Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-05 / 45. szám

— Istenem! Meddig b>rom még ? Meddig tart ez a képmutatás ? Mindennap vidám arccal járni az emberek között, mikor szenvedek ! Min­dennap látni a boldog embereket, mikor nekem nincs otthonom, egymagám járom a tövises utat, távol azoktól, akik szeretnek ! Bizony a mosolygó arcú postáskisasszony sokat sirt éjszakánként, ha elgondolta, hogy a meleg családi fészekből oly korán kellett kire­pülnie s szerettei is szétszórva, idegenek között, találtak nem otthont, hanem csak egy kis zugot, hova lehajthatták fejüket s uj erőt gyüjlhettek a küzdelemre, aminek élet a neve. És a postakisasszony talán már régen el­dobta volna magától az életeit, ha nem élt volna szivében a remény, hogy meleg kis otthont épit -— nem magának, hanem édes anyjának és test­véreinek — és ha nem lett volna olyan igen na­gyon szerelmes. Egy gyermekkori játszópajtása volt az „0“. Szinte el sem lehet hinni, hogyan keletke­zett ez a kis regény. Egyszer meglátta az „0“ nevét egy posta- utalványon s csodálkozva kiáltott fel: — Nini! Hisz ez a Pista, akivel olyan so­kat játszottam. Hogy eljár az idő! Már III. éves joghallgató! És Ilka ráírta az utalvány szelvényére: „Üdvözli egy régi ismerőse !“. Pista a nagy kíváncsiságtól majdnem be­teg lett. Ki lehet az a régi ismerőse? Nem igen szokott ő lányokkal ismeretséget kötni. Társa­ságba nem járt, beszélni nem nagyon szeretett s rosszul érezte magát as emberek közt, mert azt hitte, hogy mindenki őt nézi s kinevetik. Hosszas utánjárás után megtudta a régi ismerős nevét. Irt neki képeslapot. Ilka viszo­nozta. Fél év múlva, sok tusakodás után merte csak megirni Pista az első levelet. S a levelezés közben úgy beleszerettek egymásba, hogy rajtuk már nem segíthetett senki és semmi. Három év múlva látták meg egymást gye­rekkoruk óta. Nem esküdöztek, csak megfogták egymás kezét, egymás szemébe néztek, egyszer megcsókolták egymást — de ezekből megértet­ték, hogy az ő szerelmük nem fogy el sohasem. Ilka tehát szerette Pistát szive lelke egész melegével. Most is, hogy meglátta a levelet, meg dobbant a szive s alig várta, hogy egyedül le­hessen, hogy olvassa a jól ismert vonásokat. Este hozzá jutott. Es olvasta: „Édes kis Ilkám! Örömmel irom e levelet s azt hiszem, te is nagyon megörülsz neki. Kineveztek ! Van már rendes állásom. Mikor megkaptam a kinevezést, rád gondoltam, meg arra, hogy nemsokára egé­szen egymáséi leszünk. Végre elérem, amiért annyit küzdöttem s lesz nekem is, neked is boldog kis fészkünk, ahova nemsokára elvihetlek. Édes kis Ilkám! Ugy-e te is úgy örülsz ennek, mint én ? Hiszen vége lesz a te kálváriádnak is s eléred az igazán megérdemelt boldogságot.“ így lyrizált Pista, akinek üres óráiban nagy hajlama volt az alanyi érzelmekre, ámbár nem szerette a lyrai költeményeket, Ilka olvasta a levelet boldogan, könnyes szemekkel. Mert Ilkának a természete hozta ma­gával, hogy siijon, örömében csakúgy, mint bá­natában. Miután eléggé kisírta magát, lassanként megnyugodott. Szeme még könnyes volt, de már mosolygott. Okos kis fejében egymást kergették a boldog gondolatok. Maga elé festette a jövőt, mikor „Vele“ együtt jár az egész életen keresz­tül. Örömben, boldogságban élnek, egymás ked­vét keresik s ha néha összepörölnek is; annál edesebb lesz a kibékülés. Mert Ilka okos kis lány volt s tudta, hogy a házas élet apró felhők nélkül hamar unalmassá válik. És ha nagyon megpróbálja őket a sors, megvigasztalódik, hiszen nem lesz egyedül, megoszthatják bánatukat egy­mással s igy még közelebb lesznek egymáshoz. Egyszóval, Ilka boldog volt azon az estén és szépeket álmodott. Mosolygó arccal, igazi jókedvvel jelent meg reggel a hivatalban. Szerette volna az egész világnak kikiáltani: Boldog vagyok 1 Szeretett volna hangosan nevetni, azután örömében sírni — vagy ő maga sem tudta, mit szeretett volna. Talán mégis legjobban szerette volna, ha Pista keblén amúgy igazán kisírhatja magát. De mivel ezt nem tehette, hozzáfogott a robotoláshoz. Milyen unalmas, gépies volt neki most a posta, pedig azelőtt mennyire szerette. Most mindig a jövőn járt az esze, jóformán azt sem tudta örömében, hogy mit csinál. Pedig, pedig de jó lett volna, ha egy kissé vigyáz! Mert néhány nap múlva beállít egy ember a postára s egy neki szóló 2000 koronás utalvány iránt érdeklődik, melyet meg kellett v ) l !; a l ’ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Ilka átvizsgálta a kifizetéseket s megta­lálta a 2000 koronás kifizetést, amit azonban ő ugyanazon névre, de nem annak adott ki, mint akinek szólt. S az ember, aki a pénzt felvette volt annyira lelkiismeretes és becsületes, hogy Ilkát nem világosította fel tévedéséről, hanem csendesen eltűnt. Átnézték a kifizetett utalványokat. Mind megvolt, egyedül ez hiányzott, amelyre pedig legnagyobb szüksége lett volna Ilkának. A lát­szat az volt, hogy ő sikkasztotta el a pénzt. Mozgósították az egész postát, a csendőr­séget, hogy azt az embert, kinek Ilka állítólag kifizette a pénzt, előkeritsék. Hiába, nem lett meg! Kis Ilka majd megőrült. Fásultan járt-kelt, lélektelenül nézett maga elé. Nem mert az em­berek szemébe tekinteni, mert mintha mindenki ezzel vádolta volna: — Te sikkasztottad el! Nem irta meg senkinek sem a katasztrófát még Pistának sem. Hanem egy átsirt éjszaka után leszámolt mindennel. Minek neki tovább élni ezzel a rettentő gyanúval! Mi vár rá, ha ártatlansága nem derül ki ? A börtön. Eddig is eleget szenvedett, miért hordozza tovább a ke- resztxtt ? Milyen jó lesz örökre megpihenni! Es bevett egy szublimátpasztillát. . . . Korán réggel pedig hozták a csend­őrök a becsületes embert s vele együtt a pénzt hiány nélkül. . . — A női klinikákon a természetes Ferencz József-keserűviz a legkedvel­tebb hashajtószernek bizonyult. Még a leg­érzékenyebb betegek is szívesen használják a valódi Ferencz József-gyógyvizet, mert kitűnő hatása mindig gyorsan, biztosan és minden kellemetlen mellék- vagy utóhatás nélkül áll be. Tauffer tanár és a nőgyógyá­szat számos más kiváló képviselője egybe­hangzóan dicsérik a régösmert Ferencz József-keserűviz jótékony hatását. Gyógy- tárakban és füszerkereskedésekben kapható. A Szétküldési-Igazgatóság Budapesten. KÖZGAZDASÁG. Homoki szülők termőképessége. A homoki szőlő termőképessége nemcsak hogy nem fokozódik, de az ország legtöbb részé ben évről-óvre csökken. Csökken pedig legkivált azért, mert gazdáink elfelejtik, vagy talán nem is tudják azt, hogy a homok talajokban oldható tápláló anyag alig van s ami kevés oldatlan táp­láló anyag van is bennük, az nem válik magától oldhatóvá s igy nincs mivel táplálkoznia a sző­lőnek. Azon csekély mennyiségű tápláló anyagot tehát, amely a talajban mégis feltalálható, hova­tovább jobban kivonja abból s .igy — ha nem trágyázzuk — lassacskán terméketlenné válik szőlőnk. Tudnia kell azt ma már minden gazdának, hogy a növényeknek, legyen az akár szőlő, akár búza, akár rozs, táplálkoznia kell éppen úgy, mint az állatoknak, hogy nagygyá nőhessen, hogy sok termést adhasson. Ézen táplálékukat a talaj­ból vonják ki és pedig vízben feloldott állapot­ban s erre a célra nem használhatják fel magát a földet, csak csupán a földnek egy néhány al­kotó részét: különösen a foszforsavat, a káliumot, a nitrogént és a raeszet. Legkivált uagy mennyi ségbon használják fel a foszforsavat, e mellett a 5 nitrogént és kálit, amely tápláló anyagokból azonban nagyon kevés mennyiség van a talajban s ha a szükséghez mérten nem pótoltatik, ezen most említett tápláló anyagok elhasznált mennyi­sége, akkor lassacskán teljesen kifogynak azok a talajból s azon többé semmiféle növény nem terem meg. A homok talajban pedig nagyon ke­vés van a most említett tápláló anyagokból, úgy, hogy azok sokkalta erősebb trágyázást igényel­nek mint a kötött talajok, mert a trágya az az anyag, amellyel visszapótoljuk az említett tápláló anyagokat, amelyeknek segélyével tehát a föld termő erejét fenntarthatjuk, sőt fokozhatjuk. A homoki szőlők azonban nagyon sok trágyát szük­ségeinek, rendszerint pedig nagyon keveset vagy semmit sem kapnak, mert azon a vidéken a hol a homoki szőlők el vannak terjedve, oly nagy mennyiségű istálló trágya volna szükség, a minő nagy mennyiséget termelni jóformán lehetetlen annyival is kevésbé, mert nagyon sok homoki szőlősgazdának nincsen egyszersmind gazdasága is, trágyát tehát egyáltalán nem termel, pénzért pedig nem vesz s az istálló trágyának pénzen való vásárlása tényleg nagyon is költséges volna. Itt vannak azonban a műtrágyák, amelyek cél­szerű használatával a szőlő termő erejét nemcsak fenntartani, de fokozni is lehet. A múlt évben vettem át egy elhanyagolt szőlőt, olyant, amely addig semmiféle istálló trá­gyát nem látott. Ilyen trágyázatlan állapotban termelt tavaly 8 Hl. rossz minőségű mustot. — Szüret után megtrágyáztam szőlőmet 3 méter­mázsa káli-szuperfoszfáttal, a folyó tavasszal pe­dig kát. holdanként 1 mm. chilisalétromot is szórtam rá, a minek az eredménye az lett, hogy most termett kát. holdanként 31 Hl. mustot és pedig minőségileg is sokkal jobbat a múlt évinél. Igaz ugyan, hogy kát. holdanként 60 kor. ára műtrágyát tettem a szőlőmbe, de szüreteltem már az első évben 23 Hl.-el több mustot, melyet 33 fillérrel adván el, kát. holdanként 759 koronával vettem be többet, vagyis a műtrágyázás javára 699 korona esik. Nem is számítva a műtrágyá­zásnak a jövő évre kiterjedő termés fokozó hatását. Homoki szőlőkben tehát a műtrágyák cél­szerű használata feltétlenül rendkívül termés fo­kozó hatással bir és nagy jövedelem többletet eredményez. Mindenesetre 2, vagy 3 mm. káli- szuperfoszfát kell kiszórni most ősszel a takarás előtt, tavasszal pedig két részben 50—50 kg. chili salétromot; az első részletet akkor, amikor a hajtások egy araszosak, a másik részletet pedig amikor a hajtások három araszosak. Ne mulassza el tehát egyetlen homoki gazda sem szőlőjét most ősszel megtrágyázni, mert biz­ton számíthat olyan nagy terméstöbbletre, amelyek folytán a műtrágyázást jövőre abba hagyni nem fogja többé. NYILT-TÉR* Kapható : Gauzer Ádám üzletében * E rovat alatt közéltekért nem vállal felelősséget a Szerk. I LENCZ KÁROLY ÜVEG-, PORCELLÁN- ÉS LÁMPA-RAKTÁRA GARAY-TÉR. SZEKSZÁRD GARAY-TÉR. Értesítem a t. helybeli és vidéki közönséget, hogy üzletemet, az eddigi*helyiségem mellé (a volt cukrászda helyiségbe) helyeztem át, s igyj tetemesen megnagyitva dúsan felszereltem. Raktáron vannak finom asztali üvegkészletek, porcellán étkész­letek, úgyszintén kávé, tea, mocca és mosdókészletek a legújabb formákban és mintákban, valamint függőlámpák, ajándéktárgyak, majolika.és ezüst dísztárgyak nagy választékban a legjutányosabb árak mellett. Vendéglősök szükségletüket legolcsób- 11 Épület üvegezések és képkeretezések ban nálam szerezhetik be. lil “ a legjutányosabb árak mellett, z: |SB

Next

/
Oldalképek
Tartalom