Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

— Az uj véderötörvény. Szerdán köldötte szét a honvédelmi mieiszéer a törvényhatóságoknak az uj véderőről szóló törvényt és az annak végrehajtására vonatkozó utasítás első 1 eszet. Már ez az első rész is egy testes kötet. A hatóságok már nehezen várták a kötet megjelenését, mert augusztus 10 én kezdődnek az uj szabályok szerint foganatosítandó sorozások, úgy hogy így is igen kevés idejük marad az uj eljárás tanulmányozására.

— Munkásbiztositás. A kereskedelmi miniszter 36.227—VI. D/1912. szám alatt fontos elvi jelentőségű határozatot mondott ki a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások biztosítási kötelezettségét illetőleg. A rendelet igy szól: A f. évi március 28-án 16878. sz. a. valamennyi másodfokú iparhatósághoz intézett rendeltemben hi vatali elődöm által 1908. évi augusztus hó 11-én 52798. szám alatt a földmivelésügyi miniszter ur hivatali elődjével egyetértőleg kiadott rendelet 1. pontjában foglalt rendelkezéseket, a melyek a mezőgazdasági gépeknél alkalmazott munkásoknak az 1907. évi XIX. t.-c. értelmében való biztosítási kötelezettségére vonatkoztak, a földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg hatályon kivül helyezvén, akként rendelkeztem, hogy a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások — tekintet nélkül arra, hogy a gép tulajdonosa gépével a saját gazdaságában, avagy mint vállalkozó másoknak gazdaságában végeztetett-e munkát — az 1907. évi XIX. t.-c. előirt betegség és baleset'esetére való biztosítási kötelezettség alá nem vonhatók. — Kivételt egyedül a képesített gépkezelő (vizsgázott gépész) képez, aki minden esetben az 1907. évi XIX. t. c. szerinti biztosítás alá esik. — A gazdasági géptulajdonosok alkalmazottainak betegség 'esetére való biztosítási kötelezettsége abban az esetben, ha a gép tulajdonosa nem a saját gazdaságában, hanem mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet gépével munkát, az 1907. évi XIX. t.-c. első szakaszának 1, vagy 2. pontjába foglalt rendelkezésekre alapítható, feltéve az első esetben azt, hogy az említett gép tulajdonosok most érintett tevékenysége az ipar szerűség fogalma alá esik, illetőleg az ily géptulajdonosok iparigazolvány váltására kötelezettek, a második esetben pedig, hogy e géptulajdonosok foglalkozása az 1907. évi XIX. tör vénycikk 1. § ának 2. pontja alá vonhatók. — A gazdasági géptulajdonos azon foglalkozása azonban, hogy nem a saját gazdaságában, hanem mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet munkát, az iparszerüség fogalma alá nem esik, illetőleg az ily géptulajdonos iparigazolvány váltására nem kötelezett, de az idézett törvény szakasz 2. pontja alá sem vonható, miután az e pont alatt zárjelbe felsorolt példák mind olyanok, hogy az azokban megjelölt foglalkozásoknál az alkalmazottak jogait nem külön törvény, mint a gazdasági munkásoknál, hanem csak általános magánjogi szabályok védik. Ezeknél fogva tehát azon gazdasági géptulajdonos alkalmazottai sem esnek az 1907. évi XIX. t.-cikkben előirt betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá, aki nem saját, hanem mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet munkát.

— Kovács Gyula koszorúja. A gyüjtőfogház

igazgatósága a napokban egy nagy ládát kapott a postán. Amikor a ládát felbontották, buzakalá- szokból font koszorút találtak benne, amelyet Tolnamegyéből küldtek Kovács Gyula aratói ősi magyar szokás szerint gazdájuknak, Kovács Gyula képviselőnek. A gyüjtőfogház igazgatósága nem tudta mit csináljon a koszorúval, végre is u<ry oldotta meg a dolgot, hogy a ládát a benne lévő koszorúval együtt beküldte a vizsgálóbíróhoz az zal a megjegyzéssel, hogy ezt az aratómunkások küldték gazdájuknak, a letartóztatásban lévő Kovács Gyula képviselőnek. A vizsgálóbíró megtekintve a küldeményt, elrendelte, hogy azt adják át Kovács Gyulának. A letartóztatott képviselőt nagyon meghatotta a koszorú átvétele alkalmával aratómunkásainak ragaszkodása és a koszorút a fogház igazgatója engedélyével szobájában helyezte el megőrzés céljából. Itt említjük meg, hogy Kovács Gyula gyilkossági bűnügyében a vizsgálat még tart. A vizsgálóbíró most tanukat hallgat ki arra nézve, hogy ütötték-e a merénylet elkövetése után nyomban Kovács Gyulát és kik voltak a bántalmazói. A vizsgálat kiterjeszkedik továbbá a praemeditáció kérdésének tisztázására is. Megnehezíti a vizsgálatot az a körülmény, hogy a kihallgatásra megidézett tanuk nagy része jelenleg nyaralni ment és igy nem hallgatható ki. A vizsgálóbíró ezért a megidézett, de meg nem jelent tanuk kihallgatására augusztus hó folyamán tűzött ki újabb határnapokat. Kovács Gyula fogságában idejének nagy részét levélírással tölti. Naponta tiz-tizenkét levelet ir és küld el. A levelek nagy része gazdaságának vezetőjéhez van címezve és ezekben ad utasításokat gazdasági ügyeinek intézésére. A törvényszéki orvos- szakértő megfigye’ése még egyre tart és a közeli napokban már befejezést is nyer.

4

______________________________

TO

LNAMEGYEI KÖZLÖNY

— Halálozás. Egy köztiszteletben álló kiterjedt családot mély gyász ért melyről a következő gyászjelentést kaptuk : Alulírottak úgy a maguk, mint egész rokonságuk nevében fájdalommal telt szívvel tudatják, hogy feledhetetlen jó édes anyjuk, nagyanyjuk, dédanyjuk, illetve a szerető testvér özv. Jasek Alajosné szül Ujfalusy Jozefa hosszú és kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 75-ik évében, folyó hó 28-án délelőtt 9 órakor elhunyt. Boldogult halottunk hült tetemei folyó hó 30-án délután 6 órakor fognak a szekszárdi alsótemetőben lévő családi sírboltban a róm. kath. vallás szertartásai szerint elhelyeztetni, az engesztelő szent mise áldozat pedig f. hó 30-án d. e. 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Szekszardon, 1912 julius 28 án. Legyen áldott emlékezete ! Jasek Gizella férj. Várkonyi Ivánné, Jasek Sarolta férj. Steiner Károlyné, Jasek Lujza férj. Walter Károlyné, Jasek Etelka férj. Bátsme- gyei Dezsőné, Jasek Sándor és Jasek Anna, özv. dr. Thuránszky Lajosné gyermekei. Ujfalusy Lajos fivére. Vár«onyi Iván Steiner Károly, Walter Károly, Bátsmegyey Dezső véjei. Várkonyi István, Várkonyi Gizella férj. Horváth Józsefné, Várkonyi Erzsiké férj. Jagicza Vincéné, Steiner Ilonka férj. Blazsik Ferencné, Steiner Olga férj dr. Marxreiter Alajosné, Walter Katus. Bátsme- gyei Margit, Bátsmegyei Etuska, Bátsmegyei Lajos unokái. Horváth Ákos, Horváth László, Jagicza Klára, Blazsik Ilonka, Blazsik Károly, Blazsik Piroska dédunokái.

— Akaratlan válás. Csinos meglepetésben részesült a minap egy németországi házaspár, aki mindez ideig a legjobb egyetértésbe éli napjait, álmában sem gondolván az egymástól törvényes utón való elválásra. Teljesen váratlanul érkezett tehát az anyakönyvi hivatal levélbeli közlése, amely szerint házasságuk ezennel felbontottnak nyilvánítja a törvény. A férj, akit e ritka szerencse ért, akinek megadatott a mód arra, hogy sorsán változtathasson, aki úgyszólván főnyereményhez jutott annélkül, hogy sorjegyet vett volna, a Bér Liner Tageblatt hasábjain a következő vidám sorokban számol be hirtelen való válásáról. — „Végrendeletem hivatalos megeriztetéséhez szükségem volt házasságlevelemre, ahhoz a kis nyugatporoszországi városka anyakönyvi hivatalához fordultam tehát e levél kiadása végett, a mely előtt házasságott kötöttem. Néhány nappal később egy különösen ragyogó, verőfényes vasár nap reggelén, kedélyes hangulatban elfogyasztott reggeli után kedves lapomba merültem, amikor megjelent a poslás ama bizonyos nyugoti városkából érkező hivatalos levéllel. A kért házasság- kötést bizonyitó íratott tartalmazó boríték azonban óriási meglepetést is hozott, mert a levél szélén a következő megjegyzés volt olvasható : „Ezen há zasság 1912 .... -án a kir. orsz. törvényszék végzésével felbontatott“ Feleségem, akivel egybekelésünk óta mindig a legmegértőbb egyetértésben éltem, mit sem érezve a feje fölött suhanó végzet szárnycsapásaiból, nyugodtan tisztította a spárgákat, a vasárnapi ebédek ezen Ízletes falatjait, amidőn, a kezemben levő hivatalos irás hatalmára támaszkodva fölszólítottam, hogy szedje össze cókmókját és szíveskedjék haladéktalanul visszatérni szülőinek biztos menhelyet nyújtó, födele alá. Sógorom, aki e pillanatban jelent meg, hogy egy-két krigli sörrel fűszerezett délelőtti sétára magával vigyen, ámulva hallgatta az újságot; és szigorú arcot vágva, kijelentette nővére, volt feleségem előtt, hogy jogom van ahoz, hogy nőtlennek tekintsem magam, sőt többször hallatta e szót „disznó“, persze, a szerencsémet értve ez alatt és nem is tagadta, hogy irigylésre méltó embernek tart, aki az Istennek különös kegyeletje. Sok irkálásba, utánjárásba került, amig megtudtam, hogy az illető anyakönyvi hivatalnok gyakran túlságosan beszokott — reggelizni. Egy ilyen bőséges reggeli után, amelyet szintén nem az alkoholmentes vendéglőben fogyasztott el, lapozgatott az én ügyem érdekében az anyakönyvben, amikor is az utánam elkönyvelt pár lapjával cserélte el az enyémet. így történt, hogy dacára a feleségemmel való boldog házaséletemnek, a törvény elválasztott bennünket egymástól!“ E vidám sorok Írója nem értesítette a lapot^a házas sági iragikomédia folytatásáról. Föltehető azonban, hogy a spárga tisztitás közben hirtelen elvált feleséggel ^ujabb házasságra lépvén, a lakodalmi ebédhez az irigykedő sógort is meghívta. A Poroszország nyugoti részén fekvő városka nevét pedig azért nem irtuk ki, nehogy sok < olga akadjon az ottani anyakönyvvezetőnek. . .

— Balesett. Miklósi József püspöklaki kán- tortanitó családjával felborult Várdomb előtt az országúton, mert egy arra rohanó automobil minden jeladás nélkül haladt el mellettük s a megriadt lovak a kocsit elragadták, majd felborították. Mind az 5 en, kik a kocsin voltak zuzódá- sokat szenvedtek. Többen panaszkodtak, hogy jel nélkül ment el mellettük s megriasztva a lovakat veszedelembe sodorta őket.

— Szabad a vadászat. Augusztus elején kezdődik meg a foglyászás. A tyúkfélék ez ízletes husu faja igen kedves vadászzsákmány s különös mulatság a vadászsport kedvelőinek, jó vizslával a most még egyenkint fölreppenő madarak lepufogatása. Minden pár a maga fészek aljával legelész a tengeri táblákon, gazos bur- gonyabokrok közt s a hajdinásokban, tenyeresekben. A fiatal foglyok augusztusban még egyenkint, később már csoportosan szállanak föl. A fiatal rucák vadászására is ez az idő a legalkalmasabb. A füzesekben, nádasokban, zsouibékos berkekben tartózkodik a tokos ruca s egyenkint lustán kél szárnyra. Később már kiszállanak a széles nyílt vizekre s ott már megközelithetet- lenek. Csak esti, vagy hajnali lesen kerülnek fegyvercső elé. Fácánra, nyulra augusztus 15 én szabadul föl a vadászterület a tilalom alól. Nálunk egyáltalán kevés az apró vad. A rabló gazdálkodás mindent ki pusztít. Legtöbb vad az uradalmakban van, ahol rendszeresen tenyésztik és védik a vadat s ahol ésszerüleg vadásznak. A községi vadászterületek minduntalan vadász bérlőt cserélnek s ezek a jó urak, vadászbérlők mindent kilőnek, arról azonban nem gondoskodnak, hogy a vadállomány vérkeresztezés által fölfrissüljön s zord telekben buvó helyekkel, élelemmel láttassanak el.

— Kinyomozott tolvajlás. Hegedűs Ádám mözsi lakosnak a nyitott lakásából eltűnt még a múlt hó 21-én déle őtt a mellényzsebéből 920 K készpénze. — Mint a nyomozás most kidnritette, Koncz István mözsi lakos emelte el a pénzmagot. A pénzt megtalálták a tolvajnál, akit büntető eijarás alá vettek.

— Mulatság. A Tolnamegyei Községi és Körjegyzők Egylete a községi jegyzők árvaháza és segítő egyesülete javára 1912. évi augusztus hó 4-én, Hőgyészen, a Kaszinó nyári helyiségében zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Belépő-dij : Személyjegy 2 K, családjegy 4 K. Kezdete délután 5 órakor. Rossz idő esetére kellő fedett helyiségről gondoskodás történt, — a szakály-hőgyészi vasútállomáson pedig kellő számú bérkocsi fog rendelkezésre ál tani. Felül- fizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak.

— Gyermekek bélhurutja és az ellene való védekezés. Kimerítő statisztika hiteles adatai szerint az első gyermekév halálozásainak 60—70 százaléka az emésztő szervek megbetegedéseire esik. Hogy ezek a megbetegedesek a hibás táplálkozásból erednek, nem szorul bizonyításra. A nyári forróság, a máskor sem megbízható tejben ilyenkor nyüzsgő baktériumok, az általuk okozott vegyi bomlása a tejnek, alig észrevehető indis- pozició a gyermeknél és beköszönt minden rémével a rettegett bélhurut, az orvosoktól találóan gyermekkolerának bélyegzett betegség. De azért adjunk tejtáplálékot a gyermeknek ; csak hogy olyat, amelyik nem bomlik, amelynek állandó összetételét sem hőmérsék, sem helyi viszonyok megváltoztatni nem képesek ; az alpesi tejből készült, absolut csiramentes, absolut tápláló becsű és soha sem bomló Nestle lisztet. Dr. M. E.

— Papagályok a szabadban. A budapesti Állatkertben mindenkinek feltűnik és kedvére válik, hogy a legtöbb állat szinte szabadon él. Különösen érdekesek a szines, nagy ararák és a fehér tollú bóbitás kakaduk, amelyek reggel n- kint magukban kiszállnak a nagy madárházból, elfoglalják a szokott helyüket a szabadban és ott mozognak egész nap. Este azután visszatérnek a ház belsejébe; sőt ha rosszra fordul az idő, napközben szintén besietnek a védett helyen levő éjjeli szállásukra. Legközelebb öt pár nimfapapa- gályt fognak szabadon ereszteni a kertbe. — A „Sziam“ agyonlövéséről sokat irtak a lapok, azonban az állatkert igazgatósága csak akkor fog ebben határozni, ha ennek szüksége feltétlenül bekövetkezik. Most a „Sziam“ ismét nyugodtab- ban viselkedik, mert fogfájása megszűnt és vizzel öblögeti minden nap reggel a száját. A vizet a medencéből ormányába szívja és azután n itott szájába fecsenti. Vesebaja azonban még nem múlt el és gyógyítani sem lehet, mert nem közeledhetik senki sem a hatalmas állathoz életveszély nélkül. A „Sziam“ mindamellett sokat járkál az udvarában és elég vignak látszik viselkedése szerint. Ha a közönség közül néha valaki bosszantja, akkor homokot szed föl a földről orrmányával és hirtelenül rászórja az illetőre, aki megérdemli a büntetést. — Slrucok szaporodása az állat- kertben. Lendl Adolf dr.-nak régi terve, hogy különböző forró vidéki állatokat nálunk szaporítással tenyésztessen és esetleg kereskedésbe bocsásson, úgy látszik meg fog valósulni, mert a strueokkal folytatott kísérletek sikerrel kecsegtetnek, amennyiben egy pár afrikai struc számos tojást adott s ezeket most keltetik. Most délamerikai mandu stmccal kísérleteznek hasonló- képeu. Ezek a kisebbek és vadászati célokra alkalmasak.

1912 augusztus 4.