Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-04 / 5. szám

1912 január 28.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

— Hivatalszolgai kinevezés Hazslinszky Géza szekszárdi kir. törvényszéki elnök Prantner István járásbirósági napidijas szolgát a kir. törvényszékhez hivatalszolgává nevezte ki.

— Áthelyezések. Nagy Károly máv. fogalmaz«) Ujdombévár állomásról a zágrábi üzletvezetőség II. osztályába, Balta Sándor máv. hivatalnok Adonypusztaszaholesról Ujdombóvárra, Horváth Sándor máv. vonatfékezö Ujdombévár- ról Pécs főpályaudvarra helyeztettek át.

— Helyettesítés. Dr. kent Ferenc szekszárdi apát-plébános, hitközségi elnök, miután Konstán ezer Mariska oki. tanítónő helyettesi megbízásáról lemondott, Sugliné Duhoczky Margit oki. tanítónőt hívta meg a betegeskedő Várkonyi Sándor helyettesítésével.

— Szerkesztőváltozás. A „Dombóvár“ cimü független társadalmi hetilapnak uj szerkesztője Rátkay István, a lap eddigi főmunkatársa lett, aki egyúttal a „Mohácsi Hirlap“ot is szerkeszti. Az eddigi felelős szerkesztő : Schröder Béla Kiskunfélegyházára ment szerkesztőnek.

— Névmagyarosítás. Kiskorú Zsidó Imre tolnai illetőségű, albertfalvi lakos családi nevét „ Tolnád-ra magyarosította.

Seleznik Ferenc szakcsi rk. segédlelkész nevét a belügyminiszter 1912 január 30 án kelt engedélyével Sebestyénre változtatta.

— Takarékpénztári vezérigazgató. A Tolnai Népbank r.-t. múlt hó 22 én tartott rendes közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel választotta meg Ilága Mihály volt hajóskapitányt vezérigazgatójául.

— Adomány a decsi katholikus templomra.

Romaisz Ferenc címzetes kanonok, bátaszéki plébános, 100 koronát adományozott a Decsen épitendő katholikus templomra.

— llj dalárda. Cindery Endre, a szekszárdi dalárdának volt kiváló hangú, jeles zeneértő tagja. Mohácson, ahová Szekszárdiul áthelyeztetett, ötventagu dalárdát szervezett. Az uj dalárda a magyar szabadság hajnalhasadásának évfordulóján, március 15-én fog először nyilvánosan fellépni Cindery Endre vezetésével.

— A vármegyei tisztviselők njugdijáról

szóló törvényjavaslat a Ház asztalán van. Ez tulajdonképen az 1888. XV. és az 1879. XXXII, t. c. egyes részeinek a módosítása. Úgy akar intézkedni ez az uj rendelkezés, hogy azok a vármegyék, amelyek pótadójuk legmagasabb fokáig már eljutottak, kizáróan a tisztviselők nyugdijinlézete javára még három százalékot kivethetnek pótadóképen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy amit ezek a vármegyék eddig ilyen eiinen a nyugdíjalapba fizettek, ezután ezen fizetéseiket beszüntessék. Ezek az összegek ezután is e célra fizetendők. Ezt a rendelkezést a megyei tisztviselők anyagi helyzetének égetően szükséges rendezése kívánta. Azért javasolja igy a miniszter, mert több vármegye ezt a módot ajánlotta ennek a kérdésnek megoldására.

— Lemondás, Weber Kálmán szekszárdi szeszgyáros, a szekszárdi munkásbiztositó hivatalban viselt elnöki állásáról lemondott. Weber Kálmán Szekszárdiul Püspöknádasdra költözködik, ahol átveszi atyjának, id. Weber Jánosnak nagyszabású szeszgyárát.

— Kölcsönös áthe'yezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Nagy József szekszárdi és Paulies Géza leibici gazdasági szaktanítókat, saját kérelmükre, kölcsönösen áthelyezte.

— Orvosi megbízás. Dr. Zábolyi Béla Simontornyai járásorvos megbizatott a nagyszékelyi orvoskor teendőinek ellátásával.

— Tanitóválasztás. A keszőhidegkuti ág. hitv. ev. egyházközség a megüresedett tanítói állásra Kudlák Pál debreceni tanítót választotta meg.

— Jegyzői gyűlés. Tolnavármegye Községi Jegyzők Egylete február hó 25 én választmányi gyűlést tartott Dombóváron Purth Adolf báta széki főjegyző elnöklése alatt, melyen a választmány tagjai szép számmal jelentek meg. Beható tanácskozást folytattak több fontos községi köz- igazgatási ügyről, a jegyzői nyugdijszabályzat méltányos és szükséges módosításáról. A választmány elhatározta, hogy az Erzsébet királynéról elnevezett jegyzői árvaházalapot, melyre 10.400 koronát adtak, 400 koronával kiegészítik, hogy az egyletnek öt alapítványi helyre legyen joga. Gyűlés után a Dombóvári Társaskörben a jegyzők tiszteletére társasvacsorát rendeztek, melyen az első felköszöntőt Nyárády Aladár plébános mondotta a jegyzőkre.

— Szabályzat a szódavíz gyártásáról és elárusitásáról. A belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg sznbályzatot adott ki a szódavíz gyártásáról, elárusitásáról és felügyeletéről. Az uj szabályzat szerint a szódavizgyár csak akkor kezdheti meg működését, ha arra a hatóság engedélyt adott. A gyártáshoz csak tiszta, jó ivóvizet szabad használni. A gyártásra szolgáló helyiséget, gépeket és készülékeket állandóan tisztán kell tartani ; a gépek, készülékek azon részeit, amelyekkel a szódavíz érintkezik, tiszta ónból kell készíteni, vagy legalább négy milliméter vastag ónréteggel bevonni. A szifon kapuknak üvegből, porcellánból, tiszta ónból, nikkelből vagy alumíniumból kell készülnie. A szénsav tökéletes megmosására a legnagyobb gondot kell fordítani. 1913. évi január 1 tői kezdődőleg félliteresnél nagyobb palackokban szódavizet nem szabad forgalomba hozni. Az üveg kupakján fel kell tüntetni a kupak és szóda- vizgyártó nevét s mind az üvegeket, mind a szállító eszközöket állandóan tisztán kell tartani. A szódavizgyárakat a rendelet a közigazgatási hatóságok rendőri és egészségügyi felügyelete és ellenőrzése alá helyezi, amely hatóságok a községi vagy körorvosok, illetőleg kerületi orvosok közbenjöttével a gyárakban évenként legalább kétszer kötelesek vizsgálatot tartani. Ellenőrző hatóságok községekben a község elöljárósága, városokban a rendőrkapitány. Budapesten a kerületi elöljáró. A szabályzat rendelkezéseinek és tilalmainak megszegőit 10 napig terjedő elzárással és 200 koronáig terjedő birsággal kell büntetni. Az uj rendelet 1912 február hó 1-én lép életbe.

— Felügyelöbizottsági tagválasztás. A Bonyhádi Takarékpénztár az elhunyt Marhauser Imre tanár és a lemondott Blumenstock Jakab tanító helyébe Fáik Henrik tauárt és Raubitschek Izort választotta meg felügyelőbizottsági tagoknak.

— A tolnai kath. legényegylet vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az egylet pártoló és ifjúsági tagjai nagy számban jelentek meg. A közgyűlést Fekete Ágoston prépostplébános, az egylet egyházi elnöke nyitotta meg, gondolatban gazdag, magasszárnyalásu beszéddel, melyben főleg a legényegyletek céljáról és az ifjúság egyesületi életéről szólott. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után a múlt évi jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése, az al elnök, pénztárnok, titkár és könyvtáros jelentése képezte a közgyűlés további pontjait. Majd a tisztujitás következett. Megválasztattak : világi elnöknek Varga József, pénztárnoknak Lengyel Ferenc, háznagynak Dullmann Béla, ellenőrnek Inhof József, könyvtárosnak Lakos Lajos, dékánoknak Korn Gyula és Szőke Lajos Az egyesület egyházi ügyvezető elnöke Marton Sándor káplán. A választmány tagjai 10 pártoló és 6 ifjúsági választott tag. A kedvező fejlődésben levő egyesület közgyűlését elnöklő prépostplébános lelkesítő szavai zárták be.

— Esküvő. Ádám Antal folyó hó 6-án esküszik a tolnai templomban örök hűséget Szászy Lenkének, Szászy Lajos gőzmalomtulajdonos nővérének.

Serényi József budapesti tanító, ki a szekszárdi Majer-féle magániskolában is működött, ma esküszik örök hűséget Haroska Ilonkának a pest szentlőrinci templomban.

— Postasbál. Tolnán múlt szombaton egy kiválóan sikerült s úgynevezett ,,postás-bált“ rendezett üobrik Lajos postamester. A jó zene (duoaföldvári cigány) és a meglepően ügyes rendezés tették lehetővé, hogy a sok költség dacára,-—- szép összeg jutott a postai alkalmazottak szövetségének javára. Az éjszaka rövidnek bizonyult, mert a ropogós csárdás fényes nappal sem akart véget érni.

—- Négy emberéletmentés. Dunaföldváron folyó hó 25 én déli 12 órakor négy 10 — 14 éves gyermek a Dunára ment vízért. A zöldzátonynál a Duna még befagyva volt, s a gyermekek a jégre mentek. A jégtábla azonban hirtelen elszakadt a parttól, s a Duna közepén a négy gyermekkel együtt számos jégtábla közt lefelé úszott. Vagy 3—400 lépésnyire úsztak, mikor segélykiáltozásukra a parton levő halászok észrevették, akik saját életük kockáztatásával heten csónakba ültek, az úszó jégtáblára érve a négy gyermeket megmentették az életnek. A bátor életmentők Arnold Ferenc és 6 társa, kik a lélekzetet visszatartva néző nagyszámú közön ségtől lelke« ünneplésben részesültek.

— Országos órdek'ödes a tanítók gyógyfürdője és üdülőtelepe iránt. Megbízható helyről örömmel vesszük hirét, hogy a tanítók alapítás alatt álló, társadalmi gyógyfürdője, üdülő és gyermek nyaraló telepe iránt, az egész ország területén nap-nap után igen meleg érdeklődés, általános támogatás nyilvánul mag. Székelyudvarhely város képviselőtestülete midőn nagyobb mennyiségit részvényt jegyzett, meleg hangú átiratban kereste meg Magyarország összes városainak és nagyobb községeinek képviselőtestüle letét: a tanítók fürdőjének részvények jegyzésével való támogatása érdekében. A Tanítóegyesületek Országos Szövetsége külön felhívásban ajánlja támogatásra a tanítóságnak ezen alapitást; az Udvarhelyvármegyei Tanitóegylet lelkes elhatározása alapján, erejéhez mért tömege« részvény jegyzés után, kéréssel járult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a szervezendő gyermek nyaralótelep javára engedélyezzen az ország összes népiskoláiban gyűjtést. Az ország különböző vidékein’ lelkes tanítók részvény jegyzésre és további pártolásra szervezik az egész társadalmat. Bankok ajánlják fel legmesszebb menő támogatásukat, hitel és fogyasztási szövetkezetek sietnek részvény-jegyzéseikkel bebizonyítani, hogy a tanítóságnak nemcsak üzleti munkásságát kívánják, de közérdekű ügyeiknek támogatásánál is ott vannak. De nincsen egyetlen foglalkozású kör, melyből az emberek ne a legmelegebb érdeklődéssel szemlélnék és támogatnák ezen, a köz javára és végtelen nagy hasznára megalkotni tervezett társadalmi zóna fürdő és üdülőtelep ügyét. Magyarország ösztani- tóságának, tanulóifjúságának és az egész társadalomnak használatára és gyógyulására megteremteni egy teljesen modern berendezésű s e mellett olcsó zóna áirszabásu, az évnek minden részében használat, illetve szezon alatt álló hideg, meleg és gőzfürdővel kapcsolatos gyógyfürdőt a Székelyudvarhely határában levő Szejke fürdőn; a felnőttek és gyermekek üdülő és nyaralóleiepét a kitűnő levegőjű, ivó és fürdői gyógyborvizü nagybacom (Erdővidék) Uzonka-fürdőn a kijelölt cél, melynek szervezése a tervezett részvénytársasági alapon már ez idő szerint is biztosítva lévén, igen sokan az épitendő magánvilla telkek iránt érdeklődnek és tesznek előjegyzéseket. A tanítók társadalmi fürdője és üdülőtelepe az egész hazai közönség és gyermeksereg közegészségügyét kívánja hathatósan szolgálni zóna rendszerrel, miért is azt az egész közönségnek meleg pártolására a kibocsátott részvényeinek jegyzésével való támogatásra a legmelegebben ajánljuk. A részvény- társaság szervezési munkálatait Gyerkes Mihály ig. tanító Székelyudvarhely végzi, aki bármilyen irányú tájékoztatást készséggel megad és prospektust küld.

— Uj egyesület. Értényben kath. Olvasókör alakult, melynek Pintér István kántortaniló lett az elnöke. Az Olvasókör tagjainak száma 80.

— Köszönetnyilvánítás. A szekszárdi római katholikus espereskerület tanítói és tanítónői esperes-tanfelügyelői tisztemről való lemondásom alkalmából voltak szivesek engem a nyilvánosság előtt ,,hála és elismerés“ cimén oly szép, meleg és érdemeimet messze tultaksáló sorokkal megtisztelni, hogy ezzel a kiváló udvariassági tényékkel szinte zavarba ejtettek. Meghajolván kétségtelenül jóhiszemű szándékuk előtt, fogadják érte, igen tisztelt tanító hölgyek és urak, hálás köszönetem őszinte nyilvánulását. Ami a dolog érdemét illeti : ami keveset tettem, azt szivesen, jókedvvel és meggyőződésből tettem. Nevezetesen abból az erős meggyőződésből, hogy a tanítóság az emberi társadalomnak egyik legharcosabb s mégis egyik legmoslohább elbánásban részesülő osztálya és hogy a templom után a legszentebb hely — az iskola. És ugyanaz a meggyőződésem a jövőben, élet- napom alkonyodlával is — bízva bízom benne — sugalmazni fogja nekem, hogy Iskola és Tanítók jogos érdekében igyekezzem megtenni mindent, ami hanyatló testi s szellemi erőmtől kitelik. — Honfiúi tisztelettel Mözs, 1912 január 31. Pártos Zsigmond, plébános, érdemesült esperes-tanfelügyelő.

— Nagy újítás a középiskolákban. Az uj

középiskolai rendtartás szerint eltörlik az osztályozási vizsgál. Eddig ugyanis minden diáknak, aki bukásra állt, vagy kinek nem volt határozott osztályzata, külön vizsgán kellett felelnie. Az uj rendtartás kimondja, hogy az osztályzatokat előre kell megállapítani, változtatni azokon már nem szabad. A másik újítás az, hogy a félévi értesítők osztályzatot nem fognak közölni. Meglepő ujitás különösen az, hogy egy osztályt a tanuló kétszer is ismételhet, vagyis három év alatt végezhet egy osztályt. Eddig ez nem volt lehetséges. Aki kétszer elbukott egy osztályban, az az illető iskolába már nem járhatott. Mint nyilvános tanuló ugyan most sem ismételheti a kétszer bukott diák az osztályt, de tehet magánvizsgát.

— Ahol nincs kultursztrájk. Az értényi római katholikus tantestület nem vesz részt a kultursztrájkban, amennyiben tagjai minden vasárnap felváltva az iskolában felolvasást tartanak a felnőttek részére. Folyó hó 4-én Pingitzer Rózsika tanítónő olvas föl.

. — A miklósvári vadaskert. Az ornitológiái központ fényképekkel felszerelt előterjesztést tett a földmivelésügyi miniszternek, hogy eszközölné, ki herceg Eszterházy Miklósnál a miklósvári vadaskert őserdőrészletének meghagyását. A mi niszter érintkezésbe is lépett a herceggel, aki azonban a kérelmet nem teljesítette,, mivel á tamásii közönség érdekében már megeugedte, hogy tizenkét legszebb tölgyfa „Vas Gereben- ligetinek meghagyassék.