Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-28 / 30. szám
2 tolnamegyei közlöny 1912. julius 28. teher sulyosodik az ingatlanokra, hogy senki sem kér abból a dicsőségből, hogy háztulajdonosként szerepeljen. Mi is körülbelül már ezen az utón haladunk, mert vagyontalanok vagyunk s adósságunk közeledik a két millió felé. Hányad izi unokák szükségesek ahhoz, hogy a rövid idő alatt felhalmozott s felhalmozandó terhek törlesztését megérjék. Boda Vilmos. Az uj adótörvények. Immár bizonyos, hogy az uj adótörvények 1913. évi január hó 1-én lépnek életbe. E törvények közül az „általános kereseti adó“-ról és a „jövedelmi adó“-ról szóló 1909. és 1912. évi törvények a kereskedők, iparosokra és szellemi foglalkozásúakra nagy fontossággal bírnak, mert általuk az eddig érvényben levő adótörvényeken nagy horderejű, lényeges változások történnek. Az általános kereseti adóról szóló 1909. évi IX. törvénycikk folytán az eddigi III. osztályú kereseti adó ,.általános kereseti adóvá“ alakul, az alkalmazottak eddigi IV. oszt. adója, az „általános jövedelmi adóba“ olvad ; az eddigi II. osztályú kereseti adó (családtagok adója) teljesen eltűnik ; az I oszt. adóból (gyári, kereskedelmi cselédek, segéd nélkül dolgozó kézmüiparosok, darabszámra dolgozó vagy 80 koronánál nem magasabb havi dijat élvező gyári, ipari és kereskedő segédek és segédmunkások, állandó üzlethely nélkül működő házalók adója), az ipari foglalkozások és a szolgálati viszonyból folyó állandóbb járandóságok megadóztatása marad fenn, olykép, hogy az előbbi átjön az általános kereseti adóba, az utóbbi pedig beolvad a jövedelmi adóba. Általánosan ismert tény, hogy a kereseti adó gyakorlati kivitelének kérdése a pénzügyi jog legnehezebb problémáinak egyike. Az egyes államokban érvényben levő adórendszerek közül az uj adótörvényünk a valódi kereset és üzleti eredmény megadóztatása (ez a rendszer van érvénybe Angliában, Olaszországban). Az általános kereseti adóról szóló uj törvény lényeges módosításai a következők : 1. A mai 10 százalékos adókulcsot leszállítják 1—3 százalékra. Ez a leszállít is az adóerkölcs megjavítása és fokozása céljából történt, az eddigi 10 százalékos kulcs tulmagas voltánál fogva alig akadt valaki, aki az adókivető bizottságok előtt valódi kereseti nyereményét bevallotta volna, ugyanezért az adókivető bizottságok érthető elnézést tanúsítottak. Élénken illusztrálja ezt az adóstatisztika, ugyanis Magyarországban körülbelül 440.000 volt eddig a III. osztályú kereseti adóval megróva, ezek közül csak 13.763 adózó fizet 2000 koronát meghaladó évi jövedelem után adót. Maga a miniszteri indokolás is elismeri, hogy a magas adókulcs lerontja a polgári kötelességérzetet, adóeltitkolásra ösztönöz és megmételyezi az adóerkölcsöt, egyúttal pedig a pedig az én fejem, ami mindenesetre megnyug tató volt rám nézve. Legalább is egyelőre. Hogy mi történt otthon, nem tudom. Mikor hazamentem, már kiakasztották a holdat és csillagokat. Tudtam u. i., hogy számomra sem ebéd, sem vacsora nem készül pakoláskor. Nőm, az imádott, mint győzelmes hadvezér sétált az ebédlőben (ez a legnagyobb szobánk), a csomagok, kalapskatulyák között. Volt valami nyolc. — örülj, János és táncolj egy verset velem, hogy ilyen gyönyörűen elpakoltam ! Én azonban megsemmisülve szédültem a divánra. De nőm hirtelen megragadott s bármennyire szabadkoztam is, táncra ráncigáit. Mondhatom, remek látvány lehetett. Mintha je gesmedvét táncoltattak volna. Én pedig táncoltam bánatosan, kétségbeesetten. Istenem ! Mit meg nem tesz az ember a családi békességért! Reggel 4 órakor arra ébredek fel, hogy valaki iszonyúan rángat. Tovább akarok aludni, nem nyitom ki a szememet. A ráncigálás nem szűnik. Már épen méltatlankodni akarok, mikor vésztjósló hang hallatszik : — János, ha fel nem kelsz, nyakon öntlek egy káua vizzel. Ennek fele sem tréfa, gondoltam s kikeltem az ágyból mérgelődve, duzzogva. Hogyne! Ki kel fel 4 órakor V Boldogult legénykoromban akkor szoktam lefeküdni. (Pszt ! Nőm, az imádott meg ne tudja, mert akkor lesz nemulass ! !) — János, gyorsan szedd rendbe magad s gyerünk az állomásra. — Hova ? — Az állomásra! legnagyobb aránytalanságokra vezet, mert az eltitkolható jövedelem kisiklik az adó alól, ellenben a természetüknél fogva ismeretes jövedelmek magas adó alá vonatnak. Az adókulcs leszállítása folytán azonban a bevallási kötelezettséget, ennek szigorítását, az eddigi minimális tételek lényeges felemelését írja elő az uj törvény. Az eddigi minimális tételek voltak a lakbér 1 i/2—8 szorosa, az üzletbér 25—-100 százaléka, az uj törvény szerint a lakbér IV2—20 szorosa, az üzletbér 67—250 százaléka. Az üzleti könyveknek, vagy az üzleti mérlegnek kötelező előmutatását nem írja elő az uj törvény. 2. Az elsőrendű életszükségletek fedezésére nélkülözlietlen összeg adómentesítése ; az 1909 évi X. t.-c. szerint mentesek a jövedelemadó alól azok az egyének, kiknek évi összes jőve delme a 800 koronát — létminimumot — meg nem haladja. (Franciaországban sokkal nagyobb jövedelemmentes a jövedelem adó alól. Függ ez többek között a községek lakosainak számától, például Párisban .3000 frankig terjed a létminimum. 3. Az adóalap megállapításánál az eddigi 3 évi üzletnyereség átlaga helyett csakis az előző évi nyereségnek számbavétele. Eddigelé az adókivető bizottság 3 év tartamára állapította meg az adót, ennek hátránya az volt, hogy még az esetre sem volt leszállitható az adó ezen 3 év alatt, ha az üzleti eredmény tetemesen csökkent; viszont eddig a jövedelem emelkedése esetén sem volt helye az utólagos adóemelésnek 3 éven belül; a miniszteri indoko lás szerint az adónak ily hosszabb időre szóló megállapítása rendes gazdasági élet idején is káros visszahatásokat szül, válságok esetén pedig tarthatatlan állapotokat teremt, mindez tehát amellett szól, hogy inka b tegyük ki az adózót a minden évben megújuló adóbevallás és kivetés kényelmetlenségének, mint esetleg egész gazdasági helyzetére válságossá válható igazságtalanságnak. 4. Az általános kereseti adónak évenkint leendő kivetése. 5. Az adókivetés gyorsítása végett a jövedelmi adót és az általános kereseti adót egyaránt és egyidejűleg kivető bizottságok számát szapo ritsák. Az uj törvény szerint a bizottsági tagok számait is szaporítsák az érdekképviselet alapján való szervezés mellett, igy többek között a bizottságba 2 rendes és 2 póttagot a pénzügyminiszter felhívására — attól számítva 15 nap alatt — az illetékes kereskedelmi és iparkamarának kereskedelmi és iparososztálya közös ülésben, felerészben a kereskedők, felerészben az iparosok közül választ. 6. Az általános kereseti adó pénzügyi eredményének biztosítása szempontjából -—- tekintettel a tetemesen mérsékelt adókulcsokra — az adó főösszege törvényben megállapittatik (kontingen- táltatik). Az általános kereseti adó évi legkisebb összege — az 1906. évi adókivetési eredmények alapján — 29 millió koronában, évi legnagyobb — Miért ? — Még kérdezed ? Megyünk Szekszárdra ! Nem szóltam, csak orra elé tartottam né mán a menetrendet. Rámutattam a vonat indulási idejére: 10 óra 27 perckor indul. — Jó, jó, talán én nem tudok olvasni, méltatlankodott nőm az imádott. Hanem számitsd csak ki! Felkészülünk, megreggelizünk, lesz 6 óra. Az állomás ide 30 perc. Kettőnél több csomagot egyszerre nem vihetsz ; az négy forduló, tehát 4 óra. Addig én készítek tízórait s ott kint az állomáson megesszük. — Hát, hát . . . kapkodok levegő után, nem kocsin megyünk ? — Persze, még csak az kellene. Egy kis fáradtsággal csak megspórolunk annyit! És úgy lett, miként nőm kitervezte. Nem szólok a sok gyaloglás okozta láb- daganatomról, sem az izzadtságtól tönkre ment ruhámról s gallérraimról; nem szólok a kisfoku napszurásról, sem nőmnek egy elpusztult kalapjáról, mely a rossz csomagolás miatt kiesett a dobozból; nem szólok a kutyákról, melyek szabadon haraphattak bokáimba, nem szólok ezekről, hanem csak azt említem meg, ami a vonaton történt. Már előbb, az állomáson aggodalmamat fejeztem ki, hogy ennyi kézi csomaggal nem eresztenek fel a vonatra s a csomagokért is fizetni kell. De nőm, az imádott, rövid utón letorkolt, mondván, hogy én ehhez nem értek. Hát jól van, legyen úgy, amint imádott nőm akarja (hiszen mindig is úgy szokott lenni). Felpakolunk a vonatra, persze tele van az egész fülke csomaggal. Boldogok vagyunk, hogy nem ment szét egyik pák sem. Jön a kalauz. összege 1913. évre 30 millió 160,000 koronában állapíttatott meg, a következő években a kontingens évenkint 2 százalékkal emelkedik, ha azonban az I. fokulag kivetett adó a kontingensnél 1 százalékkal kevesebbet tenne ki, úgy pótkivetésnek lesz helye a hiány kiegészítése céljából. Ha azonban a kivetett adó a kontingentált összeget legalább fél százalékkal meghaladná, úgy az adókulcs leszállítása céljából törvény- hozás utján fog intézkedés tétetni. Dr. Preisach Miksa, A Magyar Kereskedők Egyesületének ügyésze. A politikából. A nyári nagy munkaidő, vagy sokak részére a nyári nagy munkátlanság ideje a teljes szélcsendet hozta meg a politikában. Ha nem volna olyan meleg, Petőfiből idézhetnénk a politikai csendélet szóval való megfestésére. „Mint befagyott tenger, olyan a sik határ“. Tényleg nem sok vigasztalást nyújt a remény a jövőre. Nyílt levelekben húzzák most a búsulni is nehezen ráérő, de azért éppen nem felejtő választók fülébe a bufelejtőt a munkapárti képviselők. Itt is egy u. n nyílt levelecske, amott is. Sokan a nagy melegben azonban még a nyílt levél Írásra sem fanyalodnak rá. Ezeknek ajánlatos volna sürgönyileg felvilágosítani választóikat. A legtöbb munkapárti képviselő azonban úgy látszik, nagyon jól tudja, hogy a választói nélküle is eléggé felvilágosodotiak. * Az elnöki terror jegyében lefolyt események következményeképen az elnökség viszi a prímet ezekben a nyilt-levélbeli nyilatkozatokban is. Különösen érdekes a »pártok fölött álló« Tisza István nyilt levele, a melyről — egyéb tliema hiányában — már meg is indultak az újság-viták. Egyébként a saját szempontjukból Tisza poenitentiát tartó, de azért uem m nden fennhéjázás nélküli nyilt levele tényleg szép és tökéletes munka s a munkapárti képviselők „Kis tükör“ jében mintául joggal felvehető. * Az elnökség másik tagja, Beöthy Pál már beszámolót is tartott. A lapok szerint ugyan szépen, suttyomban ment választói elé, mint mikor egy szerelmes jogoncz 2 szál cigánnyal éjjeli zenét ad ideáljának. Említésre számottartóvá azzal tette beszámolóját, hogy a renitens képviselők megrendszabályozására a carcert is kilátásba helyezte. — Ezt azonban, mint később maga is mondta, csak „zum Beispiel“ említette, bizonyára szolgabirói megszokásból. * A megindult eszmecserékben tagadhatatlanul nagy erkölcsi súllyal esik bele gr. Andrássy Gyula tanulmánya, aki Tisza nyiit-levelét szedi szét és vetkezteti pőrére az angol szövetből angoldivat szerint szabott példákba öltöztetett ttikö —, r — Kérem, itt 3 csomagnál több uem fér el, a többit szíveskedjenek podgyásznak adni. — De édes kalauz ur — szólt nőm, még 23 csomag is elférne itt. — Kérem, 3 csomagnál többet nem szabad itt elhelyezni, ez a szabály. — De kalauz ur, hiszen csak ketten vagyunk az egész fülkében. — Nekem ne beszéljen, tudom én, mi a szabály. Három itt marad, öt átmegy a pod- gyászkocsiba. — De azt már nem engedem, harciasko- dott nőm, az imádott, mig én gúnyosan moso- lyogva néztem a jelenetet. Ámbátor tudtam, hogy végül mégis nekem lesz keserű, de örülte n, hogy most az egyszer nem nőmnek az akarata teljesedik be. — Kérem, ne tessék ellenszegülni, mert a következő állomáson leszállittatom, szónokolt a kalauz. — Azt szeretném én látni, pattant fel nőm, az imádott Most már tudja meg, hogy se nem fizetek a csomagokért, se le nem szállók! Csináljon, amit akar !! — Nagyon sajnálom, akkor kénytelen leszek rendőrrel kisértetni le a nagyságát ! Alásszolgája ! ! Nőm, az imádott, erre sirógörcsöt kapott. Ami azonban nem akadályozta meg abban, hogy a szemrehányások özönét ne zúdítsa a nyakamba : — Hát te tűröd ezt, János ? Elnézed, hogy a te kis feleségedet ez a neveletlen kalauz büntetlenül sértegesse ? Szeretsz te engem ? Ezt érdemeltem tőled ? Én, aki mindig azon vagyok, hogy neked meg legyen a teljes kényelmed, gondtalan életed, szórakozásod még az én nyugalmam árán is ! Nem, János, te már nem szeretsz engem,
