Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-05 / 10. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 1911 március 5. általuk eddig tett intézkedéseknek jóváhagyása és a felmentvéay megadása iránti határozat- 5. Az alapszabályok 18. §-a értelmében 3 tagú felügyelő-bizottságnak egy évre való megválasz­tása. 6. Esetleges indítványok. Az 1875. évi XXXVII. te. 155. §-a értelmében az alakuló közgyűlés akkor határozatképes, ha azon szemé­lyesen vagy képviselve legalább 7 olyan aláiró van jelenj kik az alaptőkének legalább egynegyed részét képviselik. Minden aláirt egész részvény egy szavazatott és 4 hányad részvény együttesen szintén egy szavazatot ad j de 10 szavazatnál többet senki 9em gyakorolhat. Angyal Pál dr. Bozóky Géza dr., Czermák Ede, Gyömörey Zsigmond dr., Kelemen Mihály dr., Körmendy Károly, Mosonyi Dénes dr., Szuly János. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina, porcellán-, cement- és email-tftméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakáss a gimnáziummal szemben. ANÜGY. — Tanítók figyelmébe. Értesítem tankerü­letem elemi iskolai tanítóit és tanítónőit, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a 15510)1911. számú rendeletével a folyó iskolai év nagy szünidejében folyó évi julius hó 3-án kezdődőleg, több állami elemi iskolai tanító- és tanitonőképzo-intézetnél, a korábbi évekhez hasonlóan három hétre terjedő tanítói és tanító­női továbbképző tanfolyamot tartat, még pedig tanítók számára az aradi, a bajai, a Csáktornyái és az iglói állami elemi iskolai tanítóképzői intézetekben, a tanítónők részére pedig a pozsonyi és a sepsiszentgyörgyi állami elemi iskolai tanítóképző intézetekben. Mindegyik tan­folyamra 60—60 hallgató vétetik fel, akik közül tanfolyamonként 30—30 hallgató állami költsé­gen nyer az intézet internátusában szállást és étkezést, azonkívül 20—20 korona utazási költségben is részesül. A saját költségükre jelentkező többi hallgatók ingyen szállást nyer­nek az intézetben, hol mérsékelt áron étkezést is kaphatnak. A felsorolt hat tanfolyam bár­melyikére való felvételért folyamodhatnak az ország bármely részében lakó és bármilyen jellegű elemi népiskolánál működő okleveles tanítók és tanítónők. Felkérem a tanfolyamra menni szándékozó tanítókat és tanítónőket, hogy bélyegtelen kérvényüket hozzám március 6-áig terjesszék be, melyben közöljék, hogy hova és államköltségen vagy saját költségükön kérik-e felvételüket. Szekszárd, 1911. február 21. Padányi Andor kir. tanfelügyelő. — Tiszteletdij A miniszter Polgár Alajos szekszárdi iparostanonciskolai tanárnak az iparos Ottbnn vezetéséért 200 koronát utalványozott. — Tandijkárpótlás. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a dunaszentgyörgyi ref. iskolának 691- a dombóvári izr. iskolának 1088 és a bölcs­kei izr. iskolának 233 korona tandíj kárpótlási államsegélyt utalványozott. — Méhészeti tanfolyam. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban az 1911. év folyamán hat időszaki tanfolyam fog tartatni a következő beosztás mellett: május hó 1—18-ig földmives gazdák ; május 24-től junius 10-ig vasúti alkal­mazottak ; janius 14-től 27-ig lelkészek ; julius 1—18-ig és julius 26-tól augusztus 12-ig nép­tanítók ; végre augusztus 15—28-ig nők számára. Céljuk ezen tanfolyamoknak, hogy a résztvevők a méhtenyésztés elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítsák s a méhkaptárak és méhészeti segéd­eszközök készítését is megtanulják. A tanfolya­mok hallgatói azoknak tartama alatt teljes ellá­tásban díjtalanul részesülnek, sőt a m. kir. állam­vasutak vonalain III ad osztályú úti jegyük áia- nak megtérítésére is igényt tarthatnak. A 7—16 vonalszakaszon tnl lakók az útiköltség megtérí­tés kedvezményeiben csak akkor részesülnek, ha a részükre felvételük eseten megküldendő féláru jegy váltására jogosító igazolvány használata mel­lett utaznak. Minden egyes tanfolyamra 20—20 hallgató vétetik fel. A pályázni szándékozók egy koronás bélyegjeggyel ellátott folyamodványukat, melyben a foglalkozásuknak megfelelő tanfolyami a való felvételüket kérik, a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez címezve felettes hatóságuk utján, a földmivesek és más foglalkozásúak pedig közsé­gük elöljáróságának ajánlásával ellátva legkésőbb egy hónappal az illető tanfolyam kezdete előtt nyújtsák be. Előnyben részesülnek azok a folya­modók, akik a tanfolyamra való felvételüket már előző években is kérték, de hely szűke miatt kérelmük figyelembe vehető nem volt. — Államsegélyek A kultuszminiszter a szek­szárdi izr. iskolának 2435, a györkönyi ág. ev. iskolának 689 korona tandijkárpótlási, továbbá a bölcskei áll. iskola részére 602, a dombóvári áll. óvóda részére meg 100 korona államsegélyt utalványozott. — Bezárt iskola. Az alispán a ladományi rk. népiskolát a vörhenyjárvány miatt bezáratta. MULATSÁGOK. A „Szekszárdi Dalárda“ estélye. „Mi szárnyalóbb, mint a madár, mi hőbb, mint a délszaki nyár ? Mi a szivet megszenteli és búval lesz teli: a dal, az édes dal /“ Igen, ez az édes dal óriási közönséget, Szekszárd város szine-javát hozta össze farsang hétfőjén a Szekszárd-szálló nagytermébe. Nagy­szerű volt már csak azt is nézni, miként mivel csodát a dal, miként gyűjti egymás mellé a különféle társadalmi osztályokat. Képviselve volt ott a társadalom minden osztálya, rang- és valiásküiönbség nélkül. De az egybegyült közönség meg elmond­hatja, hogy egy magas színvonalon álló estélyt élvezett végig, mert egyszerű szavakkal ki­fejezve : a közreműködők a műsor minden pont­jában szakavatottsággal, derekasan megállták. Különösen csak annyit, hogy az estély sikere: dr. Szentkirályi Mihály elnök, Hiller Gyula karnagy és Dicenty Lajos érdeme. Adja Isten, hogy sokáig működhessenek még s dicső­séget szerezzenek Szekszárd városnak! Az estélyen megjelent hölgyközönség név­sora a következő: Asszonyok: Alacs Zoltánná, dr. Beöthy Kirolyné, özv. Babits Mihályné, Brebovszky Elemérné, Braun Sándorné, dr. Csizmadia Gézáné, özv. Csizmazia Józsefné, Dörnyei Ferencné, Döry Lászlóné, Egri Béláné, Erdős Nándorné, Gödé Lajosné, Hiller Gyuláné, Haypál Sándorné, Holub Jánosné, Hámory Antalné, Hradek Józsefné, Haugh Béláné, Hoffmann Sándorné. Jakab Lászlóné, Jánősíts Károlyné, Johannidesz Gézáné (Duna- szekcső', Kálmán Károlyné, Keller Sebestyénné (Zomba), Keller Mária (Zomba), Kristofek Béláné, Kristofek Gizella, dr, Káldi Gyuláné, Kovács Dávidné, özv. Korbonits Dezsőné, Kaminszky Jánosné, Kovács Mihályné, dr. Kalmár Vilmosné, Kövessy Ödönné, Kelemen Károlyné, Kamarás Béláné, Kis Jenóné, Lencz Károlyné, Mirth Gyuláné, Mirth Lászlóné, dr. Mayer Gyuláné, Mahlicsek Mariska, Mattiony Jánosné, Matzon Béláné, Matzoa Kálmánná, Nikitits Imréné, Pápay Istvánné (Mözs), Pataki Jákóné, Perlaky Józsefné, Pazár Dezsőné, dr. Pirnitzer Béláné, Rill Józsefné, dr. Rubinstein Mátyásné, Szend- rey Lászlóné, Schultz Gusztávné, Steinsdörfer Józsefné, Szegedy Józsefné, Szüts Ferencné, dr. Szá*zy Endréné, Szeghy Sán­dorné, dr. Szentkirályi Mihályné, Stann Istvánné, Stann Anna, Székelyi Józsefné, Tihanyi Domokosné, özv Törők Józsefné, Untermüller Alajosné, Varghi Ferencné, Vadász Lajosné, Wolf Arnoldné, Zsigmond Dezsőné. Leányok : Babits Angyalka. Drevey Erzsiké, Demetro- vics Mimi, Haugh Margit, Hámory Irénke és Ellácska, Hradek Paula, Herczegh Mariska, Hoffmann Edith, Johannidesz Lénké (Dunaszekcső), Kálmán Gizella (Bonyhád), Kálmán Rizs, Kovács Mariska, Keller Irma (Zomba), Kristofek Margit, Krammer Zsófika, Kayos Böske, Klieber Gizi, Kövessy Böske, Kelemen nővérek, Kamarás Jolán és Józsa, Lencz Ilona, Mehrwerth Erzsiké, Müller Mariska, Nieder Mariska (Zomba), Orbán Julia, Pápay Teréz, Rill Mariska, Szendrey Zsófika, Somogyi Paula, Sternfeld Mariska, Stann Mariska és Sári, Szondy Bőske és Kata, Székelyi nővérek, Tumó Mariska, Treer Ilona, Tóth Annuska, Wigand Hedvig és Eci. Jegyeiket megváltották: gróf Apponyi Géza 20 kor., Örffy Lajos 10 K, Adler N. János 6 K, Sztsnkovánszky János (Kajdacs), Török Béla, Ipartestület 5 —5 K, Kaszás Sándor, dr. Müller Ferenc, dr. Spányi Leó, Tomcsányi Lajos, dr. Leopold Kornél, Leopold Lajos 4—4 K, Konstancer László 3 K, Rácz Gyula és özv. dr. Sass Istvánné 2 koronával. Felülfizettek: dr. Kiss Ernő, Tóth Károly, Johannidesz Géza (Dunaszekcső S—5 K, Gödé Lajos, jjakab László 4—4 K, Wolf Arnold, Diczenty Lajos, dr. Fent Ferenc, dr. Horvát Jenő, Szeghy Sándor, Krammer József 2—2 K, dr. Herczegh Gyula 3 K, Szabó János, dr. Dobrescu Aurél, André István, Spitzer Sándor és Rill József 1—1 koronával. Farsangi estély. A dunaföldvári Egyenlőségi Kör 1911. február 25-én kabarettel egybekötött családias jellegű farsangi estélyt adott. A kabarét műsort Vastagh Ferenc alkalmi prológja előzte meg, mit „A zsarnok bukása“ vígjáték követett. Az egy felvonásos kis vígjáték szereplői : Kézdi Ernő Nagy Béla. Ilona, neje Holczer Rózsika. Berényiné Kungel Erzsiké. Nina Tálig Irénke voltak, kik mindnyájan oly kedves előadást nyújtottak, bogy a közönség, mely a Kör nagyságát teljesen betöltötte, lelkes tapsokban tört ki s az előadás befejeztével ismételt tapsviharral újra kérte a derék műkedvelők látását. Az ügyes alakítások, a teljes otthoniasság a színpadon s súgó nélküli igazi tudás nagy elismerést adott mindegyik szereplőnek, lelkes gratulációk egymást érték s a kedves kis vígjáték és ennek szereplői sokáig kellemes emléke lesz az Egyenlőségi Kör február 25-iki farsangi estélyének. A vígjátékot Schvartz Annuska ritka ügyességgel előadott „Micike“ magánjelenete követte, aki bámulatos ügyességgel adta a fiatalt, öreget s ezért ismételt tapsban bőven is volt része. Ezután Orosz László „A monológ ellen“ inonológizált. A közönség teljes elismerésben részesítette az ifjú református lelkészt, második, sikerekben gazdag fellépése általános és szeretet­teljes becsülést biztosit számára. Majd Tálig Irénke állt elő, „A kis gazdasszony“ előadásával. Piros bóbitás fej- kendője, fehér kis kötője kedves képet adott, sikerült előadása pedig ujult tapsvihart idézett elő. Végül Horváth József jött elő, mint „A tót táncmester.“ A sorról sorra zajos tetszést aratott monológ, művészi tudással történt előadás hatal­mas ovációt szerzett a kitűnő tehetségű komikus műkedvelőnek s mint a többinek, a tapsból neki is bőven kijutott. Bekövetkezett a kabarét után a prológ zárszava: »S aztán húzd rá Vili, szakadjon a húrod! Húzd vigan, vidáman, ameddig csak tudod! Eleget busulunk e cudar világba’, Világos reggelig vigadjunk hát máma! A cigány szakadatlanul órákig vigan húzta, a fiatalság meg boldogan táncolt. Fesztelen jó­kedv uralkodott, az igazi megelégedés meg­látszott az arcokon s a reggel hat órakor végződő táncmulatságot mindenki kedves emlékei közé teheti. Ismételt köszönet a műkedvelőknek, újra előre a vigalmi-bizottságnak. CrasSUS. A paksi protestáns ifjúsági egylet folyó évi február 25-én tartotta ez évi mükedvelli színi- előadással egybekötött táncmulatságát, melyen Gutbi Soma Házasodjunk cimü 3 felvonásos bohózata került szinre. A műkedvelői előadáson az összes szereplők legjobb tehetségük szerint igyekeztek szerepeiket előadni és alakítani, minek következtében az előadás minden várakozásoa felül sikerült is annyira, hogy a jelen volt elég szép számú közönség csak elismeréssel emléke­zett meg róla. E szép erkölcsi sikernek meg­felelt az anyagi eredmény is, amennyiben a közönség, mai kedvezőtlen viszonyaink dacára is, nem remélt szép számban jelent meg és igv az összes bevétel meghaladta a 430 koronát. Ezen szép eredményhez hozzájárultak jegyeik meg­váltásával : Horváth Sándor ev. esperes, Zettl József, Schneider Géza és Schad Gyula 2—2 K. Felülfizettek: Gerő Gergely, Steiner Vilmos 2—2 K ; Döme István, Zsigmond András, Kardos János, Rosenbaum Miksa 1—1 K ; Szeip Gyula 40 fillér; Gutermuth Antal 20 fillér. Ezenkívül Schwarcz Salamon fakereskedő a színpad felállí­tásához szükséges fát és deszkát ingyen volt szives az egyletnek rendelkezésére bocsátani. Mindezen kegyes adományokért az egyesület nevében ez utón is hálás köszönetét mond a rendezőség. A högyészi kathoiikus legényegylet folyó évi február 19 én úgy erkölcsileg, mint anyagilag jól sikerült műkedvelői előadást rendezett. Szinre hozta ErdŐ8Í Károly „Ősi erények“ cimü 3 fel­vonásos történelmi színjátékét mondhatni kifogás­talan sikerrel. A szereplők példás buzgósággal és ügyességgel oldották meg a szép és komoly darab legnehezebb jeleneteit s egyesek elismerésre méltó alakítása sok hivatásos színésznek is becsü­letére vált volna. Hunyadi János szerepében Deák Jenő szerzett nagy sikert, ki igazán hatá­sosan tükröztette vissza a várnai csata elvesztése fölött mélyen bánkódó — de szeretett hazájának felvirágzásába s kedves nemzetének öntudatra jutásába vetet hitét soha el nem vesztő lánglelkü hazafit. Méltó pártnerei voltak VI ád Drákul szerepében Papp László a haszonleső és két- szinüsködő havasalföldi olábvajda, valamint Vörös Mihály kalandor szerepében Tinódy György a cinikus és romlott lelkű, de Hunyadi nemes- szivüségének hatása alatt megtért áruló. Külön dicséret illeti meg Schulcz Bélát, ki Kelemen mester szerepében meghatóan szemléltette a jó- biszemüleg megtévedt de csekély bűnéért leg­bensőbb vágyait s egész boldogságát csaknem feláldozni kénytelenitett ősz iparost. Leányai: Erzsiké, Mayer Karolin és Piroska, Rettich Mariska szintén hatásosan mutatták az atyjukért és jegyeseikért remegő, de hazájukért mindenek- felett lelkesülő kedves honleányokat. Igen szépen játszottak Eibeck István, László és Wéber Ferenc Hanzi, kik Kelemen mester és jegyeseik kérésére eleinte magukba fojtják harci vágyaikat, hogy az később György vitéz, kinek szerepét Stallenberger Ferenc nagy lelkesedéssel kreálta, Hunyadi hü emberének lángra gyújtó szavaira annál jobban kitörjön. Végig harcolják Hunyadi­val a várnai csatát s annak elvesztése után a bujdosónak áldozzák életüket s őt álruhában Drakul vajda fogságából kimenteni is segítenek. Hunyadi áldásával tartják feltalált meny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom