Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-30 / 26. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 azt konstatálom, hogy a kimondott kultursztrájkot nem Injtották végre, aminek lényeges okát abban látom, hogy a müveit tanítóság leikéből még minden mellőztetés dacára sem aludt ki anyagi helyzetének javulása iránti reménye és most bízik a miniszter határozott Ígéretében, aki úgy a munkapárti értekezleten, valamint a képvitelő- házbin is ismételten kijelentette, hogy 1912 ben segélyt nyújt a tanítóknak, 1913 ban pedig ren­dezi a tanítók fizetését. Sajnos azonban, hogy ez a miniszteri Ígéret a mai napig csupán Ígéret maradt. Valami azonban mégis történt ! Az történt ugyanis, hogy a lázongó kedélyek lecsiilapitása végett a hazai hírlapokban a kultuszminisztérium a tanítók fizetésrendezéséről egy tervezetet tett közzé, amely tervezet azonban nem elégíti ki a tanítóságot, mert felette sérelmes az, hogy ezen tervezet szerint, épen úgy, mintáz 1909 XXVI. és XXVII. törvénycikkekben foglaltatik, ismét különbség teletik állami és nem állami taní­tók között. Pedig az osztóigazság azt kivánja, hogy egyenlő képesítés és egyenlő munka mellett a fizetés is egyenlő legyen. Mi az állami és nem állami tanitók között fizetés tekintetében teljes poritást kívánunk, mert hazai népoktatásunk és népnevelésünk nyugodt fejlődése és megerősödése csak akkor lesz bizto­sítva, ha a tanítói fizetést igazságosan úgy ren­dezik, hogy többé nem lesz különbség állami és nem állami tanitó javadalmazása között. Á fizetésiendezési tervezet szerint a tanitók beosztatnak ugyan a XI , X. és IX. fizetési osztályokba, de csak úgy, hogy a tanítóság el veszti az 1893 előtt eltöltött éveit. Ebben igazán nagy jogsérelmet látok Ez a tervezet nagyon igazságtalan az idősebb tanitók és tanítónőkre nézve, akik ez által nemcsak a fizetésben, hanem a nyugdíjigényben is rövidséget szenvednének. Ilyen sérelem érte az idősebb tanítókat és tanító­nőket már 1893-ban is, mikor a korpótlékokat folyósították. Sérelmes, hogy a kántori fizetést is beszámítják a tani tói fizetésbe, hogy a korpótlé­kot eltörlik és hogy lakbér tekintetében különb séget tesznek tanitó és tanítónő között. Mélyen Tisztelt Közgyűlés ! Közismeretes kedves kartársaim előtt, hogy a most röviden érintett fizetésrendezési tervezet ellen nap nap után felszólalások történtek úgy a szaklapokban, mint a napi sajtóban is, melyek­nek azt hittük hogy meg lesz az üdvös ered ménye. Ezen bitünkben is, ha a lapok közléseinek hitelt adunk, ismét csatlakoztuuk, mert a folyó hó 13 án megjelent híradások szerint a pénzügy- minisztert a fizetésrendezési tervezeten nemcsak, hogy nem javitott, hanem inkább rontott. Az uj tervezet szerint is különbség tétetik állami és nem állami tanítók között és eltörli a tanítói korpót lékot. A tanítói korpótlékot beszüntetni, elvenni, egyenlő a szerzett jog megfosztásával. Az uj tervezet közlésekor azt is olvastam, hogy a tervezetet esetleg a képviselőház még módosíthatja, úgy, hogy az összes szolgálati évek beszámíttassanak. Nagy elkeseredést szült országszerte, hogy a családi pótlékból a nem állami tanítókat fele­dékeny ség bői egyszerűen kihagyták. Ezek után tisztelettel a következő határo zati javaslatot van szerencsém előterjeszteni : „Mondja ki a „Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület“, hogy kivánja: 1. Az Ö3szes magyarországi tanítóknak a XI, X. és IX. fizetési osztályokba való beosztá­sát a létszám megharmadolásával. 2. Az összes szolgálati évek számíttassanak be éppen úgy, mint a többi tisztviselőkkel tör­tént, midőn fizetési osztályba Boroztattak. 3. A tanitók és tanítónők között fizetés és lakbéiilletmény tekintetében különbség ne legyen. 4. Az állami és nem állami tanitók minden tekintetben egyenlő javadalmazásban részesül­jenek. 5. A kánt rság tekintessék mellékfoglalko­zásnak és javadalma fizetésébe be ne számittassék. 6. Az óvónők ossztassanak be legalább a XI. fizetési osztályba a szerzett jogok épségben tartásával és itt se legyen különbség állami és rom. kath. óvónő között. 7. A tanitók nemcsak fizetés, — de lakbér, napidij, családi — és drágaság, pótlék tekinteté­ben is hasonló elb inasban részesüljenek, mint a többi tisztviselők. 8. Az é\öjöá'ós hely- és a személyi pótlékok továbbra is meghagyass utak. 9. A gyakornoki fizetések eszméjeelejtessék. 10. Az igazgatói pótlék a teljesített munká­nak megíeleiőleg emeltessék. 11. A tanítói . fizetése k 1912. évi január 1-től visszamenőleg re.idéztessenek . A t;n it ói nyugdíjtörvényre vonatkozólag mondja ki a „Tolnainegyei Általános Tanítóegye­sület“ hogy kívánja : 1912 junius 30 1. A nyugdíjtörvény sürgős revízióját úgy, hogy a szolgálati idő szállíttassák le 40 évről 35 évre. 2. Az összes szolgálati évek számíttassanak be e nyugdíjba. 3. Az özvegyek és árvák mindenkor nyug- dijjogoBultak legyenek és ötévi szolgálat a tanitó halála esetén már 10 szolgálati évnek tekintessék. 4. A tanitó özvegye férje utolsó fizetésének felét kapja nyugdijuk 5. A család nélkül elhalt tanitó keresetkép­telen szülője élvezze a tanítót illető nyugdijat 6. A lakbér is számittassék a nyugdijba. 7. A tanitó özvegyek kapjanak lakbért. 8. A fegyelmi után büntetett tanitó családja ne veszitse el a nyugdijat. 9. A tanitók szolgálatban és nyugdijállo- mányban egyenlően élvezzék a vasútjegy kedvez­ményt. — Végül a pragmatikára nézve pedig kivánja az egyesület, hogy a tanítóság szolgálati pragmatikája ugyanaz legyen, mint az állami és köztisztviselőké. A határozati javaslatot Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Bállá Sándor és Hiller Gvula fel­szólalásai mán egyhangúlag el fogadták és az előadónak jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Igen tanulságos előadást tartott Eberhardt János mucsii tanitó, ezen címen: „Adatok a szá­molás tanításának alapjához“. — Harsányi Szil­via bátaszéki tanítónő rendkívül vonzó és élénk bevezető beszéd után bemutatta, hogy miképen lehet meséből kiindulva, eredeti és helyes tan­módszer szerint a tanulókat hangjegy tanulására vezetni. — A közgyűlés mind a két előadót fe­szült figyelemmel kisérte és jegyzőkönyvi elisme­réssel, éljenzéssel tüntette ki. A pályamunkákról szóló birálat alapján a pályádij nem adatott ki s igy, a közgyűlés újból a következő tételt tűzte ki : „Hogy a szorgalmas és kiváló néptanítók közhasznú szolgálataikért jutalmazva legyenek s bennük a munkásság még fokoztassék: mikép lehetne a tanítói pályát a tanárival és tanfelügyelőivel fokozatosan úgy összekapcsolni, hogy azokra ők is feljuthassanak?“ Pályadij 50 korona. Pályázati határidő 1913. március 1. Az 1911. évi számadásokról tett jelentést tudomásul vétetett s a pénztárosnak a felmeutvény megadatott. Az egyesület összes vagyona 1561 K 23 fillér. A választmány javaslatára a Tihanyi szoba-alapot a közgyűlés Geyer Béla paedagógiai hallgatónak Ítélte oda. E'fogadták Naglj Béla kir. s. tanfelügyelő javaslatára, hogy kérelmet intéznek a törvény- hatósági bizottsághoz oly szabályrendelet alkotá­sára, melyben kimondatnák, hogy a felekezeti tanítóknak is jár községtől fuvar és napidij a gyűlésekre. A szózat eléneklésével a közgyűlés véget ért. Utána d. u. 1 órakor a Polgári Olvasókörben 50 teritékü közebéd volt, melyen lelkes felköszön­tőket mondottak lihanyi Domokos kir. tanácsos, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Szalui Sándor és Horuáth Ignác igazgatók, Mendők Ede tan tó. — Tanítói közgyűlés. A „szekszárdi rk. esperesi kerület Tanitó köre“ folyó hó 27-én Szek­szárdin tartotta meg közgyűlését dr. Fent Ferenc apátplébános, kerületi esperes elnöklésével, melyen 47 rendes tag jelent meg. Tiz órakor Veni Saucte előzte meg a közgyii ést a belvárosi templomban. A közgyűlést dr. F«renc vallásos és hazafias beszéddel nyitotta meg es melegen üdvözölte Padányi Andor kir. tanfelügyelőt, aki szép be szédben köszönte meg az elnöki üdvözlést és ő is a vallásosság és hazafiság nemes érzelmeit ki­vánja minden tantárgy keretében a fogékony gyer­meki szivbe önteni. A közgyűlésnek megható jelenete volt, midőn az elnök felsorolta Pártos Zsigmond volt elnöknek, kér. esperesnek hervad hatatlan érdemeit és nemes szivjóságát a tanítóság iránt, mely testület mindig rajongásig szerette és becsülte. Az elnöki beszéd általános visszhangra talált, mert igazi őszinteséggel tolmácso'ta a taní­tóság érzelmeit A melegen elbúcsúzott ünnepelt ezután őszinte köszönetét mondott az elismerő szavakért és éltette dr. Fent Ferenc uj esperest. Az éljenzés iecsillapultával Horuáth Ignác világi elnök intézett pár búcsú szót a távozó espereshez és szeretettel üdvözölte az uj esperest. Majd ugyancsak Horváth Ignác örömmel emelte ki az egyházmegye egyik kiváló főpapjának ; Wajdits Gyula főtanfelügyelőjének nagy kitüntetését, akit Őszentsége X. Pilis pápa pápai prelátussá neve­zett ki. Indítványára a közgyűlés táviratilag üdvözölte Wajdits Gyulát. Mehrwerth Erzsébet szekszárdi tanitónő gyakorlati előadást, Kálmán Ferenc szekszárdi tauitó pedig felolvasást tartott a tanítói fizetésrendezésről. Mindkét előadónak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a közgyűlés. Az elnök a közgyűlés folyamán lelkes éljenzés közben jelentette, hogy a pécsi püspök Tarlós János újvárosi tanítót igazgató tanítóvá nevezte ki. Az uj igazgatót számosán üdvözlték. A régi tisztikart újból megválasztották, kivéve Lengyel Ferenc jegyzőt, aki 24 évig viselte nagy szorga­lommal és tudással a jegyzői tisztet, most azouban határozottan kérte felmentését. A közgyűlés jegy­zőkönyvi köszönetét szavazott neki és helyébe Kálmán Ferencet választotta meg. A VII. egyete nies tanitói gyűlésre képviselőkül kiküldettek: Horváth Ignác és Kálmán Ferenc. GMHD HOTEL SAH RENO NAGY SZÁLLODA Budapest, US!., Dcíiíny-uíca 49. (Nyár-utca sarok.) Szolid családi szálloda. Teljes kényelemmel be­rendezve. Tiszta, világos szobák 3.SO koronától Lift, légfűtés, ébresztő óra, hideg­meleg víz minden szobában. KÖZGAZDASÁG. Az OMGE és az összes gazdasági egyesü­letek kérelmei alapján alkottatott meg az 1912: VIII. t.-c , melynek 5. §-a kimondja, hogy a gaz dasági gép tulajdonosa bárminő gazdasági gép mellett alkalmazott összes munkásokat — gépész kivételével — ki minden esetben a kerületi munkásbiztositó pénztárnál biztosítandó, az Or­szágos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénz­tárnál köteles biztosítani, tekintet nélkül arra, hogy gépével a saját gazdaságában, avagy mint vállalkozó másnak gazdaságában-végeztet munkát. A f. évi február hó 27-én 1500 e'n szám alatt kelt földmivelésügyi miniszteri rendelet el­mondja, hogy ezen kötelezttségének, hogy kell eleget tenni. Erre nézve röviden csak azt említ­jük fel, hogy az uj rendelet fmártotta azt a régi eljárást, mely szerint a géptulajdonosnak nem kell munkásait név szerint megjelölni, csak a gépet kell bejelenteni s az illető gép után járó biztosítási dijat megfizetni, s akkor abban az évben az igy biztosított munkások akárhányszor is, külön bejeientgetés nélkül baleset ellen biz­tosítva vannak. A f. évi március hó 28-án 1586/VI. D. szám alatt kelt kereskedelemügyi miniszteri ren­delet ennek megfelelően hatályon kívül helyezte az 1908. évi 52,798. szám alatt kelt rendelet és egyben kifejezetten kimondja és világos utasítást adott az iparhatóságoknak, hogy az uj törvény életbe léptének napjától, vagyis f. évi március 1-től kezdve bármilyen gazdasági gépiéi a! kal- mazott munkások az 1907 : XIX. törvénycikk­ben szabályzóit kötelező biztosítás hatálya alá nem vonhatók. Kivételt egyedül a képesített gép­kezelő (vizsgázott gépész) képez, aki minden esetben az ipari munkásbiztositás hatálya alá sik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom