Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-25 / 26. szám

4

Előadja: Kliegl Anna. Nocturno. Sehopin. Előadja : Fischhoff Sárika. Rococo. Bodo Alajos. Előadja: Fischhoff Sárika. Felhívás a keringőre. Vóber. Négy kézre előadja: Fischhoff Sári. Kiséri : Waldmann Rózsa.

— Névmagyarosítások. Kiskorú Gersl Ignác szekszárdi illetőségű, budapesti tanítójelölt Gábor- ra, Lebensfeld Fülöp paksi születésű, budapesti lakos pedig Ligeti-re magyarosította nevét.

— Bonyhádi hírek. A bonyhádi róm. kath. fiúiskola tanítványai f. hó 19-én tartották meg a „madarak és fák napját“ A gyermekek nevezett nap délelőttjén tanítóik vezetése mellett fel- rándultak a szép fekvésű „István-majorba“, ahol ének és játék mellett gyorsan telt az idő. A tanítói kar pedig Wéber Lajos szives házigazda vendége volt. Az évzáró vizsgák a róm. kath. elemi népiskolában jun. hó 17—19-én voltak, a záróünnepély pedig 25-én lesz.

— Pajkosság áldozata. Paks-Hegyes pusztán pajkosságból Nyulasi Rozália egy hegyes fával apró játszótársát, a 2 éves kis Váradi Katicát úgy találta fejbe dobni, hogy koponyacsontja megrepedt és ennek következtében folyó hó 22-én a „Ferenc“ közkórházban meghalt.

— Látta mái*? Borgida Ede művészi arckép tanulmányait? valóban érdemes a megtekintésre a korzón levő fénykép kirakatbanOrvosi vizsgálatok a bécsi Allgemeines Krankenhausban beigazolták, hogy a termék szetes Ferencz József-keserüvizzel a székrekedés legkülönbözőbb nemeinél nagyon kiváló eredmények érhetők el. Mert: 1. A Ferencz József-keserüviz oldó és hashajtó hatása kisebb adagoknál következik be, mint bármely más hasonnemű víznél. — 2. A Ferencz József-keserüvizet a betegek szívesen isszák és állandó használat mellett is jól törik. — Kapható gyógytárakban és fűszerüzletekben. A Szétküldési Igazgatóság Budapesten.

Fogorvos.

Kovács J.

Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és porcellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfögakat és szájpadlás nélküli fogakat.

Foghúzás érzéstelenítéssel I Müfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek.

Lakás 8 a gimnáziummal szemben.

Szekszárdim, a főutcán

(Széchenyl-utca 169. szám)

üzlethelyiség lakással

1911. évi ohtó- bs fiflÁ

bér hé 1-ére ImlcllIUe Értekezhetni lehet uevanott

KÖZGAZDASÁG.

A kecskeméti gazdanagygyülés.

Nagy, felemelő és lelkesitő ünnepe van ma Kecskemétnek, csakúgy mint Magyarország egész gazdatársadalmának.

Kecskemét város ősi falai közé gyülekezik ma vagy ötezer gazda, azért, hogy meghányja- vesse itt az ország sorsát, akkor midőn a gazdasági jólét előmozdításán fáradozik aként, hogy a gazdatársadalom számos előkelősége egy kongresz 8ZU8 keretében összehordozza mindazt a tapasztalatot, melyet évtizedes munkásságából leszűrt.

A boldogulás és haladás föltételeit csupán anyagi eszközökkel nem mindig lehet megszerezni ; az értelemnek a tudásnak semmivel sem pótolható szerep jut ebben. És megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a tudás és műveltség az épen, amely kicsi anyagi eszközzel is a legnagyobb hatást éri el.

Valamikor még néhány évtizeddel ezelőtt is i gazda elvetette a maga gabonanemüjét és attól fogva 1 föld sorsát Istenre bízta. Ha az idő kedvezett, vagy valami baj a vetést nem érte,

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

akkor jó volt az aratás s a magyar gazda büsz kén hajtogatta: ki mint vet, úgy arat j de ha elemi csapás elemi csapást ért, nagy és általános Ínség állott be az egész országban.

A mezőgazdasági termelés biztosításának, vagy épen fokozásának nagy problémájával nagyon kevesen foglalkoztak: pedig ezek a problémák Magyarország legnagyobb kérdéseit foglalják magukban. A mai Magyarország előbbre- vivőinek ezt kell zászlaikra tűzni, hogy a drá gaságot enyhítsék vele, és mert csak a termelés fokozásával csökkenthetik a kivándorlást is.

Természetesen nem szabad hinni, hogy a jobb terméshozam tisztán a gazda akaratán és szorgalmán múlik. Közpénzen létesített vagy támogatott intézményeknek kell keresni és meg találni a termésfokozás eszközeit, hogy a gazda - társadalmat és nemzetet fölszereljék vele.

Es a gazdakongresszusok, gazdagyülések itt találják meg a maguk nagy jelentőségét. A megfelelő eszközök és módok megtalálása hozza meg a célt, az eszközöket és módokat keresik a kongresszusok . . .

A kecskeméti gazdanagygyülés most sokban hozzájárult a mezőgazdasági életűek irányításához!

A gazdák egész mozgalmából különösen a tömörülés eszméje domborodik ki. Nagy, szép és lelkesitő gondolat a magyar gazdák tömörítése és hisszük is, hogy ez a tömörülés uj jövedelmi forrásokat nyit a nemzetnek. Es a kecskeméti nagygyü,és megmutatta, hogy a legszerencsésebb ötlet az, hogy közgazdasági életünk vezérférfiai a kis és nagygazdákat egyaránt, válogatás nélkül tömöríti ; ez az ötlet annak a felismerését bizonyítja, hogy Magyarországért csak az egész gazdaközönség együttesen tehet valamit!

Bizalommal nézünk a munka elé* melyet a magyar gazdatársadalom a kecskeméti nagygyűlésen végzett és erősen hisszük, hogy ez a kongresszus nagyban fog hozzájárulni ahhoz, hogy az a kimerültség, letárgia és álmosság, mely a társadalmi és politikai életben annyira jellemző, a közviszonyok teréről számüzettessék!

MULATSÁGOK.

— Táncmulatság. A paksi ifjúság f. évi julius hó 1-én az Erzsébet-Szálloda kerthelyiségében, kedvezőtlen idő esetén annsk nagytermében, a «Paksi önk. tüzoltó-testület» zenealapja javára, táncversennyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Felülfizetéseket, tekintettel a jótékonycélra, köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. A legjobb táncosnőt a férfiak, a legjobb táncost pedig a nők fogják titkos szavazás utján megválasztani^

. — Jótékonycélu táncmulatság. A kölesdi I. magyar iparos asztaltársaság junius hó 5-én sikerült jótékonycélu táncmulatságot rendezett, amelynek tiszta jövedelméből a felét a kölesdi szegényebbsorsu vizkárosultak részére fordította, amit már e hó 15-én Mühl Győző elnök, Pfeiffer János, Haffner János és özv. Jankovits István- nénak át is adott, amiért hálás köszönetét mondottak az iparos asztaltársaságnak, Felülfizettek: Sztankovánszky Imre országgyűlési képviselő 20 kor. Br. Maithényi Vilma 2 kor., Dr. Zavaros Gyula 1 kor. 40 fill., Hesz Lajos 1 kor. 40 fill. Haffner Juliska 2 kor., Bolemann Mihály 1 kor. 40 fill. Engel József 1 kor. Cseitei Ferenc 80 fill., Szigeti Károly 40 fill. Kálmán Endre 1 kor. Mühl Győző 40 fill. Bors János 20 fill. Gechrin- ger János 44 fill. Czakó Lajos 40 fill. Komlódi János 40 fill. Haffner György 40 fill. Teininger Mátyás 40 fill. Tadits Károly 40 fill. Sárkány István 20 fill. Szekeres István 20 fill. Darabos József 40 fill. Horváth István 50 fill. Láng Lajos 20 fill, mely nagylelkű adományokért ez utón mond hálás köszönetét a kölesdi I. magyar iparos asztaltársaság.

TANÜGY.

Tanítói közgyűlés.

A szekszárdi rk. tanitói espereskör folyó hó 22 én d. e. 10 órakor Szekszárdon tartotta meg évi rendes közgyűlését Pártos Zsigmond kér. tanfelügyelő, esperesköri egyh. elnök veze tése alatt, melyen 42 tag jelent meg. A közgyűlést megelőzőleg fél 10 órakor Veni Sancte volt a belvárosi templomban, melyet Pártos Zsigmond végzett Hitler Gyula szekszárd újvárosi kántor- tanitó művészies orgonálása mellett.

Pártos Zsigmond elnök szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, melyből közöljük a következő részt:

Nagyérdemű szekszárdi tankerület!

Igen tisztelt tanitónők és urak!

Én egyrészt irigylem, másrészt meg sajnálom Önöket. Irigylem, mert az Önnök hivatása a képzelhető legszebb, legmagasztosabb: mintegy

as ember-embereiből Isten képére és hasonlatosságára alakítani ki a gyermekeket, ami egy egyházatya szerint nagyobb művészet, mint a legügyesebb arhitektusé vagy szobrászé; másrészt meg sajnálom, mert tisztelt Önöktől ren • geteg sokat kíván és vár el egyház, haza, a tanügyi országos kormány és társadalom egyaránt s emellett anyagi ellátásuk oly szegényes, hogy az bizony a legszerényebb megélhetést is — főleg családos embereknél — alig biztosítja.

Kóródy Miklós pécsi tanitóképző-intézeti tanár és kath. tanügyi lapszerkesztő, a Dunántúl pünkösdi mellékletében Gondolatokat közöl a tanítókról és ez érdekes cikkelyében 20 pont alatt sorolja fel azt a. sok-sok mindenfélét, amit a tanítóktól manapság kívánnak. Kívánja az egyház b a haza egyaránt, hogy a tanító a reábizott gyermekeket vallásosan és hazafiasán nevelje és tanitsa, ami invalválja, szükségképp magában foglalja azt, hogy a tanító s tanitónő maga is őszintén vallásos és hazafias lelkületű legyen. Mert „nunc dat, quod non habet“, senki sem adhat azt, amije magának sincsen; nem olthatja a gyermekek gyenge szivébe a vallás és haza magasztos gondolatait és érzelmeit az, aki maga is nincs szaturálva ezekkel, akinek a maga egész szive-lelke, egész lénye nem vallásos, nem hazafias I

S eddig rendben van a dolog. De ez a kettős feladat: a vallásos és hazafias nevelés és tanítás magában oly nagy, oly súlyos, hogy körülbelül egy egész embert vesz igénybe és merit ki.

Azonban, mintha ez a kettő csak mellékes és nem a legeslegfő volna, annyi mindent vár még el az állam, a tanügyi kormány a néptanítóktól jelzem a kath. tanítóktól ? A Kóródy Miklós által felsoroltaknak csupán egy részét emelem ki: 1. a tanító szervezzen és vezessen ifjúsági egyesületeket; 2. vegyen tevékeny részt a jó irányú egyesületi és szövetkezeti életben; 3. korlátozza a kivándorlást; 4. segítsen fellendíteni a destruktió sajtóval szemben a becsületes ten- dencióju sajtót; 5. foglalkozzék belteljesen a mezei gazdasággal • értsen szakszerűen a szőlészethez és borászathoz; tudjon nemesíteni, ojtani mivelje és terjessze a méhészetet és selymészetet;

6. terjessze a háziipart és népies művészetet;

7. botanizáljon, szedjen gyógyfüvet, gombát, rovart, sőt piócát is stb. stb. 1 Hát, kedves hölgyek és urak, aki mindezt sikeresen megcsinálja és mindehhez ért: az legyen egy valóságos universal-genie az legyen egy szellemi omnibusz vagy quodlibet! De azért egyszóval sem mondom, hogy ezeket egyszerűen ignozálják, sőt javaslom, hogy öleljenek fel belőlük, amennyit csak lehet, amennyit idejök és erejök és hajlamaik megengednek, hangsúlyozom még is, hogy legelső és legfontosabb hivatásbeli kötelmök a gyermekvilág vallásos és hazafias nevelése és tanítása.

A vallásos és hazafias nevelés fejtegetése, a tanítói kar lelkek buzdítása után Isten áldását kérve a szekszárdi tankerület nagyérdemű tanítóságára, a közgyűlést éljenzés között megnyitotta.

A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után Orbán Juliska szek- szárd-ujvárosi kiváló tanitónő tartott mintatanitást a természetrajz köréből, ismertetve a vakondot a leghelyesebb tanmód szerint. Tanulságos előadásáért a jelenlevők megéljenezték és elismerésül jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak neki.

Horváth Ignác v. elnök beszéd kíséretében terjesztette be Kóródy Miklós pécsi képezdei tanárnak a tanítói fizetésrendezés tárgyában benyújtott javaslatát, mely szerint az összes magyar- országi tanítók szolgálati idejüknek megfelelő arányszám szerint a XI., X. és IX. fizetési osztályba helyeztessenek és ezen osztályoknak megfelelő fizetésben, lakáspénzben, napidijakban, személyi és szolgálati pótlékokban részesittessenek. A közgyűlés ezen javaslatot az előadónak azon kiegészítésével fogadta el, hogy a kántori jövedelem (fizetés) ne tekintessék tanitói fizetésnek, illetve ne legyen a tanitói fizetésnek kiegészítő része.

Az elnök melegen üdvözölte Horváth Ignác szekszárdi és Göbölös József újonnan kinevezett igazgatókat mely üdvözlésre Horváth Ignác felelt, megköszönve az elnöknek megtisztelő figyelmét. Tarlós János pénztáros jelentése szerint az egyesület pénztárában 126 korona van.

A birálóbizottság nevében Várkonyi Sándor jelenti, hogy a kitűzött határidőig két pályamű érkezett be, melyek közül „Aki énekel, kétszer imádkozik“ jeligés dolgozatot ajánlják jutalomra. Pártos Zsigmond elnök felbontván a a jeligés levelet, kitűnt, hogy a pályanyertes mű szerzője Werner Ádám mözsi fiatal tanító, akinek a pályadij nyomban ki is adatott.

A IV. kath. kongresszusra képviselőkul megválasztattak Egri Béla tanitó és Horváíh Ignác igazgató.

A folyó évi julius 3-án Pécsett tartandó nagygyűlésen részt vesznek a tanitói karból: Parti Ferenc és Horváth Ferenc tolnai, Várkonyi