniszteri köszönetnyilvánítás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tóth Károly szekszárdi ig. főmérnöknek a szekszárdi ipirostauonc- iskola javára 300 korona tőkével telt alapítványáért, köszönetét nyilvánította.

— Választások. Sopronvármegye törvény- hatósági bizottsága Szelídről József sopromnegyei aljegyzőt, volt toinamegyei közigazgatási gyakornokot árvaszéki ülnökké választotta. — Mözs nagyközség képviselőtestülete a megüresedett segédjegyzői állásra Balta Ferdinándot választotta meg.

— Beszüntetett albirói á-lás. Az igazság- ügyminiszter a duriaföldvári aljárásbirói állást, mely [{oxer István halálával megüresedett, beszüntette.

— Alapszabályok jóváhagyása. A füldmivelés- ügyi miniszter jóváhagyta a Fejér- és Tolnamegyei gazdatiszti kör alapszabályait.

Lemondás a körorvosi állasról. Varga

Pál dr. tolnai gyakorló orvos a gindlic^aládi körorvosi állásról való lemondását bejelentette az alispánnak.

— Drágasági pótlek. Dombóvár nagyközség képviselőtestülete 20 százalékos drágasági pótlékot szavazott meg Kopacsek Ervin III-ad jegyzőnek, Baumann Béla és Angyulfjy Ödön a jegyzőknek, továbbá Horuálh József községi végrehajtónak.

— Adomány. A Szekszárdi Takarékpénztár igazgatósága a szekszárdi róm. kath. óvodát es gyermekmenhelyet fentarto egyesület céljaira 30 koronát volt szives adományozni, amelyért az. egyesület neveben köszönetét mond Schneider János gondnok.

A Szekszárdi Takarékpénztár igazgatósága 20 koronát adományozott a Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdijegylete 202 ik fiókjának. Ezen kegyes adományért a segélyezésre szorult egyleti tagok özvegyei és árvái nevében hálás köszönetét fejezi ki az Elnökség.

A Szekszárdi Takarékpénztár a szegény iskolásgyermekek segélyezésére 60 koronát juttatott, mely kegyességért hálás köszönetét mondok. Dr. Fent Ferenc iskolaszéki elnök.

A szekszárdi Takarékpénztár 1911. évi nyereségéből, a szekszárdi önkéntes tűzoltó egyletnek 30 korona, azaz harminc koronát adományozott; ezen nemesszivil adományért ezúton mond köszönetét a Parancsnokság.

— Elutasított felebbezés. Megírtuk, hogy a bonyhádi róm. kath. iskolaszék a Répás Rezső tanitó és s. kántor halálával megüresedett állásra Schnell Jószef magyarszéki kántortanitót választotta meg. A Tóth pártiak a választás ellen gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspökhöz felebbezést nyújtottak be, aki a felebbezést elutasította és jóváhagyta a választást.

—■ Közgyűlés. A bonyhádi tej szövetkezet folyó hó 2 án tartotta meg tisztújító közgyűlését, melynek eredménye a következő : Potzner Jáno* elnök, Lőber János igazgató, Weiszburger József, Jung Adám, Wagner István, Felden János és- Schauber Henrik igazgatósági tagok, póttagok : Fáik Ádám, Pukli József és Lőb Ádám felügyelő - bizottsági tagok; Neuman Henrik és Márz Fülöp póttagok, Jung János pénztáros.