Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-24 / 47. szám

parancsoló közszükségből, de mert a föld­művelésügyi minisztérium 1913. évi költ­ségvetésében állami műtrágyagyárak fel­állítását vette amúgy is előirányzatba. Ha tehát egy államsegéllyel létesítendő városi műtrágyagyár helyett kivihető volna, hogy a földmivelésügyi miniszter itt nálunk ál­lítson fel egy állami műtrágyagyárat, úgy ily irányban is sürgős mozgalomra volna szükség, nehogy itt is lekéssünk. Tudjuk, az állami borközraktár ügyé­ben csak ígéretet kaptunk, lejárati dátum nélkül. Talán a műtrágyagyár ügyében nagyobb szerencsével járhatunk el. Különösen, ha meggondoljuk és ille­tékes helyen közreadjuk, hogy éppen Szek- szárdon és vidékén a kihelyezett és 3/4-ed részben a beszedhetlenség veszélyének ki­tett óriási szőlőfel újítási kölcsön összegek révén az államnak szintén nagyon is latba eső érdeke kívánná, hogy itt a szőlőműve­lés megkönnyítésével bortermelésünk és ez általa lakosság jövedelme biztosíttassák. Erdei Lajos. _2________________________ _________ Je gyzők fizetésrendezése. A „Tolnamegyei Közlöny“ 45. számában olvasom, hogy a jegyzők fizetésrendezést kérnek. Tudjuk, bogy „nem mai keletű“ az o moz­galmuk s nem kívánnak egyebet, mint bogy az „éhbérüket“ jól megérdemelt bérré emeljék. A tanítók is ugyanezt kérik, ugyanazon indító okok alapján, éppen olyan régóta, éppen olyan elkeseredetten, de épp oly eredménytelenül — főként ezért rokonszenvezünk velük. Szomorú az önálló jegyzők helyzete, de még szomorúbb, de ^mondhatnám legszomorubb a má­sodjegyzők (tévesen „segédjegyzők“) sorsa. Sőt azt mondhatnám, hogy még a tanítókénál is szo­morúbb.'! Ugye miért ? Hát egész egyszerűen azért, mert amig a 18 éves korában végzett fiatal tanitó — legrosz- szabb esetben — 1000 kor. minimális fizetéssel és lakással mint önálló ember léphet az életbe,-—- legjobb esetben pedig — egy 2—3000 koro­nás állást lakással, fűtéssel stb. együtt az ország báliméig községében vállalhat, addig a jegyző az érettségi után — tehát ugyanazon képzettség mellett — egy nagy semmi, mert hogy valami lehessen, a legtöbbször még csak akkor kell kez­denie valamit tanulni. Már most egy évig jóformán ingyen gya- kornokoskodik, azután a saját költségén egy évig jár a tanfolyamra, amely után — talán tele re­ményekkel s a jobb jövőbe vetett bizalommal — az elfoglalt második jegyzői állásában ül (szinte hihetetlen !) 1000 — mond egyezer — korona fizetéssel (óh nem egy vagy két évig, hanem) néha tiz-tizenkél évig is, vagyis addig, amig egy idősebb kartársa a csatasorból' kidül s helyet csinál végre az ő számára is, de addig is dol­gozzék ám az első jegyzővel együtt, mint ab.... (nem akarom kimondani!) s ezért boldog, bol­dogtalan rúg rajta — mint egy koncon — elől- hátul. Fájdalom, mi ezeket látjuk, mert köztük élünk s velük együtt küzdünk. Hogy a községi képviselőtestület szavazzon meg nekik fizetésemelést? Utópia! Aki ismeri az ilyen képviselőtestületeket, az tudja, hogy azok százszor inkább leharapják egymás orrát, mint­hogy ilyent megszavazzanak ! Kitől remélje hát fizetése javitását ? ! ? At­tól, akitől mi tanítók -—- a magas kormánytól. Hangsúlyozom azonban, hogy a „reménynél“ tovább menni ne merjenek. Zörgethetnek ott fönn, akár csak mi, ugyanaz a megszokott sablon a válasz. Hazajönnek ők, úgy szidjuk az ő kenyér­adójukat ; hazajövünk mi, szidjuk közösen a mi kenyéradónkat, de remélni már alig merünk. Csak azt vesszük észre, hogy a gyülésezés még azt a pár fillérünket is elviszi ! TOLNA MEGY El KÖZLÖNY Azért mi tanítók már többször beszéltünk ( róla, hogy ha a kormány nem tartaná meg az Ígéretét s megint üres maradna a markunk, nyújt­sunk egymásnak bajtársi kezet a közös küzdel- műnkhöz s ha 32 ezer, meg 13 ezer, vagyis 45 ezer ember kéri a megélhetéséhez jogosan meg- kivántató anyagi minimumot, nem hátrálhat meg az előtt senki sem ! Majd meglátjuk akkor, ki nagyobb hatalom, a gyomor-e, vagy a munkaadó ? Mert, hogy vala- hára reánk is kell napnak virradnia, azt joggal remélhetjük, de joggal kivánjuk is ! Forrai István. POLITIKAI HÍREK. — Ellenzéki nópgyülós Dombóvárott. Az el­múlt vasárnap délelőtt az egyesült ellenzék Dom­bóvárott tartott népgyülést. Melyre Ságliy Gyula, Barabás Béla, Sümegi Vilmos, Hegyei Árpád és Frey János országgyűlési képviselők utaztak le, s melynek keretében Szluha Pál, a kerület kép­viselője beszámoló beszédet mondott. A gyűlésen a választó polgárság a rossz idő ellenére nagy számban jelent meg; a kerület községei nagy számban képviseltették magukat. A gyűlést a Korona-szálló nagytermében tartották, amely zsúfolásig megtelt. Elénk figye­lemmel hallgatták Szluha Pál beszámolóját, aki részletesen ismertette a politikai helyzetet, rámu tatott a kormány és a munkapárt alkotmány- sértéseire és kérte, hogy a választók támogassák az ellenzéket küzdelmében. Ságliy Gyula hosszabb beszédben indokolta az ellenzék küzdelmének jogosultságát. Tisza István junius 4-én — mondotta -—- olyan me­rényletet követett el a parlamentárizmus ellen, amire magyar ember még sohasem vetemedett. Hamis az a védekezése, hogy az obstrukciót akarta letörni, mert akkor nem is volt már ob- strukció, béketárgyalások folytak a kormány és az ellenzék közt és alapos kilátások voltak a béke megkötésére. Szóvá tette még a „történelmi osztály“ jö­vőjét és befolyását állítólag veszélyeztető általá­nos választójogi követelést, melyre nézve e szem­pontból megjegyzi, hogy az az u. n. történelmi osztály, mely a nemzet haladásának és jövője biztosításának vált ma már egy corrumpált ré­szében kerékkötőjévé, az már rég eljátszotta er kölcsileg jogát a vezető szerepre. Végül ezeket mondta: „A béke egyetlen akadálya Tisza és Lukács személye. Ha őket eltávolítják, lehet békéről a siker reményében tárgyalni, de amig ez nem történik meg, addig az ellenzék semmiféle ravaszkodó béke-ajánlatnak nem fog felülni. A harcban kitartunk végső le helletünkig, amig a magyar alkotmány épsége, a parlamentáris jogrend és a jogfolytonosság helyre nem áll és a választói jog reformja a szövetkezett ellenzék által megállapított keretek­ben meg nem valósul. A polgárság támogatását kéri e küzdelemhez.“ Egry Béla rámutatott arra, hogy a több­ségi akaratot csak lefelé próbálják érvényesíteni, de felfelé mindig meghunyászkodnak. A többségi akarat érvényesítésének elengedhetetlen feltétele, hogy az erkölcsi létjogosultsággal, erkölcsi alap­pal bírjon. Utána Sümegi Vilmos mondott tüzes beszé­det melyben minden törvénytelenség okául a munkapárt önző hatalomvágyát jelölte meg. Kéz- zel-lábbal küzdenek a választói jog reformja ellen, mert tudják, hogy az az ő halálukat jelenti. Az igazi liberálizmus, az igazi demokrácia teremt­heti meg a nemzeti államot, a független Magyar- országot és benne a boldog magyar népet. Frey János a közös ellenzéki küzdelemről szólott, Barabás Béla pedig az ellen tiltakozott, hogy harcba vigyék az országot — császári ér­dekekért. Kitartó küzdelemre hívja fel a nemzetet. Még Hegyi Árpád szólott néhány szót, majd Major József plébános határozati javaslatot ter­jesztett be, amely szerint Dombóvár igaz magyar népe fölháborodott azon gonoszságokon, amelye­ket egy Tisza nevű bitorló és valami Lukács nevű cinkostársa a nép igazi képviselőivel és őseink alkotmányával szemben erőszakkal elkö­! vettek. Atuig egyfelől ezt rosszalják, elitélik, más­felől bizalmukról és szeretetiikről biztosítják kép­viselőjüket és hazafias lelkesedéssel üdvözlik a küzdő ellenzéki pártokat, azzal, hogy a magyar nép javára minél előbb egyesüljenek. A határozati javaslatot egyhangúlag elfo­gadták és Szluha Pál záró beszéde után a pol­gárság a Kossuth-nóta hangjai mellett oszlot széj­jel. A vendég-képviselők a délutáni vonattal utaztak el Dombóvárról. '— Ismét Összeül a „Ház“. Budapesten fal­ragaszok hirdetik a mindritkábban előforduló ese­ményt: a f. hó 25 én az országgyűlés képviselő­háza ülést tart. Tudjuk, hogy a képviselőház munkapártja tarthat csak gyűlést, mert az áldaltan politikai viszonyok junius 4 ike óta máig sem változtak. Letárgyalják a sürgősség kimondásával az 1913. évi költségvetést, s állítólag a nyugdíjtörvény javaslatot is. — Kikérik maguknak az aradiak Tisza be­számolóját. Tisza István gróf a múlt vasárnapon zártkörű és belépőjegyes beszámoló beszédet tar­tott Aradon, a vértanuk városában. A beszámoló nem szűkölködött Tisza-argumentumokban, mert rendőr csendőr volt szép számmal. Ennek dacára kő és záptojás dobálásban is megnyilvánult a nép szeretete. Sőt az aradi hazafias polgárság az aradi függetlenségi párttal karöltve nagyobb szabású népgyülést tervez, amelyen, belépti jegyek és szuronyok nélkül adja meg a választ „szeretett képviselőjének“ a beszámolójára. 1912 november 16. Az adózás uj rendje. A jövő év január 1-én, mint már jeleztük, életbelépnek az uj adótörvények. És pedig : a házadó, a tőkekamat- és járadékadó, az általános kereseti adó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója és a jövedelemadó. Aki a maga házában és maga lakik, az liázosztály adót fizet. És pedig a szobák, illető­leg lakrészek száma szerint. Házbér adót fizetnek azok, akik házaikat bérbe adják, a bérbeadott összeg után. Ha a házigazda házának egy részét adja bérbe, szintén házbéradót fizet. A házbéradó 15.000 lakost meghaladó községekben az évi bérnek 14°/0-a, az 1000 lakosnál kisebb közsé­gekben az évi bérnek 9°/.o-a. A házosztály adó nak három fokozata van. Lakrészek szerint az első fokozatban például három szoba után 8, a második fokozatban 10, a harmadik fokozatban 12 koronát kell fizetni. De aztán a házosztály- adó progresszív emelkedik. És például tizenöt szoba részére 150 koronáig emelkedhetik a ház­osztály adó. A kereseti adónál a 800 korona évi kere­seten aluli emberek nem fizetnek általános kere­seti adót. De aztán a kereseti adó progresszív 1—2 és 3°/o. A kereseti adó az egész országra 29 millió koronára van kontingálva, ha azonban az be nem folynék a kereseti adóból, akkor, mint eddig, a pénzügynr.niszternek joga van 33°/o erejéig pótkivetést elrendelni. Kereskedőnél a kereseti adót a fizetett boltból' 67—250°/o ok között vetik ki. Minden kiskorú gyermek után 10°/o levonható, de ez 40 százaléknál több nem lehet. Haszonbérlők a haszonbér utáni érték­összeg 2°/0-át fizetik kereseti adóban. Iparos, kis és nagy községekben, ha segéddel dolgozik, 10 korona kereseti adót fizet. A városi kisiparos, ha segéd nélkül dolgozik, 8, illetve 6 koronát fizet. Mészáros a levágott szarvasmarhák darabszáma után adóztatik meg, 80, illetve 40 fillér kereseti adót fizet egy-egy levágott jószág után. Á kereseti adó mellett fizetünk még jöve­delmi adót is. Ha a családfő jövedelme 1000 koronát meg nem halad, a közös háztartásban levő többi tagoknak, kiknek keresete napszámból vagy hetibérből ered, ha az fejenként évi 500 koronánál nem nagyobb, nem számítható a csa­ládfő jövedelméhez. Jövedelemadó mentesek azok, akiknek évi összes jövedelme a 800 koronát meg nem haladja, továbbá a közös hadsereg, honvédség, csendőrség tényleges szolgálatban levő tisztjeinek, legénysé gének, valamint a pénzügyőri legénységnek, a fogházak, az állami és városi rendőrség legény­ségének illetményei. Levesek, mártások, főzelékek stb. Csak a MAGGI névvel és a keresztcsillag Á l védieoave! valódi! kitűnő, erőteljes ízt kapnak, ha azok elkészítéséhez MAGGI hu;leue;-Kochűb6l, előállított húslevest használ Darabja □ f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom