Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-10 / 37. szám
X X XIX, évfolyam _____, 37. szám Szekszárd, 1911 szeptember 10. m ■ ■ Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Öezerédj István-utcza 6. az., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendő!: Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkűldemények intézendők A szózat. Tiz nap óta ismeretes s forog közkézen a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt- nak a nemzethez intézett szózata s igy annak hazafias tartalmával mindenki alaposan j megismerkedhetett. A szózat egész tartalma j annyira íedi lapunk elfoglalt politikai állás- i pontját, hogy azt alább egész terjedelmé- j ben, mint régebben megállapított program- | munkát, közölni szükségesnek tartjuk, mint- j egy jelezve, hogy az abban hangoztatott elvek mellett hűségesen kitartunk s azt a maga egészében magunkénak valljuk. Lapunk cime a legutóbbi években némi változást szenvedett, amennyiben a függet- i lenségi és 48-as párti jelző mellől a Kossuth j név kimaradt. Nem ok nélkül történt ez, mert a függetlenségi pártnak áldatlan kettészakadása idejében egyik párt programmja sem elégített ki teljesen. A Kossuth-pártnál nem tetszett azon összeköttetés, mely közte és a 67-es alapon álló pártok között fennforogni látszott. De nemcsak látszott, hanem itt-ott tényleg világosan mutatkozott is. Például nálunk, hol a Kossuth-párti jelöltet a nemzeti munkapárt a maga egesz ha- I talmával és számával a képviselő választás | alkalmával, minden kitelhető módon támo- j gáttá. Mint hü pártemberekre, kellett, hogy ez a körülmény legalább annyira hasson, hogy a párt nevét tovább ne viseljük. De nem vettük fel címünkbe a Justh nevet sem, mert ennek a pártnak túlhajtott szélsőségei j s táplált összeköttetései nem feleltek meg \ ízlésünknek. Vagyis, röviden szólva, lettünk j pártonkivüli függetlenségi és 4£-sok. Most azonban a szózatban bennfoglal- ! Felelős szerkesztő Főmunkatárs BOSA VSLfHOS HORVÁTH 1GHACZ tátik a mi politikai meggyőződésünk a maga egész teljességében s igy nem késünk egész határozottsággal kijelenteni, hogy jövő szerény politikai működésűnk a szózatban foglalt elvek támogatására fog irányulni. _Mert mi is foglaltatik abban a reme- j kül megirt szózatban ? Foglaltatik első sorban is a nemzetnek, egy tőlünk idegen had- I sereg érdekében való túlságos megterhelése | elleni elszánt küzdelem folytatásának prok- lamálása, melyet a katonai javaslatok benyújtása óta, mi is csekély erőnkkel támogatni jónak láttunk. Szó van benne a nemzeti jogoknak katonai téren való érvényesítéséről, melyet mi is minden alkalommal j sürgetni szükségesnek tartottunk. Szó van j benne végre, a választói jogról szoló törvény oly irányú megalkotásáról, mely az j általános és egyenlő választói jog alapján ! áll. de a magyar faj túlsúlyát és uralmi fel- sőbbségét figyelemben részesíteni kívánja. Ez is a mi már korábban elfoglalt álláspontunk s igy annélkül, hogy valaki lapunkat következetlenség szempontjából támadni joggal bírhatná, a szózat tartalmát a maga egészében magunkénak vallhatjuk. Khuen-Héderváry „gróf miniszterelnök ugyan a szózatot »szemfényvesztő formulának« keresztelte el, de mi, egész joggal, azt egy államférfim okmánynak nevezhetjük, mely igazi lángészre valló ügyességgel hidalta át az ellentéteket, melyek a függetlenségi párt két árnyalatának a jövőben való közös küzdelmét megakadályozni alkalmasak lettek volna s igy az árnyalatok széthúzására alapított kormány-politikát egy tollvonással keresztül húzta. Nincs is a két párt között más eltérés, mint a választói jog mikénti megalkotására Veletek van az Isten . . . Irta: Verner Jenő. Margit, a szőke csoda, valami ideges vágyakozással óhajtotta már 1 csöndet. Olyasvalami j után áhítozott, ahol nincs semmi zaj, társadalmi nyug, vagy fényűzés, ha ugyan fényűzésnek lehet nevezni azt a sok vendéglátást, szinházb;', korzóra, hangversenyre és zsurrajárást, mely ezer változataiban is végre sablonná válik s az érdeklődés központjában álló asszonyt, a törékeny idegrendszert öli. Meg kell adni, hogy ura elég jó férfi, pazar bőkezűséggel szórja arányait a selymekre, utakra, más úri passziókra, lakása is a művészek kincsesháza, melyben a gondtalan élet biztositéka : az anyagi bőség kézen fekvő, még is úgy találja a szőke csoda, ahogy őt férje ura flörtölő barátai nevezik, hogy sem a brillinsok, sem a nagyvárosi úri kényelem nincsenek Ínyére. Valami sajátságos rángás cikázik át a habfehér testén, valahányszor a gyerekkori barátnő Pápai N gy István tanító felesége ir a faluból. Ez a csöndes, cseresznyefeketeszemü ábrándos asszony az ötödik gyereket szoptatja már és most is olyan áradozással, olyan végtelen nemes egyszerűséggel írja. le a családi otthonát, azt a szeretetet, mely ott él a meleg lelkében egy barna kis igényű tanító iránt, aki még csak nem is gavallér, mert esztendőkig jár egy-egy öltözet ruhában, nem is áldozatkész, aki az ő Ilonkájának valami párisi divat után készítessen ruhát, hanem megvannak azzal, ha Ilonka valami ba- tisztból üti össze a falusi Ízlés igazán szalonképtelen toál etjét. Micsoda naivitással írja le a gyerekei buksi ] fejét, az arcuk alma pirosságát, melyet ajkukra i von a falu levegője, talán egy tál krumpli, mely | előttük gőzölög. Ez I csoda asszony megroggyan a dologban, hozzá áll a mosóteknőhöz, aki valamikor francia novellákat fordított, ecsettel dolgozott s fényes budoárról álmodott. Ez az asszony, aki havonkint 41 forintot kap szivarra se költő, a I krajcárokat fogához verő urától, unos untalan arra kéri Margitét, méltóságos Cséffay Tibor cs. és kir. kamarás feleségét. — Gyere el egyszer Margit, nézd meg a szegény emberek boldogságát. Menne a szőke csoda, de férje ura már kijelentette : — Ugyan édesem, hogy mehetne el maga azok közé az emberek közé ? Aki Michel Angeló képeiben gyönyörködhetik, nem megy szobafestőkhöz szépet tanulmányozni. Különben én úgy látom, hogy ennek az erőltetett szives vendéglátásnak valami stréber szándéka van? A tanító arra számit, hogy az én asszonykám összeköttetése révén, majd kiemelem tanító uramat a sár-, fészekből, hogy valami nagy iskolához helyezem igazgatónak, mert már érzi, hogy pereputtyával nem bir megélni a fizetéséből. Az asszony meg határozottan a putnpolás benyomását tesz. Teszi pedig azért, hogy ön meglássa a nyomorúságot, kinyissa a tárcáját és oda szórjon a ruhátlan gyermekeknek egy-két ezrest. Ezt megteheti maga anélkül, hogy a nyomorúság ez orrfacsa- rintó szagát tapasztalja, úgy is, hogy postán el küld egy két forintot a jobb sorsra érdemes asz- szonynak és ártatlan gyermekeinek. Es a szőke csoda hiába kérlelte, hogy egyszer meglátogatja Pápai Nagy Istvánékat, csöMegjelen hetenként egyszer, vasárnapon Előfizetési ár: Egész évre 12 K, l/* evre 6 K, l/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 8 korona, 100—200 szóig 9 korona, 200—300 szóig 10 korona, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. vonatkozó nézet különbség. A választó törvény megalkotása pedig most nincs napirenden s igy nagy hiba lett volna, egy tudja Isten, mikor eló álló felfogás különbözősége miatt harcra kelni egymással, hogy igy az ellenfél győzelmét elősegítsék. Különben is nem tudjuk feltételezni a Justh- pártról, hogy akár a hazafias érzés hiányából, akár téves felfogásból a választói törvény oly megalkotását tervezné, mely a magyarság fölényét fenyegetni alkalmas lenne. Most a katonai javaslatok ellen folyik a harc s ebben a harcban a két árnyalat teljesen egyetértő. Semmi ok sem forog tehát fenn arra nézve, hogy a közösen kezdett küzdelmet, most — egyébb kérdések felvetésével — gyengíteni megengedjék. Mindennek eljön az ideje, a választói jog megalkotásának is. Ám akkor mérje össze fegyverét a Kossuth- és Justh-párt, ha nem sikerül nekik arra nézve közös megállapodásra jutni. Pedig hát kell lenni köztire egy összekötő kapocsnak, mely nem engedi, hogy egymástól messze távolodjanak s ez a magyar emberrel vele született, benne folyton lángoló nemes érzés: a haza- szeretet 1 Boda Vilit’js. Szózat a nemzethez. A nemzetet tiz év óta fenyegeti az a veszély, hogy a véderő reformálásával egyrészt megkövesedik az a felfogás, hogy a magyar alkotmányos életnek van olyan tere, amelyen a nemzed akarat egyáltalán nem tényező, hanem csakis á korlátlan uralkodói akarat érvényesül: másrészt tekintet nélkül a nemzet teherviselő képességére, oly haderő szervezése céloztatik, amely felülmúlja az önvédelmi célokat. könyös érvei után egyszer aztán gorombán kelt ki a kamarás.-Ugyan—ugyan. Hogy lehet ilyen gyerekes ostobasággal forszírozni egy utazást, amely sem testileg, sem lelkileg nem tenne jót Önnek. Nézze Margit* abban a libasoros faluban nekem valami kellemetlen ismerősöm, Endrey Kázmér gróf él, akinek több adóssága van mint haja- szála, de származására büszkébb, mint a walesi herceg. Ha megtudná, bogy az én feleségem mosogató asszonyok látogatására jár, ide fenn a klubban, az országgyűlésen nem volna maradásom, ez a koldus gróf kinézne az úri gőgjével. — De mikor engem keresztanyának hivott ez I jó asszony, akinek sorai ma is úgy esik szivemnek, mint az a harmatos, jó illatú virág, melyet tiszta kezek szednek. — Küldje be nekik az ajándékot Ha ezer koronát mellékel a leveléhez, a pap költsége is benne lesz és ön nélkül is meglesz a keresztelő. Ám a szőke csodát nem győzte meg ez az érvelés. Ha igaz az, hogy a kamarás le tud rán- dulni minden hónapba ahhoz a nőhöz, akihez valamikor gyöngéd kötelékek fűzték, akiről ő most sem hiszi el, hogy viszonyt ne folytatna Cséffay Tibor cs. és kir. kamarással, akl-or ő elmehet abhoz a harmatos, napsugaras lelkű tiszta asszonyhoz, aki őt hívja, tőle nem irtózik, mint az a másik. Hamarosan aztán, miker a kamarás újra lerándult a régihez, csomagolt és utazott ő is. Valami édes vágyakozás vitte a faluba. Nem volt híradással, hadd lepje meg Pápai Nagy Istvánékat, annál lagyobb lesz a meglepetés. Persze arra nem gondolt a naiv, tudatlan asszonyka, hogy megy be ő az állomásról a
