Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-15 / 3. szám
1911 január IS. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY S ad. Koleszár Ferenc 2 K, Marossv Sándor 1 K, N. N. 1-40 K, Pleszky Antal 160 K, Miklós Aladár 1 K, Bütös Vendel 80, Fekete Katica 80, Fehér János 50, Erdős Lipót 40, Antus Andrásné 30, Mácsik Pál 50, Szélcsy Miklós 20, Keserű József 20, Fehér Józsefné 20, Vég Jó- zsefné 20, Gungl József 20, Petróczi Jánosné 10 fillért. Az összes bevétel: 279 korona 78 fillér. — Auguszta főhercegnő a szakácskiállitá- son. A budapesti szakácskiállitáson, ezen a specialis szemnek, szájnak kedves tárlaton, — mint a lapok megírták — megjelent Auguszta főher- cegaBszony is. Itt leginkább feltűnt neki Lőw átándor kamarai szállítójának ezüst garnitúrája a modern tálalás műremekei. Amit előkelő ízlés és lelemény az asztal diszére kitalált: együtt volt. Ezüst dessert tálak, girandók, gyönyörű virágtartók, serlegek, egyéb drága evőkészletek, tálak és tányérok kincsekként egymásra hal mozva, mégis tetszetősen, művésziesen rendezve. Auguszta örömmel értesült arról, hogy valamennyi a magyar mtiipar remeke s ugyancsak hosszasan szemlélte Lőw másik kollekcióját: a konyhai órák elmés piramisát, ahol stílszerűen az óramutató kés, villa volt a pontos órákon. Lőw a legnagyobb dijakat nyerte ezen a kiállításon. jsj* Élve eltemetve. Lauer György mucsii lakos pincét ásott a szőlejében, mely halálos balesettel végződött. A föld ugyanis munka közben leszakadt és Lauert élve eltemette. Mire kiásták, már meghalt. — Megszűnt takonykór. Stem és Schosberger kiserdei (posta Dunaszent- györgy) gazdaságában a takonykór megszűnt. 56 darab lovat malleniroztak és mind az 56 darab egészségesnek találtatott. A kolera járvány csők szünetel és a legilletékesebb orvosi szaktekintélyek jóslata szerint n tavasz felé a leggondosabb és körültekintőbb védekezéssel kell a továbbterjedést meggátolnunk. Kiváló szerep jut e tekintetben a kolozsvári Heinricb-féle Szent László fertőtlenítő pipere szappannak. E magyar készítményről „Az Újság“, „Budapesti Hírlap“, „Magyarország“, „Az Egészség“ és a „Természettudományi Közlöny“ egészségügyi munkatársai a legnagyobb elismeréssel emelték ki baktériumölő hatását. Minden család magát védi meg a ragályozás ellen, ha a Szent László szappant a mosakodásra és a szájüreg dezinficiálására a Szent László fogkrémet használja. 1 darab ára 70 fillér. — Kapható mindenütt színház és művészet, Színházi élet. Fehér Vilmos jól szervezett színtársulata folyó hó 8-án kezdette meg Szekszárdon működését. A színtársulat előreláthatólag 4 hétig fog városunkban időzni s mint értesülünk, sikerült a társulat igazgatójának néhány elsőrangú erőt, köztük Hegedűs Gyulát, a Vígszínház művészét vendégszereplésre megnyerni. A színtársulat némi élénkséget fog majd kelteni városunk kulturális életében s lesz részünk kellemesen szórakoztató esték élvezetében. Midőn ezeket mondottuk, nem óhajtottunk hódolni közönségünknek, mely nem hajlandó e derék társulat munkáját kellőképen méltányolni és ennek következménye, hogy a színház látogatottsága távolról sem olyan, mint amilyent megérdemelne. Ismerjük ennek okát! Nem a nemtörődömség, az érdeknek a hiánya, még az sem, hogy a szórakozásnak és ami a fő a társulásnak egy érdemesebb formája köti le közönségünket; mondom tehát nem ezen körülmények okozzák, hogy a színháztól való zárkózottság annyira érvényesül, hanem egyedül és kizárólag közönségünknek magas és kielégíthetetlen — igénye. Amennyire szerencsének mondható ezen állapot és ennek tudata bizonyos büszkeséggel tölt el bennünket, annyira fájlaljuk, hogy közönségünk nem helyezkedik túl álláspontján, ugyanazon mértékkel móri a vidéki társulat nívóját, mint a legtökéletesebbét s mivel tökéletest vár, de azt természetszéftfieg nem kaphat, a csalódás csakhamar bekövetkezik. Közönségünk bizonyos kialakult előítélettel viseltetik a vidéki színtársulat iránt s mivel ezen előítélet nehány esetben — a színész önhibáján kívüli okok miatt — teljesedésbe megy, jobbnak látja a színházat fel sem keresni. A vidéki színtársulat sok, roppant sok nehézséggel küzd, ma itt, holnap ott. A legnagyobb reménységgel telepszik meg ott, ahol a mindennapi szükségletét sem fedezi a bevétel. Fáradságos munka, az élettel való nehéz küzdelem jut nekik osztályrészül, melyhez nálunk még súlyos erkölcsi kudarc járul. Eltekintve az első előadástól, melyről alább szólunk, az eddigi előadások eléggé sikerűiteknek mondhatók s igy sehogysem tudjuk megindokolni, miért látunk nap-nap után úgyszólván üres házat. A színtársulat valóban megérdemli közönségünk pártfogását, miért is kívánatos lenne, hogy a színházlátogatók előítéleteiket legyőzzék és igényeiket leszállítsák, más szóval kifejezve: ne a fényt és pompát keressük, ne a díszletek és az elegáns toilettek hiányát tegyük szóvá, hanem kisérjük figyelemmel^ a törekvést, az ambíciót, mellyel a színész játszik és a tartalmat, melyet velünk közöl. A heti műsorról a következőkben számo- lunk be : Január 8-án. „Luxemburg grófja“ cimü operette előadásáról nem szólunk, mivel véletlen folytán beállott fogyatékosságok zavart idéztek elő. Egyébként elég szerencsétlen intézkedés volt ezen darabbal kezdeni az, . előadásokat. Operettekkel csak ott lehet hatásosan operálni, ahol kitűnő előadás, ragyogóan külső pompával párosul. Amennyire helytelenítjük a színtársulat intézkedését, hogy éppen operettet választott bevezető előadásul, annyira helytelenítjük a közönség eljárását, hogy ebből következtetéseket von le és a további előadásoktól távol marad. Január 9-étl. Földes Imrének: „A kuruzsló“ cimü színmüve került színre, a címszerepben Déry Bélával. Utóbbi igen rokonszenves színész, szerepét szépen töltötte be. Nagy kár, hogy orgánuma nem a legjobb, különben teljes mértékben érvényesülne. Csáthiné szerepét Arany Olga vitte kifogástalanul, Schilling szanatórimtulajdo- nost Feleki László, a társulat titkára játszotta elég sikerültén. Az előadás mindvégig jó volt, kivéve színpadon a súgót, ki rettenetes hango san súgott, a nézőtéren pedig a közönségnek ama részét, mely a legszebb és legkomolyabb jeleneteket hangos kacajjal kisérte, mellyel kínos kellemetlenséget okozott szomszédainak. Január ÍO-én. „A kis cukros“ cimü,vígjáték volt műsoron. A főszerepet Febérné Peéry Uus játszotta rendkívül élvezetesen. Gyönyörű játékával lebilincselte közönségét. Valódi nemesen kiforrott művészi talentum, kár, kogy ritkán látjuk színpadon. Méltó partnere volt Déry Béla, ki Paul Normand szerepében ezúttal ugyancsak elsőrendű művészi alakítást nyújtott. Az össz- előadás megütötte a mértéket. Január 11-én. Bernstein: „A tolvaj“ cimü színmüve ment kifogástalanul. A főbb szerepekben Arany Olga, Déry Béla és Lenkey György tűntek ki. Január 12-én. Lengyel Menyhért színmüvét a „Tájfunt“ adták a főszerepben Déry Bélával (Tokeramo dr.). Alakítása meglehetősen jó, bár nem eléggé hatásos volt. Kerner Ilona szerepét Arany Olga játszotta igen szépen, Lintner irót Lenkey György játszotta sikerültén. Kár, hogy szép jelenetek elmaradtak. Az előadást szép számú közönség nézte végig. Január 13-án. A „Tatárjárás“ cimü operette került színre, melyen szokatlanul nagyszámú közönség vett részt. Az előadás tetszett, a hálás publikum lelkes tapsban részesítette a szereplőket. Szombaton a „Muzsikusleány“-t adják. Készünkről ismételten kérünk mindenkit, aki csak teheti, hogy színészeinket jól megérdemelt pártfogásban részesítse. (f.) A nők rendszerint nem törődnek az emésztéssel és bélmiiködésük rendben tartásával és mikor ennek következtében már sokat szenvednek gyomorbajokban és hosszantartó székrekedésben, valami haszontalan és gyakran ártalmas pirulákkal akarnak magukon segíteni. Aki már sokféle hashajtószert használt, nem talált elég dicsérő szót a valódi Ferencz József-keserüvizre. oly annyira felette áll e természet-teremtette gyógyvíz az általában használatos hashajtószert. Ezt tapasztalta dr. Lefévre amerikai orvos is, mikor egy érdekes esetből kifolyólag kővetkezőkben számol be: „A természetes Ferencz József-keserüviz egy áldott állapotban levő asszony eldugulásánál csodaképen hatott. Rögtön megszüntette a hányást és a belső szerveket az egész terhesség alatt rendes állapotban tartotta.“ Aki nem bírja az igazi Ferencz József-keserüvizet gyógyszerésznél vagy fűszeresnél beszerezni az rendelje meg levelezőlapon közvetlenül a Ferenc József- források szétküldési igazgatóságánál Budapesten. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Tisztújító közgyűlés. A szekszárdi polgári olvasókör 1911 január 1-én megtartott tisztújító közgyűlésén megválasztattak: Elnök Boda Vilmos. Alelnök André István. Ügyész dr. Török Ottó. Igazgató Horváth József. Pénztárnok Mirth Gyula. Könyvtárnok Jáross Béla. Jegyző Kogelbauer Lajos. Számvizsgálók Tauszig Adolf, Nikitits Imre. Választmányi tagok lettek: Horváth Ignác, Haya Béla, Janosits Károly, Debulay Imre, Vatzek László, Stann István, dr. Zsigmond Ferenc, Wilhelm Ede, Pekary János, Tarlós János, Sipos Márton, Franek János. Póttagok: Grószbauer Ferenc és Hermann Frigyes. Tisztújító közgyűlés. A szekszárdi református olvasókör folyó hó 8 án tartotta meg évi tisztújító közgyűlését Bodnár István elnöklésével, aki nem fogadta el továbbra az elnöki tisztet és igy diszelnökké választották. Az uj elnök Gödé. Lajos református lelkész lett. A többi tisztviselők ezek : Alelnök dr. Török Ottó. Igazgató Majsai József (Töttös). Pénztáros Ranga Antal (Ranga). Jegyző Csertány János. Könyvtáros Mészáros György (Lukács). Választmányba beválasztattak : Rácz Gyula, Bodnár István, Jakab László, Töttös Pál (Majsai), Török Pál (Majsai), Majsai István (Töttös), Boros Lajos, Mészáros László, Majsai István (Szászi), Balog István, Balog Pál, Cseri István, Vági Ferenc, Varga István, Töttös János (Kovács), Császár Imre. Bajó János1, Csapó Jenő, Kovács János (Grunner), Csöxönyi János Ferenc. TANÜGY. Tanügyi hírek. Kinevezés. A közok tatásügyi miniszter Nagy József gazdasági szaktanítót a szekszárdi gazdasági ismétlőiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. — Lemondás. Szende Ferenc bátaszéki kántor állásáról lemondott, hogy elfoglalhassa a szatmári színtársulatnál a karmesteri állást. — Megerősítés. A közoktatás- ügyi miniszter a szekszárdi kereskedelmi tanonc iskolában működő Holub János igazgatót, Kovács Dávid és Polgár József tanárokat ezen állásukban megerősítette. — Nyugdíjazás. A miniszter Éri Ferenc dombóvári rk. kántortanitót 2580 koronával nyugdíjazta. — Tanítói személyi pótlék. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága Padányi Andor kir. tanfelügyelő előterjesztésére Várkonyi Sándor szekszárd-belvárosi rk. tanítót felteijesz- tette a miniszterhez 200 koronás személyi pótlék elnyerése végett. PÉNZINTÉZETEK. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank részvénytöke emelése. Azok, akik előtt a szekszárdi pénzügyi élet intimebb részletei nem ismeretlenek, tudták, hogy a Szekszárdi Takarékpénztár milliós tőkeemelését nem sokára követni fogja a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank hatalmas, szintén milliós tőkeemelése. Nem okozott tehát a tőkeemelésnek már tervezetbe foglalt-eszméje olyan meglepetést, mint a hónapok előttié, de maga a tervezet szépsége, előnyös volta, nyíltsága és a vállalkozás teljes biztonsága meglepte a hozzá értőket is. Tudatában volt a Tolnamegyei Takarék - és Hitelbank igazgatósága, mint a tervezetből látszik, hogy a múlt év kedvezőtlen gazdasági eredménye, a pénz drága volta és a milliós tőkeemelést követő pénztelenség nem a legideálisabb időpont saját erőforrásainak hatalmas emelésére, de viszont átérezte azt is, hogy eme kedvezőtlen konjunktúrák dacára, mivel tartozik az intézet és a részvényesek érdekeinek. Tudta, hogy annak az intézetnek, melynek pénzei kedvezően vannak elhelyezve és majdnem 900.000 korona visszleszámitolása van, forgalma az összes üzletágakban évről-évre jelentékeny emelkedést mutat és amelynek az általa létesített virágzó ipar- vállalattal: a Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár részvénytársasággal, valamint a szintén kitűnő eredménnyel működő két pénzintézettel: a Bátaszék-Sárközi Takarék- és Hitelbank és a Faddi Takarékpénztárral fennálló szoros érdekközösségénél fogva is, feltétlen szüksége van saját tőkéinek emelésére, nehogy a rendelkezésre álló elégtelen tőke hatalmas lendületére a pénzügyi és ipari vállalatok eddigi eredményes támogatásának és olcsó, szolid hitelek nyújtásának csak némi korlátozásával
