Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
1911 szeptember 24. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 ben Jelencsik István tolnai molnárnak. A molnár jóhiszeműségét igazolta. Széthet még nem lehetett kihallgatni, állandóan a Dunán utazik. A vizsgálatot folytatják. — Rövid hírek. Tolvajok a cukrászdában. A napokban ismeretlen tolvajok jártak Majtány József szekszárdi cukrászdájában és onnan 24 drb damasz törülközőt, 24 drb damasz asztalkendőt, 4 drb damasz vánkoshuzatot, 1 drb damasz asztalkendőt, 22 drb trabukót és 5 drb regália média szivart -és egy pár sárga férficipőt loptak el. — Tüzeset. Folyó hó 14 én hajnali 1 órakor Dunaföldváron kigyulladt Polgár Ferenc háza, mely teljesen leégett. Vizhiány miatt a szomszéd ház is tüzet fogott, de ezt sikerült mégis eloltani. — Sikerült vizsga. Nagy Kornél vasúti raktárnokjelölt, Nagy Béla kir, s. tanfelügyelő fia sikeresen letette a raktárnoki vizsgát. — A pénzügyőrök uj egyenruhája. A pénzügy-j őrök uj egyenruhát kapnak uj jelvényekkel. A •vigyázók 2 csillagrózsát, a fővigyázók hármat, i a szemlészek ezüst, a biztoshelyettesek arany paszományt, a tisztviselők körgallért kapnak. Az összes pénzügyőrségi alkalmazottaknak meg van engedve a zsámolyruha viselése. — Merénylő a8SZ0ny. Folyó hó 15-én Wolf Anna paksi asszony elkeseredésében a Duna parton férjét lugkővel leöntötte. A csendőrség a merénylőt feljelentette. — Balesel Kovács József szekszárdi kútfúró folyó hó 14-én vigyázatlanságból az egyik fúróba esett, mely oly súlyosan megsértette, hogy a kórházba kellett szállítani. — Baleset a sorompónál. Antal Ferenc szakályi lakos beteget vitt Tamásiba az orvoshoz. A bezárt sorompó Tamásiban nem volt megvilágítva s a kocsis nekihajtott, minek következtében a szerszám összeszakadt és a beteg az ijedtségtől nagyon rosszul lett. Antal beperelte a vasutat, melyet a hatóság már többször felszólított a sorompó világítására. Köztudomású ma már, hogy Dr. RALLAY ZOLTÁN jogi szemináriuma Budapest, IV., Haplonp-u. 5. Telefon 125-38. készít elő legsikeresebben ügyvédi, birói vizsgákra, az összes szigorlatokra, alap- és államvizsgára. Jostiszotthonl = VIDÉK. Tűzoltóság. Az emberbaráti intézmények egyik legszeb- bike. Többnyire önkéntes s igy annál nemesebb! Csodálatos az önfeláldozás, bámulatra méltó a lelkierő, mely vele jár, fenséges a gondolkodás mód, mely nagyobb és nagyobb áldozatokat kíván ! Elragadó a gyorsaság, lelki nyugalmat kölcsönző az ügyesség, katonás rend, felemelő a szerencsétlenségben a szerencsés siker! Köszöntve köszönöm a tűzoltóságot. A legénységet és a tisztikart egyaránt. Nemes munkásságuk acélozza erővel párosult önzetlen kitartásukat, emelődjék az önkéntesek száma s a tűz romboló hatalmát múlja fölül, győzze le csodával 'határos lelki nagyságuk szerencsés győzelme! Folyó hó 15 én éjjel is, nappal is tűz ütött ki Dunaföldváron. Az éjjel 1 órakor támadt tűz — állítólag — bosszú, a nappali tűz gyerekjáték eredménye! Mindkettő nagy vészt rejtett magában. Az egyiknek az éj, a másiknak a szél kedvezett ! A község tűzjelző telefonhálózata felkelti, íellármázza a községet. Az éj derekán 1—2 perc -alatt 30—40 tűzoltó van jelen. Mint a nyúl vágtatnak a tüzoltólovak, szinte autó-gyorsasággal ott teremnek a helyszínén. Lelkesen üdvözlik a károsult s a remegő szomszédok a lelkes tűzoltó csapatot, megcirógatják a repülő lovakat s bálával adóznak a mentés sikeréért. A köröskörül levő nádtetős magtárak csodás módon megmentetnek, a déli széllel párosult éji idő nem tud több áldozatot felmutatni a bosszúból felgyújtott egy háznál. Itt is csak a fazsindelytető lesz a tűz martalékává. A közvetlen közelben levő nádtetős magtárak, házikók, présházak büszkén viselik magukon az önfeláldozó tűzoltókat, nincs hatalom, mely velük szembeszállhatna ! A tűzi fecskendők hatalmas vizsugarakkal elnyomják a magasan -röpködő tüzDyeíveket, a balták és csákányok megbénítják a száguldó lavinát ! Szinte ambícióival végzik az emberbarátok derék és fáradságos munkájukat. A nappali tűz gyerekjátékból eredt. Gyufát tartott a szemét alá s lángot kapott rögtön az egész. A harangok kongása az éji tűz után borzasztó hatással volt mindenkire, amely csak fokozódott a szélvihar láttára. S a tűz keletkezése pillanatában újra látjuk e robogó tüzoltókocsikat rajtok az emberbarátok s ahol ily gyors a segély és önfeláldozás, ott a romboló elem alig tud győzedelmeskedni. El is fojtották nyomban az egészet. Dunaföldváron egy időben divattá vált a tűz. A rosszindulat okozta tüzek száma évenként 25—30 is volt. Ma — szerencsére — alig akad 2—3. Minek a felgyujtás, ha azt úgyis eloltják. S erre méltán büszkék tűzoltóink, amikor azt mondják, hogy tüzet oltani Paksra mennek. Nem kisebb önzetlen feláldozással, mint idehaza teszik. A dunaföldvári önkéntes tűzoltóság nem égyszer találkozott a legszebb elismeréssel. Arany betűkkel van neve a jótékony egyesületek könyvében. S nemcsak'a lakosság, de a hatóságok is szeretettel és hálával emlékeznek róluk. Maga Dunaföldvár község mindent megtesz értök. Nincs kérelmük, mely meghallgatást ne nyerne. A községi képviselőtestület minden esetben egyhangú névszerinti szavazással adja meg a kérést. Fecskendőt, tolólétrát, tömlőt, tüzoltó- toronyt, száguldó lovakat, telefont, egy szóval mindent, amire szükségük van. Rendes kiadásaik fedezésére évente 3000 korona segélyt kapnak. A község képviselőtestülete, úgy maga a község valóban nobilis lélekkel honorálja őket. Nincs is panasz, nincs is szükséglet s eredményes munka csakis igy lehet. Kíváncsian várom a tüzoltónapot ! Dunaföldvár társadalma bizonyára kitesz magáért. — Nem igen ismerek községet, ahol nagyobb szeretettel becsülnék meg a tűzoltóságot, mint itt. Ez adja meg nekik a fokozottabb önfeláldozást, lelkesedést, kitartást, erőt. Nincs is panasz elle- nök, érdemük nagy, számos és örök. Gondviselés jutalmazza meg nemes önfeláldozásukat, önzetlen emberbarátságukat s hatalmas erejük tartsa távol s ha megjelen győzze le a vöröskakast! CraSBUS. — Dr. Leube német orvostanár írja: A klinikámon szerzett tapasztalatok szerint a természetes Ferencz József-keserü- viz biztos székelést okoz és semmiféle kellemetlenséggel nem jár. Még oly esetekben is, amikor ingerlékeny belek mellett használták, a Ferencz József-viz fájdalomnélküli székletet idéz elő. — Kapható gyógytárak- ban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési- Igazgatóság Budapesten. TANÜGY. B tanító allot a magyar nép szociális életének, intézményeinek vezéremben, irényitóia. Irta : Szalay Sándor igazgató-tanító. Plátó az eszményi államról irt munkájában a köznevelést jelöli ki az állam legfontosabb, alapvető feladatául, mert szerinte: „Ez az az eszköz, mellyel a tökéletlen valóság ellenállása, a reális világ minden akadálya legyőzhető. “ Véghetetlen a távolság ugyan, amely Plátó társadalmát elválasztja a modern társadalomtól, mégis az általa kifejezett elv — habár sok tekintetben más vonatkozásban, — a cultur államoknak is alapvető feladatát képezi, mert mindenkoron a nevelésügy lészen ama csatorna, amelyen át a szociális fejlődés az emberiségben előbbre és előbbre jut. Vessünk csak egy pillantást a koreszmék genesisére. Minden kornak megvan a maga eszmeköre, vannak sajátságos mozgató eszméi, melyeknek össz-kinyomata, szellemi iránya képezi a korszellemet, melyben viszont a szociális fejlődés csúcsosodik ki. A korszellem azonban nem önmagából keletkezik, hanem gyökerét- az előbbeni korszakokban bírja; látszólagos uj eszméi csupán tökéletesebb alakjai, talán szélesebb fejleményei a már meglevőnek; csupán a kor látó-szöge nagyobbodott, miáltal az eddig fel nem ismert, rejtet színek láthatókká váltak: „Ebben mutatkozik az a láthatatlan fonál — mint Michelet mondja „Bibié de 1* humanité“ cimü munkájában, — melyet őseink szőtek gondolataik és szivükből, 8 melyet mi, anélkül, hogy számot tudnánk adni, folytatunk. A sociális fejlődés folyton előre haladásával a modern korban ledőltek a válaszfalak, melyek a néprétegeket elválasztották egymástól, miáltal a tömegekben rejlett addig ismeretlen erők szabadultak fel s melyek érvényesülést keresnek s néha a törekvések, érdekek különbözőségénél fogva ellenáramlatokat szülnek. A társadalmi fejlődés mai fokán egyszersmind az eszmék harcmodora is változott; ma az ellenáramlatoknak nem elfojtása, hanem azok megértése és a társadalom, az állam össz érdekével harmóniába való hozása a cél. A kultur államban a néprétegek álljanak felül, középen vagy legalul, egyaránt fontosak, mert a bennük levő felszabadult erők elfojtása lehetetlen. Az állam boldogulása a néprétegek törekvéseinek lehető harmóniába való hoza- tásában áll. Minél szélesebb és helyesebb alapon áll valamely állam köznevelése — vagy szokot- tabb kifejezéssel élve — közoktatás ügye, ez a cél annál inkább elérhető, mert a közműveltség kellő foka az egyedüli közeg, mely az egymás megértése s ez által a szociális élet fentebb hangsúlyozott harmóniájára vezethet! Ebből a perspektívából tekintve Plátó fen- nebb idézett alapelvét, következik, hogy a kultur államban, ahol a néprétegek egyenlő hatóerővel bírnak, ha fő fontossággal bír is a felsőbb és középoktatás mint a nemzet intellektuális elemeinek produktiv talaja, nem kevésbé fontos, sőt épp oly fontos a népoktatási ügy lehető fejlettsége is; de még fontosabb az, hogy annak gyakorlati végrehajtója, a néptanítói kar átértse azt a nagy horderejű szociális feladatott, a mely a fennebb kifejtett okoknál fogva vállán fekszik. Meg kell értenünk, át kell éreznünk, hogy a modern kor néptanítója egyik legfontosabb tényezője a társadalom, az állam szociális életének, akinek élethivatása nem szoritkozhatik többé csupán az iskola szűk falai közé, noha működésének súlypontja ez, hanem tevékenységének a* legfokozottab mérvben kell kihatnia azon kör szociális éltére, amelyben él, részt kell abban vennie nem csak mint egyszerű szereplőnek, hanem vezérszerepet kell abban vinnie. Azonban midőn erre az álláspontra helyezkedünk, nem valami néptribun, vagy politikai agitátor szerepét szánjuk a tanítónak; nem, mert az ilyen szereplés kevés ideig tartó dicsőséget, de annál több félreértést, visszatetszést és gyanúsítást szül. Az általa elfoglalt vezérszerepnek más karakterűnek kell lennie. Mielőtt a részletekbe mennék, körvonal ózzuk ennek karakterét általánosságban. A mellett, hogy úgy magán, mint hivatalos életének kifogástalannak kell lennie, a néppel való bánásmódját erkölcsi komolyság, de egyszersmind barátságos indulat jellemezze. A nép és egyesek ügye-baj a iránt meleg érdeklődést tanúsítson, ahol csak lehet, tettel és tanácscsal segítsen. Legyen barátja a népnek, de ne pajtása. Ha ehhez komoly, szociális tudás járul, akkor szociális vezérszerepe szellemi fölényéből keletkezik s a nép semmi fontosabb lépést nem teszen az ő megkérdezése nélkül. Vezérférfia lesz népének a nép saját akaratából a nélkül, hogy kierőszakolnia kellene azt. És az igy megalapozott szerep egise alatt valóban szép működési tér nyílik a néptanító előtt. A tanító szociális működését három irányban fejtheti ki, amely három irányban összefoglalható mindaz, amit egy igazi néptanító tehet és amit egy igazi, hivatását átérezni tudó néptanítónak tennie kell a szociális téren. Ezen három irányban kifejtett tevékenység azonban nem időben és térben elkülönített, hanem csak külső karakteriztikumára nézve külön nemű, tevékenységből áll. Benső karakterére nézve egész működése a nép tanításában domborodik ki, szociális vezérszerepe didaktikai irányú, Ezt előre bocsájtva a következőleg csoportosítjuk a tanító szociális téren való működését: 1. Az iskolán kívüli oktatásban. 2. A nép anyagi érdekeinek előmozdításában és végül 3. A nép szociális gondolkozás módjának a magyar nemzeti állam éleiével harmóniában való irányításban. (Folytatás.) — Tanügyi hírek. Elhunyt igazgató Szivér István pécsi igazgató-tanító, folyó hó 17-én életének 59-ik évében elhunyt. — TanitÓválaSZ- tások. György Árpád Magyarkeszibe, Szabó István Bölcskére és Tolnay Béla a Magyar- kesiihez tartozó pusztára, a paksi iparostanonc- iskolához Németh Mihály községi tanitó, a sza- batonyi községi iskolához pedig Gerhardt Károly tanítók választattak meg. — Továbbképző tanfolyam. A szekszárdi polg. leányiskolával kapcsolatos továbbképző tanfolyamnak múlt vasárnap volt az ünnepélyes megnyitása, melyet Yeni Sancte előzött meg a belv. rk. templomban. A tanfolyamra 11 hallgató vétetett fel. — Iskola- SZéki tagok választása. Miután az egyházmegyei hatóság több szabálytalanság folytán a folyó évi julius 12-én Ozorán megejtett iskolaszóki tagok választását megsemmisítette, folyó hó 13-án uj választás volt. Megválasztattak : Cholnoky Lajos, Nagy Pál, Kránic Péter, Barát Imre, Béndek József, Dégi Mihály, ifj. Vég József, id. Gábor István, K. Horváth Mihály, F. Kovács Ferenc, Pezsár György, Barát György rendes tagok. Póttagok: Virág Ferenc, Csapó Péter és F. Kovács István.
