Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-03 / 44. szám

1912 november 3 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Igazgató-tanítói kinevezések. Zichy Gyula gróf pécsi inegyéspüspük Szajkó József darázsi és Witzl József főherceglaki tanitókat igazgató tanítókká kinevezte. — Leopold Sándor emléke. Leopold Sándor törvényhatósági bizottsági tag stb. elhunyta alkal inából özvegye a f évi november 1-én 500 ko­ronát juttatott dr. Szentkirályi Mihály városi polgármester kezéhez azzal, hogy azt felekezeti különbség nélkül a város szegényei között, mint a megboldogult emlékadományát, osztassa ki. Ugyanezen alkalomból Werkner Richárd és Werk- ner Kóbort 50 koronát adományoztak polgármes­terünk kezéhez az árvagyermekek karácsony­fájára. Az elhunyt Leopold Sándor emlékéhez méltóan illeszkedő ezen nemes adományokért ez utón fejezi ki köszönetét dr. Szentkirályi polgár­mester. — Biztosítási törvény. Legutóbb több lap­ban az a hir látott napvilágot, hogy az igazság­ügyminiszter a képviselőház folyó hó 22 iki ülé sében egy biztosítási törvényjavaslatot fog előterjeszteni és hogy egy külön állami biztosítási ellenőrző hivatalt fog felállítani. A Magyar Pénz­ügy ebben a dologban illetékes helyen a követ kező információt kapta: Az igazságügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg a keres kedelmi törvényhez novellát készített mely a biztoBitó intézetek állami ellenőrzését célozza. A novella már egy év óta készen van, a kereske delmi minisztériumban azonban nem tudnak arról, hogy mikor fog a képviselőház elé terjesztetni. A novella intézkedései értelmében a Magyarországon dolgozó bel és külföldi biztositó intézetek arra lesznek kötelezve, hogy életbiztositási d ij tartalék a i t a belföldön helyezzék el, kizárólag belföldi érték - papírokban. Ennek az ellenőrzése lesz a feladata a novellában kortempált biztosítás felügyeleti hivatalnak. Jelenleg ugyanis a külföldi biztositó társaságok a magyarországi üzletek utáni élet­biztosítási díjtartalékot a külföldön tartják kül­földi papírokban. Ez a körülmény nem valami megnyugtató a magyar felekre. De a magyar társaságok díjtartalékénak egy része is külföldi, főleg osztrák papírokból áll. A novella törvény­erőre emelkedése után nem lesz majd lehetséges, hogy például a New Yorki biztositó a magyar életbiztositási kötvények utáni dijtartalékát Cana- dai Pacific részvényekbe helyezze. A novellának az az intézkedése, hogy az életbiztositási dijt ir­taiét. belföldön belföldi értékpapírokban lesz helyezendő, alkalmas lesz arra, hogy az úgyneve­zett fix kamatozású papirok (járadék, záloglevél) piacait, illetve árfolyamát emelje. Jelenleg ez a piac úgyis stagnál és a záloglevelek nehéz el­helyezése következtében pang az épitkezés is és ezzel az egész gazdasági élet. — Látható tehát, hogy a biztosítási novellának nagy közgazdasági jelentősége van. — Minthogy a biztosítási ügy a kereskedelmi minisztérium belkereskedelmi osz­tálya alá tartozik, a felállítandó biztosítás ellen­őrző hivatalt ez az osztály fogja szervezni. — Halálozás. Súlyos csapás érte Cse.pke Gábor Szekszárd r. t. város nyug. állatorvosát, akinek édesanyja a fehérmegyei Baracskán éle­tének 83 ik évében elhunyt. — „Alapszabály-szabályrendelettervezetek mintatára“ czimmel egy szakmunka hagyja el a sajtót, melynek szerzői: Várkonyi István, bátaszéki közigazgatási jegyző és Udvarhelyi Jó­zsef, p. ü. számellenőr. A terjedelmes és a maga nemében egyetlen s nagy gonddal összeállított szakmunka felöleli a községi életbeD, nemcsak az általános közigazgatás és vagyonjog, hanem a szociális téren is munkálkodó községi jegyző ré­szére mindazon alapszabály- és szabályrendelet­tervezeteket, melyre a legkülönlegesebb viszonyok között és a legnagyobb községekben és legkisebb falvakban szüksége van, ha községét szellemi, anyagi és erkölcsi jólét ideális nívójára fel akarja emelni. A már eddig is nagy keresletnek örvendő szakmü megrendelhető a szerzőknél, díszes kötés ben 10 koronáért. A befolyó tiszta jövedelem a „községi- és körjegyzők Erzsébet-árvaháza* javára fog elszámoltatni. — Vasúti üzletvezetősóg. A pécsi máv. üzletvezetősége jövő év május 1-én kezdi meg működését. Az uj üzletvezetőség hatásköre 1100 kilométer hosszú vonalra terjed ki. — Hangverseny. Helen Ware hirneves hegedümüvésznő folyó hó 16-án Dienzl Oszkár zongorakisérete mellett hangversenyt tart Szek- szárdon, melyre a jegyek már most előjegyezhe­tek a Molnár nyomda részvénytársaság könyv- kereskedésében. A kiváló művésznő, aki rövid idő alatt az egész budapesti közönséget meghó­dította s Dienzl Oszkár, akinek már annyi szép estét köszönhet a szekszárdi közönség, bizonyára igen nagy közönséget fog vonzani, mert igazán a legritkában lehet csak alkalmunk, hogy ily nagy művészek játékát közvetlen közelből élvez­ői vezhessük. — Táncmulatság. A dunaföldvári kereske­delmi és ipari alkalmazottak köre 1912 november hó 9. napján a „Kovács Szálloda“ termeiben könyvtára javára teaestéllyel egybekötött tánc- mulatságot rendez. Felülfizetéseket köszönettel vesznek és hirlap utján nyugtáznak. — fiz elmúlt hideg esős nyár az emberi szervezettől megvonta azt a nagy gyógyító hatá­sát, mely különben sok súlyos betegnek vissza­adja egészségét. Légió ezen boldogtalan szenvedők száma, akik a nyár folyamán hiába kerestek gyó­gyulást és most reménytelenül mennek neki a zord téli időnek. Kiválóan válságos helyzetbe ju­tottak olyan betegek, akik görvélykór, asthma, köszvény, komoly agy vagy gerincbántalmakban szenvednek. A szokásos gyógymódokkal nem lehet ezen betegeken segíteni és a kóros folyamatok rohamos fejlődését megakadályozni. Üdvös kivé telt képez azonban egy egészen uj és már év­tizedek óta kipróbált és bevált gyógymód, mely által a test vére megtisztul, a vérkeringés rendbe jön és a szervek működébe hatalmasan megélén­kül. Ezen gyógymód a véryyógyitás (Hemopátia) és megalapítója dr. Kovács Izsó fővárosi orvos, akinek gyógyintézete Budapest, V., Váci körút 18, I. em. alatt van. Mindazon betegek, akik a nyár folyamán nem gyógyultak, el ne mulasszák ezen gyógymód nagynevű megalapítójához teljes bizalommal fordulni. A kezelés egyszerű, kelle mes, hivatási zavarokkal nem jár, otthon alkal­mazható. Legújabban házi kezelés lett szervezve. — NŐ a kivándorlás Somogymegyében hónápról-hónapra növekszik a kivándorlók száma. Behatóan tárgyalja ezt a jelenséget Kacskovics Lajosnak, Somogy vármegye alispánjának most kiadott jelentése, amelyben elmondja, hogy augusz­tus 1 tői október 15-ig 473 útlevelet kértek, 116 tál többet, mint az elmúlt esztendőben ugyan­ezen idő alatt. Az 1911. évben összesen 445 útlevelet adtak ki, ez évben pedig október 15-ig már 628 a kiadott útlevelek száma. Azasszonyok is kivándorolnak férjük után és uj otthont alapi tanak az újvilágban, ahonnan csak a legritkább esetben térnek vissza Magyarországba. — Olcsóbb lett a cukor. Métermázsánkint 12 korona 50 fillérrel szállította le a finomitott cukorgyárosok kartellje a cukor árát. A fogyasztó közönségre ezen ármérséklés már jelent valamit és a fűszeresek, mihelyt túladnak még drágább áron beszerzett készleteiken az olcsóbb árakban a fogyasztó közönséget is részesíteni fogják. A fűszeresek még nem állapodtak meg abban, mennyi­vel mérsékelik a cukor árát, de néhány héten belül már olcsóbb cukor lesz a piacon és a helyi füszerkereskedőinktől nem tagadhatjuk meg annak elismerését, hogy amint kényszerűségből emelik a cukor és petróleum fluktuáló árait, ha a kartell fölmegy az árakkal, — úgy az árak le szállításával se késnek, ha a kartellben álló gyá­rak túltermelés és nem a fogyasztó közönség iránt való jóakaratból lemennek az árakkal. — Ügyvédjelöltek figyelmébe. Ezer és ezer jelölt van az országban, akiknek az 1912 : VII. törvénycikk következtében existenciális érdeke, hogy november 1 ig első vagy utolsó szigorlatát, alap-, államvizsgáját vagy az ügyvédi vizsgát letegye. Még nem késő. Ha a készülést azonnal megkezdi, a Dr. Dobó Jogi és Ügovédi Sze­minárium segítségével november 1-ig feltétlenül letehet egy szigorlatot. Ne késlekedjék. Fordul­jon a Dr. Dobó Jogi-és Ügyvédi Szeminárium­hoz, Kolozsvárra, Bolyai u. 3., ezen intézet évtize des nívós és sikeres működésére alapított biza­lommal. Célszerű otthonkészülésre is igen alkal­mas módot nyújt. 8—30 napos rekap. kurzusain az egész anyagot behatóan, összefoglalva szigor- latszerii áttekintést nyújtva veszi át a jelöltek­kel. Egy-két előadás díjmentes meghallgatása után meggyőződést szerezhet arról, hogy ez az egész érdemes magas színvonalú intézet s az el­maradhatatlan sikernek minden biztosítékát cse­kély ellenérték mellett nyújtja. Felvilágosítás dij- mentes. A szeminárium az ügyvédi vizsgára vonatkozó külön kiadványát dij- és portómente sen küldi, úgyszintén e „Jogi vizsgák letétele“ cimü könyvet is. — Lefejezett gyermek. Borzalmas szeren­csétlenség érte a döbröközi vasúti állomáson Por­tás István földmives hét éves László nevű fiát, akit a budapest—fiumei gyorsvonat elütött és a vasút kerekei teljesen levágták a fejét. Rögtön meghalt. — Gyilkosság a szegény menházban. Váczi János és Tóth János szakcsi lakosok a község szegényei lévén, a községházán egy közös szobá­ban laktak, koldulásból tartván fenn magukat. Folyó hó 21-én Váczi és Tóth, kik amúgy sem a legjobb viszonyban éltek egymással, egy „kacsa miatt összeperlekedtek. A 71 esztendős Váczi ekkor bosszút forralt Tóth ellen, elhatározta, hogy az éj folyamán agyonveri. Hajnali 4 óra tájban felkelt, fejszét ragadva, az ágyban fekvő Tóthot 3 fejszecsapással megölte. Váczit letar­tóztatták. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás e a gimnáziummal szemben. TANÜGYI HÍREK. — TanitÓVálaSZtáS. A cservenkai ág. ev. iskolaszék Hoff Ilonkát, Hoff Henrik nyugalma­zott jegyző, selyemtenyésztési pénztáros leányát tanitónővé választotta. — Nincs elég népiskola. A múzeumok és könyvtárak országos felügyelősége Budapesten tartott rendes évi közgyűlésén Wlassits Gyula a városok iskoláiról a következőket mondotta: ,,A demokrácia jog és súlyos kötelesség és ha az elhamarkodás veszélyes, épp olyan veszélyes a lemaradás is. Lehetetlen fenntartani a mai álla­potot, mert nincs elég népiskola. A 12,600 köz­ség közül 1190 nek van 1500-nál kevesebb lakója. Ezekben részben hiányzik az iskola vagy ahol van, nem tudjuk fenntartani. 16,445 iskola közül 1357 az osztatlan iskola. Ez azt jelenti, hogy hat osztályt tanít a tanitó. A tanítás kilenc hó­napnál rövidebb ideig tart. Nagy részben tűrhe­tetlen a zsúfoltság. A legtöbb helyen hiányos a fölszerelés. Nem szabad tehát késlekednünk, meg kell adni a módját, hogy ez megváltozzék. Ez a tulajdonképeni értelme a nemzetfentartó politiká­nak. — A magyar városi élet valóságos fellendü­léséről beszélhetünk. De ha a városokban az is­kolát vizsgáljuk, állíthatom, hogy itt a legsürgő­sebben szükséges a reform. A polgári iskolának első feladata, hogy gyakorlati legyen. Ehelyett azt látjuk, hogy a polgári iskolák inkább gim­náziumpótló iskolák. Az a közoktatásügyi mi­niszter, aki nagy tapintattal nyúlt az uj egyete­mek ügyéhez, addig is, mig a végleges rendezés bekövetkezhet, létesítsen több városban uj tipusu közép- és felsőbb iskolát.“ TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtszéki tárgyalások. Október 26. Gazdag István 65 éves dunakömlődi lakos Dunakömlődön 1912. évi junius hó 26-án fele­ségét, Deák Terézt forgó pisztollyal fejbe lőtte, ki nyomban meg is halt. Gazdagnak az elkese­redés adta kezébe a fegyvert. Felesége nehéz és hosszas beteg lévén, oda nyilatkozott, hogy nem bánná már, ha meghalna. Gazdag erre elővette forgópisztolyát s hogy szenvedő feleségét szenve­déseitől megváltsa, fejbe lőtte. Azután pedig ki­ment a félszerbe s öngyilkosságot követett el, magát fejbe lőtte. Azonban szerencsétlenségére nem halt meg, hanem felgyógyult s igy a kir. ügyészség ezért a tettéért szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat Gazdag ellen. A tár­gyalás szombaton folyt le. Elnök : Kövessy Ödön kir. táblabiró. Bírák : Salamon Iván és Áldor Ödön kir. törvényszéki bírák. Jegyző: Dr. László Sándor kir. törvényszéki jegyző. Ügyész : Czobor Miklós. Védő: Di\ Parragh Ottó. A bizonyítás befejezése után az esküdtek vádlottat nem bűnös­nek mondották ki a szándékos emberölésben s ennek alapján az esküdtbiróság felmentette. Október 28. Varga Imre bátai lakos kovács 1912. évi augusztus hó 10 én a Bátaszék és Báta közsé­gek között levő réten este 11 óra tájban a tolnai vásárról hazatérő Sifter Jánosnét, Foki Rozáliát s még három társát megtámadta 3 tőlük pénzüket erőszakkal elrabolni akarta, miközben rajtuk testi sértést okozott. A kir. ügyészség Varga Imre ellen rablás büntette s egyéb bűncselekmény miatt emelt vádat. A tárgyalás délután 5 órakor ért véget. Elnök Hazslinszky Géza, bírák dr. Végess Ferenc és Wagner Andor kir. töi’vény- széki bírák, jegyző dr. Parragh Béla jegyző, ügyész dr. Kozacsek József, védő dr. Albersz Rezső. Az esküdtek a hozzájuk intézett kérdé­sekre nem bűnösnek mondták ki Varga Imrét s ennek alapján a kir. törvényszék mint esküdt­biróság felmentette. Az ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom