Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-06 / 32. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1911 augusztus 6.

Gr. Batthyány Tivadar: Győzni kell, ez az üzenet, amelyet ideküldött. Nos, Aehrenthal üzenetével szemben emberi, férfias kötelességünk, mint magyar hazafiaknak kötelességünk, hogy e győzelmet, ha lehet, meghiúsítsak, ha nem, hát megnehezítsük.

Mikosevits Kanut: De csak úgy, ha lehet. (Nagy zaj. Elnök csenget.)

Darvai Fiilöp: A többségnek is van akarata.

Sümegi Vilmos: Tisza István azt mondja : Gondolkodás nélkül. (Nagy zaj a jobboldalon.)

Mikosevits Kanut: Magad sem hiszed el! (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Kanutka! Mikosevits Kanut töbször közbekiált.)

Elnök: Kérem Mikosevits képviselő urat ... Méltóztassék, képviselő urak, csendben lenni. (Nagy zaj.) Tessék folytatni a beszédet.

Mikosevits Kanut: (közbekiált).

Elnök: Rendreutaiitom a képviselő urat. (Mikosevits Kanut távozik a teremből. Nagy derültség a bal- és szélsőbaloldalon.)

Gr. Batthyány Tivadar: E vita során ismételten . . . (Mikosevits Kanut belép a te rembe. Nagy derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök ismételten csenget.)

A király és a választójog.

E vita során és egyáltalán a véderőkérdések tárgyalása során ismételten elhangzott a mi részünkről itt is, a házon kívül is, a követelés, hogy előbb alkottassák meg az általános, egyenlő, titkos választói jogról szóló törvényjavaslat, és azután a nép összessége ítélkezzék e javaslatok sorsa felett. (Felkiáltások a jobboldalon : Már Ítélkezett!) Ismételten történtek ezzel szemben ellenészrevételek, ellenmegjegyzések. Kénytelen vagyok egész röviden e tekintetben indokaimat és álláspontomat előadni. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.)

Kapcsolatban ezzel már most kijelentem, hogy különösen, miután előttem szólt t. képiselő- társam szükségesnek tartotta hivatkozni arra, hogy a király is kívánja a véderőreformokat, kénytelen vagyok, gróf Tisza István azon vádjával szemben is elmondani a magam igazait, amely vádakkal találkoztunk itt is, a delegáció ban is, panasz és kifogásként, hogy t. i. mi, e párt tagjai, folytonosan a király személyét vonjuk be a parlamenti működésbe, (Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.)

T. ház! A kérdés úgy áll, ugyebár, mél- tóztatnak mindnyájan tudni, hogy 1905-ben, a mikor nem volt parlamentáris többséggel biró kormány, oly kormány, amely egyedül és kizárólag a király bizalmából állott fenn, hozta a legfelsőbb királyi dekrétumot, amelyben O felsége az általános, egyenlő titkos választói jogot kívánta, 1906-ban, midőn a nemzet vezérei a király elé állottak, ő felsége azt kivánta, hogy legyen itt béke, legyen egyetértés és legyen itt nyugalom és nyugodt kormányzás, de előfeltételül kitűzte az általános választói jognak általa megjelölt keresztülvitelét. 1910-ben, midőn önök jöttek kormányra, az igen t. miniszterelnök ur az általános választói jog programmjával jött Nekem a legutóbbi időben igen sok intelligens úri ember kijelentette, hogy azért támogatta a t. kormányt, mert tőle várta a demokratikus általános választói jog megalkotását, must ellenben látja, hogy a véderő és egyebek neki fontosabbak, hogy itt mindinkább eltolják az általános választói jog kérdését, s ezért elfordulnak a kormánytól.

Tény az, t. képviselőház, hogy ennek a parlamentnek minden pártja — készséggel elismerem, hogy a detailokban bizonyos nüanszok- kal, elértésekkel — az általános választói jognak sürgős megalkotását kívánja. (Helyeslés bal- felől.) Az egyedüli különvélemény gróf Tisza Istváné, kiről tudjuk, hogy a főrendiházban, a sajtóban és mindenütt a leghatározottabb, a legelkeseredettebb, az ő nagy tudásának egészét belevonva az akcióba, küzdelmet folytat az általános választói jog ellen. (Darvai Fülöp laga- dőlag int.) Bocsánat, ha Darvai Fülöp t. barátom ezt tagadja, utalok arra a legutóbbi nagy figyelmet felkeltő cikkre a „Magyar Figyelő“- ben, melyben gróf Tisza István az osztrák választásokból következtetve, elitéli az általános, egyenlő, titkos választói jogot. Beszél az osztrákról, de szól a magyarnak. (Zaj.)

Sümegi Vitmos: Székely Ferenc máskép nyilatkozott. Lukács László is. (Nagy zaj.)

Elnök: Csendet kérek 1

Gr. Batthyány Tivadar: Ilyen körülmények között, midőn a nemzet összes tényezői egyetlen férfiúnak kivételével az általános választói jog alapján állnak, ez annyit jelent, hogy király és mi itt, a pártok és a nemzetnek tömegei és milliói azon az állásponton állunk, hogy ez a parlament elavult, (Helyeslés bal felöl.) ez a parlament halálra van ítélve, már pedig egy

elavult, egy halálra ítélt parlament az alkotmányosság magasabb fogalmai szerint nem lehet hivatva arra, hogy a napi, sürgős munkákon felül még évtizedekre a nemzetet pénzben, vérben és egyebekben lekötő, a nemzet jövőjét érintő programmot megvalósítson. (Elénk helyeslés a baloldalon.)

Ezért a magasabb alkotmányosság szem pontjából követeljük ezt és hivatkozunk igenis a királyra azért, mert a király itt a nemzet millióival egyetértett. Midőn a királyra hivatkozunk, akkor igazán azt tartjuk, amit önök hirdetnek, hogy keresünk és ráutalunk a módjára annak, hogy a király és nemzet egy utón haladva egymást megértse, hogy elérjük ezen az utón azt a célt, melyet önök a maguk utján annál kevésbbé érhetnek el, mert ha érhet valakit szemrehányás azért, hogy a király szavát belevonja a vitába, úgy bennünket nem érhet, mert hiszen megmutattam, hogy mutatis mutandis király és nemzet — ex Tisza István — ogyet- értenek. (Zaj és mozgás a jobboldalon. Folytonos zaj a baloldalon.)

Elnök: Csendet kérek minden oldalon!

Gr. Batthyány Tivadar: Emlékeztetem t. képviselőtársamat arra, hogy épen ma Márkus László t. barátom — jól figyeltem — hivatkozott arra, hogy ő felsége is akarta a véderőreformot. Meg fogják nekem engedni, hogy a tömegek előtt mégis csak a választói jog sürgetése szimpatikusabb . .. (Zaj a jobboldalon.) Ha nekem meg akaiják tiltani, hogy szimpatikus dologban hivatkozzam a királyra, hol az egyetértést keressük, akkor ugyanazon padokból nem volna szabad a királyra hivatkozni akkor, mikor egy olyan kérdésről van szó, amelyben sokkal nagyobb király és nemzet közt az eltérés.

De utalok arra, hogy midőn ez a kormány jött, nem olvastuk-e az önök sajtójában : „Ez az a kormány, amely a királynak tetszik“. Mikor lefolytak a választások, nem hallottuk-e „A király meg van elégedve“. Es mikor a nemzet többsége egy egész sereg törvényhatósággal együtt — a mely törvényhatósági véleményekre önök most a legújabban oly nagy súlyt helyeznek — az önálló bank mellett foglal állást, midőn a képviselőház többsége ennek alapján került ide be s mi kiáltottuk, hogy érvényesüljön a nemzeti akarat, akkor megint a királyra való hivatkozással ütöttek el minket attól, hogy a többségi és a nemzeti akarat érvényesüljön. (Igaz! ügy van ! a baloldalon.)

Ilyen előzmények után kénytelen vagyok gróf Tisza István t. képviselőtársamat nagyon kérni, ne vegye tőlünk rossz néven, ha abban az egy nagy problémában, ahol egyetértünk, tovább is hivatkozunk a királyra. (Helyeslés balfelől.)

Felmerül az a kérdés is, vájjon ez a parlament, ettől eltekintve, fel van-e jogosítva arra, hogy a véderőjavaslatokat letárgyalja és megszavazza.

Jogosult-e ezen képviselőház a véderő tárgyalására.

Én most nem akarok a választási kérdésekre kitérni, bár volna egész csinos és érdekes statisztikám az udvari tanácsosok, magyar nemesek, a királyi tanácsosok kinevezéséről (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: A koalíció idejében !) a koalició és a Khuen-kormány idejében. Nem akarom most az önök idejét ezekkel lekötni, majd záróbeszédemben illő tempore fel fogom olvasni.

Antal Géza: Mikor lesz az ?• (Zaj.)

Gr. Batthyány Tivadar : Még azt sem akarom felhasználni, hogy van egy koronatanúnk, gróf Tisza István, aki a pálinkának és a választásoknak némi összetartását szives volt elismerni. Én ráhelyezkedem arra az álláspontra, hogy ez a parlament színtiszta választásokkal jött össze.

Farkas Zoltán : Na! (Derültség a jobboldalon.)

Gr. Batthyány Tivadar: Kérem, csak fel - feltételesen. (Derültség.) Én felteszem, hogy Jeszenszky Sándor államtitkár ur a miniszterelnökségen a választási Campagne alatt egyedül és kizárólag a nemzetiségi kérdéssel, a kitüntetések elintézésével és a közrend feletti őrködéssel foglalkozott. (Derültség a baloldalon.)

Farkas Zoltán: Úgy van 1 (Derültség a baloldalon.)

Gr. Batthyány Tivadar: Ráhelyezkedem arra az álláspontra, hogy önöknek olyan válasz tási kasszája volt, mint nekünk 1905-ben és 1906- ban ; akkor magam vettem részt a választások vezetésében s mondhatom, amikor már közeledtünk a választásokhoz, azon aggódtunk, hogy vájjon futja-e táviratokra és levélbélyegekre.

Egy hang (a jobboldalon) : Mennyi volt ?

Gr. Batthyány Tivadar: Felteszem, hogy önöknek nem volt nagyobb pártkasszája, mint nekünk. Felteszem azt, hogy a katonák egyedül

és kizárólag a rend fentartására voltak kirendelve. (Derültség a szélsőbaloldalon).

Beck Lajos: Ezt már ők sem hiszik el 1

Gr. Batthyány Tivadar: Felteszem, hogy egyetlen tisztviselő sem presszionált és nem presszio- náltatott. Felteszem mindezeket és azt mondom, hogy helyezkedjünk az ideális álláspontra, mely az élet valóságától nagyon messze áll, hogy ^teljesen tiszta választások voltak. De kérem, vájjon nem-e elsőrangú előfeltétel arra, hogy a nemzet egy kérdés felett dönthessen, az, hogy a- nemzet ismerje azt a kérdést ? Úgy van 1 a bal■ és szélsőbal oldalon.) Hát ismerte a nemzet ezt a kérdést a választások előtt ? Megmondották önök, hogy a kétéves szolgálatot úgy hozzák be, . . . (Felkiáltások a jobboldalon : Megmondottuk ! Ellentmondások a baloldalon.)

Kérdem a honvédelmi minister urat, megmondották önök azt, hogy honvédségnél a kétéves szolgálatot felfogják emelni három évre ? Nem mondták meg. (Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Vagy kérdem, megmondták a nemzetnek azt, hogy a kilences bizottsági programmot most nem hozzák, nem kötik junktimhoz, hanem majd valamikor illő tempore jönnek vele ? Nem azt mondotta- e gróf Tissza István t. képviselő ur Debreczenben április 11-én, hogy a kilences bizottsági program megvalósítására tárva-nyitva a kapu? (Igaz! Úgy! van! balfelől.) Meg van valósítva ? Ha nyitva van ajtó, mért nem eresztik be? Hol vannak ezek a kérdések? (Taps a szélsőbaloldalon.)

B. Manndorfj Géza: Béesben bezárva 1

Gr. Batthyány Tivadar: Megmondták a nemzetnek hozzávetőleg, mennyibe fognak ezek a reformok kerülni ? A t. ministerelnök ur, ha jól emlékszem, újévi beszédében 20—30 millióról beszélt; ha jól emlékszem, a bécsi delegációban a választások után Hoffmann Hugó altábornagy ur ő excelenciája azt mondotta, hogy a kétéves szolgálat behozata nem fog sokba kerülni, egy I pár millióba. Én intéztem hozzá kérdést. Kérdem, megmondták-e önök a nemzetnek, hogy a kétéves szolgálat úgy értendő, hogy a gyalogság egy részénél lesz kétéves szolgálat, az altiszteknél három éves, a lovasságnál stb. három éves. Ugyebár nem ? Nem lett a nemzet felvilágosítva és megkérdezve, hogy ezeket a reformokat, amelyeket ime a nemzet elé tárnak, összes konzekvenciáikkal elfogadja-e, igen vagy nem ? A fedezetre nézve móltóztatott e a nemzettel közölni a pénz- ügyminister ur reformterveit, melyeket lassanként megvalósít ? Megmodották-e a nemzetnek a választások előtt, hogy legszegényebb ember dohányának szivarénak árát felfogják emelni. (Igaz ! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások j óbb felől: Hát kvótát ?) Megmondották-e, hogy a petróleumot megfogják drágítani, a szegény népnek a világitó anyagát? (Igaz ! Úgy van! a szélsőbaloldalon.)

Gr. Batthyány Tivadar : A nemzet nem tudta, hogy véradóban mit kívánna le 1 A nemzet nem tudta, hogy pénzben mit kívánnak 1 A nemzet nem tudta, hogy miképen akarják ezeket a költségeket behozni. így állván a dolog, ez a parlament már csak azért sincs feljogosítva, eltekintve minden egyébtől, ezen javaslat felett döntenie, mert erre nézve nem kérdezték meg a nemzetet. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon)

Ezek tények, ezek felett lehet elsiklani, de az igazság az, hogy ezen problémáknak konkrétumát a nemzet elé kellett volna terjeszteni. Mert a nemzetnek tudnia kell, mi felett döntsön s csak ha tudatában van annak, mi felett dönt, akkor van az igazi, a nemesebb értelemben vett parlamentárizmus szabályai szerint joguk van arra, hogy ezeket a törvényeket itt keresztül vigyék. (Igaz ! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.)

Méltóztatnak itt mindig szemünkre vetni az obstrukciót. En igen szívesen megismétlem azt a mit erre vonatkozólag már mondottam. Én azt hiszem, ez lesz az utolsó obstrukció ebben a parlamentben, ha megvalósítsák az általános, egyenlő és titkos választójogot, (Igaz ! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) ha megvalósítsák a népparlamentet. Újabban is ajánlom önöknek, alkossák meg az általános, egyenlő, titkos választói jog elvére felépített népparlamentet, s akkor ha ez meg lesz alkotva, én követelem és sürgetem a mint évek óta követeljük hogy akkor ezzel junktim a házszabályokat szigorítjuk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mikor biztosítottuk, hogy a nép tisztán és szabadon megnyilatkozhatik, akkor törvényekkel és a házszabállyal biztosítsuk azt, hogy ez az igazi népakarat a parlamentben érvényesülhessen és a kissebbség azt meg ne akadályozhassa. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.)

Azt mondotta az igen t. előttem szóló kép* viselőtársam, hogy nagyon sürgős ez a reform, a miniszterelnök ur meg azt mondotta, hogy 1913-ig ráérünk. Ne vegye rósz néven nekem t.