Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-10 / 10. szám

4

— Ipartestületi gyűlés. A dombóvári ipar- testület kebelében szervezett békéltető-bizottság segédtágjainak választó gyűlését a segédtagok nagyszámú és élénk részvétele mellett tartották meg az arra kirendelt iparhatósági biztos, mely alkalommal az ipartestület békéltető bizottságába be lettek választva: Báli József, Dudveiler Pál, Farkas Emil, Führer János, Gyenis Dénes, Gye- nis Géza, Mihalecz Géza, Nicht János, Stier János, Schmidt Vince, Schmidt József és Tamás Béla rendes és Breitenstein Márton, Gettlinger János, Keller Ádám, Obelis Vendel, Schaffer János és Schlotthauer József póttagoknak.

— Jegymegváltások. A szekszárdi Polgári Körben múlt hó 19 én tartott táncmulatságra jegyeiket utólag még megváltották: Gróf Batthyány Tivadar 20, id- Barta Ede 240 és dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd 3 koronával.

— Háziipar kiállítás. A dunaföldvári gazdasági ismétlő iskola növendékei Kápolnai] József igazgató és Nierlit Béla iskolaszéki elnök vezetése alatt február 29 én fényes háziipar kiál - litást rendeztek. Kosarak, seprők, szakajtók, virágtartók, dísztárgyak nagy száma pompás látványul szolgált, s a növendékek mesteri ügyességét mutatta. A kiállítást sikeres árverés követte.

— Uj pezsgőgyár. Schaumburg-Lippe Adolf uralkodó herczeg Villányon nagyszabású pezsgőgyárat állít. A hercegi pezsgőgyár mintegy 500.000 korona beruházással épül az uradalom telkén és architektonikus kiképzésével, méreteivel Villányai? díszére fog szolgálni.

— irgalmas nővér halála. A szekszárdi Ferenc-közkórházban folyó hó 8-án délután 1 órakor elhunyt Sigfrieda irgalmasnővér életének 31-ik évében. Ma, vasárnap délután temetik el az alsó sirkertben.

— Missiót tartott Tevelen két Redemptorista atya (Páter Oberdörfer és páter Lindermájer) február 23 tói március 4-ig, tehát 10 napig, meglepő eredménnyel. A különben nagyterjedelmü templom ezen idő alatt majdnem kicsinynek bizonyult, mert tömve volt mindig. A hívek úgyszólván egytől-egyig járultak a szentségekhez, sokan közülök pedig ismételten járultak hozzá. A két pátert pedig annyira megszerették a hívek, hogy távozásukkor az egész község, nagy és kicsiny, öreg és ifjú jelent meg a plébánián, hol a községi elöljáróság élén a község ékesszavu jegyzője, Diczendy Pál mondott nekik köszönetét a község nevében működésükért, utána pedig a tantestület élén Kircz István igazgató-tanitó a gyermekek és szülők nevében tolmácsolta köszö netét. Ezalatt Varasd község buzgó plébánosa vezetése mellett ugyanazon község elöljárósága érkezett meg, hogy a jó pátereket községükbe vigyék, a hová Tevel község elöljárósága és a hívek közül is többen elkísérték őket több kocsin. A meglepő eredmény a község buzgó esperesplébánosának óriási érdeme.

— Mi lesz a vasúti gyalogjáró melletti városi telken ? A szekszárdi kerületi munkásbiz- tositó pénztár igazgatósága kérvényt nyújtott be a város képviselőtestületéhez, hogy a vasúti gyalogjáró melletti üres telek sarokrészéből 300—500 négyszögölnyi területet adjon el a pénztárnak örök áron, hogy ott emeletes székházat és orvosi rendelőintézetet építhessen. A pénztár arra is kéri a várost, hogy tekintettel a munkásbiztosi- tás intézményének humánus és nagyfontosságu szociálpolitikai célokra való hivatására, az eladási ár a lehetőségig mérsékelt összegben állapíttassák meg, annál is inkább, mert a pénztár épitkezése által a szomszédos és ugyancsak a város tulajdonát képező telkek értéke tetemesen emelkedni fog. A polgármester — akinek a pénztár alelnöksége küldöttségileg nyújtotta át a folyamodványt — a maga részéről a kérelem legmesszebbmenő támogatását Ígérte. A pénztár tervét részünkről szintén csak helyeselni tudjuk s hisszük, hogy a képviselőtestületben nem fog akadályba ütközni a két telek eladásának megszavazása, hiszen ezáltal a város jelentékeny anyagi haszonhoz jut, másrészt pedig alkalmat ad arra, hogy azon az igen alkalmas területen egy modern és szép városrész épüljön.

— Főherceg, mint ötvös mester. Az uralkodócsaládokban, igy a Habsburgcsaládban is régi szokás, hogy a család minden tagja valami iparosmesterséget tanul ki. így tanulta meg Ferenc Józsej ifjú korában a cipész-mesterséget. Mint érdekes esetet említjük meg a Politikai Híradó jelentése alapján, hogy Józsej főherceg fia, ki most végzi a VIH. gimnáziumot, József Ferenc kir. herceg az ötvös mesterséget tanulja. A mesterség titkaiba Ihbján Samu az Iparművészeti Iskola tanára vezeti be, aki a müötvösségre és a zománcozásra tanítja a fiatal főherceget. A fiatal főherceg igen ügyes tanítványnak mutatkozik ; az iskola nemrégiben tartott kiállításán két pár gombot és egy pillangóval ékesitett haj tüt mutatott be. Féléve foglalkozik az ötvösség tanulásával és hetenként két délutánt fordít rá.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

— (f Kardos Ferenc) A február hó 25-én váratlanul elhunyt derék inucsi-i r. k. kántor tanítónak az előző számban napvilágot látott személyrajzából egy kiválóan jellemző vonása érintetlen maradt, az t. i., hogy széleskörű elfoglaltsága mellett is ritka eleven lelkületű, temperamentumos ember volt, telve életvidámsággal, mindig találó, de sohasem sértő humorral és ártatlan kópésággal, úgy hogy mindenki jól érezte magát társaságában. Esze ágában sem volt — mint sokan teszik — folyton azon a kopott mondáson gyötrődni, hogy : quem dii odere, paeda- gogurn fecere ; mert jókedvvel és öntudatos hivatásszeretettel teljesítette kötelességét. — Megható, hogy mily élénken nyilatkozik meg a jószivü emberek részvéte az özvegy s a számos kis apátián árva iránt. Az apa halála után alig 8 —10 napra máris két úri helyre kértek az anyától egy-egy kisleányt állandó gondozásra, fölnevelésre, esetleg örökbefogadásra. A jó isten áldja meg őket érte !

— Vasúti előmunkálati kérelem. Balog

József máriakéméndi esperes-plébános a kereske delemügyi minisztertől előmunkálati engedélyt kért egy Hidegkút—Gyönk állomásról Bony- hádra, onnét Pécsvárad—Szederkény Villányon át Nagyharsányra vezetendő rendes nyomtávú vasút építésére, mely Nagyharsányon bekapcsolódik a drávavölgyi vasút hálózatába és onnét Pécsre nyer csatlakozást. A vasút hossza mintegy 110 kilóméter lesz.

— Matiné. A szekszárdi polgári leányiskola és' a vele kapcsolatos továbbképző tanfolyam folyó évi március hó 10-én, vasárnap délelőtt féltizenegy órakor az intézet torna- csarnokában, az iskola céljaira matinét rendez, melyre az érdeklődőket szívesen látja az iskola igazgatósága. Belépőjegy 60 fillér. A matiné műsora a következő: 1. Az erdőn. Hauptmann. Éneklik a növendékek. 2. Az öreg honvéd. Irta : Salgó F. László. Szavalja: Fleischer Erzsi negyedik osztályú tanuló. 3. Magyar dalok. Cimbalmon előadja: Mojzes Erzsi negyedik osztályú tanuló. 4. Koldus. Irta : Ábrányi Emil. Szavalja : Hirling Kata harmadik osztályú tanuló.

5. Nocturno G. dur. Chopin. Zongorán előadja: Waldmann Anna, a továbbképző tanulója. 6. Fantázia >Freischütz«-ből.Weber. Zongorán előadja: Szászy Jolán negyedik osztályú tanuló.

7. De Saint-Pierre kapitány. Irta : Farkas Imre. Szavalja : Schloss Clotild, a továbbképző tanfolyam tanulója. 8. A két veréb. Huszka Jenő. Énekli: Grünfeld Rózsi harmadik osztályú tanuló. 9. A tanú. Irta : Váradi Antal. Szavalja : Hoff Etelka, a továbbképző tanulója. 10. Magyar dalok. Éneklik a növendékek. 11. Anyánk szive. Egy színműből. Melodráma. Irta: Tordai Gráil Erzsi. Zenéjét szerzé: Tamásyné Gál Anna. Szavalja : Tóth Ilona harmadik osztályú tanuló. Zongorán kiséri: Ács Klári harmadik osztályú tanuló. 12. Le az égről. Gál Ferenctől. Éneklik a növendékek.

— Dr. Prohászka Ottokár, Székesfehérvár tudós püspöke levelet intézett dr. Miskolczy Gusztáv szabadkai törvényszéki jegyzőhöz, föl- dinkhez, azon alkalomból, hogy ez előadást tartott a halotthamvasztásról. A levél a következő: „Szívesen állok szolgálatára a halotthamvasz- tás kérdésében. A dolog úgy áll, hogy magában véve semmi nehézség sincs a dogmák tekintetében a hamvasztás behozatala ellen ; hiszen akkor az üdvösséghez a fizikai halál s az ezutáni állapot formája kellene; az pedig abszurdum. Tényleg azonban van egyházi tilalom a hamvasztás ellen : azt behozni, a maga számára elrendelni az egyház tiltja ; ugyancsak tiltja az egyházi temetést ilyenkor ; bizonyos eseteket leszámítva. Ez a tilalom onnan datálódik, hogy az egyház állást akar foglalni a szabadkőmives akcióval szemben, mely a halotthamvasztást mintegy tromfnak játszotta ki az egyház ellen, (bár ostobául) s azt tényleg az egy- házellenesség jelévé avatta. Dogmáról, egyházi tanításról tehát ez esetben nincsen szó, hanem inkább taktikai állásfoglalásról, mely alatt értem, mint jegyző ur is említi, a hívek érzésére való tekintetet is. Hogy idővel mindez elváltozhatik, az tisztán a körülményeken fordul meg.“

— Kanyarójárvány Bonyhádon. Nagymértékben lépett fel Bonyhádon a kanyarójárvány ; eddig az orvosok már 50 megbetegedést jelentettek be. A zárdái polg. leányiskolát a járvány miatt a hatóság bezárta. A március 10-ére tervezett gazdapárti gyűlés sem tartható meg.

— A szekszárdi kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága e hó 3-án tartott ülésében a lemondott Weber Kálmán helyébe Ráduly Sándor eddigi alelnököt, alelnökké pedig Haspelt Géza népbanki pénztárost egyhangúlag megválasztotta. Ráduly Sándor az alkalmazottak csoportjából választatott a pénztár igazgatóságába, ahol már évek óta igen agilis és helyes szociális fölfogásra valló ténykedést fejtett ki és ezzel az igazgatóságban osztatlan bizalommal és megbecsüléssel viseltetnek céltudatos működése iránt.

1912 március 10.

— Lovagias ügy. Mádi-Kovács János és Farkas Pál országgyűlési képviselők között felmerült lovagias ügyet a párbajsegédek béké3 utón intézték el.

— Bérmálás Szekszárdon Zichy Cyula pécsi megyéspüspök, mint értesülünk, május hó közepén bérmautra indul és a Duna mellett fekvő városokban és községekben osztja ki a bérmálás szentségét. Szekszárd kath. közönsége nagy örömmel várja a főpásztor érkezését.

— Választások. A kajdacsi rk. iskolaszék Megyesi György kölesdi kántortanitót kántor- tanitóvá és Podrabszky Jenő János alsószeli tanitót osztálytanitóvá választotta meg.

— Jóváhagyott városi szabályrendelet. A

miniszter jóváhagyta Szekszárd r. t. város lakbérleti szabályrendeletét, mely szerint a bérleti évnegyedek február, május, augusztus és november 1-én kezdődnek.

Határkérdés Tolna- és Baranyavármegye

között. Múlt kedden Tolna- és Baranyavármegye között felmerült határkérdésben Bonyhádon tárgyalás volt, melyben a két vármegye kiküldöttei vettek részt. Legutóbb 1861-ben Hidasd községnek Baranyához való csatolása ügyében történt Baranya- és Tolnavármegye között határjárás, mely alkalommal az 1848 iki határvonalat állították vissza. Tárgyalás után a kiküldötteket Kardos Kálmán vbt. tanácsos, Raranyavármegye és Pécs szab. kir. város nyugalmazott főispánja hidasdi kastélyában megvendégelte.

— Szabadelöadások Lövik Kálmán bonyhádi főgimnáziumi tanár folyó hó 5 én kezdette meg az Ifjúsági Önképzőkörben sorozatos előadását a magyar nemzet történetéből, melyet nagy élvezettel hallgattak végig a szép számban megjelentek. A második előadást Lövik tanár f. hó 8-án tartotta meg.

— Felolvasás. Knábel Vilmos bonyhádi evangélikus tanító, lapunk kiváló munkatársa, múlt vasárnap délután hat órakor Bonyhádon, a városháza dísztermében felolvasást tartott a „Nevelési tényezők családon és iskolán kívül“ címen.

— Bölények Magyarországon. Előrebocsátjuk, hogy ezidő szerint csak az állatkertben láthatók Budapesten bölények. Egy érdekes felfedezés azonban azt mutatja, hogy jó nehány évszázad előtt Magyarországon igen nagy mennyiségben élt a bölény. Aninától délre, a pauleászkai erdőrészben, mely az Oszrák-Magyar-Államvasuttársa- ság tulajdona, a múlt évben kincskereső cigányok egy hatalmas barlangot fedeztek fel. A barlangba behatolva igen nagy mennyiségű állatcsontra bukkantak köztük bölény-csontvázakra és vadászati eszközökre. A lelet a középkorból való, mikor a bölény hazánkban rendes vadászat tárgya volt, sőt hiteles adatok vannak arra is, hogy a XVIII. században még élt az erdélyrészi rengetegekben. Ma már csak Litvániában és a Kaukázusban található európai bölény.

— JÓ reklám. Minden hirdető olvassa el a Leopold Gyula hirdető vállalat Budapest, Erzsébet körút 4L, most megjelent 1912. évi hírlap és naptár katalógusát, mely igazán tanulságos és hasznos tartalmú. A legeredményesebb reklám Leopold Gyula nagy apparátussal és modern irányban dolgozó irodája révén eszközölhető, mit fényesen bizonyit a sok nagyhirdető elismerése, melyeket katalógusában közöl. Leleményes és individuális tevékenységgel, sok éven át gyűjtött tapasztalatok és tanulságok célszerű felhasználásával, a tudásnak és intelligenciának érvényesítésével, gyors, szorgalmas és lelkiismeretes munkával sikerült Leopold Gyulának elérni azt, hogy a legnagyobb bel- és külföldi cégek nála összpontosítják hirdetéseiket.

— 140 dik felolvasó estély. Rendkívül érdekes felolvasó estélye lesz vasárnap, március 10-én délután fél 5 órakor a szekszárdi kath. körnek, melyre már előre felhívjuk olvasóink figyelmét. A felolvasó estély műsora: 1. Szent Margit. Melodráma. Szavalja: Wendl Gyula. Zongorán kiséri: Polgár Margit. 2. A magyarok élete Amerikában. Saját tapasztalatai alapján előadja: Joó Károty bátaszéki kántor. 3. Monológ. Előadja : Falusi József. 4. Amerikai nóták. Éneklik : Joó Károly bátaszéki kántor és fia, ifj. Joó Miklós. Zongorán kiséri: Mikula Dezsőné úrnő. 5. Leánykérés előtt. Monológ. Előadja : Taksonyi János. Belépő dij nincs, azonban szives adományok a »Gr. Zichy Nándor emlékműre* szívesen fogadtatnak.

— Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy Szekszárdon fennállott jóhirnevü Gyűszű Erzsi-féle női divatáru üzletet, vétel utján, megszereztem és azt ki- bővitve legfinomabb illatszerek, pipere szappanok és különféle párisi pouderek és mindenfele kozmetikai dolgokkal tovább folytatom. Kérem a nagybecsű közönség szives támogatását. Szekszárd, 1912 február 23. Herczegh Mária.