Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
1911 szeptember 24. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 Kulturlépés. Nagy ób döntő kulturlépést tett szeptember 17-én, vasárnap a szekszárdi polgári leányiskola. E napon nyitotta meg zajtalanul bár, de kedves ünnepi keretben a továbbképző női háziipari tanfolyamot, melyet úgy programm- jának gyakorlati iránya, mint tiszta idealizmus által vezérelt tanerőinek lelkesedése igazi életiskolává avat. A felhangzott Hymnusz imaszerü fohásza, mely a templomban megtartót „Veni Sancte“-nak méltó folytatása volt, sejteti velünk, hogy itt oly munka kezdődik, mely bizonyára Isten áldásával végződik. Kovács Dávidné, a polgári leányiskola érdemekben gazdag és közkedvelt igazgatónője, az uj „életiskolánaku legbuzgóbb megalapozója gondolatokban és meleg érzelmekben bővelkedő ünnepi megnyitó beszédében lelkesedve és lelkesítve szólt a nap jelentőségéről, esztendők álmodott reményeinek megvalósulásáról s az uj tanfolyam ügybuzgó önkénteseit üdvözölve és kitartó munkára buzdítva átadja a szót Tolnavármegye jeles tollú tanfelügyelőjének: Padányi Andornak. A lelkes megnyitót lelkes éljenzés jutalmazta. Es méltán. Az önzés sivár korában valóban tiszteletre méltó ügybuzgalmat fejtett ki a leányiskola ideális lelkületű igazgatónője, mikor nemes lelke azokra is gondolt, kiket már az élet küzdőterére bocsájtott, s igy aranykapcsot teremtett az iskola és az élet között! „Non scholae, séd vitae discimus.“ Nem az iskolának hanem az életnek tanulunk. E szálló ige vonult át alapgondolatként Padányi Andor kir. tanfelügyelő szívből és lélekből merített előadásán, Mélyen szántó fejtegetései balomra döntik a modern feminizmus idétlen érveléseit, midőn az igazi életfilozófia vas logikájával mutat rá a „nőkérdésu a „nők szabadságharcánaku eltévelyedéseire, melyekben az „eszményi nőu teljesen eltűnik szemeink elől. Kiválóan érdekesek és értékesek a szép fejtegetésnek statisztikai számadatai, melyek szerint az 1909. évben hazánkban 41,355 leány járt polgári iskolába. Ezek közül végzett 7990 leány, kik közül 4721 tovább tanult és 3269 otthon maradt. „Mit csinálnak otthon maradt 14—15 éves leányaink?“ Próbálgatják a hosszú aljat, vagy újabban a „bukjelt“ türelmetlenül várják, hogy nagyok legyenek ők is, s közben belemerülnek a háztartás csinja-binjába is, megtanulják hogyan készül a habcsók. Tehát hol is marad évenkint az a 3 és Vs ezer serdülő magyar leány a polgári iskola elvégzése után ? Otthon ? Hiszen ha „otthonu maradna, nem volna haj, de a társaságban marad s erre még nem érett. Igazi szinarany igazságok! Bár minden lányos család meghallaná ! . . És megszívlelné! . . . A továbbképző tanfolyam nem „luxus in tézmány“, hanem hézagpótló s az otthonnal karöltve működő életiskola óhajt lenni, mely minden szép, jő és hasznos eszmét átplántálni van hivatva a hallgatók leikébe. Ezek voltak a minden izében sikerült előadásnak szép nyelvezettel kifejtett és mély érzéssel közölt főbb gondolatai. A tartalmas előadás záradéka a „munka“ apotheozisa volt. A kedves és vonzó előadás általános tetszésre talált a jelenvolt közönség lelkesült soraiban. Vajha minél többen hallották volna a „nemesitő munkára“ hivó lelkes szózatot! Vajha az uj továbbképző női háziipari tanfolyam felülemelkedve a kezdet nehézségein „minél több otthon maradt leány nevelésének betetőzésére fonhasson koszorút hervadhatatlan, örökszép virágokból, mely koszorú kellemesekké és vonzókká tehesse őket az élet minden viszonyai között!“ Szabó Géza főgimn. és polg, isk. hittanár. Szüretkor. Az országos ampelológiai intézet egész évben ugyancsak ijesztgette a szőlőtermelőket, hogy a peronoszpora mily rohamosan terjed az országban. Ennek meg volt az a foganatja, hogy az egész országban hihetetlen mértékben használták a bordó levet elannyira, hogy aki idejében nem gondoskodott permetező anyagról, annak a beszerzés nagyobb gondot adott. A szorgalmatos permetezésnek pedig az a sikere volt, hogy amint a legutolsó jelentések mondják, átlagosan középtermésre lehet számítani. Ez pedig nagy szó. 1909-ben bő termés volt, nyolc millió hektolitert jóval meghaladó. Ha ennek csak a fele terem az idén, akkor is kerekszámban százhatvan millió korona összeg fog a gazdák zsebébe jutni borért. Ez a szám egyáltalában nem mondható merésznek, mert hiszen a legjobban termő francia borvidékeken alig volt termés. Az olasz szüretet is jól megdészmálta a tartós szárazság. Nálunk a hegyi szőlők nyáron is kaptak egy pár hevesebb záport, a homoku szőlőket pedig a májusi hatalmas esők mentették meg. Igaz ugyan, hogy a szőlővel is úgy vagyunk, mint a búzával, hogy ameddig nincsen a hordóban, elhelyezve a pince ászokfáján, addig a gazda mindig félhet attól, hogy jön a fergeteg s oda lesz minden munkájának veritékes gyümölcse. De gondoljuk azt, hogy a jó Isten kegyelme elveszi a szőlőtermelőről ezt a csapást és módja lesz egy középtermés sikerével lélegzethez jutni. A helyzet ugyanis az, hogy alig van társadalmi osztály, melynek oly nagy csapást kellene kiheverni, mint épen a szőlőtermelőnek. Kerekszámban 500.000.000 korona tőke ment tönkre a filoxera pusztítása következtében, és ezt a tőkét veritékes munka által a gazdának kell pótolni, és részben már ezt meg is cselekedte. A fiíoxszera által pusztított terület négyszázötvenezer kát. hold volt. Ámbár az elpusztított területnek beültetése rohamosan halad, még mindég százezer holdnál kevesebb a szőlővel beültetett terület száma, mint a filoxera előtt. Egy hold hegyi szőlőnek betelepitését 2000 koronára kell tennünk, igy még mintegy kétszáz- millió korona összeget kell fordítani a szőlő rekonstrukciójára. De a szőlősgazdák súlyos helyzete nem a leendő, hanem a drága pénzen telepített szőlőkre már felvett kölcsönökben van. Bizonyos dolog, hogy a szőlő felújítására eddig szükségelt hétszázmillió korona nem a gazdák zsebeiből, hanem a bankok Wertheimjeiből került elő. Ezután pedig terhes kamat jár. Ha hozzá vesszük, hogy a munkabérek is mily hatalmasan emelkedtek, nem nagyon irigyelhetjük a szőlős gazdák helyzetét, sőt örülnünk kell, ha ezekben a nehéz időkben a gondviselés néhány jobb termést ad. Hogy nincsen olyan kár, amiből haszon ne állana elő, semmi sem bizonyítja jobban, mint a filoxera veszedelem leküzdése. Az a csúf élősdi bogár tönkre tévén a régi szőlőket, újra kelletett ültetni, és az újra ültetést már okszerűbben cse- lekedték a gazdák. Az okszerűbb művelés következtében pedig sokkal többet terem a szőlő, mint eddig. Voltaképen éppen azért is bírja ki a szőlőtermelők a mai nagy terheket, mert ugyanazon a területen az okszerűbb művelés következtében sokkal több bort szüretelnek, mint hajdanában. Nincs is másra a magyar bortermelőnek szüksége, mint egy pár jó esztendőre és lega lább azokra a borárakra, amelyek ma megvannak. Még egyre van szükség: a szőlőművelés okszerű végzésére és különösen azon visszásságok megszüntetésére, amelyek a szüretelés idején és a borkezelés terén fennforognak. Azért a gazdák figyelmét felhívjuk azokra a vidék szerint rendezett mintaszüretekre, amelyeket az állam az okszerű ismeretek elterjedésére rendez. Senki jobban nem tapasztalta, hogy a szakértelem mily fontos tényező abban, hogy a művelés alatt álló föld minél többet jövedelmezzen, mint éppen a szőlőmüvelő. Azért ne mulasszon el egy alkalmat sem, amikor szakértelmét emelheti. KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezések. A vallás- és^- közoktatás- ügyi miniszter Ketskés Ernő kaposvári tanítót, Iíetskés Győző szekszárdi kerületi betegsegélyző pénztár titkárának testvérbátyát igazgató-tanítóvá nevezte ki. A dunamelléki ref. egyházkerület püspöke Fővényessy Pál segédlelkészt, aki most tette le a református lelkészi vizsgát Budapesten, Pécsre nevezte ki segédlelkésznek. Fővényessy Pál faddi rk. segédlelkész volt s még egy éve sincs, hogy aposztatált. A máv. igazgatósága Fränkl Ottó volt dombóvári vasúti mérnököt Temesvárra fütőház- főmérnőkké nevezte ki. — Áthelyezés. Takács Lajos máv. hivatalnok Kaposmérőről Sárbogárdra helyeztetett át. — Miniszteri biztos. A miniszter a bölcskei és dunakömlődi Hüllő vizlecsapoló társulathoz Vigyázó Imre székesfehérvári kultúrmérnököt miniszteri biztossá nevezte ki. — Körorvos választás. A pincehelyi körorvosi állásra dr. Zoltán H. Jenő orvos választatott meg. — Uj theológia tanár. Gróf Zichy Gyula megyéspüspök dr. Szilvek Lajos kanonokot, aki hosszú éveken át a hittudományi főiskolán a keresztény bölcseletet adta elő, ezen állásától fölmentette és helyebe dr. Gere Gábort, az alapvető és ágazatos hittan tanárát nevezte ki ideiglenesen a bölcseleti tudomány tanárává. — Jóváhagyás. A város képviselőtestülete jóváhagyta a „Szekszárd Szállódban eddig Lencz Károly által birt bolthelyiség bérbeadását. Erdős Nándor sütő-cukrász vette ki a holtot 423 koronáért. — Megjutalmazott jegyzők. Bertics Pál ér- tényi, iíj. Lágler Sándor nagyszokolyi, Szabó Zoltán koppányszántói és Csornai János szemcsédé jegyzők az útadó behajtása körül kifejtett ügybuzgóságukért pénzbeli jutalomba részesültek. — ipariskolai igazgató és ipariskolai tanítók Választása. A bonyhádi ipariskola bizottsága a megüresedett igazgatói állásra Schlenker Mihályt, a megüresedett tanítói állásokra pedig: Répás Rezsőt és Láng Károlyt választotta meg. — A pécsi püspök tizezerkoronás adománya. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, aki nemes példát mutatott már nem egyszer arra, hogy miképpen kell a katholikus sajtót támogatni, újabban tizezer koronát adományozott a kath. sajtóra. — Sajtóvasárnap. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök a most kibocsájtott XII. körlevelében elrendelte, hogy az egész egyházmegyéje területén folyó évi október hó 8-án, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén sajtóvasárnapot tartsanak. — Üdvözlés és köszönetnyilvánítás. Horvát Jenő dr. szekszárdi ügyvéd, városi bizottsági tag szépen megindokolt indítványára Szekszárd r. t. város képviselőtestülete múlt szombaton tartott rendkívüli közgyűlésében egyhangúlag kimondotta, hogy vasúti menetrendünknek kedvező megváltoztatásáért üdvözli Lukács László minisztert, Basinszky Vladimir vasúti üzletvezetőt és hálás köszönetét mond gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselőnknek, aki sokat fáradozott a kivívott siker érdekében. Az üdvözlő és köszönő iratokat dr. Szentkirályi Mihály polgármester már el is küldötte. — Államsegély. A városi tisztviselők államsegélye az 1911. évre még a múlt hó folyamán megérkezett, azonban a folyó évre megállapított 3 millió koronából a miniszterelnök csak 2 millió koronát utalványozott ki Szekszárd r. t. városra 10.000 korona esett, mely államsegély a 62.000/910. sz. B. M. rendelet értelmében felsőbb jóváhagyás bevárása nélkül azonnal szétosztandó. Az eddig esedékes részleteket egy összegben, a többi havi előleges részletekben fizetendők ki. — Szekszárd város képviselőtestülete is ily értelemben határozott legutóbhi közgyűlésén. — Légionárius. Horváth Rezső hírlapíró, ki lapunkba is több érdekes tárcát irt, belépett a francia légionáriusok közé. Párisban sorozták be, onnét Lyon, Port-Vendres és Oranon keresztül jutott le Saidába és rövidesen a Szahara vagy Tonkin lesz állomáshelye. — Tornatanári kinevezés, A vallás- és kö- oktatásügyi miniszter Brevoszky Elemér szekszárdi főgimnáziumi tornatanárt, ezen állása mellett, kinevezte a szekszárdi polg. fiúiskola tornatanárává. — Apátunk ezüstmiséje. Dr. Fent Ferenc szentszéki ülnök, szekszárdi apátplébános ez évi október hó 3-án tartja meg Szekszárdon ezüstmiséjét. Ugyanis ezelőtt 25 évvel szülőfalujában, a baranyamegyei Vajszló községben, ott ahol született és megkereszteltetett, tartotta első zsenge szentmiséjét rózsafüzér vasárnapján. Most 25 óv múlva elmegy szülőhelyére s október hó 1-én, mert most erre a napra esik rózsaftizér vasárnapja, mutat be az Úrnak hálaadó isteni tiszteletet s aztán fiúi kegyelete jeléül megkoszorúzza boldog emlékű édesatyja márvány síremlékét. Innen hazatérve, szekszárdi hívőinek, a róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék, a tanitók és iskolásgyermekek s a kath. egyletek és társulatok, tisztelői és jóbarátjai részvételével fényes misét celebrál, assistencia mellett; a kórus ez alkalomból Hiller Gyula kántor vezetése és orgo- nálása mellett négyesszólamu egyházi éneket ad elő. Az ünnepélyes mise végeztével Mosgai Sándor újvárosi plébános vezeti a hitközségi tanács és iskolaszéket s a tanítói kart, tolmácsolni fogja jókivánatait és üdvözölni fogja a jubiláns apátot. Ezt követi a róm. kath. olvasókör, melynek a jubiláns egyházi elnöke, az újvárosi ifjúsági kör, testületek, egyletek és számos jó barátainak és tisztelőinek tisztelgése. — Helyreigazítás. Lapunk múlt számában téves információ alapján a „Meglopták a csendőröket“ cim alatt azt irtuk, hogy vakmerő tolvajok ismételve bemerészkedtek a szekszárdi csendőrlaktanyába és onnét ellopták a baromfiakat. Most illetékes helyről arról értesülünk, hogy hírünk nem felel meg a valóságnak és igy azt készséggel helyreigazítjuk, mert nem célunk a csehdőrséget ok nélkül kompromittálni.
