Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-24 / 52. szám

1911 december 24.

tolnamegyei közlöny

5

— Áthelyezett vasúti tiszt. A már. igazgatósága Morcsekényi Egon MÁV. hivatalnokot Bonyhádiéi Szekszárdra helyezte át. Marcsekényi Egon pár ott el ezelőtt már hivataloskodott Szék- ■sár dón.

— Két káplán búcsúztatása. A szekszárdi dalárda folyó hó 18-án búcsúztatta el a Tarosunk Ml távozó Czindery Endre káplánt, a dalárda egyik erősségét, kitűnő hangú baritonistáját. A „Szekszárd Szálló“ emeleti kistermében gyűltek össze a dal lelkes művelői, ahol dr. Szentkirályi Mihály polgármester, a dalárda elnöke búcsúztatta el meleg és elismerő szavakkal Czinderyt, aki meghatva mondott köszönetét a megtiszteltetésért és megígérte, hogy a legközelebb tartandó dalestélyre meg fog jelenni. A vig társaság sokáig maradt együtt, élesztve a barátságot, — A bonyhádi kath. olvasókörben pedig aSzek- szirdra helyezett Bauer József káplánt búcsúztatták el, kinek tiszteletére nagy bankettet rendeztek. Dr. Schweiz Antal, Eibach Ödön, Schlenker Mihály és még mások ékes szavakkal bu- •suztak el a kedvelt és szeretett segédlelkésztől, aki nagy meghatottsággal köszönte meg a személye iránt megnyilvánult szeretetet.

— Fegyelmi büntetés. Molnár Lajos rendőr- kapitány ellen Nagy Józsetné építkezési ügyéből kifolyólag folyamatba tett fegyelmi ügyben az alispán a rendőrkapitányt 20 korona birság lefizetésére ítélte.

— Lesz-e Szekszárdon állami borpince és lorértékes)té8 ? Ezzel a kérdéssel foglalkoznak mostanában Szekszárdon a bortermelők és találgatják, ho gy a földmiveléstigyi miniszter, aki egész lelkesedéssel foglalkozik az állami borpin «ék létesítésével : vájjon felveszi e Szekszárdot is azon városok közé, a melyekben állami borpincéket állítanak. Mi nem kételkedünk ebben, hanem biztosra' vesszük, hogy a mi nagy borvidékünk nem mellőzhető ; mert ez nemcsak helyi, hanem országos érdek is. Ha reményeink nem esalnak meg, úgy jövő évben már a szőlősgazdák rendelkezésére fog állani az állami borközraktár.

— A szekszárdi Népbank jótékonysága. Minden évben, úgy az idén is szép összeget fordit a szekszárdi Népbank jótékony célra, mely 1872 ben alapittatott. A Népbank választmánya folyó hó 17-én Boda Vilmos igazgató-elnck vezetése alatt gyűlést tartott és elhatározta, hogy 300 koronát fordít humánus célra. Nevezetesen: a tűzoltóságnak 20, a kath. iskolának 20, a kath. óvodának 10, a ref. iskolának 10, az izr. iskolának 10, a főgimnáziumnak 10, a szekszárdi népkonyhának 10, az El ső Magyar Asztaltársaságnak 10, a hátai elöljáróságnak 5, az őcsényinek 5, a tolnainak 10, a indáinak 10, a dunakömlődinek 5, a medi- nainak 5, á decsinek 10, a bátaszékinek 10, szegényeknek 54, múzeumnak 6, Vinkovits árváknak 2Ö, ftirdőegyesületnek 60 koronát adományozott.

— Pénzhamisítók. A csendes tolnai sziget a napokban élénk lett, amennyiben egy ott meghúzódó gépészt csíptek el a csendőrök, ki ügyességét arra használta, hogy egy pénzverő masinát állított össze, mellyel egy és ötkoronás ezüstpénzt (ólommá!) hamisított. A hamisítványokon rokona: Steinbach adott túl. Négyen űzték a hamis játékot, míg a becsapott közönség lármát nem csapott. Most mind a négyen a szekszárdi fogházban azon tanakodnak, hogy a mai fölvilá- gosult korban miként lehetett ezüst helyet ólmot adni ?

— Amerikában élé ftldink. Watzek Lajos amerikai konzulátusi titkár, Watzek László szekszárdi előkelő iparos testvéröccse,, Székelni József szekszárdi megyebizottsági tag sógora, mint az amerikai lapokból olvassuk, fontos állást tölt be Amerikában, az Ausztria-Magyarországi főkonzulátusi hivatalban. — A napokban lovag Loewenlhat Linau Ausztria-Magyarország ügyvivője felesége, Noslilz grófnő, sógornője Nostitz Aglaja grófnő, sógora gróf Nostitz Róbert vezérkari uhlánus főhadnagy Amerikába érkeztek és ezeket Watzek Lajos konzulátusi titkár kalauzolta Az illusztris társaság kinjárt Ellis Islan- don, majd visszatérőben meglátogatták a Magyar menházat és az Osztrák házat is. Ellis Islandon Williams többek között bemutatta azt a fénykép gyűjteményt is, mely az Amerikába bevándorolt nemzetiségek különböző típusait, köztük a magyarokét foglalja magában.

— Elhunyt főmozdonyvezető. Berlányi Ár pád máv. nyug. főmozdonyvezető Fiúméban 43 éves korában elhunyt. A megboldogult csak a múlt évben távozott Dombóvárról Fiúméba, hogy ott élje le nyugalmas napjait.

— A szekszárdi kereskedők és az ni év. A szekszárdi kereskedők elhatározták, hogy a szokásos újévi ajándék és naptár kiosztást, a tapasztalt kellemetlenségek kikerülése végett, egyrészt a kereskedelmi iskolai szegény tanulók segélyezése és a jó tanu'ók kitüntetése, másrészt a szekszárdi népkonyhának nyújtott adomány által megváltják.

I

— Halálozás. Spies János, pápai praelátus, pécsi székesegyházi őrkanonok hosszas szenvedés után Pécsett elhunyt. Halála mindenütt igaz mély részvétet keltett. Temetése folyó bó 2i-én d. u.

3 órakor ment végbe nagy részvét mellett, melyet gróf Zichy Gynla megyés püspök végzett nagy segédlettel. Életrajzi adatait a „Dunántúl“ nyomán itt közöljük . Spies János 1833 október 9 én Pécsett született, Édes atyja Pécsett városi főkapitány, később pedig polgármester volt. Középiskolai tanulmányait a pécsi főgimnáziumban, a theologiát pedig a pécsi püspöki bittudományi főiskolán végezte. 1856 ban áldozópappá szentelték s mint ujraisés Mágocsra került káplánnak. Később Pécsbelvárosba, 1862-ben pedig a pécs- székesegyházi plébániára került karkáplánnak. Mint pécsi káplán már kiváló egyházi szónok hírében állott és egyik oszlopos tagja volt a „Pécsi Dalárdádnak remek szép teDor hangjával. 1866-ban káptalani levéltáros lett, 1870-ben pedig elnyerte a kővágószőllősi plébániát Mint plébános szerény visszavonultságban élt híveinek szerete- tétől környezve. Ma is emlegetik még a kővágó- szőllősiek jószivü plébánosukat. 1883-ban a pécsi esperesi kerbtet esperese, 1885-ben pedig paksi plébános lett és mint ilyet dunaföldvári esperesi kerület esperesévé nevezték ki. A Boldogságos Szűz Máriáról nevezett koppányraonostori címzetes apátságot is ugyanebben az évben nyerte ei. Pakson csak 9 észtéig működött a híveit szerelő gondos lelkidásztor. Nagy buzgósággal és odaadás sál intézte plébániájának lelki ügyeit. 1887 ben a kalocsai Jézus sz. Szive napi búcsúra maga akarta a paksiakat Kalocsára elvezetni. Mintegy 200 zárán, dók indult Kalocsára, akik Paksnál kompra ültek. Előre figyelmeztette híveit, hogy ne foglaljanak túlságos sokan helyet a könnyű szerrel felboruló Insjócskában. Az intés hiáb« való volt. Mivel magú is velük akart menni, ő is a kompba szállott, de nem messze a parttól táiongó örvény szélén felborult a komp és a zarándokok jórésze a Duna bullámoi közt találta meg % sírját. Maga Spies, aki kitűnő úszó volt, bár reverándája az úszásban akadályul szolgált, mégis partra vergődött, sőt megmentett két embert is, akik reverendájába kapaszkodtak. De a kiállott nagy izgalom megviselte idegeit s ettől az időtől fogva sohasem volt teljesen egészséges. Ezen szomorú és idegrázó eset után a kalocsai jezsuitáknál vonult vissza és keresett megrázkódtatott lelkének nyugalmat. A paksiak nagyon tisztelték; ma is csodálattal beszélnek jóságos szivéről, kitűnő szónoki erejéről és papi buzgóságáról. 1894- ben O felsége a pécsi székeskáptalan kanonok- jává nevezte ki s mint ilyen 1902-ben elvállalta a székesegyházi plébánia vezetését. Mint plébánosnak bőséges alkalma nyílott szónoki képességének csillogtatására. Minden szent beszsédére lelkiismeretes buzgósággal készült, napokon át elmélkedett, de aztán be is tudott markolni a szivek közepébe. 1906 ban vált meg a székesegyházi plébánia vezetésétől, de azért még ezentúl is sokszor ott találtuk a kathedrális szószékén. Elragadtatással hallgatta fenkölt szellemű prédikációit mindenki és különösen a Szilveszter-esti szent beszédei alkalmával zsúfolásig megtelt a hatalmas pécsi székesegyház. Még az idén is el akarta mondani a Szilveszter esti szentbeszédet, melyet hattyúdalának szánt, de már ebben megakadályozta a halál. Jeles lelki tulajdonai elismeréséül Pius pápa prelátusává nevezte ki.

Krcsmárik Pál nyug. kir. főügyészi helyettes f. hó 23-án 56 éves korában^ elhunyt.

Temetése ma délután lesz. Haláláról a szekszárdi kir. ügyészség a következő gyászjelentést adta ki : „A szekszárdi kir. ügyészség szomorodott szivvel jelenti szeretett kartársuknak Krcsmárik Pál nyug. kir. főügyészi helyettes uruak, a szekszárdi kir. ügyészségnek számos éven át volt érdemdús vezetőjének gyászos elhunytát Béke hamvaira!“

Súlyos csapás érte Molnár Jánost, szekszárd egyik köztiszteletben álló magánzóját, a kinek neje hosszas szenvedés után folyó bó 22 én elhunyt. Haláláról a gyászoló család a következő jelentést adta ki: Alulírottak úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel jelentjük, hogy a legjobb feleség, anya, nagyanya, anyós és rokon, Molnár Jánosné szül. Benedek Teréz hosszas szenvedés után, 67 éves korában, a halotti szentségeknek ájtatos felvétele után, folyó évi deaember hó 22-én az Urbau elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó hó 24-én délután fél 4 órakor fognak a Petőfi-utca 537. számú gyászházból a helybeli újvárosi felkő sir- kerti temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat december hó 27 én reggel fél 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az Urnák bemutattatok Szekszárd, 1911. decemher 22 éu. Áldás és béke porai felett! Molnár János férj, Vitkovits Józsefnó sz. Molnár Etelka leánya, Vit- kovits József veje, Vitkovits Etelka, Vitkovits Jucika unokái.

— Képviselőtestületi tagok és elöljárók vá- Itisztása Deesen. Folyó hó 15-ón ejtették meg Decsen a képviselőtestületig tagok választását Leopold Lajos elnöklete alatt és e hó 20-án az elöljárók választását fíajó Pál főszolgabíró vezetése mellett. I. bíró : Ifjú János, II. bíró: Paksi János, pénztáros: Szél F. István, közgyám: N. Bóli János. Esküdtek: Majsai István, Ángyé István H., Dömötör Sándor, Szőke István B., Majsai Sándor, Könczöl János Ungori, Varga János V. és Cseh József. — Képviselőtestületi tagok lettek : Varga István K., Szőke Sándor, Cseh János, Ivanizs János, Varga Mihály G., Bús Lajos. Póttagok: Bóna Péter, Könczöl János V., Kovács István ö.

— Karácsonyfa-Ünnepély a szekszárdi áll. Óvodában. Lélekemelő, kedves karácsonyfa-ünnepély folyt le nagy érdeklődés mellett múlt vasárnap d. u. 4 órakor a szekszárdi áll. óvodában.

A megjelentek lelki gyönyörrel teltekkel, midőn látták a fényárban pompázó, gazdagon megrakott hatalmas karácsonyfa körül örvendező gyerekeket, akiket Nagy Vilma helyettes óvónő nagy szeretettel tanított be versekre, énekekre és tiin- dérjátékokra. A tündérjáték kis szereplői igazán aranyosak voltak. Végül minden kis gyermek ajándékot kapott a jó Jézuska születése emlékéül, mellyel örömmel tértek haza szüleikkel.

— Tanulságos előadás. Csiszár Zsigmond szekszárdi szőlészeti és borászati felügyelő folyó hó 17-én Bonyhádon, a szabadtanitás elnökségének meghívására igen érdekes és tanulságos előadást tartott a szőlőkul túráról nagyszámú hallgatóság előtt. Az előadást Knábel Vilmos bonyhádi ev. tanító magyarázta meg német nyelven a polgárságnak. Végül dr. Schwitz Autal ügyvéd, a szabadtanitás elnöke mondott meleg köszönetét Csiszár Zsigmondnak előadásáért.

— A bíróságok nincsenek felszerelve telefonnal. A gyors érintkezésnek legfontosabb eszköze a telefon, melynek használata feltétlenül szükséges a hivatalos szervezeteknek. Eddig a bíróságok nélkülözték a telefont, ami nem csekély hátránnyal járt. Az igazságügyi miniszter most azzal a kérdéssel kezdett foglalkozni, hogy milyen költséggel járna valamennyi bíróságnak telefonnal való felszerelése. A számítási munkálatokat még nem fejezték be ebben az ügyben, elvi döntés nincs még, de remélhető, hogy a helyes ideát csakhamar megvalósítják és az ország bíróságai nem sokáig fogják nélkülözni a telefont.

— Karácsonyra. Sok gondot okoz mostaniban, mit is ajándékozzunk a közelgő ünnepekre szeretteinknek. Aligha lehet hölgyismerőseiuket kellemesebb dologgal meglepni, mint a „Sütőmé nyék és Tészták Könyve“ cimü hasznos művel, amelynek bolti ára 2 korona. Közel 300 receptet közöl, azonkívül üres lapokkal van ellátva a recepteknek további gyűjtéséhez. Minden könyvkereskedésben kapható vagy az összeg előzetes beküldése ellenében bérmentve küldi a Bercsényi nyomda r.-t. Budapest, VIII., Mikszáth Kálmán tér 5.

— A szekszárdi kereskedő ifjak, január

20-án a Szekszárd Szálló nagytermében táncom - latsággal egybekötött hangversenyt rendeznek , mely iránt maris igen nagy érdeklődés mutat - kozik. A rendezőség lelkesen fáradozik az estély sikerének előkészítésén, a hangverseny műsorát ügyesen állította össze és annak fénypontját Fóihy Frida fővárosi színésznő közreműködése fogja képezni.

— Karácsonyfa-Ünnepély a kath. óvodában.

Ritka szép ünnepély folyt le múlt szerdán d. u.

3 órakor a szekszárdi kath. óvodában, melyen báró Schell Józsefoé szül. Sigray grófuő, mint az egyesület elnöke is megjelent. A nagytermet teljesen megtöltötte az előkelő közönség, melynek soraiban ott láttuk az egyesület jótékony hölgyeit és dr Fent Ferenc apátplébánost. A mennyezetig érő hatalmas karácsonyfa csillogó fényben ragyogott kedves terhével, a sok csecse becsével, mely körül tapsolva örvendeztek az ártatlan kicsikék a jó Jézuska ajándékainak. A kedves testvérek, akik oly sokat fáradnak a szegény gyermekekkel, imádkoztatták, énekeltették, ver8eltették és pásztorjátékot mondattak az öröm- arcú ovodistákkal, majd a Hoff kisfiú még ke- rekded beszédet is intézett társai nevében a jószívű méltóságos Asszonynak és miudazoknak, akik resztvettek az ő igaz örömükben. Dr. Fent apát felhívására a kis ajkakról ez hangzott fel: „Éljen a méltóságos Asszony !“ Végül minden gyermek ajándékot, sokan ruhát is, kaptak.

— Ruhakiosztás. A szekszárdi I-ső Magyar Asztaltársaság folyó hó 24-én d. u. 3 órakor tartja meg az Obéruik féle vendéglőben a ruhakiosztást. A humánus egyesület huszonkét szegény iskolást öltöztet fel teljesen.

• — Megszűnt zárlat. Bogviszló községben a ragadós száj- és körömfájás megszűnt, s onnét a szekszárdi heti vásároki’a a sertések felhajtása megengedtetett.