Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-19 / 20. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1912. május 19. melyet csak Felletár kir. fővegyész ur tudna vegy el emezni. És mindez miért ? Miért akar mindenki erővel fából csinálni vaskarikát ? Miért akar Lukács mindenkit kielégíteni részletekben is ? Mindenkit kielégit már azzal, ha a kizárólag az ö elvei szerint készült választói törvényjavaslatot nyújt be. Hogy aztán a körül hogyan csoportosulnak a pártok, illetve, hogy miképen történik esetleg egy uj pártalakulás, azt csak igy tudhatja meg. És hogy a benyújtandó választói törvény- javaslat letárgyaltassék, vegye elő a koali- ció-féle házszabályokat. Mert hogy akarás helyett folyton kísérletezzünk, próbálgassunk, de ne tegyünk is valamit, az tapasztalás szerint teljes stagnálást jelent. És aztán ha valamit akarunk s tudjuk, hogy mit akarunk, mire való az a sokféle próbálgatás? Mindenkit rászedni nagyon bajos, de mindenkit kielégíteni: teljesen lehetetlen. e. I. A gyünk] algimnáziumnak Dunaföld- uárra áthelyezése ügyében konoentl döntés. Az éles és elkeseredett toliharcot vívott gyönki gimnáziumi áthelyezési ügy újabb fontos ütközőhöz jutott. A Protestáns cimü egyházi és iskolai lap folyó hó 5 én megjelent 18-ik száma ez ügyben a következőket közli: ,,Az egyetemes konvent, az egyet, tanügyi bizottság javaslatára a következőleg határozott a gyönki gimnázium áthelyezése ügyében : Tárgyaltaíott a dunamelléki egyházkerületi közgyűlésnek Ibii. évi október hó 24 én 139. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozata alapján a gyönki algimnázium Dunaföldvárra leendő áthelyezésének ügye. Az algimnázium fentartó testületé hosszantartó, igen részletes és gondos előtanulmányozás és helyszini szemlék után, a teljesen pártatlan és elfogulatlan fenntartó testületi elnök, Szilassy Aladár elnöklete alatt 1911. évi március 16-án tartott ülésében magáévá tette a gyönki algimnázium tanári testületének három emlékiratban kifejtett álláspontját 8 6., 7. és 8. jegyzőkönyvi számok alatt kelt határozataival kimondotta, hogy a gyönki ref. algimnázium Dunaföldvárra áthelyeztessék. Az egyházkerületi közgyűlés egész terjedelmében elfogadta az egyházkerületi tanügyi bizottság középiskolai szakosztályának 1911. évi október 23-án kelt előterjesztését s eszerint annak indokolása alapján kimondotta, hogy a fenntartó- testület május 16 án hozott határozatát nem pártolja, hanem az egyetemes konventhez azt a fel- terjesztést teszi, hogy az algimnázium Gyünkön továbbra is meghagyassék. Minthogy a határozatok mel ett indokolások nincsenek, úgy tekinthető, hogy a fenntartó tes’- tület a tanári testület emlékirataiban foglalt indokolás, az egyházkerületi közgyűlés pedig a tanügyi bizottság középiskolai szakosztályának indokolása alapján határozott. Ámde a két indokolás adatai között eltérések vannak s nincs véglegesen tisztázva minden olyan kérdés, mely döntő befolyással lehet az ügyben való végleges határozat hozatalnál. 1. A szakosztály nem tesz emlitést javaslatában arról, hogy Dunaföldvár a 300.000 korona egyszersmindenkori hozzájáruláson kívül 1911. évi április 19 én tartott képviselőtestületi közgyűlésében „a magas tanügyi kormány által kijelelt feltételeknek és kivánalmaknak“ teljesen megfelelő telket ajánlott fel, az áthelyezendő gimnázium céljaira, akár a nagyközség meglevő telkei közül, akár, ha ezek megfelelők nem volnának, ,,ebben az esetben Dunaföldvár község már ezúttal kötelezi magát, hogy a hozzá intézett felhívásra a kivánalmaknak mindenben A megfelelő telket azonnal beszerzi és a gimnáziumot fenntartó testületnek rendelkezésére fogja bocsájtani.“ 2. Ha a gyönki algimnáziumnak vannak olyan alapítványai, minthogy vannak is, amelyeket elvesztene az átköltözködő algimnázium, de mindazok az alapítványok megmaradnának, az egyház- kerület többi gimnáziumai javára, tehát az áthelyezés esetében az egyházkerület s az egyház egyeteme tisztán megnyeri a maga köznevelési céljaira a Dunaföldvár 300 ezer koronás alapítványát és a gimnázium céljaira felajánlott telket. De ezenkívül áthelyezés esetében erőgyarapodás volna még egyházunkra nézve az a beruházási államsegély, melyre biztosan számítani lehet Dunafüldváron, ahol megvolnának az uj gimnázium- épités lehetőségének a feltételei, továbbá a fenntartási államsegélynek az a gyarapodása, melyre biztosan számíthat a fejlődésre képes gimnázium. 3. A gyönki algimnázium telke alig vehető számításba, akár 30 ezer, akár 60 ezer koronával, mert a mélyen fekvő sötét, nedves és szűk épület teljesen alkalmatlan az iskola céljaira s ■ebben az épületben nemhogy az iskola fejlődésére lehetne számítani, hanem a visszafejlődés tagadhatatlan tünetei részben éppen a telek egészségtelen és alkalmatlan voltára vezethetők vissza; a telek pedig kedvezőtlen fekvésénél és kicsinységénél fogva teljesen alkalmatlan uj gimnáziumi épület emelésére. Semmi bizonyíték nincs a beterjesztett iratok közt szakosztálynak — a közgyűlés előtt bizonyára nyomatékos — amaz állítására, hogy- Gyönk az intézet mai telkéhez még más telket is ajánlott volna fel s a kettő együtt 1000 négyszögöl terjedelmű volna. Ha azonban ez valóra válnék is, mégis, a szakosztály elismerése szerint sem volna célszerű az intézet elhelyezésére. Figyelmen kívül maradt a szakosztály előterjesztésében, hogy a gyönki algimnázium helyzete hovatovább teljesen tarthatatlan, tanulóinak száma csekély, az anyag sem megfelelő s statisz tikai adatok szerint s ezután nem fejlődésre, hanem visszafejlődésre van kilátás, mert hogy a dombóvári uj gimnázium elvonja jelenlegi tanulói nak is egy részét, kétségtelen. Ha tehát az egyház- kerület a gimnáziumnak Gyünkön való megtartá sát kívánja s ha az egyetemes konvent nem dönt az áthelyezés mellett, feltétlenül hosszú időre számitó tervet kell megállapítani, mely szerint a lehetőségek számbavételével a gyönki gimnázium megfelelő helyiségekbe és telekre helyeztessék s megnyerje azokat a feltételeket, melyek a mai eredménytelennek és céltalannak látszó működése helyébe életet öntsenek s a jövőre fejlődést biztosítsanak. Osztályonként átlag 6 — 7 református vallásu s a vallásfelekezettől eltekintve, osztályonként 15—20 tanulóért, akiket részint csak rábeszéléssel lehet az intézet kötelékeiben megtartani, kár nagy anyagi áldozattal fenntartani az intézetet. Hogy Dunafüldváron kedvezőbbé válnék önmagától is a helyzet, az teszi valószinüvé, hogy a magas tandíjjal fenntartott polgári iskola osztályai inkább tulnépesek. mint néptelenek. 5. Figyelemre méltatható az a körülmény, hogy a mai költségvetés feleslegét tekintve, ha normális költségvetésnek nincs is feleslege, a Dunaföldvárra áthelyezés esetében meg van az a lehetőség, hogy a fenntartási államsegély megfelelő felemelésével már az uj épület megnyitása alkalmával megtétessenek az első lépések az intézet továbbfejlesztésére ez ötödik osztály megnyitásával. Az egyetemes konvent, tekintettel arra, hogy a gyönki algimnázium fenntartó testületé, valamint az egy ház kerületi közgyűlés határozatainak indokolása között tisztázatlan ellenmondások vannak : továbbá tekintettel arra, hogy' az egyházkerületi közgyűlés határozata meghozatalánál nem állott tisztán az igen fontos kérdéseknek minden ágarofcta a közgyűlés előtt, mielőtt az egyházi törvény VI. t. c. 73. § a értelmében véglegesen határozna, felkéri a dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlését, hogy a fontos ügygyei összefüggő minden kérdés teljes tisztázása után hozzon újabb határozatot, 1911. évi határozatának fenntartása esetében kiterjeszkedve a gyönki algimnázium fejlesztésének^ a kor színvonalán való fenntartásának kérdésére is“. „Dunántúli Közművelődési Egyesület“ SzeKszárdon. Az ország egyik legnagyobb kulturegyesü- lete, a DKE-et ma vasárnap délelőtt fél 12 órakor tartja meg a vármegyeház dísztermében közgyűlését, hogy megalakítsa a ,,Tolnainegyei Közművelődési Egyesület“-ét, mely fiókja lesz a ,,Dunánluli Közművelődési Egyesületinek. Szekszárd város közönsége és egész Tolnavármegye tisztelettel és örömmel fogadja falai közé a magyar kultúra apostolait, akik Rákosi Jenővel, nagy számmal délelőtt a fél 12 órai vonattal érkeznek városunkba. Simontsils Elemér alispán mindenre kiterjedő nagy körültekintéssel olyan fogadtatást tervezett, melynek fényes erkölcsi és anyagi sikere biztosra vehető. • Hangsúlyozzuk, hogy az erkölcsi siker mellett meg lesz a kulturünnep anyagi eredménye is, mert az alispán lelkes és hazafias fölhívására Tolnavármegye legtöbb politikai községe, pénzintézetek, egyesületek é.« egyesek beléplek a kui- turegylet alapitó, rendes és pártoló tagjai sorába. Ezzel Tolnavármegye közönsége dicső múltjához hiten, olyan bőkezű anyagi áldozatot tett le a ,,Dunántúli Közművelődési Egyesület“ oltárára, amilyen áldozatot csak kevés dunántúli vármegye hozott. Vármegyénk a közelmúltban, a millenáris évben is megmutatta, hogy a legnagyobb áldozatra kész, ha a magyar közművelődés emeléséről van szó. Magyarország ezredéve« fennállásának emlékére ugyanis Tolnavármegye törvényhatósága ugyanis 500.000 koronát szavazott meg kulturális célra. Büszke önérzettel emeljük ki Tolnavármegyének ezen párját ritkitó nagy alkotását, melyhez a vármegye minden lakosa hozzájárult koronáival és filléreivel. A „DKE“-nek városunkba érkező tagjai ezen tényekből láthatják, hogy mi nem hangzatos szavakkal, hanem tettekkel bizonyíthatjuk a magyar közművelődés iránti szeretetünket. Nagy a mi örömünk, hogy körünkbe jönnek oltárt emelni a kultúrának azok a lelkes, önzetlen férfiak, akik óvodákat, iskolákat és népkönyvtárakat alapítanak, hogy terjesszék a népmüvelt- séget. Szekszárd város külsőleg is ünnepelni fog ma, melynek házait virágokkal, szőnyegekkel és zászlókkal díszítették föl. A vendégek elé Kölesd— Tengeliczig egy küldöttség megy, melynek tagjai: Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök, Forster Zoltán vármegyei főjegyző, Bajó Pál főbíró, tb. főjegyző, Leopold Kornél dr. vezérigazgató, Bodnár István szerkesztő és Kovácli Aladár allevéltáros. A vendégeket a vonatnál nagyszámú küldöttség élén dr. Szenkirályi Mihály polgármester üdvözli. A bevonulás a Duna-utcán, Rákóczi utón, ISzéchenyi-utcán és a Garay-téren át a vármegye házához történik. Az iskolák összes tanulói, az iparegyesület, a tűzoltóság és kisgazdák állanak a bevonulás mentén végig sorfalat. A főgimnáziumi ifjúság dalárdája a Himnuszt énekli, a tűzoltói zenekar a vármegyeháza előtt pedig a Himnuszt játsza. Ezután a vármegye dísztermében kezdetét veszi a díszközgyűlés, melyet Rákosi Jenő elnök fog megnyitni. Díszközgyűlésről levonulnak a kaszinóba bankettre, melyre köze! 300-an jelentkeztek. Ha az időből ki nem késnek, úgy megtekintik a múzeumot, ahonnan a vasúthoz mennek. Az ünnepély rendezését az alispán vezetése alatt több bizottság végezte. Az egyes bizottságok tagjai : A fogadó bizottság tagjai: Szentkirályi Mihály dr., Brebovszky Elemér, Borostyán Sándor dr., Egri Béla, Földes László, Gulyás József dr., Holub János, Jasek Sándor, Kenézy Iván, Hock István, Molnár József, Laky Ottmár, Steinfeld Béla, Bajé István, Jakab László, Joób Imre dr., Janosits Károly, Kovács Dávid, Káldi Gyula dr., Krón Ferenc dr., Kozacsek József dr., Leicht Lajos, László Géza, László Aladár, Matzon Béla, Moudry Hugó, Maver Gyula dr., Mikula Dezső, Pataky Jákó, Leopold Mihály, Becht Henrik, Csizmadia Géza dr., Scheffer László dr., Német Márton, Molnár Sándor, Bacskay Miklós, •V mm GU BIZTOSAK GYÓGYÍT: rheumát, isohiast, anyag—e- rezavarokat, cukorbetegségeAlkalikus, sós, ‘SgSSK jődos vizek izzadmányokat. Radioaktív források 64° C. Nyári és téli kúra. Kívánatra prospektus ingym.
