Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-31 / 53. szám

2 ToLNAMEGTEI KÖZLÖNY 1911. december 31. társ«] nevében megköszönte a megnyilvánult bi­zalmat. Becsületes nyíltsággal kijelenti, hogj programmot nem ád a Táros fejlesztéséről, mert tételes törvények a város jogkörét nem szabá­lyozzák. Ennek rendelése most van tervbe véve. Jövőben zgy akarja vezetni a város ügyeit, bőgj az előre haladjon. Amint a múltban, agy a jövőben melég ügyszeretettel és • kötelesség* tudással iparkodik hivatalát betölteni, melyhez őszinte támogatást kér. Végül még egyszer hálás köszönetét mond. Éljen 1 Még Oszoly Károly aj jogügyi, tanácsos mondott a bizalomért köszönetét, melynek min­den tekintetben megfelelni igyekszik. Ezután az- elnöklő' alispán' berekesztette a tisztújító köz­gyűlést. Kern lehet ellőttünk közönbös, hogy miként Télé kednek az úgynevezett „nagy kapacitánsok“ * pénaintéseti reformról. Alig néhány hónapja he- »séltek yárotunkbau egy ttj pénzintézet alakulá­sáról. Lássuk, hagy vélekedik a dologról Eher Antal dr. a parcellázóbank rézért A mai állapotot „ál liberalizmusnak“ nevezi a est torább nem szabad tűrni. A. tör Tény hozás gátolja meg a pénzintézetek gombamódra való szaporodását, A nagy pénzintézetek pedig, ame­lyek Tisszlessáuxitolással foglalkoznak, ne adja­nak ezeknek a gombáknak hitelt. Csináljanak ellenük kartelt. Ha pedig nem tudnak ellenük szövetkezni, mert széthúzó érdekeik azt meg nem engedik, hát a pénzügyminiszter tegyen valamit. Szóval, akárhogy, de az önző, személyi érdekekre visszavezethető alapításoktól a levegőt el kell vonni, hadd; fulladjanak meg. Revízió alá kell venni a pénzintézeteket s a revizor, ha jónak látja, vessen véget az egészségtelenül működő pénzintézetnek. Ezt csak úgy érthetjük, hogy üsse agyon. Úgy látszik, hasonló gondolatoktól veit, át­hatva a hallgató közönség, mert az előadást | megtapsolta, Álig telt el néhány nap, már az alföld egyik városában összejöttek a vidék a pénzintézetének & vezetői és nyiltaa kimondották, hogy. uj pénz­intézet alakítása ellen kartelt kötnek, uj pénz­intézetet alakítani nem engednek. Erre az állásfoglalásra és ehhez hasonlóakra hívlak fel a nagyközönség figyelmét. Azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy alakuljon-e még ezután is pénzintézet vagy már elég, ami van? Melyik előnyösebb a nagyközönségnek : ba korlátolt számú, vagy ba. sok pénzintézet áll rendelkezésére? Helyes volna-e ha az összes pénzintézetek az országban szövetkeznének arra, hogy minden nj pénzintézet alakulását meggátolják ? Amennyi­ben ez nekik nem sikerülne, megfojtsa-e a pénz­ügyminiszter — törvényesen — még embrióban azt a születni akaró pénzintézetet, nehogy meg­nőjön s még utóbb versenyezzen a régiekkel ? Az első, amit kinyilatkoztatunk az, hogy valódi és nem ál liberalizmusnak tartunk minden szövetkezést, amely közgazdasági életünk fejlesz­tését, erősítését célozza. Annyi pénzintézet ala­kuljon amennyi tud, amennyit töy környék, vidék elbír. Szoktassák a honpolgárokat takaré­kosságra és tegyék olcsóvá a pénzt. Nézzük csak a mi viszonyainkat. Szek- szárdon 20—22 év óta nem alakult pénzintézet. Miért? Mert nem volt rá szükség. Éppen ezért nem is tudott volna megalakulni. Szekszárd 30 év alatt aránytalanul kicsit fejlődött. Szekszárd lakossága 30 év előtt 12 ezer volt, ma 15 ezer. Ipara, kereskedelme is kicsiny. A hiteligényeket teljesen kielégíti a két pénzintézet. Önsegélyző pénzintézetnek is elég az egy, ami van. Ámde nem minden város ilyen lassú feji6- désü hazánkban mint Szekszárd. Ott van Szom­bathely, Miskolc és még több város honánkban, amelyek valósággal rohamosan fejlődtek. Ezek­ben a hiteligényeket semmi esetre se tadná annyi pénzintézet kielégíteni ma, mint ezelőtt 30 évvel, jó lett volna e, ha kar leiben vannak a nagy pénzintézetek és meggátolják azokban a rohamosan fejlődő városokban a valóban szük­séges pénzintézetek alakulását ? Ha pedig ezek nem tadják az alakulást meggátolni, előáll a pénzügyminiszter és nagy hatalmával meggátolja az alakulást a város fejlődésének egyik kétség­telenül fontos tényezőjét. Ez elképzelhetetlen. Ez igazán ál liberalizmus, ortodokszeria lett volna. Csak alakuljon pénzintézet ahol arra szük­ség van Ne gátolják ezt a nagy pénzintézetek, hanem inkább támogassák. Sőt támogassa a pénzügyminiszter is. Ennek a honpolgárok veszik hasznát és igy hazánk. A kartelibe állást tehát nem helyeseljük, még kevésbbé a pénzügyminiszteri hatalmat a pénzintézetek alakulásával szemben. Nincs a világon olyan kartel, amely a nagyközönségnek javára volna. A nyilvános számadásra kötelezett vállala­tokkal — tehát a pénzintézetekkel is — szemben a hatásosabb, az erősebb ellenőrzést nemcsak helyeseljük, hanem mi is követeljük. De itt is megjegyezzük, hogy ne legyen az ingerlő, bősz- szantó. Komoly, tapasztalt, szakképzett emberekre kell azt bízni és az állam felügyelete csak addig terjedjen, ameddig a közönség érdeke azt meg­kívánja. De addig okvetlenül elmerjen. Ez a pénzintézeti reformra tartozik. A reformnak különben ennél sokkal fontosabb tárgya lesz. A betétek korlátozása vagy nem korlátozása. Ha ezt a kérdést óvatossággal, bölcsességgel oldják meg az illetékes tényezők, akkor nem kell kar­tel, nem keli pénzügyminiszter hozzá., mégsem alaknl honunkban fölösleges pénzintézet, csak annyi, mennyi kell. Annyi pedig csak had ala­kuljon. • llj évre. Szinte átaljnk' a konvencionális boldog újévi jó kivánatokkal elkezdeni. A boldog uj esztendő a modern fejlődés során a „pumpa volgaris“ ke­serű napja lett. Az ember elképed annyi lele­mény tapasztalatára és leesik az álla, tapasztal­ván mennyi rettenetes jóbarátja, rajongó odaadó hive, hálás tisztelője van neki. Ezen a napon ismerkedik meg olyanokkal, akiknek létezéséről halvány sejtelme sem volt, de még halványabb sejtelme arról, hogy neki szolgáltak és igy jogot nyertek a vékony pénztárca még konokabb meg lapositására. De hiába! Ez úgy van, ezen nam változ­tathatunk. Rubrika, amit ki kell töltenünk, még ha a rávaló nincs is meg. És éppen az a baj, bogy a piaci drágaság, az életigények szertelen emelkedése következtében a fix jövedelemből «lőre ez a boldog nj évi kívánság kész boldog talanságot jelent. — A hagyományos uj évi sült malacnak lefújtak. BizoBy ha a babona rávilágít a jövendőre, még a b. a. é k.-zott áldozattársam kénytelen lesz — hátra kapar ni. Boldog ember, akinek uj esztendő virradat- ján első köszöntője a remény. Irigyeljük azt az embert, aki az nj év napján Önmagába való bí­zással ébred. Hiszen az önbizalom félaiker. A csüggedt lelkű ember munkája nehéz is, szomorú is éB legtöbbször sikertelen is. Aki magába bízik, annak házához jobban állnak az élet sikerei. Ha harc az élet, akkor úgy vagyunk vele, mint az első Ízben csatatüzbe vonuló katonával, aki meg nem szokván a sürü golyózáport, idegesen kapkod a fejével, mig csak neki nem ütődik egy gazdátlan golyónak. — Katona regula, hogy akinek nem szalad a lába­idéba a bátorsága és megáll bátran ott, ahol a halál rózsája nyílik, azt az ellenség puskagolyója nem bánija. Uj esztendő alkalmára vezetve ezt a ka­tonai bátorítást, igy mondanék: az életnek saj­nos, mind súlyosabb es súlyosabb harcát remény­séggel kell megállni. Nem szabad csüggedéssel fölváltani a reményt. Hiszen igaz ! Dolgaink nem mennék mindig éppen a szálán, az embernek sokszor van oka csüggedésre. De az életben lát­juk, hogy akik el nem lankadnak, akik talpra tadnak ngrani, miután leteperte őket a balsze lencse, azok viszik a legtöbbre. A magába bízó embert ne féltsük. Csetléssel-botlással bár, de az ilyen ember eléri célját. Úgy vagyunk különben megalkotva, hogy az újév napján derűsebb optimizmussal nézzünk a jövendő elé. Azok között a sok jó kivánatok között, melyekkel önzéssel és önzetlenül e napon nagyszámú tisztelőink megtiszteltek, im jövünk mi is. A mi kívánságunk az, hogy a remények újévkor fakadó bimbói el ne hervadjanak. Mun­kánkon Isten áldása legyen. Hazánk történetéről *pedig az objektiv történelem azt írja meg majd egyszer, hogy ez uj esztendő a konok munka, a nemzeti kiépítés és megerősödés esztendeje volt. Áldás a magyarra! Pénzintézeti reform. A telepitő és parcellázóbank vezérigazgatója igen érdekes elóadást tartott a pénzintézeti reform­ról. Az előadást közgazdasági életünk sok kitű­nősége hallgatta végig; egy .titkostanács pedig köszönetét mondott a szakszerű előadásért. így írják ezt a lapok. A tárgy is, meg a vezérigazgatónak a tárgyról való véleménye is érdekel bennünket. A pénzintézetek egy állam életében olyan fontos mnnkát végeznek, hogy azzal mindenkinek, min­den körülmények között érdemes foglalkozni. A sajtónak kötelessége olvasó közönségét e kérdés­ről tájékoztatni, azt minden oldalról megvilágítani. De más okból is foglalkoznánk kell ezzel a kérdéssel. Alig van Tolnamegyében valamire való ember, aki egyik vagy másik pénzintézettel összeköttetésben ne volna. Vidék vagyunk mi is. A mi pénzintézeteink is vidéki pénzintézetek. Szives figyelmébe. Január 1-vel uj előfizetést; nyitottapk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a megyének! legrégibb lapja s a függetlenségi és 48-as pártnak egyedüli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket« akiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Lapunkat a t. megyei tanítók és tanító­nőknek fél árért küldjük meg, mivel a »Tolna- megyei Közlöny« a »Tolnamegyei Általános Tanitó-egyesület«-riek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész érre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy elő­fizetéseiket megújítsák s ismerőseik körében mentői több hívet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pedig nyomatékosan felkérjük, hogy hátralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetbei a lap küldését beszüntetjük, mert a lap ki­adása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamőgyei Közlöny« szerkesztősége és kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. Lapunk igen tisztelt előfize­tőinek} munkatársainknak és olvasóinknak boldog uj évet kívánunk. — Kinevezőnek. A vallás és közoktatás­ügyi miniszter Kleiszner Pált, Kleiszner György bátaszéki előkelő iparos fiát a lévai áll,, tanító­képzői ntézetbc zenetanárrá nevezte ki. V A í’öidmireiésügyi miniszter Dittrich Jenő szekszárdi végzett gazdászt szőlészeti és borászati gyakornokká nevezte ki. A m. kir. pénzügy miniszter Farbaky Endre szekszárdi pénzügyőri főbiztost Kassára pénz­ügyőri felügyelővé nevezte ki. — Áthelyezőt. Az igazságügyi miniszter Orszáyh Aladár csornai kir. járás bírósági írnokot a pécsi kir. törvényszékhez helyezte át. A m. kir. pénzügyminiszter Oláh Géza illa- vai pénzügyőri főbiztost hason minőségben Szék- száréira helyezte — Választás. A yajszlói fk. iskolaszék a megüresedett kántortanitói állásra Balkovics István nagykajdacai kántortanitót választotta meg. — A vasút köréből. Czopff József, máv. kalauz Pécsről Ujdombóvárra, Heilmann Miklós, máv. dijnok Pécs főpályaudvarról Kaposvár állo­másra, Cséplő János, máv. irodakezelő a pécsi máv. forgalmi főnökség létszámából Pécs főpálya­udvari állomásra helyeztettek át. — Lemondások. Herman Frigyes, a szek­szárdi kisgazdák egyesületének elnöke, ezen tiszt­ségéről lemondott. — Bajor Rezső tolnai tanító lemondott az iparoslanonciskolában viselt állásáról. —• Helyettesítések. A bonyhádi ipariskolai bizottság az elhunyt Répás Rezső ipariskolai tanító óráinak betöltésével Láng Károly tanítót, a tantestületi jegyzői teendők ellátásával pedig Molnár Lajos tanítót Lista meg. — Minisztert kiküldött a dunafoldvári ki­ll ázasitási ügyben. Nagy port vert fel a dana- földvári kibázasitási egyesületben beállott zavar, melynek riasztó hire a fővárosi lapokat is bejárta. A miniszter a számadások és a könyvek vezeté­sének megvizsgálására Schneider János nyug. p. ii. kér. azámeilenőrt, a Molnár féle részvény- társaság egyik igazgatóját küldötte ki. Névmagyarosítás. A belügyminiszter Grosz Ferenc tolnai lakos családi nevének nNagyu-ra kért átváltoztatását megengedte. — Egyházfelügyelő A kölesdi ev. egyház- község Koritsánszky Ottót, lapnak nagy tudása munkatársát, lapszerkesztőt egyházfelügyelővé vá­lasztotta, akit december hó 24-én iktattak be uj hivatalába. — Tanitóválasztás. A palotabozsóki róm. kath. iskolaszék a megüresedett tauitói állásra Schnell János sióagárdi osztálytanítót választotta meg. — lóvá nem hagyott alapszabályok. A mi­niszter jóváhagyás nélkül visszaküldte a szek­szárdi kisgazdák alapszabályait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom