Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-14 / 28. szám

____6 Az onban épen, mert az emberi lélek fejlő­désében minden legkisebb árny vagy erősebb hatás iránt oly nagyon fogékony és érzékeny, fontos nagyon : eltalálni azt a mértéket, amellyel a Vallásos nevelés mellett ebben a nevelésben a hitnek, a vallásnak erejét alkalmazzuk. Ami a gyermekét járni tanitgató anyánál az anya támogató, segitő, tel feltartó keze, — annyit kell szerepül adni a vallásnak a fejlődő gyermeki léleknél. Csak vezetni, csak segiteni, csak lelkesíteni, vidítani, — de nem a legmélyebb és legodaadóbb, szinte minden iránt siket vallásosságba kény­szeríteni. És ebben a bonyhádi irgalmas nővérek a kellő mértéket eltalálták és mi különösen ezért fejezzük ki külön is elismerésünket az érdekelt szülők nevében, mikor értesítőjükről megemléke­zünk. Cselekvő jóságot, halló és látó hitet adtak növendékeiknek azokhoz a tudásokhoz, amikkel a miniszteri tanterv szerint el kellett látni a szárnybontogató leánylelkeket. Gondot fordítottak a testi nevelésre is, sőt még tanulmányi kiránduláson is voltak Buda­pesten, Püspöknádasdon, Szekszárdon. Igen kel­lemesen emlékezik meg az értesitő a szekszárdi kirándulásról s arról a meleg vendégszeretetről, amellyel a kirándulókat Szabó Géza pápai káp­lán, a róm. kath. olvasókörben részesítette, ahol is az intézetnek volt hitoktatója, Bauer József szekszárdi belvárosi róm. kath. káplán vendégelte meg volt növendékeit. Erről szólva, már csak á szerény emberek méltó bünhődéseül nem mulaszt hatjuk el megemliteni, hogy az „Értesítő“ mekkora szeretettel és dicsérettel emlékezik meg egy tel­jes nyomtatott oldalon át Bauer József káplánról s az intézet körül szerzett érdemeiről. „Szinte hihetetlen, hogy egy szerény káplán ennyit tegyen, alkosson! Polgári leányiskolánk nagyon szegény ifjúsági és tanári könyvtárát százakra menő kötetekkel, valóban értékes és tudományos művekkel gyarapította s gyarapítja. Oly gazdag s gyönyörű természetrajzi szertárt létesített, minő, miniszteri iskolalátogatónk állitása szerint, kevés polgári iskolának van. Vegytani és fizikai szertárunkat is ő szerelte fel saját szerény jövedelméből, vagy kegyes jóltevők segítségével, kiknek figyelmét nemes ügybuzgalmával s min­den oldalú leleményességével feltudta hivni inté­zetünkre. Emlitsük-e a kápolnát és annak fel szerelése és diszitésében kifejtett fáradhatatlan tevékenységét? vagy az udvar szépítése, a játszó­tér létesítésében hozott áldozatait? Nem folytat­juk, hisz határtalan szerénységének ez is fájdal­mat okoz ! Azt azonban még sem szabad elhallgatnunk, hogy intézetünket az ő áldozatos buzgalma emelte arra a szellemi nivóra, melyen a kulturális hala­dás felé törekvő polgári iskolák soraiban áll s bármely vidéki polgári leányiskolával szellemi téren is lépést tarthat.“ Igy-ir többek közt az „Értesítő“. — Éhez csak azt a kommentárt tesszük, hogy a szerény, zajtalan munkát igaz, hogy a mai nagy dobbal dolgozó világ ritkán és nehezebben veszi észre, de annál jobban esik aztán az ilyen esetekre rá­mutathatnunk. Az inlézet népszerűségének jele, hogy a bonyhádi Takarékpénztár, a Gazdasági bank s számosán pénzbeli adományokkal is támogatták. Az intézeti internátus 60—70 gyermek ré­szére ad bennlakást, mérsékelt ellátási díjért. Ismertetésünket azzal zárjuk be, hogy ime, egy iskola, amelyre leánygyermekeink testi, szel­lemi és lelki nevelését teljes megnyugvással rá­bízhatjuk. — A szekszárdi államilag segélyezett köz­ségi polgári fiúiskola 1911/1912 évi értesítőjét Holub János igazgató adta közre. A lefolyt iskolai évvel az intézet 36-ik évét töltötte be. 192 rendes és 89 magán tanulója volt az iskolának. Különösen az I. osztály volt népes, 72 diák egy szobában, köztük sok német anyanyelvű, akik ha mást nem, de magyarul beszélni megtanultak. Ezzel szemben az V. osz­tályban 5, a VI. osztályban összesen 2 tanuló volt. A. tanulók közül 87 helybelivel szemben 105 vidéki volt. A tanulás számszerű fokozatokkal mérve, elég jó eredményű, bár a kitűnőek száma nem nagy, a ,)e^e8 és ló osztályzatnak a létszámnak csaknem 50 százaléka, az elégségeseké pedig 30 százaléka. Mint köztudomású, a polgári iskolának sem tudományos, sem gyakorlati szempontból önálló értéke a mai tanterv mellett valami sok nincs. A IV. osztály elvégzése iroda kezelési képesítésül elegendő ugyan, azonban a mi viszonyaink kö­zött az igazolványos altisztekkel szemben alig jöhet ez számításba. Egyes más intézetekbe való átlépéssel lehet belőle és vele tovább haladni, de az meg a to­TOLNAMEGYßl KÖZLÖNY vább tanulásnál csak hátráltató, hogy a 4. vagy 6. osztályt már nem abban az iskolában kezdte, ahová át akar lépni a polgáriból. Műveltebb és jobb iparos és kereskedő osz­tály nevelésére volna alkalmas a 4—6 osztályú polgári iskola, csakhogy ennek nálunk nagy aka­dálya az „urhatnámság1*. Üdvös változást hozna e téren a polgári iskolai tanítás erősebb gyakorlati iránya és az ipar és kereskedelem intenzivebb elméleti és gya­korlati megkedveltetése. Polgári iskolánk e téren örvendetes újítást hozott be a házi ipar (slöjd) és gazdaságtan gyakorlati tanításával. A jövő tanévben a gyorsíráson kivül szak­szerű zeneoktatást is ad az intézet. Szívesen lát­nánk a IV. osztálytól kezdve, ha a gépírást is megkisérelnék. Mert bizony az élet számára kell minél többet adni az ifjúságnak. — A dunaföldvéri községileg segélyezett magán polgári fiúiskola értesítőjében eredményes munkáról számol be Kelemen Izsó igazgató. Az, elmúlt iskola évben a 3 ik évét élte le az intézet már teljes 4 osztálylyal. Tanulóinak száma elég csekély, a 4 osztályban mindössze 56 tanuló volt, azonban maga a község is ismeri az iskola hiányt pótló feladatát és jövőjét, amit mutat az az elég tiszteletre méltó évi anyagi segély, melyben az intézetet részesítette. Az igazgatón kivül 4 tanár vezette a taní­tást, melynek eredménye minden tekintetben ki­elégítő. Mint rendkívüli tantárgyat, a latin nyelvet is tanította az intézet, ami a gyermekeiket tanít­tatni akaró szülőknek nagy könnyebbségére van, mert gimnáziumba tovább tanuló gyermekeik leg­alább a 4 alsó osztályt a szülői háznál végzik. KÖZGAZDASÁG. Hogy védekezzünk a szárazság ellen. Nálunk Magyarországon, különösen az Al­földön tesz sok kárt a szárazság, s mégis a mi gazdaközönségünk e károsodással szemben nem védekezik, sőt ellenkezőleg nagyon sokszor hibát hiba után követ el. Ma ugyanis olyan gazdálkodási rendszert lehet követni amellyel megakadályozzuk a talaj­ban lévő viz elpárolgását, elősegítjük az eső meny- nyiségének a talajba való behatolását, s ennek következtében olyan vizbőséget teremthetünk a talajban, amelynél fogva a növényzet sikeresen áll ellent a több hónapokig tartó szárazságnak is. Ehhez a művelési rendszerhez azonban egy eszközre, az u. n. tárcsás boronára okvetlenül szükség van. Szükség van továbbá könnyű, de igen jó vasboronákra. E művelési rendszernél az első teendő az, hogy aratás után azonban a tar­lót tárcsás boronával járatjuk meg. Ez nem szántja meg teljeseu a tarlót, csak összekeveri és mun­kája is igen gyors, mert egy fordulóra annyit mint 4—5 eke. Fontos dolog tehát a tarlót azonnal aratás után tárcsázni, mert mennél tovább áll érintetlenül a tarló, annál nagyobb a vizvesz tessége. Tárcsázás után rögtön boronálni kell a talajt, s ezt a boronálást meg kell ismételni a következő szántásig 1—2-szer is, mert mennél porhanyóbb a talaj felülete, annál inkább aka- dályoztatik a ti lajviz elpárolgása. Ha őszit aka­runk feltárcsázott talajba vetni, akkor minden esetre legalább még egy szántásra van szükség, amelyet ismét rögtön kövessen a boronálás. Ha tavaszi kerül a talajba, akkor ősszel mély szán­tást, erre boronálást áldjunk, tavasszal pedig semmi esetre se szántsunk csak tárcsázzunk, s boronáljuk a talajt, s igy vessünk- bele. Az a talaj, amely mint tarló állt tavaszig, csak tavasz- szal lesz szántva, 12—15 Hl. vizzel tartalmaz kevesebbet kát. holdanként 1 m. mélységben mint az, amely ősszel tárcsázva, boronáivá, majd szántva, boronáivá, tavasszal pedig ismét tár­csádba és boronáivá lett. Tehát a szárazság elleni védelem abban áll, hogy a szántóföldet vagy növény boritsa, vagy pedig felülete porhanyó legyen, amit gya­kori tárcsázással és boronálással érhetünk el. Főleg a boronálást soha sem szabad sajnálni a talajtól annyival is kevésbé, mert ez egy igen gyors munka, s igy mindig akad a gazdának egy jó óiai ideje, amit ne heverjen el, hanem fogja be ökreit a boronába és járassa meg földeit. Ezen gazdálkodási rendszer mellett úgy az istálló trágya mint a műtrágyák Sokkalta erőtel­jesebb hatást fognak kifejteni, mert állandóan nagy mennyiségű viz van a talajban, amely táp lálékukat feloldja, miáltal a növények bőségesen táplálkoznak, s nemcsak felfelé mutatnak erőtel­jes növekedést, de lefelé is ; gyökereik ennek következtében lejutnak a talaj mélyébe, ahol kü­lönben is több a viz, s igy egy hosszú száraz­ságot s jól kibírnak, s hónapokra terjedő szá­razság sem teszi tönkre fejlődésüket. 1912 július 14. ÍDLUr bebizonyithatóan a legjobb hygiemku« GUMMt ► Telles iőtállás Ára 4, 6 és 8 kor. tucatjáért. Mintagyüjte- mények 12 db válogatva K K. OUMMIT több mint 2000 orvos mint a legmegblzha- tóbbat ajánlja. Érdekes árjegy­zéket ingyen küld Ollh Gummi- gyár, Wien, 11/974. Praters tr. 57. Főraktár : GARAY drogéria. Raktár: Sze&liy SáüCfOr gyógyszerész. Tanulónak felvételik jó házból való fiú, ISGUM FRIGYES fűszer- és diszmű-áru kereskedésében, Tolnán. Szekszárdon, Muzeum-utca 448. száma ház, mely áll : 2 utcai, 2 udvari szobából, 2 konyha és hozzátartozó me lékhelyisé­gekből, elköltözés miatt, jutányos áron eladó. Bővebbet: Ve’ding János háztulajdonosnál. megnyílt B0RGULA EDE uj, fővárosi mintára berendezett fényképezö-íerme fjOkMíírrf Széchenui-u. 642. iltüiUUU (Molnár-féleház.) Kényelmes váró és öltöző szalon. Speciálisfa hölgy és gyermek felvételekben. Eladó földbirtok. Takács Józsefnek Juliamajorban léve 41 holdas birtoka 1600 és 856 négyszög- ölenkint parcellázva családi viszonyok miatt egészben vagy kisebb részletekben eladó. A birtok jelenleg parlagon áll és azonnal átvehető. Bővebb felvilágosítást nyújt a Tolnán, 75. szám alatt Ferner Józsefnél lakó tulajdonos. n SBSSSSBSHBB® Egy 0k0S fej gj minden alkalommal jjjj g Dr. CETiiER sütőmről használja ő 12 fii. S Teljesen higiénikus, orvosok által ajánlott élesztőpotló. 0 ® Használata által minden tészta nagyobb, UüLl lazább és könnyebben emészthetővé lesz. ® Dr OETKER-fé e Vanilincukor á 12 f. a legnemesebb fűszere minden tésztának, L?J kakaó és tea, csokoládé és krém, kuglupf, 0 toi ta, puddings tejszín, továbbá finom vagy jü] porcukorral vegyítve mindennemű süte­te __:__r>,u„i o _____________t---­0 0 0 0 0 0 0 0 Ij jl mény behintósére. Pótol 2 — 3 cső vauiliát. 0 M Ha telcsoma dr. Oetker vamli ícukrot 1 kgr. r=n B .na ieicsuuia ur. uemer vamíMCUKi ui r kgt cukorral keverünk és ebből 1 vagy 2 teás LüJ kanálnyit I csésze teára öntünk, úgy egy 0 kitűnő aroináju, teljes italt kapunk. [í] Dr. OETKER sürtöpora és vanilincukra minden fü- [5] F=í szerkereskedésben stb. kapható. Kimerítő hasz­0 0 0 0 I ä/.ciftucjucucjuci. oiu. kaphs 1*1 nálati utasítás minden csomag mellett van. Recept­jei gyűjtemény ingyen. 00000000000000000

Next

/
Oldalképek
Tartalom