Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-19 / 12. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1911 ifiárcius 19. 4 — Dr. Komáromy Gyula városi orvos megbírságolása. Ismeretes olvasóink előtt, Hogy jó félévvel ezelőtt, midőn kolerahirek érkeztek az ország több vidékéről, Seekszárdoü az egész újváros által mindig betegesnek ismert Mocsárij István szőlőmives is megbetegedett hányási és basmenési körülmények között, akihez dr. Kontií- römy Gyula városi orvost hivták. A beteg pár nap múlva meghalt és ekkor a boncoló orvos a halál okául nem kolerát, hanem idült gyomor- és bélhurutot konstatált. Beleiből a budapesti bakteriológiai intézetnek is küldöttek fel vegy- vizsgálat végett, hogy ott állapítsák meg a halál okát. A bakteriológiai intézet vizsgálatának eredménye csakhamar megérkezett, mely szerint Mocsáry István nem kolerában, hanem idült gyomor- és bélhurutban halt meg. Az alispán a halált megelőzőleg személyesen jelent meg dr. Drágíts Imre vármegyei tiszti főorvossal a beteg Mocsárynál és mivel dr. Komáromy Gyula városi orvos a beteg körül nem járt el az előirt szabályok és miniszteri rendeletek szerint és nem tette meg a szigorú óvintézkedéseket, állásától rögtön felfüggesztette és helyette dr. Spitzer Manó kir. fogházi orvost bízta meg a városi orvosi teendőinek ellátásával. Dr. Komáromy Gyula városi orvos hirtelen felfüggesztése akkor nagy feltűnést keltett és élénk megbirálás tárgyát képezte, mert mindenki kötelességtudó orvosnak tartotta, aki hosszú éveken át nagy népszerűségre tett szert különösen a köztisztviselők, iparosok és földmivesek osztályában. Dr. Komáromy Gyula azzal védekezett, hogy azért nem tett különös óvintézkedéseket és azokat nem is szorgalmazta, mert nem látta fennforogni a koleragyanus esetet és midőn Mocsáry meghalt, akkor is határozottan állította, hogy Mocsáry nem kolerában hunyt el. Az orvosi vizsgálat dr. Komáromynak adott ugyan igazat, de azért továbbra is felfüggesztve maradt. Az üggyel Szekszárd r. tanácsú város képviselőtestülete is foglalkozott és elhatározta, hogy megsürgeti azt gróf Appongi Géza vbt. tanácsos, főispánnál. A sürgetés meg is történt, azonban a határozathozatallal egyre késtek, pedig a város különösen az uralkodó járványos betegségek miatt a közegészség veszélyeztetése nélkül nem lehet el sokáig rendes városi orvos nélkül, meg azután az úgyis megterhelt városnak nincs felesleges pénze helyettes orvos fizetésére. A sok huzavona után, végre a vármegye fegyelmi bizottsága összeült és ítélkezett dr. Komáromy Gyula orvos ügyében. A fegyelmi bizottság nem kevesebbre, mint 1000 korona pénzbírsággal sújtotta dr. Komáromyt} a város népszerű orvosát és felfüggesztve tartja most is. Ebben a drákói Ítéletben dr. Komáromy nem nyugodott meg, hanem megfelebbezte. A felebbe- zés már fenn van a belügyminisztériumban, ahonnan remélhetőleg mielőbb megérkezik a döntés, mely a város közegészségügyének érdekében nagyon is kívánatos. — E8kÜVŐ. Fischhof Sándor szekszárdi nagykereskedő, a „Fischhof Károly Fia“ cég tulajdonosa tegnap délelőtt vezette oltárhoz Rácz- városon (Baranya megye) Liebschütz Ignác téglagyáros leányát, Margitot. — Uj irányzatú művészi fényképeket készít modern kivitelben Borgula Ede Szekszárd Széchenyi-utca 646. Kuncer-ház. A cég elsőrendű specialitása a modern hölgyfényképezés, fővárosi mintára próbaképekkel. — Hol vannak a 48-as honvédek? A magyar szabadság ébredésének napján, március 15-én rendszerint megjelentek eddig az öreg 48-as honvédek zászló alatt a templomban az isteni tiszteleten. A dicső hős honvédeket az idén azonban hiába kerestük a nemzeti újjászületés napján a szekszárdi katholikus templomban. Nem voltak ott ők. Sokan kérdezték egymástól, hogy hát hol vannak a 48-as honvédek ? A felelet az volt, hogy már annyira elfogytak a nagy idők tanúi, hogy kevés él már Szekszárdon s ezek is annyira elgyengültek, hogy nyilvánosan nem jelenhetnek meg azon szent zászló alatt, melyet 63 évvel ezelőtt bontottak ki a hazáért és szabadságért. — Nagy áldozatkészség. Tolna vármegye egyik legmozgalmasabb nagyközségé Dombóvár, ahol a vezető emberek mindent elkövetnek, hogy községüket minél magasabb színvonalra emelhessék. Ezt élénken bizonyitják azon tények, hogy katholikus főgimnáziumot szeretnének, melynek tárgyalását a vallás- és közoktatásügyi miniszternél már meg is kezdették és hogy a Dombóvárra kérelmezett királyi járásbíróság céljaira telket és 100.000 korona épitési költséget ajánlottak föl, még pedig 50 év alatt fizetendő 200 korona havi részletekben. — Disztag. A tolnai Polgári Olvasókör választmánya Horváth Lajos tolnai segédlelkészt egyhangúlag disztagjává választotta, hogy igy honorálja az egyesület és a közügy terén szerzett érdemeit. Halálozások. Általános részvéttel temették el folyó hó 14-én délután négy órakor Szekszárdon özv. Vinkovits Vincénél szül. Ferger Máriát életének 46-ik évében. Az elhunyt évek óta betegeskedett s nagy szenvedéseitől végre megváltotta a halál. Elhunytét öt kiskorú leánya és egy kiskorú fia siratják. Horváth Józsefné született Bülyáky Jozefa életének 28. évében e hó 17-én elhunyt. Temetése 19-én megy végbe. Elhunytban félje, Horváth József helybeli iparos nejét és Bulyákv János helybeli iparos leányát gyászolja. Komáromban meghalt Lágler Béláné szül. Solymossy Eszter, akiben Lágler Sándor kölesdi nyug. evangélikus lelkész menyét gyászolja. Özv. Kirchknopf Ágostonná sz. Fuhrmann Terézia életének 51-ik évében hosszas, kínos szenvedés után Bonyhádon elhunyt. A drága halottat folyó hó 12-én temették el nagy részvéttel. — Székely-féle javaslat és a jogi vizsgák. Minthogy a Székely-féle javaslatból pár hónap múlva törvény lesz, mindazok, kik a törvény életbeléptéig doktorátust nem szereznek, csak két évvel később lehetnek önálló ügyvédek. Akik azt akaiják, hogy az uj törvény reájuk ki ne hasson és igy két évet nyerjenek, forduljanak a dr. Dobó jogi szemináriumához (Kolozsvár, Bolyai-utca 3), melynek segítségével hat hét alatt letehetnek egy szigorlatot. Ez annál is inkább tanácsos, mert a beállott egyetemi rendszer- változások következtében a szigorlatok anyaga aránytalanul megnagyobbodott. Az intézet kiköl- csönzi tankönyveket helyettesítő, az összes szigorlati kérdéseket felölelő jegyzeteit, melyekből az otthon előkészült jelölteket rövid rekapitulálé kurzus során készíti elő. A „Jogi vizsgák letétele“ cimü most megjelent könyvet díjmentesen megküldi. — Tanulságos felolvasás. Kamarás Béla nyug. m. kir. vasúti főmérnök, szekszárdi képviselőtestületi tag, aki szép gazdaságát mintaszerűen kezeli, folyó hó 5-én délután négy órakor a szekszárdi Katholikus Olvasókörben és folyó hó 12-én a szekszárdi református Olvasókörben tartott nagyszámú érdeklődő közönség előtt igen tanulságos szabad előadást és felolvasást az okszerű gyümölcstermelésről és a méhészetről. Kamarás Béla ma, folyó hó 19-én délután öt órakor a szekszárd-ujvárosi katholikus Társasegyesületben ismétli meg a gazdaközönségre nézve igen fontos előadását. — Halva találták. Wiedemann Magdolna tolnai napszámos asszony egyedül lakott egy kis házikóban. 60 éves kora dacára, még munkabíró volt és naponta eljárt mezei napszámba. így aztán föl sem tűnt szomszédainak, hogy az öreg asszonyt már egy hete nem látták. Máskor is megesett, hogy az asszony korán eltávozott hazulról, mindent gondosan bezárt s csak késő este tért haza. Azt hitték tehát, hogy most is ilyen eset forog fenn. A bezárt csirkék, malacok, macskák azonban oly szivrehatóan lármáztak, hogy a közvetlen szomszédasszony átment Wiedemannéhoz, de mivel az ajtót zárva találta, az ablakon nézett be. Ekkor már rosszat sejtve, összehívta a többi szomszédokat, kikkel aztán bedöntötték az ajtót. Erős hullaszag csapta meg orrukat s a bezárt állatok sietve menekültek ki a konyhából. A szegény asszony ágyában örökre elaludt s ilyen állapotban már közel egy hétig volt. Sem gyermekei, sem testvérei nincsenek s igy érthető elhagyatottsága. — Népszámlálás költségei. A népszámlálás nagy munkáját az egész országban 32.000 népszámláló biztos végezte, kiknek működését 8000 ellenőr vizsgálja felül. A népszámlálás az államnak 1.250,000 koronába került, mig tiz év előtt csak 800.000 koronába. Ebből az összegből azonban csak a számlálólapok nyomtatási költsége, a központi statisztikai személyzet fizetése és a hivatal bére fizetődik. A számlálóbiztosok fizetésüket, illetve tiszteletdijukat mindenütt a helyi hatóságoktól kapták. Ez az összeg is kitett összesen kb. két millió koronát. — Mennyi pénzt vernek 1911-ben? Az előirányzat szerint a jövő év folyamán 900.000 aranyérem kerül ki 15,500.000 korona összértékben a pénzverdékből. Ezenkívül nagyobb mennyiségű forgalomból kivont arany-, ezüst-, nickel- és bronzérmet fognak átvenni és pedig 20.000 huszkoronást, 2000 tizkoronást, 100.000 husz- fillérest, 50.000 tizfillérest, 10.000 kétfillérest, 100.000 egyfillérest. Ipari és gazdasági kiállítás Szatmáron. Szeptember 24-től október 2 áig nagyszabású gazdasági és ipari kiállítást rendez. Szatmárnémeti szab. kir. város ezzel üli üteg fenállásá nak félszázados évfordulóját. A kiállítás idején tartja a Magyar Gazdaszövetség II. nagygyűlését és a Vidéki Pénzintézetek Szövetsége ezidei kongresszusát Szatmáron. — Nagyböjt! felolvasások. A szekszárdi római katholikus olvasókörben folyó hó 5-én volt az idén az első nágybőjti felolvasó-estély. Ez alkalommal Kamarás Béla mérnök tartott népszerű előadást a gyümölcsészet és méhészéiről.' Tanulságos felolvasását a megjelent tagok mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatták. Folyó hó 12-én vasárnap délután hazafias ünnepélyt rendezett a kör vezetősége, amidőn a kör tagjai nemes lelkesedéssel ünnepelték március tizen-, ötödikének dicső emlékezetét. Varga Ferenc, főgimnáziumi tanár, a magyar nemzet áldozat- készségéről tartott érdekfeszitő előadást. Beszédének hevétől áthatott nagyszámú hallgatóság éber figyelemmel kisérte a hazafias érzéstől duzzadó előadást, melynek befejeztével lelkes éljenzésben részesítette az ünnepi szónokot. Az ünnepélyt hazafias irányzatú szavalatok és énekek fűszerezték. Folyó hó 19-én Szalay Sándor s.-tanfelügyelő, tartja felolvasását a gazdasági háziiparról. — Mányoky Tamás halála. Csak most érkezett hozzánk a szomorú hir, hogy lapunknak sok éven át volt kiváló munkatársa: Mányoky Tamás nyugalmazott református lelkész, rövid szenvedés után folyó hó 7-én Pálfán, életének 79. évében leányánál, Mányoky Máriánál elhunyt. Halála széles körben általános részvétet keltett, mert, akik ismerték az eredeti tipikus, klasszikus műveltségű, szelíd természetű lelkészt, azok méltán sajnálják elmúlását. Mányoky Tamás iskoláit kitűnő sikerrel végezte és 1848-ban, midőn minden jó magyar a harctérre sietett, ő is elhagyta a kollégiumot és küzdött a magyar szabadságért. Mint huszárőrmester harcolta végig dicső' szabadságharcunkat, melynek leveretése után, mint annyi más honvéd, bujdosóvá lett, hogy kikerülje a zsarnoki uralom hóhérainak ítéletét. Bujdosásából visszatérve, elvégezte a papi pályát és áldásos működését a gyönki református gimnáziumnál kezdette meg, ahol tanítványai szerették, tanártársai pedig becsülték. Innen Nagyszékelybe került lelkésznek, majd mikor érezte a korával járó gyengeségét, nyugalomba vonult és leányánál, Őcsényben és Pálfán töltötte el csendes visszavonultságban hátra levő napjait. Közben Szekszárdon is lakott, azonban a faluhoz szokott öreg ur itt nem jól érezte magát és igy visszament Pálfán lakó leányához, aki gyöngéd szeretettel ápolta utolsó napjaiban. Szekszárdon utolsó éveiben is többször felkereste szerkesztőségünket és miután az irás már nehezére esett, tollba mondotta cikkeit. Az elhunyt mindig magyar ruhában járt és rendíthetetlen hive volt a 48-as eszméknek, melyekért fegyverrel harcolt a csatatéren. Nyugodjék békében a ritka jelle- mes férfiú! — 1.200,000 korona a dombóvári gazdakörnek. A földmivelésügyi miniszter egymillió és kétszázezer koronát utalványozott „Dombóvár és vidéke gazdaköréinek, hogy ezen az összegen a környékbeli kisgazdák számára siementháli tenyészmarhákat vásároljon és osszon ki. Körülbelül 2000 darab faj állat szerezhető be ezen az engedélyezett összegen. A kisgazdák oly feltétel alatt kapják az állatokat, hogy azok árát hat év alatt törleszthetik és pedig lehetőleg az eladott tej értékével. A törlesztendő kölcsön kamataiból, melyek hat százalékkal vannak számítva, a kisgazda csak három százalékot visel, mig a másik három százalékot az állam fizeti. Ezeken kívül az összes beszerzési és szállítási költségeket is az állam fizeti. Minden kiosztott tenyészállat biztosítva lesz, a biztosítási járulékot két évén át az állam fizeti, továbbá négy évig pedig a „Dombóvár és vidéke gazdaköre.“ A miniszternek ezen bőkezűsége által Dombóvár és környékének állattenyésztése fel fog virágozni. — Pintér Imre Tolnán. Folyó hó 8-án egy igazán kedves és értékes estélyben volt része Tolna müértő közönségének, amennyiben Pintér Imre a népszínház volt tagja Tolnára is el merészkedett jönni, az ö művészgárdájával egyetemben. Félt megtartani az estélyt, de én biztattam, annyival is inkább, mert tudomásomra hozta, hogy 11-én Szekszárdon is koncertet ad. Félelmét a következő szavakban nyilvánította ki a színpadon : „Mikor ide jöttem, azt hittem, hogy Tolna üres, kihalt s csak most látom, hogy itt emberek is laknak.“ A műsor ugyanaz volt, mint Szekszárdon. Párját ritkitó volt a közönség lelkesedése. Pintér gyönyörű baritonjával s ügyes művészi játékával, Parlagi páratlan előadó képességével, kedves kupiéival, Fehér kitűnő drámai előadásával teljesen megnyerték a közön ség tetszését. Végül még egyet, Pintér utolsó szavait akarom citálni, melyek igy szóltak: „Kellemes est volt ez úgy reám, mint társaimra nézve, mert ilyen nagy lelkesedésre mint Tolnán, aránylag a nagyobb városokhoz képest) még nem találtam.“ Másnap reggel távoztak a meleg fészékből — mint ők nevezték Tolnát — hógy eleget tegyenek Bonyhádon, majd Szekszárdon kötelességüknek. Ignotus.
