Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-16 / 29. szám

1911 Julius 16. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 A három fö erény. Egy ájtatos dervis vándorolván, elérkezett egy távoli oázhoz, mely mélyen benn feküdt a sivatagban s ott egy öreg arabbal találkozott, ki kunyhója előtt üldögélt. Kölcsönösen üdvözölvén egymást, a dervis kérdezte: — Teljesitetted-e már a három fő erényt, mely minden igaz mohamedánnak kötelessége ? — Távoli oázon lakom, — válaszolt az öreg arab. Soha sem megyek városba. Soha sem látok embereket családomon kívül. Nem is tudom, hogy voltaképpen miből is áll a három fő erény. — Annál rosszabb reád nézve, mert azok nélkül nem juthatsz be halálod után a paradi­csomba. Az.öreg arab hosszasan gondolkozott, azután mondá: — És mi az a három fő erény ? — Az első — telelt a dervis -— az idege­neket megvendégelni. — Soha sem jön ide idegen ember, — vá­laszolt az arab panaszos hangon. — A második, ápolni a sebesülteket. — Senki a családomban még nem volt megsebezve, sóhajtotta az öreg arab. — A harmadik, eltemetni a halottakat. — Senki sem halt meg még nálunk, — suttogta az öreg arab bánatos hangon. Azután hozzátette: — Vájjon föltétlenül szükséges ez a három erény ? — Elengedhetetlenül. — Úgy tehát, — könyörgött az öreg, — kérlek légy a vendégem. A dervis szívesen fogadta a meghívást. Az öreg arab bőkezűen megvendégelte, az eledelek javarészét rakta eléje; legfrissebb vízzel, legéde­sebb datolyákkal kínálta ; éjszakára pedig külön sátorban pompás ágyat készíttetett számára. A dervis lefeküdt. A gazda pedig hossza­san elgondolkozott, nézdelvén a csillagokat, azo­kat az arany szegeket, melyekre Allah az éj .fekete fátyolát függeszti, midőn megüdvözölt hívei a hurikkal mulatnak a paradicsomban. És éjféltájban egy jókora fütykösbotot fo­gott a kezébe, bement a vendég sátrába s hatal­masan végighuzott a fütykössel az alvó dervisen, tönkresilányitván annak arcát, vállát és karját. Reggel az öreg arab meglátogatta betegét a sátorban és a lehető leggondosabb ápolásban részesítette. Dagadt tagjait bedörzsölte gyógy- erejü kenőcsökkel és sebeire illatos balzsamot öntött. A gondos ápolás következtében a dervis nemsokára meggyógyult, elhagyta az ágyat s kijelentette, hogy másnap tovább folytatja útját. A következő éjszakán a dervis felriadt álmá­ból. Borzadva látta maga előtt az öreg arabot, ki egy élesre kifent kardot tartott a kezében. Mielőtt azonban kiálthatott volna, az arab őt egyetlen karddöféssel megölte. Rá következő napon az arab a dervis holt­testét tiszta kendőbe burkolta, sirt ásott neki s nagy jámboran eltemette. Azután pedig szemeit az ég felé emelte s megelégedetten rebegte: — Hála neked óh Allah, hogy módot adtál teljesítenem a három fő erényt. Most már bizo­nyos lehetek abban, hogy Mahomed nem fog elűzni a paradicsomból. A császár ajándéka. A német császár udvari borbélya nem valami pontos ember. Minduntalan megkésik. Egy Ízben a császár, hogy némileg a pontosságra figyelmez­tesse, egy igen értékes arany órát ajándékozott neki. A borbély azonban továbbra is pontatlan maradt.-Egy napon a császár hirtelen e kérdéssel fordult hozzá: — Megvan még az az arany óra, melyet nemrég önnek ajándékoztam ? — Igenis felség, ime itt van, — válaszolt a borbély, megmutatván a császárnak az órát. — Nos, — felelt a császár, — minthogy ez az óra úgy látszik rosszul jár, majd másikat adok. S azzal kivette a bámuló borbély kezéből az értékes arany órát s egy közönséges nikkel órát nyomott a markába. Furcsa megtorlás. Midőn a franciák elfoglalták Algírt, igen sok gyarmatlakó beköltözött az uj gyarmatra. Ott azután végleg letelepedtek s arab nőkkel léptek házasságra. Ezek az uj gyarmatlakók azonban nem vol­tak valami túlságosan előzékenyek feleségeik iránt; őket a mindennapi kenyéren kívül igen gyakran ütlegekben is részesítették. Egy ilyen bánásmódban részesült fiatal asszony egyszer panaszra ment az atyjához. — A férjem arcul ütött, — panaszolta sírva. Az arab megilletődve válaszolt: — Talán Allah engedte azt meg neki, mert bizonyára okot adtál reá. — Hogyan ? atyám ? — kiáltott fel a me­nyecske, — te hajlandó vagy tűrni azt, hogy téged valaki meggyalázzon azzal, hogy arcul üti a leányodat? Ez az érv ugylátszik hatott. — Igazad van leányom, — mondá most az arab, — ilyetén megalázást nem tűrhetek meg- torlatlanul. Ha ö elég vakmerő volt arcul ütni a leányomat, én viszonzásul arcul ütöm az ő feleségét. S ezzel derekasan nyakon teremtette a bá­muló menyecskét. Fordította: Lengyel Pál (Paris). A Tolna—Baranya—Somogyi ág. ev. Egyházmegye közgyűlése Szekszárdon. Julius 10-én d. u. kezdődött és 12 én vég­ződött a 3 megye evangélikus híveit magában foglaló egyházmegye gyűlése. 11-én reggel 8 órakor Istentiszteletre gyűltek össze a nagy­számban megjelent tagok az itteni ref. templomba, hol Eősze Zsigmond egyhm. főjegyző szép imát Porkoláb Gyula pécsi lelkész gyönyörű szent­beszédet mondott Féltiz órakor a városháza nagytermében 100-nál több tag jelenlétében az egyhm. felügyelője: Szeniczey Géza megnyitotta a gyűlést. Majd Horváth Sándor főesperps szá­molt be az elmúlt évnek fontosabb jelensége és eseményeiről, aztán úgy a maga, mint tiszttársai nevében lemondott 6 évig viselt tisztségéről. A gyülekezetek szept. 1-ig leadják szavazatukat a fő- és alesperesre, valamint az egyhm. feltigye lőre, kiket majd egy rendkívüli gyűlésen iktat­nak be. A közgyűlés a többi tisztviselőket és bizottságokat választotta meg. Tomka Gusztáv alesperes ezután az egyhm. népiskolai tanügyről tett részletes jelentést. Örö­mét és megelégedését fejezte ki az iskolalátoga­tások kielégítő eredményéről, különösen a ma­gyarosítás terén elért szép sikerekről. Az elhalt Kracher György pénzügyi bizott­sági elnök helyébe Reichert Gyulát választották. Délután egy órakor felfüggesztette az elnök­ség a gyűlést. A gyűlés tagjainak jórésze köz­ebédre gyűlt össze a kaszinó kerti helyiségében. Megjelentek: Szentkirályi Mihály dr. polgár- mester, Kramolin Gyula dr., a kaszinó igazgatója s Bajó János háznagy. Az ebéd folyamán Hazs- linszky Géza, mint a közgyűlést vendégül látó ev. gyülekezet felügyelője köszöntötte szives sza­vakkal a vendégeket, öleik közül a főesperes, Szentkirályi Mihály dr., Kramolin Gyula dr., Eősze Zsigmond és Porkoláb Gyula válaszoltak. Délután 3 órakor a folytatólagos gyűlésen több fontos ügyet intéztek el. A gimn. nagybi­zottság az uj államsegély-szerződés tervezetét elfogadta. Gyalog István bonyhádi gimnáziumi igazgatót állásába véglegesítette. A gyámintézeti bizottság a jótékony adományokról számolt be. Este 8 órakor volt vége a gyűlésnek. Julius 12-én 8 órakor folytatták a gyűlést, melyen több interpelláció, kérvény és indítvány I ügyében döntöttek. Az ülés vége délután 2 óra­kor volt. A közgyűlésen jelen voltak : Horváth Sándor főesperes Paks, Szeniczey Géza egyhm. felügyelő Paks, Tomka Gusztáv alesperes Györköny, Éösze Zsigmond egyhm. főjegyző Némedi, Schöll Lajos egyhm. aljegyző Hidas, Beke Andor egyhm. al­jegyző Bonyhád, Hazslinszky Géza, Kurz István, Mechwarth Ernő, Kobilicz Elek dr., Demiányi Ervin egyházközségi felügyelők, Grosch József dr. egyhm. ügyész, Sass László gyámint. elnök, Gyalog István gimn. igazgató, Fáik Henrik gimn. tanár, Szabó János számsz. elnök. — A vendéglátó gyülekezet részéről: Németh Gyula lelkész, dr. Török Ottó gondnok, Wigand János, Török Béla, Kurz Vilmos, Joób Imre, Schwirián József, Hoff Henrik, Strott József, Bognár Albert stb. Harminc lelkész, tizenöt tanító, sok egyháztag. KÜLÖNFÉLÉK. Kérj&k azon i előfizetőin­ket, kiknek lapunkat már régeb­ben küldjük s előfizetési dijaikat még nem küldték be — hát­ralékos tartozásaikat lapunk kiadóhivatalába beküldeni szí­veskedjenek. — Tűzoltó gyűlés. A tolnavármegyei tűzoltó testületek szövetsége folyó évi augusz­tus hó 20-án Szekszárdon tartja meg évi rendes közgyűlését. A szekszárdi tűzoltóság ötös bizottsága Boda Vilmos főparancsnok elnöklete alatt múlt szombaton ülést tartott s megállapította az ünnepség programmját. Jelen voltak az ülésen Nikitits Imre és Vilhelm Ede alparancsnokok, Kunczer János, Fekete János, Albert István, Vigh Lajos bizottsági tagok és Hódi Andor egyleti tit­kár. A megállapodás szerint az ünnepség programmja a következő lesz: Augusztus 19-én este ismerkedési estély a »Szekszárd Szálló« nyári helyiségeiben. Augusztus 20-án reggeli 7 órakor zenésriadó. 8 órakor a zászlóanya: Perczel Dezsőné sírjának kül­döttek általi megkoszorúzása. 9 órakor isteni tisztelet a belv. róm. kath. templomban. 10 órakor a vármegyei tűzoltó testületek szö­vetségeinek közgyűlése a városháza üléster­mében. 11 órakor a szekszárdi tűzoltóság gyakorlata. 12 órakor közös ebéd a Szek- szárd Szálló nagytermében. — Előléptetések. Hercz Lajos gyönki kir. adóhivatali tisztet a pénzügyminiszter ugyanoda adóhivatali ellenőrré léptette elő. — Szondy Mátyás bonyhádi adóhiv. ellenőrt pedig a IX. fizetési osztályba léptette elő. — Áthelyezések, Az igazságügyi miniszter Czobor Miklós Ipolysági kir. ügyészt a szekszárdi kir. törvényszékhez, Kardos Hermann szekszárdi törvényszéki betétszerkesztő telekkönyvvezetőt Kaposvárra, Dómján Miklós hasonló foglalkozású hivatalnokot Szekszárdról Mezőkászonyba a járás­bíróságokhoz helyezte át. — Törvényszék uj elnöke. Dr. Huszár Aladár pécsi kir. táblai elnöki titkárt, a kapos­vári kir. törvényszék elnökévé nevezte ki a király. — Halálozások. Csik József bonyhádi gőz­malomtulajdonos neje szül. Schmilliar Aranka f. hó 8 án 42 éves korában, házasságának 19-ik évében elhunyt. Férjén kívül két gyermeke: Aranka és Vilma, továbbá számos rokonság gyászolja. Dr. Halmos József ügyvédjelölt f. hó 15 én, életének 25-ik évében elhunyt. Temetése folyó hó 16-án megy végbe. Rákosy Angela Pia irgalmas nővér, a „Ferenc“ közkórháznak 25 éven át ápoló apácája, 4 esztendei betegeskedés után 55 éves korában elhunyt. Temetése, melyet dr. Fent Ferenc apát­plébános fényes segédlettel végzett, f. hó 13-án délután 5 órakor ment végbe, melyen az összes kórházi és árvaházi apácák résztvettek és ked­ves halottjukat kikisérték az alsóvárosi temetőbe, hol az irgalmas nővérek számára készített sír­boltban helyezték örök nyugalomra. Liebhauzer György f. hó 11 én, életének 38-ik évében elhunyt. Temetése f. hó 12-én ment végbe. Nején és gyermekein kívül nagyszámú rokonság gyászolja. — A műkedvelők kirándulása. Keselyűsön a múlt vasárnap egy társaság jelent meg, hogy ott gondtalanul, vígan bohémmódra szórakozzék. A mi kiváló műkedvelőink társasága volt ez, mely virágokkal feldiszitett hosszú kocsin vonult ki a kellemes szórakozó helyre, hol csónakázás, fürdés s más kedves szórakozás után halászlako­mához ültek. Joób Imre'törvsz. biró a dilettáns- szinigazgatót Jasek Sándort, Rácz József kapi­tány a szinpártoló egyesület elnökét Simontsits Elemér alispánt, Haraszthy József a hölgyeket Jasek az ő kedves társulatát és Wendl István a férfitagokat — hogy a „gonosz csontok“ is külön említve legyenek, — köszöntötte fel. A vidám társaság másnap úgy hajnal felé oszlado­zott széjjel. — 40 óv közszolgálatban. Egy derék, ügy- buzgó, szorgalmas, a közönséggel szemben min­denkor előzékeny hivatalfőnök: Ács Vendel szek- szárvi mk. postafelügyelő, e hó 31-én tölti be hivatalnolcoskodásának 40-ik esztendejét. Az általános tisztelet- és becsülésben álló postafőfel­ügyelőnek köszönhető nagyrészben, hogy hosszas vajúdás után városunk végre olyan postahivatal­hoz jut, amelynek minden egyes osztálya meg is lesz közelíthető s az épület maga könnyen fel is lesz található, ami eddig vajmi nehezen ment. Tiszttársai e hó végével érdemes főnöküket ünnepelni fogják. Mi is a legnagyobb tisztelettel üd­vözöljük a derék tisztviselőt jubileuma alkalmából. — Szluha Pál orsz. képviselő ellen beadott petíciót a Kúria a nyári szünet után, szeptember 26-án tűzte ki tárgyalásra. — Főkönyvelő választás. Berger Pált a Simontornyai Takarékpénztár másodkönyvelőjét a Barcsi Néptakarékpénztár főkönyvelőjévé vá­lasztotta. A megüresedett másodkönyvelői állásra * pályázat lett kiírva. — Jegyzői vizsgák. A pécsi közigatási tanfolyam hallgatói a múlt napokban két bizott­ság előtt szerezték meg jegyzői okleveleiket. A képesítésre összesen 40-en jelentkeztek, kik közül 8 kitüntetéssel, 20 egyhangúlag, 10 szótöbbség­gel vizsgázott le, 2 jelöltnek azonban pótvizsgát

Next

/
Oldalképek
Tartalom