Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

6 Kovács i. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por- cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. VIDÉK. Még egyszer „A tolnai gőzmalom égése“. Tekintetes Szerkesztőség ! Becses lapjok Julius 28-iki számának Külön­féléi között fenti cim alatt meg van ugyan írva, hogy az eddigi vizsgálat megállapitása szerint a tolnai gőzmalomnál ,,a tűz keletkezése a villamos vezetéknél véletlenül előállott rövid zárlat volt“, de a kevésbbé jóhiszemű emberek — a többiek között egyes mözsi malomrészvényesek — ebben meg nem nyugosznak, hanem még mindig a szándékos gyújtogatást hajtogatják a malom le­égésének szörnyű okául. Én ennek folytán fel­kértem Lengyel Ferenc tanító urat, a „Tolna­megyei Közlöny'' e kiválóan intelligens és lelki ismeretes tudósitóját, hogy sziveskednék ebben a kérdésben érdemileg nyilatkozni, amit ő egy hozzám intézett s a tőle megszokott tiszta logi­kával megirt levél alakjában meg is cselekedett. S minthogy a szándékos gyújtogatásnak, e „pira- midális“ emberi gonoszságnak csak halvány gya­núja is demorizálja a közönséget, meghatalmazást kénem tőle jeles levelének nyilvános közzététe­lére (mit ő szives készséggel mégis adott), hogy ez által az emberek között mind tovább elhara­pódzó ama pesszimisztikus gyanú lehetőleg vég­legesen eloszlattathassék. Miért is határozottan a közérdeknek vélek szolgálatot tenni, midőn a tek. Szerkesztőséget az alábbiak szószerint való közreadására felkérem. — Honfiúi tisztelettel Mözs, 1912 julius 31. Pártos Zsigmond, plébános, érd. esperes Lengyel Ferenc ur levelének szövege a következő : „Főtisztelendő Esperes Plébános ur ! Aki a Tolnamegyei Közlöny legutóbbi szá­mában a tolnai gőzmalom égésének okát úgy irta le, mint ahogyan tette, az csúnya malitiával dolgozott. Nem, hogy gátat vetett volna a lap­pangó híreszteléseknek, nem hogy elosztatta volna a gonosz mende mondákat, hanem a gyanúsítások piszkos medrét még inkább szélesbitette. Pedig egy kis utánjárás és gondolkozás mellett az illető cikkező kissé tisztességesebb okát is megtalálhatta volna a tűz keletkezésének, és nem hagyta volna a publikumot egy napig sem abban a feltevésben, hogy hátha szándékos gyújtogatás esete forog fenn. A Tolnamegyei Közlöny sorai közt mást felfedezni nem lehet, mint ez utóbbi feltevést. Nézzük csak ; Az ott levő munkásokkal beszéltem a kilépésükre és a szintén bennégett munkakönyveik másolatának kiadására nézve és kijelentették nekem, hogy bár koldusbotra jutot­tak egy időre és bár máshol már kaphatnának munkát, de azért mégsem mennek el innét, mert sehol oly jó dolguk nem lesz, mint itt volt. In­kább szemetet hordanak a füstölgő romok közül, de gazdájukat el nem hagyják. Ebből nyilván­való, hogy a munkások ártatlanok. Feltéve azonban, de meg nem engedve, hogy Ián mégis egy a belső viszonyokkal tel jesen ismerős munkás tehette volna ezt a meg- bocsájthatatlan gonosz tréfát ezzel a mintaszerű gyönyörűséggel berendezett uj gőzmalommal, akkor annak egy valóban szakképzett gyujto- gatónak kellett volna lennie, aki biztosan tudta, hogy az ő keze munkája mellett még két kraj­cár értéket sem tudnak megmenteni, mint aho­gyan történt is. llyeu kitünően vizsgázott gyuj- togatóról pedig ez idő szerint nincs tudomásunk. Az Igazgatóság tagjait pedig — bár rosz- szul ment az üzletük és szerettek volna a malom­tól szabadulni — azért nem szabad és nem lehet gyanúsítani, mert hisz a malom csak 190 ezer korona nettó értékre van biztosítva, az ő káruk pedig a 300 ezer koronát is jóval felülhaladja. Tehát ha a biztosított érték levonás nélkül meg térül is, még mindig marad 100 ezer koronánál nagyobb káruk. Ilyen gseftet pedig épeszű em­berről feltenni nem lehet. Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy a munka este 6 órakor megáll, 7 órára már min den le van zárva, a kulcsok az igazgatóknál (Maixner, Ketteret) éltévé, úgy hogy abba a fő­gépészen kívül senki be nem mehet, de ő is csak a gépházba és nem a főépületbe, akkor nem nagy fejtörés kell ahhoz, hogy a tűz kelet­kezésének oka nem kívülről hanem belülről kere­sendő. Az éjjeli őr éjfél után 1 órakor az iroda körül halott recsegést és látott világosságot. Ebből az következik, hogy a tűz az iroda alatti^ pincehelyiségben — ahol a hajtó erők százai működnek — keletkezett. Persze, éjjel a gép nem működik. De nem is akkor ugrálhattak ki a szikrák a legveszedel­mesebb helyen, az iroda alatti koppasztónál, mi­kor már a gép állt, hanem még délután, mikor működésben volt. Ezek a szikrák beugrálhattak egy ott levő gerendázatba, ami valószínűleg a hiányos olajozásnak lehetett a következménye és addig rágták a gerendát, mig éjjelre tüzet fogott. A hiányos olajozás még mást is tüntet fel. Az egész vaskerék izzóvá válik, mint ez nem régen, mikor Rózáékhoz mentünk — az ő állo­másukon megtörtént. Szilfamajorban figyelmez­tette a feleségem a szolgálatban levő hivatalno kot, hogy az ő kocsijának egyik kereke izzó vörös. (Este volt!) A kocsit azonnal lekapcsol­ták, az utasokat pedig egy másik kocsiba ültet­ték. Mi volt itt az ok ? — hiányos olajozás ! És mikor a főgépészt álmából felriasztották, hogy ég a malom, miért volt első dolga a más­napra eltett gőzt és vizet kiereszteni ? Bizonyára azt akarta, hogy meg kell menteni ezt a gyö­nyörű alkotmányt, mert ha ezt nem teszi, a má­sik malom is, de Tolnának fele is ma romokban bever. A vizsgálat rövid zárlatról is beszél, de ezzel csak azért hozakodtak elő, hogy a való szinüség okait eggyel szaporítsák. Én sem erőltetem meg nagyon az agy­velőmet, és mégis szentül meg vagyok győződve, hogy itt bűnös kéz nem dolgozott, az embe­rek ártatlanok, és gonosz szivre vall az a feltevés, hogy őket gyújtogatás vádjával illessék. Én a legtisztább lelkiismerettel kiállítom a gőzmalom emberei számára az ártatlansági bizo­nyítványt. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Eladó ház. Szekszárdon, a Tisztviselő-telepen levő ház, amely 4 szoba, konyha, éléskamra cs hozzátartozó mellékhelyiségekből áll, ked­vező feltételek mellett eladó. Bővebbet: Mészáros József háztulajdonosnál. TANÜGY. — Tanítói kinevezések és áthelyeyések. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter ma nevezte ki a tavaly életbeléptetett rend sze­rint az uj állami elemi iskolai tanítókat és tanító­nőket és egyszersmind intézkedett az áthelyezé­sekről is. A közoktatásügyi miniszter úgy intézkedett, hogy ezentúl évenkint kétszer ir ki pályázatokat a megüresedett állásokra és azokat egyidőben tölti be. Ezzel az intézkedéssel két célt kíván elérni, még pedig először azt, hogy a kine­vezettek a kellő időben foglalhassák el állásaikat és igy az iskolában a tanítás minden akadály nél kül, idejében megkezdhető legyen* másodsorban, hogy a kinevezetteknek vagy áthelyezetteknek kellő idejük legyen gondoskodni arról, hogy laká saikat esetleg felmondják és életviszonyaikat úgy rendezzék be, hogy kötelességüknek zavar nélkül eleget tegyenek. Az uj eljárás szerint a most ki nem nevezett pályázóknak kellő idejük marad, hogy még az iskola év megkezdése előtt esetleg más, nekik megfelelő állásról gondoskodjanak. A miniszternek (ez az intézkedése a gyakorlatban már eddig is előnyösnek és üdvösnek bizonyult mind a tanítók, mind az iskolák szempontjából. Vármegyénket érdeklőleg a következő kinevezé­sek történtek: Paks: Gál Ilona; Tolnanémedi: Radosits István; Gindlicsalád-Kistengelic: Kéler Béla, Karsai Sándos, Mejszel Károly és Weinland Ferenc. Továbbá áthelyeztettek: Dombóvárra Fábián Imre csacacsádecskai, Dunaföldvárra Szalai Sándor gindlicsaládi, Heves Dezső és neje szül. Bárány Antónia herincsei, Paksra Bedő Gábor dunapentelei, Simontornyára Horváth Bol­dizsár és neje Horváth Emma mailáthfalvai. — Am. kir. kereskedelmi tanárképző inté­zet a jövő iskolai évre 15 uj hallgatót vesz fel. A gimn. , reáll. , vagy felső kereskedelmi iskolai érettségi bízonyitvánnyal felszerelt kérvényeket szeptember 1-ig kell benyújtani a tanárképző igazgatóságához (Budapest, Muzeum-körut 6. — Egyetemi bölcsészeti kar.) Középiskolai ta­nári alapviszgát (magyar, német, math., fizika, földrajz, kémia) tett pályázók előnyben részesül­nek. A folyamodók szeptember 7 én mutatkoznak be a tanári kar előtt. A tanárképző hallgatói a felvétel után az egyetem bölcsészeti karára irat­koznak be. Itt folyik a tanárképző minden elő­adása is. A felvétel korlátozásának előnye az, hogy a hallgatók tanulmányaik befejezése után azonnal tanszékhez jutnak. A tanárképző tájé­koztatóját kívánságra ingyen küldi szét az igaz­gatóság. 1912 augusztus 4. 9 hektoliter baktában termett jdminó'ségü fehér bor (íixli) azonnal eladó. Czim a kiadóhivatalban. KÖZGAZDASÁG. A műtrágyák használatának nemzet- gazdasági fontossága. A műtrágyák termésfokozó hatása, s az, hogy azoknak célszerű használata úgy az egyes gazdaságokra, mint az ország összes gazdaságá nak jövedelmezőségére oly nagy fontossággal bir, miszerint ki kell mondanunk nyíltan és határo­zottan, hogy műtrágyák nélkül ma gazdálkodni sem lehet. A minden irányban dráguló munkás viszonyok és egyéb óriási terhek lehetetlenné teszik, hogy akármely gazdaság is jövedelmet hajtson, ha gazdája nem használ műtrágyát s nem alkalmaz szuperfoszfátot. — A Magyarországnál kétszerte nagyobb Németország nem azért hasz­nál fel tizenötször annyi műtrágyát mint Magyar- ország, mintha a rengeteg műtrágyának nem látná hasznát, hanem kizárólag csak azért, mert az elhasznált műtrágyák ára az elért termés­többletben 3—4 szeresen megtérül. Hogy Magyarország kösgazdaságának minő nagy haszna volna abból, ha elegendő mennyi­ségű műtrágyát használna, az a következő szá­mításból tűnik ki. Magyarországon terem 10 évi átlagban 41 millió mázsa búza. Hogy ezt az évi átlag termést 45 millió mázsára lehessen emelni, tehát 4 millió mázsával fokozni, ugyancsak 4 millió mázsa szuperfoszfátra volna szükség, mely­nek ára legfeljebb 40 millió korona. Ellenben a 4 millió mázsa búza többlet termésnek az ára csak 22 K ás átlag árt véve alapul, 88 millió korona. Ha tehát a jelenleg felhasznált 20,000 waggon szuperfoszfát helyett 60,000 waggon szuperfoszfátot használ el az ország gazdaközön­sége évente, akkor csupán -búzából 48 millió- koronával lenne nagyobb a tiszta jövedelem mint most, nem számítva sem a nagyobb szalma ter­més többletet, sem a szuperfoszfát utóhatását, ami pedig legalább is fél annyira tehető, mint az első évi szemtermés által elért tiszta haszon. Ez a 48 millió korona tehát a mai bevételekhez mérten szinte talált pénz volna, amit ha az or­szág mezőgazdaságának további fellendítésére fordítana, úgy bizonyára óriási léptekkel haladna előre. Ha az ország gazdaközönsége rendszeresen látná el műtrágyával talaját, akkor ennek termés fokozó hatása kihatna a következő növényekre is s igy nemcsak a búzánál érne el egy bár lassú, de állandóan fokozódó emelkedést, de ter­més többletet érne el minden növénynél, amelyet termeszt s ennek következtében nemcsak minden növénynél nagyobbodó bevételei lennének, d& hová tovább több takarmánya is teremvén, álla­tait is jobban tartaná, vagy nagyobb számú álla­tot tarthatna, több istálló |trágyát termeszthetne^ jobban elláthatuá istálló trágyával is földeit s igy egy általános fellendülés következne be gazdasá­gunk jövedelmezősége tekintetében. Valóban nem lehet eléggé ajánlani, hogy különösen az őszi gabonaféléket minden gazda szuperfoazfátba vesse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom