Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-05 / 18. szám
tolnamegyei közlöny Ha ina még nincs a kormány abban a helyzetben, hogy a választói reformra vonatkozólag konkrét javaslatát beterjeszhesse, ott van az a majdnem fél százra menő s Lukács szerint nagy részben elkészített törvényjavaslat, mely a választói törvényjavaslat beterjesztéséig a parlamentnek a véderőjavaslat mellett dolgot adhat. És pedig olyan nagy fontosságú dolgot, amely a Lukács-kormány helyzetét és törekvés it a közvélemény előtt mindennél jobban erősítené, mintegy zálogául szolgálván annak, hogy a dolgozni akarás nem szemfényvesztő jelszó s az a sok szociális kérdés, melynek megoldását a Lukács-kormány feladatául tűzte ki, nemcsak a bemutatkozás fényének emelése céljából elpuffogtatott görög-tűz. Hogy pedig a közvélemény erkölcsi támogatásának erejére egy kormányt támogató többség mennyire rászorul, mutatja a mai többség és a mai kisebbség. A »jogos aspirációk« pártja erősebb-e, vagy a »jogos aggodalmak«-é, azt csak az ilyen irányú határozott párt ki alakulás döntheti el s nem a jóhiszemű alkudozás, még kevésbbé a rafíinált kijátszás művészete. Ott kell tehát a megoldást keresni, ahol az érintkezés lehetséges s különösen figyelemmel lenni a szemlélődő közvéleményre, mely ma már ugyan semmiesetre sem optimista, de a pesszimizmust természeténél fogva nem szereti. e. 1. 2 _______________________________ Er kölcs-rendészet. Erről a hivatalos izü szóról, illetve az ez/el nevezett rendőrhatósági funkcióról kell megemlékeznünk. Egy kicsit sikamlós tárgyról, de mint ráérő bölcsek kisütötték, közerkölcsi thémáról. Látszólag ugyan paradoxon, erkölcstelenség az erkölcsben, vagy erkölcs az erkölcstelenségben. Nálunk nincs túlságos szalonképes kifejezés a Tan levő iparág megjelölésére. A japánok észettel is veszik körül, finoman thea házaknevezik és benne Eros bukott angyalait áknak. Külön, idyllikus fekvésű helyen, nem a városban építik ezeket a szerelem tanyákat, ami minálunk minden költészet nélküli iparág. Nehogy elmaradottaknak lássunk, nem akarunk ezen ipar- jogosult, vagy nem jogosult voltáról disputáink Ezt hagyjuk másokra. Tény az, hogy min denütt űzik ezt az ipart, minél nagyobb a város annál nagyobb mértékben. S ha megint igazuk van a ráérő bölcseknek, a közerkölcs megszilárdulását eredményezi. Bár ez nekünk igy egy kicsit magas, de hát erről sem szólunk, bár az az. ifjúságra való hatásáról, az erősebb, de valójában gyengébb férfi ifjúságra való hatásáról sokat lehetne beszélni, ami a bölcsek ellen szólana. Azonban ott van a rendőri ellenőrzés, jobban mondva, ott kellene, hogy legyen, s akkor sok baj elkerülhető volna. Erről akarunk tulaj donképen szólani és pedig abból az alkalomból, hogy a rendőrkapitány nálunk a már üzemben levő 2 ipartelephez 1 harmadikat engedélyezett. Mint tudjuk, az u. n. közegészségügyi bizottság javaslata alapján. A közegészségügyi bizottság ezen javaslatával bizonyára a helyzet magaslatáról ..jogos aspirációkat“ vélt kielégíteni. Meg kell szólaltunk azonban a rendőr- kapitányt, nem azért, mert az engedélyt kiadta, hanem azért, mert. ismét a város kellős közepén szaporította eggyel az erkölcsrontó helyek számát. He yes erkölcs rendészet mellett a Sédpatak- utcából, mely különösen a város u. n. felsőpas- kum részének kiépitése által egyike ma már a város legforgalmasabb utcáinak, a már ott levő 2 engedély is kitelepítendő. lett volna, nem hogy most azokkal szemben a túloldalon egy harmadik engedélyt is adjon a rendőrség. Vagy helyesnek tartja a rendőrség, hogy a polgári leányiskolától egy .kőhajitásnyira a zsidó irnaház háta mögötti utcában, a vasúthoz vezető forgalmas utcákban piros, zöld és talán lila sziliben csillogó lámpák hirdessék Szekszárd rendezett tanácsú város finom erkölcsét? S micsoda fontos hivatásuk van azoknak a nappal is ott kinn ékeskedő lámpáknak ? Hiszen az ügyfelek sötétben is oda találnak. S nappal miért nem érdeklődik néha a rendőrség, hogy mi van arrafelé az erkölcsökkel. Panaszokat hajítunk, hogy nem egy Ízben előfordult délelőtt vagy délután, mikor az elemi és polgári iskolás fiú és leány növendékek az iskolából jöttek vagy mentek, a nyitott utcaajtón, ablakokon át őrült zongora hangok, Bzerelmi zűrzavar, hiányos öltözetű örömhölgyek épületes mozi előadásaiban gyönyörködött a zsenge ifjúság — erkölcsének nemesebbedésére Es most a túloldalon is lesz benne részük. Ez erkölcs-rendészet ? Mint halljuk, a Sédpatak utcai lakosok s a szomszédos utcában lakók mozgalmat akarnak indítani, hogy az illetékes városi hatóság tisztítsa meg a nagyforgalmu és sűrű népességű városrészüket ezektől az ugv látszik, szaporodó erkölcsi szennyfoltoktól. Talán nem kellene ezt bevárni a hatóságnak, mely a rendnek és jó erkölcsnek hivatott oltalmazója. Nem veszélyeztetik a kitelepítéssel az iparágat sem, mert megtalálja azt a vásárló közönsége a város legtulsó szélén is és ott is annak a helye. E. Káivineum-estély. A szekszárdi evang. reform, lelkészi hivatal kezdeményezésére a református lelkész-árvák szeretet háza javára rendezett ünnepi estély a folyó hó l én azzal a teljes erkölcsi és anyagi sikerrel folyt- le, amire a nagyszabású előkészületek után előre számítani is lehetett. Mindenesetre egy részt a humánus és mindenki által méltányolásra talált jótékony célban van ennek az oka, de tagadhatatlan, hogy dr. Baltazár Dezső debreczeni református püspök részvétele csak sokszorosította a közönségnek az estély iránti érdeklődését. És itt, az országosan kiváló hirü egyházi férfiúról emlékezve, teljes elismerésünket kell ki fejezni Szekszárd rt. város közönsége és vezetősége, különösén dr. Szent királyi polgármester előtt, hogy az illusztris egyházi férfit városunknak is vendégéül fogadta, amint illendő volt az, mert dr. Baltazár nemcsak református püspök, hanem egyúttal egyike Magyarországon a leg- tudományosabb és legfejlettebb szociális érzékit egyházfőknek, vallásbeli különbség nélkül. És igazán szép volt Szekszárdtól, h ~>gy ezt igy fogta fel és ezen felfogásának abban az ünneplés fogadtatásban, melyben dr. Baltazár Dezsőt részesítette, kifejezést is adott. Önmagát is megtisztelte ezzel városunk. Ami külsőleg fényt és csillogást adott a fogadtatásnak, ez a város dicsősége s annak a tiszteletnek, mely a külső csillogásban nyert ki fejezést, a belső tartalmat, a közvetlen a szivből fakadó melegséget megadta hozzá a református egyházközség és az estélyen nagy számban ösz- szegyült közönség, mely úgy a meleg szivü püspököt, mint a szabadgondoíkodó, felvilágosult és kiváló hirü férfiút egyformán ünnepelte. Az egyházközség küldöttsége dr. Kiss Ernő t. ügyész, szekszárdi ref. főgondnok, stb., Bajó János egyházmegyei aljegyző és Jakab László presbiter már Kölesden várták a nagy vendéget. A szekszárdi vasúti állomásnál pedig a város és a környék egész intelligenciája sorakozott, hol a püspököt, mint városunknak is vendégét, dr. Szentkirályi Mihály polgármester üdvözölte. A bevonulás a vasúti állomástól a mindenütt kivilágított utcákon s a tündéri fényben csillogó diadalkapun át valóban imponáló volt. A kiváncsiak tömege szegélyezte az utat, zajos éljen kiáltásokkal üdvözölve a püspököt, ki a vasútról a református lelkészi lakba ment, hol Gödé Lajos lelkész vacsorát adott tiszteletére. És a nagy fénnyel, csillogással, harsogó éljenzéssel fogadott református püspök bizonyságát adta kálvinista puritánságának, mert, mint mondá, a fogadtatás fényét és külső csillogását nem az ő igénytelen papi személyének szólónak vette, hanem annak az általános emberi, mindenki szivében visszhangzó nemes eszmének érdekében való • riak, melynek szolgálatában ide is eljött városunkba s amelyet az ünnepi estélyen oly magasztosan aposztrofált : a mindent átölelő szeretet eszméjének. Maga az estély egyike volt azon estélyeknek, amelyek már nemes céljuknál fogva csak a legteljesebb siker jegyében folyhatnak le. A íázekszárd Szálló nagyterme ünnepies díszben, a teremben nemcsak külső megjelenésben, de az arcokon tükröződő belső ünnepléssel is nagy számban megjelent előkelő közönség. S ehez méltóan lejátszott programúi. , Dr. Ki ss Ernő felmegy az emelvényre, némi kis műsor változást bejelentve üdvözli a szép számban egybegyűlteket, megütve szavaival azt a közönséges estélyeken felülemelkedő ünnepi tónust, melyben az egész műsor lefolyt. Moudry Hugó és Bartal Kornél dr. által nagy precizitással eljátszott Beethoven d. dur Í5ym fon iája vitte a megütött hangot tovább a szivekbe. Ekkor lépett dr. Baltazár püspök az előadói asztalhoz. És ekkor és beszéde folyamán láttuk csak benne, hogy hogyan hat a külső egyszerűség a meggyőződésből fakadó tartalmi nagysággal magasztosan és lélekemelőén. Az egyszerűen tiszta és keresetlenségük mellett is virágos szavak, miket a szeretetről, a minden szívben csirázó szeretetről mondott, a szivből, az ő hitében megtisztult szivéből fakadtak, s... mint termékenyítő eső hullottak a hallgatók szivébe, felkeltve bennük a tudatot, hogy a szeretet tényleg van,- hogy az élő szeretet áthatja a világot, s lngy annak csirája ott van minden emberi szívben, és teremtő alkotásra, erőssé fejlődik, ha az azt einyomó, s az élet viszontagságai között szivünkben felburjánzott gyom közül megtisztítjuk. És akkor érezzük, hogy a valódi szeretet: áldozat. A valódi szeretet nem a mi örömünk érzete, hanem a mások fájdalmának enyhítése, a lélek érzelmeinek becses gyöngye nem a jó'étünkben szemünkbe szökő örömkönny, hanem azok, amelyet szemünkből kivált a sirókkal való együttérzés. Az élet nem mindeneknek küzdelme mindének ellen, hanem mindennek szeretete mindennel szemben. Erre tanít az érzékelhető természet világa, erre kell törekednie az emberi léleknek az anyagi életnél magasabb fokon álló élete leölésében, és ennek a lehetősége ott van minden ember lelkében, mely benne isteni rész: a szeretet .csirája. ■ Maga a beszéd oly szép és fenkölt volt, hogy tömörségével alkalmas a lélekben a legszebb és leg.magasztosabb érzelmek és gondolatok egész életünket bevilágító sorozatának a felkeltésére. A műsor 3 ik pontja Jánossy Antal hatalmas éneke volt, ki Mozart: Varázs fuvola cimü dalművéből a „Főpap imája1* cimü részt énekelte Waldmann Rózsika preciz zongora kísérete mellett. Negyedik pontnak jöttek a mi muzsikusaink : Moudry Hugo, Kenézy Endre és Berényi Győző, Danielovich Ernő, Benau Lipót ós Kenézy László hegedű (piin’tettjükkel, Mozart: „Szere- nade“-ját oly teljes művészi bravúrral, a szerfölött nehéz szerelésit remekmű legfinomabb nü- anceait oly tökéletességgel produkálták, hogy játékuk nem egy kis vidéki városi müest igényét, hanem bármely fővárosi művészi hangversenyét ellégitette ki. Játékukat a közönség oly lelkesen fogadta, hogy pótszámot is kellett ad- niok. Ötödik pontul Bodnár Jenő m. kir. szini- akadémiai növendék adta elő Bodnár István „A harang“ cimü epikai szerű, megírva is hatásos költeményét. Bodnár Istvánról nem kell szólanunk, költői érdemét elismerte már a fővárosi sajtó is, mi csak a fiáról szólunk, aki apja versének előadásával megmutatta, hogyan kér a fiú leveleket abból a koszorúból, amellyel a kritika az apa érdemét jutalmazta. A szép költeményt valódi művészettel adta elő, rosszabban igen, de jobban nem lehetett volna előadni. Lelkesen éljenezték az előadó művészt is, meg a költemény érdemes szerzőjét is. Befejezésül újból Jánossy énekművész énekelt, óriási tetszéssel Mozart: Áriáját, majd két magyar dalt, kö .tűk „Krasznahorka hires várát“ a legnagyobb lelkesedést váltva ki az emelkedett hangulatú közönségből. A jelen voltak neveit nem volt alkalmunk összeirni. Ott voltak a már említetteken kívül Simontsits Elemér alispán, a vármegyei vezető tisztviselőivel, Hazslinszky Géza törvényszéki elnök, s a bírák kőiül száiúosan, Wigand főgimn. igazgató s a tanári kar, ott volt Gallér János p. ii. igazgató helyettes, és még sokan városunk jelesei közül, kiket névszeriut mind fel nem sorolhatunk. A felülfizetések és adományokról külön számolunk be. A jövedelem a várakozásnak megfelelő, s méltó eredménye volt Gödé Lajos ref. lelkész fáradozásának. 0. I. 1912. május 5. KÜLÖNFÉLÉK. — Kitüntetés. A helybeli gazdasági iskola a Miskolcon rendezett országos háziipari kiálli táson háziipari munkáiért oklevéllel és bronzéremmel lett kitüntetve Ez a kitüntetés Pigniczki] Ferenc gazdasági szaktanító kitartó ügybuzgósá- gának eredménye, aki a vezetése alatt álló gazdasági ismétlő iskola tanulóit a tél folyamán állami segéllyel rendezett tanfolyamon megtanította a szi'ikéges és hasznos háziipari tárgyak készítésére. — KinevBZések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Antal Pált közalapítványi uradalmi felügyelővé nevezte ki Szekszárdivá, aki a szekszárdi uradalmi felügyelőséget már eddig is példás ügybuzgalommal vezette. Az igazságügyminiszter Valtay Miklós volt szekszárdi, jelenleg szabadkai fogházfelügyelőt fogházgondnokká nevezte ki. — Helyettesítés. Dr. Fent Ferenc szekszárdi apátplébános, iskolaszéki elnök özv. Kliegli Lajosné okleveles tanítónőt bízta meg a belvárosi fiúiskola Il-ik osztályának ideiglenes vezetésével.
