Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-08 / 49. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 1912 december 8 — Gyászrovat. Mint részvéttel értesülünk, Jálics Géza földbirtokos, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár alelnöke, a Fővárosi Bank és Váltóüzlet rt elnöke stb. folyó hó 4-én hosszas szenvedés után, életének 67-ik évében Budapesten elhunyt. Az elhunytat kiterjedt ro­konság gyászolja, köztük a vármegyénkben jo- baházi Dőry család. — A Sió csatorna kibővítése. Serényen dolgoznak már a műszaki tervezők a Sió csatorna kibővítésén és hajózhatóvá tételén. Vágó Viktor kir. kultur főmérnök ellenőrzése mellett Kilitiben két vállalati mérnök a tervezési munkálaton ál­landóan dolgozik'. — Értesítés. A Gőzlokomobíl és cséplőgép kezelői tanfolyam folyó évi december hó 5 ikén, este 8 órakor a pécsi belvárosi népiskola helyi­ségében megalakult. Jelentkezni lehet a jelzett időben. Jelentkezéseket elfogad a in. kir. állami fémipari szakiskola igazgatósága. — Vasúti elgázolás Dombóváron. Mennyei János fütő, dombóvári lakos az 1041 számú ve­gyesvonattal november hó 27 én este 10 óra után érkezett meg Ujdombóvár állomásra. Nyomban a megérkezés után elment a fütőházi irodába a legitimációért. A mozdonyvezetővel abban állapo­dott meg, hogy a fütőházban fog reá várakozni és ott fogja neki átadni az ő legitimációját. De Mennyei elunta a várakozást és kiment a pályára, hogy fölkeresse a mozdonyvezetőt, aki ezalatt kitolatta a vonatot Döbrököz irányban. Minthogy Mennyei nem akart a vonat után gyalogolni az állomás másik végére, visszafordult a fü’őház felé, de az egyik vágányhoz oly közel jutott, hogy az ezen sinpáron vele szembe jövő gép elütötte és balkarját és ballábát levágta. A nyomban értesített dr. Bárány Lipót és dr. Riesz József vasúti orvosok azonnal kimentek az állomásra és a szeren­csétlenül járt fűtőnek ballábát a boküizületen felül leoperálták, a sebeket elkötözték é§ Mennyeit egy mozdonyból és egy kocsiból álló különvonaton beszállították a kaposvári megyei közkórházba. Mennyei állapotáról mindeddig nem kaptunk érte­sítést, de orvosaink állítása szerint 3—4 hét alatt elhagyhatja a kórházat. Csodálatos, hogy az uj­dombóvár állomáson szinte napirenden lévő vasúti balesetek nem vonják magukra a Máv. igazgató­ságának figyelmét, mert igaz ugyan, hogy a sze rencsétlenség oka elég gyakran és a jelen esetben is, a szerencsétlenül jártak vigyázatlanságában rejlik, de kétségielen, hogy a balesetek túlnyomó részét az állomásnak nagy forgalmához képest aránylag szűk pá'yateste idézi elő. — Garay — Mozgó. Vasárnap óta Szek­szárdion is a modern városi élet egyik már már megszokott jelensége ütötte fel sátrát a nagy­vendéglő nagytermében, — az állandó mozi. Hetenkint 4 szer és pedig szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap tart előadásokat, egészen jó képekkel és a divatos mozi müsorszámokkal. Úgy látszik, lesz tere, mert még eddig kielégitő a közönség érdeklődése. — Ez is sokra viheti még. Kis Ferenc János, tolnaszigeti lakos feleségével a napokban rokonai látogatására Nagybaracskára utazott. Mi­kor hazatértek, észrevették, hogy itthon hagyott pénzükből 50 korona hiányzik. Az esetet bejelen­tették a bogyiszlói csendőrőrsnek. -— Csakhamar kiderült, hogy a pénzt Kis Ferencnek 14 éves János nevű fia lopta el s azt Mihó József bogyisz­lói lakosnál-, Kornóczi József társaságában elkár­tyázta. A fiú a lopást beismerte azzal, hogy Mihó biztatására lopta meg az apját, ki azonban hallani sem akar a fiú vallomásáról. — Az esetet a kir. járásbirósághoz tették át. — Nem költekezünk. Déva városból érdekes és okos kezdeményezés hire érkezik hozzánk, amelyet a legnagyobb szimpátiával kell fogadni. E város úri köreiben elhatározták, hogy a mos­toha gazdasági viszonyira való tekintettel az idei télen és farsangon semmiféle mulatságot, bált vagy összejövetelt nem rendeznek, sőt tovább mennek: azoknak megtartását, ha kell, meg is akadályozzák. Valóban nem lehet elég méltány­lással írni erről az elhatározásról, amely csak egy érett és müveit társadalom lelkében támad­hatott s amely érdemes rá, hogy a hunyadme- gyei város falain túl is követésre találjon. Sajnos, ma olyanok a viszonyok, hogy a közönséget minden lehető módon meg kell kímélni minden anyagi megterheléstől. Mindenki érzi a megne­hezült idők súlyát. A terhek megnövekedtek, a kiadások megsokasodtak s ezzel szemben a jöve­delmek csökkentek és mindenki nehezen juthat a pénzéhez. Szűk esztendő köszöntött ránk s ki tudja, mit hoz a jövő, virradnak-e reánk jobb napok? Ilyen viszonyok közt kinek van kedve mulatni? A mulatság azonban sok esetben tár sadalmi kényszer s különösen kisebb városokban aligha vonhatja ki magát belőle egy úri család. S csak a családapák a megmondhatói, milyen keserves gondot okoz szegény fejünknek egy-egy bál. S néhány családban két három bálba viendő felnőtt leán is van, akiknek báli ruhát kell csi­náltatni. Egy egy szezonban pedig kisebb váro­sokban is két-három bál van, azonfelül egész sereg piknik és. estély. És mert a látszat meg­óvása, különösen a kisebb helyeken, fölöttébb fontos 8 nem lehet minden mulatságon ugyan­abban a ruhában megjelenni, könnyen belátható, hogy egynéhány báli ruha és a mulatsággal| járó sok egyéb költség még válságba is sodorhatja a szerényebb jövedelmű úri családok háztartását. Bizonyos, hogy Déván is, másutt is vannak olya­nok, akik megengedhetik maguknak a mulatás fényűzését s épp e tehetősebbek részéről nagyon szép és gyöngéd gondolat, ha szolidaritást vál­lalnak a lateiner-osztállyal s a kereskedő- és ipa­ros családokkal, kiket a mostani állapotok leg­jobban sújtanak, s maguk is lemondanak a nyil­vános nagy mulatságok öröméről. Nagyot lendí­tene az országon, ha a dévai példa szerint min­denütt belátnák egy ilyen lelkes társadalmi össze­tartás fontosságát. Nem mondjuk, hogy mindenki mondjon le minden szórakozásról, hiszen egy kis gondfeledtető szórakozásra mindnyányunknak szükségünk van. De szorítsuk most szerényebb és szükebb keretek közé a mulatságokat. Majd ha elvonulnak a fenyegető, sötét felhők, lágyul­hatnak ismét a báli termek csillárai, megzendül- het újra a muzsika és kárpótolhatja magát min­denki bőven. De addig is, amig jez elkövetkezik, tanuljunk Dévától. És hisszük is, hogy az okos példa követésre fog találni. — A legszebb karácsonyi ajándék tudvalevőleg egy értékes könyv vagy folyóirat. Ezen elv alapján a Kultúra kiadóhivatala minden könyvkereskedésben díszes jegyeket helyezett el. Mindenki, aki valakit „Kultúra“ előfizetéssel akar karácsonyra meglepni, egy ilyen jegyet vesz. Ezen jegyet a könyvkereskedő a megadott névre kiállítja, melyet aztán az ajándékozó az elképzelhető legszebb ajándékkép­pen, a karácsonyfa alá helyezhet. Ilyen utalványok az összes helybeli könyvkereskedőknél kaphatók. — Karácsony-várás, Minden gyermekszobában nagy­ban várják már a Jézuska eljövetelét s a várakozásból kijut Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjának, a „Jó Pajtásának is, melynek rendkívül gazdag tartalmú karácsonyi száma és ajándékul szánt almanachja nagyban készül már. A közben megjelenő számok is mind tele van­nak érdekesebbnél érdekesebb közleményekkel. A legújabb, december 1-i számba Lampérth Géza irt verset, Szemere György elbeszélést, Sebők Zsigmond folytatja Dörmögő Dömötör Királyhágón túl utazását, Altai Margit bájos gyer­mekdarabot irt, Garai Ákos szép képeket rajzolt, Endrődi Béla Krampusz-történetet ad saját rajzaival, Zsiga bácsi kedves mókát mond el, Szemere György folytatja regényét. A rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A „Jó Pajtás“-t a Franklm-társulat adja ki; elő­fizetési ára negyedévre 3 korona 50 fillér, fél évre 5 ko­rona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán beiül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. Pehelykönnyű Tartós abb elegáns. mini bŐP. qum/rmarJíoü előnyeiről mindenki meg van győződve. IRODALOM. Kincses Kalendáriom 1913. A várva-várt tanácsadó, az intim jóbarát, bajaink tudója, tudatlanságunk bölcs oktatója megérkezett. Jöttét kíváncsian lestük. a KÍHCS6S Kalendáriom évről évre oly nagy haladást, töké­letesedést, gazdagodást mutat, hogy kételkednünk kellett, vájjon az 1913 as megint jobb lesz e elő­deinél, mert érre a rekordra vállalkoznia nem csekély feladat volt. De kétségünk eloszlott. Az uj kalendáriom azt bizonyltja, hogy a szerkesztő éberségének, gondjának, leleményességének, foly­tonos tanulásának sikerül a legjobbnál is még egy fokkal jobbat produkálnia. Maga a kalencláriomi rész is már egész tu­domány. Aki alaposan végigtanulmányozza, az tisztában lesz az alkalmazott csillagászat legfőbb princípiumaival és közben elsajátított egész csomó becses gyakorlati ismeretet. Kitűnő gonddal van összeállítva az év története. — Nekünk gyakran nyilik alkalom rá, hogy a Kincses Kalendáriom régi évfolyamaiban valamely honi vagy külföldi politikai vagy szociális, irodalmi vagy művészeti esemény nyomát keressük. — Kalauzunk mindig meghízható. És hogy mily fontos szolgálatot tesz bárkinek, amikor a közelmúlt történetében kutat adatok után, azt valójában csak a hozzáértő tudja megállapítani. Mi érdekli ma a legerősebben a modern embert a technika csodái közül ? A repülésnek immár megoldott problémája. A Kincses Kalen­dáriom nagyszerű cikkelyt szentel az aviatikának és pompás képekben mutatja he a repülőgép leg­főbb típusait. Azzal, hogy az 1911 —12. év avia­tikái eseményeit fölsorolja, egyúttal elkíséri ezt a bámulatos emberi alkotást fejlődésének legvégső, legtökélesesebb fokáig. Van egy fejezete, nyomban ez után, amely magyar költőkről és írókról szól Írásban és kép­ben. A jelen tetőpontjáról visszavisz a magyar múltba, teknika helyett a szellem elvontabb al­kotásait méltatja. De annyi melegség, közvetlen­ség s a mellett annyi pozitív tudás van ezekben az essayk-ben, hogy irodalmunk letűnt századait egészen megelevenítik, közel hozzák szivünkhöz, vonzó és nemes formájukkal megkedveltetik sú­lyos és absztrakt tartalmukat. Nagyon kedves és formás az a cikk is, amely az állatoknak a mű­vészetekben való szerepeltetését mutatja be, né­hány jól s-ikerült ábrában és egy ügyesen össze­foglaló szövegben Jókai legendás Csittvári Kró­nikájának teljes szövegét találó magyarázatokkal közli lelkes és ábrándos diákjainknak bizonyára nagy örömére. Meg mindig a szellemi tudományok körében időzik Kalendáriomunk az 1849-í k i debreceni országgyűlés hiteles történetének előadásával. Ez a dolgozat becses szolgálatot tesz nemcsak azzal, hogy széles körökben terjeszt el megbízható his­tóriai ismereteket, hanem még inkább azzal, hogy nehezen hozzáférhető, régi újságokban, levéltárak­ban, országgyűlési naplókban lappangó adatokat hoz a nyilvánosság napvilágára. A nagyterjedelmü értekezés, amely az április 14 iki drámát oly meg­kapó erővel adja elő, a könyvnek egyik legérté­kesebb, legoszloposabb darabja. A magyar múlt művelődéstörténetébe vezet vissza az a gondosan illusztrált cikk is, amely a régi magyar kalendáriomokat mutatja be, köztük a csaknem kétszázesztendős komáromit, a száz tizenhárom éves kolozsvárit. Ugyanebbe a körbe tartozik a Budapest épitőművészeti régiségeiről szóló munka, amely a lázasan épülő nagyváros eltünedező történeti maradványait igen szép és tiszta képben szemlélteti. Idevág a jászok és ku­nok hires népéről írott krónika is s a szabad királyi városok kiváltságainak ismertetése. Még csak egy kultúrtörténeti tanulmányról hadd szóljunk. A könyvtárak históriáját dolgozta föl valaki itt annyi gonddal, avatottsággal, tárgya iránti lelkesedéssel, amennyit megannyi akadémiai értekezésben hiába keresnénk. A jelenkor kultú­rájának nagyhatású dokumentuma ez a dolgozat, amely a világ legelső könyvtárainak keletkezése történetét elbeszélvén, megjelöli nemzetünk helyét is az e nemű kulturalkotások megteremtőinek sorában. Mint hatalmas záróakkord fejezi be a na­gyobb cikkeket ez az összefoglaló munka. Ter­mészetes, hogy ez a mi tájékoztatónk itt nem teljes. Megannyi becses és elolvasásra méltó dol­got még cim szerint sem említhetünk föl. De aki a könyvet megveszi, meg fogja találni benne eze­ket is. És mindenki meg fogja találni a Kincses Kalendáriomban azt, amit keres, amire aggodal­mai, szorongattatása, köznapi gondjai vagy ideális tudásvágya közben feleletet vár. Kérdezzetek és felelni fog nektek. Zörgessetek kincsesházának ajtaján és megnyittatik nektek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom