Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-31 / 13. szám

1912 március 31.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

kJ

jesztette be, bogy az ingatlan birtokok eladása és bérbeadásánál a kisgazdák elsőbbségben részesüljenek. Az állandóválasztmány napirendre térést, javasolt. Szuliman és Molnár Sándor hosszabb beszédben az indítvány elfogadása mellett szólották, inig az alispán az állandóválasztmány javaslatát pártolta és megnyugtatta a felszólalókat, hogy úgy a törvényhatóság, mint ő is mindenkor pártolja a kisgazdák igazságos érdekét. Még Pöcz József bizottsági tag mondott el általános derültség között a vándorcigányok ellen egy beszédet, aki úgy véli a cigány kérdést megoldani, ha a cigányokat elosztják a nagybirtokokra és ott dolgoztatnak velük. Simontsils Elemér alispán felszólalása után ezen kérdés fölött napirendre tértek.

A tárgysorozat többi pontja az állandóválasztmány javaslata szerint nyert elintézést.

KÜLÖNFÉLÉK.

— K'tievezések. A földmivelésügyi miniszter Jankó Lajos oki. gazdászt Szekszárdra m. kir. gazdasági segédfelügyelővé nevezte ki.

Zichy Gyula gróf, pécsi megyéspüspök Parii József dombóvári róm. katli. tanítót igaz- gatóvá nevezte ki.

— Irnoki kinevezés. Az igazságügyminiszter Farkas Ferenc paksi kir. járásbirósági dijnokot a csurgói kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki.

— Pénztárnoki kinevezés. A »Nap« újság- vállalat Altmann Gyula felsőiregi gazdasági segédtisztet pénztárossá nevezte ki.

— Megbízás. Az ozorai róm. kath. iskolaszék az elhunyt Győrvál’y Imre osztályának vezetésével Horuálh Ágnes oki. tanítónőt bizta meg.

— Áthelyezés. Simon Gyula szekszárdi volt pénzügyigazgatósági számgyakornokot, kit csak a múlt héten nevezett ki a pénzügyminisztérium Sopronba számtisztté, mint pénzügyi számtisztet visszahelyezte Szekszárdra és helyébe Gábriel János itteni pénzügyi számtisztet helyezte át Sopronba.

— A közegészségügyi bizottság. A közegészségügyi bizottság tagjaivá megválasztattak : André István, dr. Kramolin Gvula, dr. Őrffy Gyula, dr. Tanárky Árpád és Török Pál.

— Szekszárd r. t, város 200 korona alapítvánnyal belépett alapitó tagul a vármegyei gazdasági egyesületbe.

— Sub. idiárius. A pécsi megyéspüspök Mi.rich Péter teveli káplánt Edénybe küldötte a beteges Fölkér Mátyás esperes-plébános mellé subsidiáriusnak.

— Kanonoki kinevezés. A király Streicher József paksi apát-plébánost pécsi kanonokká nevezte ki. A kinevezést már három héttel ezelőtt jeleztük, ami most meg is történt. Streicher József Pécsegvházmegyének egyik legkiválóbb papja, aki méltán rászolgált hosszú áldásos működésével a kitüntetésre. Rövid életrajza a következő: Streicher József született 1850. április 2-án. Theo logiai tanulmányait Pécsett végezte, hol 1873 ban pappá szentelték. Mint káplán úgy Pakson, mint Pécsett, hol karkáplán volt, igen kedves emlékeket hagyott maga után. 1887 ben MonteDUOvo herceg németbólyi plébánosnak nevezte ki, honnan tizenegy évi áldásos működés után 1898 ban Paksra került plébánosnak. 1902 ben Kávai címzetes apát lett, majd 1909-ben a Vigilancia bizottság tagja.

— Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter jóváhagyta a magyarkeszii Egyenlő- ségi és Olvasókör alapszabályait.

— Drágasági pótlékok. Mórágy község képviselőtestülete a segédjegyzőnek 100 korona drágasági pótlékot szavazott meg.

Gindlicsalád község képviselőtestülete a községi írnok részére 200 korona drágasági pótlékot szavazott meg.

— Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város folyó hó 23-án dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester elnöklésével reudkivüli közgyűlést tartott, melynek nevezetesebb határozatait lapunk hir rovatában ismertetjük

— Plébánosi beiktatás Döbröközön. Vasárnap, március 24-én ^ volt Nyárády Aladárnak a döbröközi plébánosnak ünnepélyes beiktatása. Erre a fényes alkalomra a Dombóvárott nagy szeretetnek örvendő lelkipásztort volt liivei szép számban átkisérték működésének uj helyére, hogy ragaszkodásukat és elismerésöket ilyetén - képen is kifejezésre juttassák. A döbröközi állomáson a község elöljáróival az élén az egész falu épkézláb embere lelkes, szívből jövő éljenzéssel fogadta az uj plébánost, kihez a hívek nevében a biró mondott talpra esett beszédet, arra kérve a lelkek uj pásztorát, hogy hintse el végre az igazi szeretet és egyetértés magvait a sokat megpróbált községben. A hamisítatlan, őszinte örömtől áthatott fogadtatást hálás szavakkal köszönte meg az ünnepelt. A beiktatást Friihwirth Géza tb. kanonok, kér. esperes végezte.

— Gróf Batthyány Tivad?r levele. A szekszárdi Polgári Olvasókörben március 15-én hazafias ünnepélyt és társasvacsorát rendeztek, mely alkalomból táviratilag üdvözölték gróf Batthyány Tivadart, a szekszárdi kerület szeretett képviselő jét, aki válaszul a következő levelet intézte Horváth József köri igazgatóhoz :

Budapest, 1912 március 28.

Igen tisztelt Igazgató Ur !

A szekszárdi polgári olvasókör kegyes volt rólam a szabadság ünnepe során megtisztelve, megemlékezni s az ünneplők nevében engem távirati üdvözletével felkeresni. Legyen meggyőződve i. t. Igazgató uram, hogy a polgári olvasókörbeli i. t. tagtársaim és elvbarátaim megemlékezése lélekemelőleg hatott rám. Március idusa 64 év előtt kiinduló pontja volt a független és szabad Magyarország kivívásának ; küzdelmeiben őseink 48 —49 ben hatalmas lépésekkel vitték előbbre a modern magyar népképviselet ügyét, amidőn a jobbágy- * ság fölszabadításával párhuzamosan megalkotta az első magyar népképviseleti parlamentet s a felelős magyar minisztérium törvényét. Azóta évtizedek múltak el, ami 48 ban nagy haladást képezett, ma már a kor haladása, a kultur államok fejlődése mellett, elavult intézménnyé vált. Kossuth Lajos szellemét követve, pártunknak, a függetlenségi és 48 as pártnak kötelességévé vált, egyik legfontosabb s ama merem állítani legsürgősebb program pontjának az igazi népparlament kivívása, hűségesen követve dicső szabadságunkért harcoló elődeink példáját, követve Kossuth Lajos tanításait; egyike vagyok azoknak, akik az igaz magyar népképviseletért, az általános választójog törvénybe iktatása utján küzdenek. Ezen küzdelmemben végtelenül jól esett nékem az Önök március idusi megemlékezése, amely újabb erőt ad nékem, hogy az Isten kegyelméből mihamarabb győzedelmesen végződő küzdelmeinkben továbbra is a harcolók élén állva, küzdjek a XX. század követelményeinek megfelelő f üggetlen, minden befolyástól mentes népparlament megvalósító sáért.

Fogadják kérem szives üdvözletükért hálás köszünetemet, fogadják viszont legmelegebb üdvözleteimet, annak kijelentésével, hogy változatlan lelkesedéssel s elvhüséggel küzdők pártom programja alapján édes hazám önállóságának, haladásának, a nép javának előmozdítására.

Hazafias üdvözlettel, készséges hive

Batthyány Tivadar.

— Bezerédj Pál arcképe a vármegye gyűlési érmében. Tolnavármegye törvényhatósági bi zottsága, mint azt annak idején megirtuk, egyhangúlag elhatározta, hogy Bezerédj Pál v. b. t. tanácsos, főrendiházi tagot áldásos munkásságának harminc eyes jubileuma alkalmából küldött- ségileg üdvözli és arcképét a vármegye gyűlés- terme számára megfesteti. Az üdvözlés Bezerédj kívánságára elmaradt s arcképét sem a vár megye, hanem ő maga saját költségén festette meg Paczka Ferenc festőművésszel. Az alispán a kitünően sikerült arcképet már elhelyezte a közgyűlési terem falára, Bezerédj István arcképe mellé.

— A jó Örßg doktor. Mert hogy ki van téve a szervezet elkopásának még az egészséget foltozgató orvos is. Ez ugyan a lemondott dr. Komáromi] Gyula városi orvosra még nem mondható, mert bár állásáról lemondott s kora is előre haladóit, de még fiatalos frisseséggel és bámulatos kitartással gyógyitgatja nem csak az egész várost, különösen annak szegényebb részét, hanem a közeli falvakat is. Szép és köteles cselekedete volt a 23-iki közgyűlésnek, mikor lemondásával kapcsolatban megemlékezett dr. Ko- máromy Gyula volt városi orvos majd négy évtizedes odaadó orvosi működéséről. Nem csak doktor volt ő betegjeinek, hanem valóságos jól - tevője, ki a szegényebb betegektől nem hogy szinte megmosolyogni valóan csekély honoráriumot kért, vagy ilyet el sem fogadott, hanem nem egyszer maga adott a nyomorultnak pénzsegélyt patikaszerre is. S vigasztalásul szolgál tisztelőinek és betegeinek, hogy állásáról való lemondása, melyre talán inkább az utóbbi időben előfordult hivatalos és alaptalan szekatúra, mint elfáradt- sága késztette, nem fosztja meg azért városunkat a minden időben és minden utcában jelenlevő doktorától.

— Az ügyvédik lajtsromából törölt ügyvéd

A pécsi ügyvéd kamara közhírré teszi, hogy Pálijaidig La jós dr. volt dunaföldvári ügyvédet az 1908. évi XL. t.-c. 7. paragrafusa alapján

az ügyvédek lajstromából törölte.

— Segédkönyveit). A Dombóvári Takarék- pénztár Angyoljfy Ödön dombóvári segédjegyzőt segédkönyvelővé választotta.

— Gyűjtés a szegénysorsu tüdőbetegek javára. A szekszárd-belvárosi róm. hath, fiiu- és leányiskola tantestülete a pécsi megyéspüspök felhívására a tanulók között a szegénysorsu tüdőbetegek részére 7 korona 06 fillért gyűjtött, mely összeget az igazgató a József Air. Herceg Szanatórium Egyesületnek küldött meg.

— Eljegyzés. Horváth Zoltán ráckereszturi tanító eljegyezte Tóthváradjai Korniss István ráckereszturi főjegyző és neje szül. Séner Irina leányát. Blankát.

— hitközségi és iskolaszeki gyűlés. A szekszárdi római katholikus iskolaszék és hitközségi tanács folyó hó 23 án délután öt órakor gyűlést tartott dr. Fent Ferenc apát-plébános elnöklésével, aki mély és őszinte részvéttel jelentette be Klieber György belvárosi kántor halálát, akinek kezéből a halál úgyszólván kötelesség teljesítés közben ütötte ki az énekes könyvet. Hirtelen bekövetkezett haláláról a katholikus hívek nagy fájdalommal értesültek, mert Klieber György derék, becsületes, puritán jellemű ember volt, aki teljes mértékben bírta a város közönségének szeretetét és nagyrabecsülését, amit legjobban bizonyított azon óriási részvét, mely temetésén megnyilvánult. A legnagyobb elismeréssel szólt az elhunytnak, mint tisztviselőnek kiváló képes ségeiről és páratlan kötelességtudásáról, úgy, bogy 49 évi működése alatt ellene kifogás soha sem emeltetett. Hogy a szekszárdi katholikus nép szép templomi énekéért messze vidéken ismeretes, az is az ő elévülhetetlen érdeme. A hitközségi tanács és iskolaszék Kiss Károly v. elnök vezetésével temetésén testületileg részt vett és ravatalára koszorút helyezett. A nagy veszteség fölötti fájddmát és részvétét az iskolaszék és hitközségi tanács az elnök indítványára jegyzőkönyvébe iktatta és az elhunytnak bánatos özvegyéhez részvétiratot intéz. A hitközségi tanács 300 korona temetési költséget szavazott meg az özvegynek és kifizeti neki elhunyt férje után folyó évi április 1-ig járó negyedévi fizetését. A hitközségi tanács tudomásul vette, hogy dr. Fent Ferenc apát plébános a belvárosi kántori teendők ellátásával Tarlós János újvárosi tanítót bizta meg. hlosszabb beható tanácskozás után az elnök előterjesztésére a hitközségi tanács egyhangúlag hozott határozattal kimondotta, hogy a megüresedett belvárosi kántori állásra a pályázatot folyó évi április 15-ig terjedő határidővel kiírja, a választási pedig április 18-ra tűzi ki. A megválasztandó kántornak óz évi szolgálat után 1200 korona nyugdijat biztosit oly formán, hogy a hitközségi tanacs kötelezi őt a Magyarországi Magántisztviselők Nyugdíjintézetébe való belépésre és a hitközség magára vállalja a nyugdijjárulék felének fizetését. Ha azonban a kultuszminiszter, amint tervbe van véve, léte- siti a kántori nyugdíjintézményt.; akkor a hitközség a kántor után a nyugdijjáralék fizetését beszünteti, a kántor azonban tovább fizetheti sajátjából a járulékokat. A hitközségi tanács határozatilag kimondotta, hogy a megválasztandó kántort kötelezi, hogy a belvárosi iskolában heten- kint 1 órában egyházi éneket tanítson és vasárnap d. u. litánia előtt fél órát énekeljen a néppel. Próbaéneklés és próbaorgonáilás kötelező. Az iskolaszék sajnálattal vette tudomásul az elnöknek azon jelentését, hogy Várkonyi Sándor tanító még mindig beteg. Felolvastatott és tudó- másu vétetett Padányi Andor kir. tanfelügyelőnek az iskolalátogatásról tett jelentése. Dr. Szent- királyi Mihály polgármester átiratára hitközségi tanács a városi közegészségügyi bizottságba Horváth Ignác igazgató tanítót választotta be. Az elnök felolvasta a hitközség 1911. évi zárszámadását, mely szerint a bevétel 38,413 kor. 09 fillér, a kiadás 34,711 kor. 29 fillér volt, az 1912. évre pénztári maradvány 3,761 kor. 80 fillér volt. A hitközségi tanács a jelentest tudomásul vette es a szamadasokat felülvizsgálás végett kiadja a számvizsgáló-bizottságnak.

__ A városi szolgák fizetesrendezése. Szép

és csak helyeselhető határozatot hozott a városi képviselőtestület a folyó hó 23 iki közgyűlésén, amikor a városi rendőr és szolgaszemélyzetnek eddigi nevetségesen csekély bérét felemelte. Az elfogadott fizetésrendezés szerint a városi dobos, rendőrőrmester fizetése 960 korona, rendőrtizedes fizetése 800 korona, a rendőrök és kisbirók és 3 szolga fizetése 660 korona, a háziszolga fizetése 480 korona, a vágóhídi szolga fizetése 500 koronában határoztatok meg. Nem tartjuk ezen összegeket olyanoknak, hogy abból a mai viszonyok között az azt élvezők megélhetnek, de a város anyagi helyzetéhez képest felemelt ezen fizetések mellett talán könnyebben fognak szenvedni mellette. Mert bizony, hogy a megélés ilyen kibírhatatlanul nehéz, az nem a város hibája s azt őrmestertől felfelé még jobban érzik és szenvedje.