Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-11 / 24. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1911 junius 11. távozása alkalmával teljes elismerését és forró köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezi és megörökíti és ezt ez utón és jegyzőkönyvi kivonatban vele közli. Az igazgatói és tanítói állás f. hó 25-én lesz betöltve. — Képviselők üdvözlése. Az értényi róm. kath. esperesi kerület papsága folyó hó 1 -én Koppányszántón tartotta meg tavaszi koronáját, melynek határozata folytán hitvalló, bátor küz­delmeikért sürgönyileg üdvözölték Polőnyi Géza, Haller István és Huszár Károly országgyűlési képviselőket, — Ingyen libalegelő, Mióta az országos vá­sárok tartására szolgáló vásárterek állatok általi legeltetése, állategészségi szempontból, kormány- hatósági rendelettel betiltattak, azóta, de csak azóta, az uradalmi felügyelőség, illetve vásári belypénzszedési jog bérlők jóindulatából vásárte­rünk a libák tápdus, kényelmes tanyája lett. Az idén miért, miért sem az uradalmi felügyelőség a legeltetésért némi bért kívánt és ezért árverésen szándékozott bérbeadni. Akadt is bérlő 40 koro­náért. A felügyelőség azonban a bérlethez való jogosultságot a minisztérium jóváhagyásától tette függővé, ami természetesen elmaradt, mivel a vásártérnek baromfiak általi legeltetésére ez eset­ben a vásári helypénzszedési jog bérlői jogosultak, szedhetvén pedig a legelő szárnyasoktól darabon- kint legtöbb 10 fillért. Mivel pedig legelteiési dij, a szándékolt bérbeadás miniszteri jóváha­gyása nélkül már szedetett, sőt duplán szedetett és a „hajtási igazolvány“ kiváltására a szegény gazdasszonyok dobszó utján felhivattak, hatósági közbelépés vált szükségessé és a legeltetés be­tiltatott, amiért legkevésbé sem a rendőrkapitányt kell hibáztatni. Most a vásári helypénzszedési- jog bérlők Spitzer Ede és Schulzer Oszkár — dicséretükre — nyerészkedés nélkül, a közgaz­daság érdekében, a gazdasszonyok nagyobb örö­mére, a hozzájuk fordulóknak továbbra is telje­sen ingyen engedik a libalegeltetést, csupán annyit kívánnak és ez nem sok, hogy a vásár­téri korlátfákat a libapásztor fiuk ne rongálják. Ennyit pedig mindenki szivesen teljesíthet. — Évzáró vizsga. A fácánkerti iskolában e hó 6 án volt az évzáró vizsga, melyen jelen voltak: Kunfy Károly fácánkerti nagybirtokos, Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános, Horváth Lajos káplán, György Józsa k. a., Cziriák Frigyes iskolaszéki elnök, Bécsy István kajmádi tanító és sok szülő. Az iskola rendes tanítónője Németh Aranka k. a., kinek sikeres működése iránt álta lános volt az elismerés. A leány növendékeknek igen szép kézimunka kiállításuk volt. Vizsga végeztével az elnöklő prépost a gyermekekhez szívhez szóló beszédet intézett az Isten és a fele baráti szeretettől, a szülők, tanitók, uraságok iránti tiszteletről és háláról s a tanulás sztiksé gességéről és hasznáról. Ezek után kiosztotta prépost ur Kúnfy Károly nagybirtokos vizsgái ajándékát a legszorgalmasabb és legjobb viseletű 8 tanuló között: személyenkint 5—5 koronát. — Madarak és fák napja Gyulajon. Pünkösd hétfőjén d. u. létánia után az iskolás gyermekek zászlókkal kivonultak a tanítói kar kiséretében az uj biródi vadász-lakhoz, hol az erdő szélén egy szép tisztáson lett megtartva a miniszterileg el­rendelt ünnepség, A Himnusz eléneklése után Fetter Gyula káplán ismertette megnyitó beszéd­jében' az ünnepély jelentőségét. Majd az iskolás fiúk és leányok váltakozva szavaltak verseket a madarakról s közönként madár-dalokat énekeltek. A betanítás Polgár Ferenc ktanitó érdeme. A Szózat eléceklésével az ünnepély végett ért s a gyermekek uzsonnájuknak a szabadban való elköl­tése után énekszóval visszatértek édes szülői otthonukba. — Az aratás küszöbén felhívjuk t. gazda­közönségünk figyelmét a világhírű „Johnston“-féle amerikai ’ fűkaszáló, kévekötöző és marokrakó aratógépekre, melyeknek jnagyarországi vezér­képviselője a Bacher-Melichár cég (Budapest, VI., Nagymező u. 68/B. Nevezett cég az érdek­lődőknek megküldi ábrás árjegyzék t ingyen és bérmenlve. Saját érdekükben cselekszenek tehát gazdáink, ha ezen elsőrangú céghez fordulnak, mielőtt szükségletüket fedeznék. Ezen gépek direkt a magyarországi viszonyoknak megfelelő szerke­zettel készülnek, — Látta mái* ? Borgida Ede művészi arckép tanulmányait? valóban érdemes a meg­tekintésre a korzón levő fénykép-kirakatban. — Szöllök biztosítása Jég ellen. Most, hogy a szőllők, különösen pedig a hegyi szöllök oly szép termést Ígérnek és ország szerte oly sok jégverésről jön hir, a szőllősgazdák egyre jobban megbarátkoznak a szöllök jég elleni biztosításának eszméjével, amiről pedig eddig csak elvétve lehetett hallani, mert a szőllő bizto­sítása aránylag drága mulatság, amely körül­mény igen sokakat visszatartott a jég biztosí­tástól. Minthogy a jég 1909-ben és 1910-ben is elverte Szekszárd határának nagy részét és ez az eshetőség az idén sincs kizárva, a biztosítási kedv a szekszárdi és környéki szőllős gazdák között igen élénk és ezt nagyban fokozza az a körülmény, hogy a „Gazdák Biztositó Szövet­kezete“ tetemesen leszállított díjtételekkel és nagy kedvezményekkel siet tolnamegyei főképvi­selete utján szőllős gazdáink segélyére. Ennek a derék biztositó intézetnek jégbiztositási díj­tétele a kedvezmény levonásával 7-2*/#, aki pedig öt évre köti le biztosítását, az csak 684°/o-ot fizet és ez is minden évben további 2%-kal csökken. Olyan előnyös díjtétel ez, minőt semmi más biztositó társulat nem nyújt és ami nagy­ban előmozdítani képes a szőllők jég elleni biztosítását, amit, mint egyedüli biztosítékot szőllős gazdáinknak melegen ajánlunk is. A szőllő biztosítás köztudomás szerint csak az elvirágzás után lép ugyan hatályba, de a bizto­sítások már most közvetlenül az elvirágzás előtt is elfogadtatnak a Gazdák Biztositó Szövet­kezete által, mely intézetnek tolnamegyei fő- képviselete „Fischhof és Halász“ uraknál van Szekszárdon, kiknek erre vonatkozó, mai szá­munkban megjelent hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe. Fogorvos. Kővécs I« Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. Dr. Clemens, egészségügyi kormány­tanácsos Thüringiában a következőket álla­pította meg : Mintegy V2 pohár természetes Ferencz József-keserüviz már biztosan és erősen hashajtólag hat. A Ferencz József- viz kisebb adagokban naponkint többször használva, aranyeres bántalmak és derék­fájás ellen pompás gyógyszer. — Kapható gyógytárakban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési-Igazgatóság Budapesten. Egy derék szépanya. A kétségtelenül magas irodalmi színvonalú Budapesti Hírlapban egykor azt olvastam, hogy : a nagyanyának az édesanyja — szépanyja ; ennek anyja, vagyis a nagyanyának a nagyanyja — dédanya. De ezekkel szemben erre, mifelénk ez a nyelvszokás, s magam is úgy tanultam valamikor régen az iskolában, hogy a nagyanya édesanyja — dédanya; ennek az anyja pedig — szépanya. A kettő közül melyik a helyesebb ? nem tudom, eldöntötte-e a m. t. Akadémia; de én a mi vidé­künk nyelvszokásának megfelelően — szépanyá- uak nevezem azt az agg nőt, kiről e rövidke nyelvészkedés után jelen kisded ének szólani fog. Junius 8-án temették el Mözsön a község legöregebb lakosát, a 92 esztendős özv. Ferner Ádámnét. O volt a legutolsó azok közül, kiket még a község megtelepítésekor — 1780. körül — deszkából összerótt, „fatornyos“ mözsi templom­ban’kereszteltek meg. Született ugyanis 1819-ben, mig a mostani templom csak 1821. évi Sz. Iván napján lett megáldva és rendeltetésének átadva, — feljegyzésre méltó adatok ez öregasszony élet- történetéből, hogy lí éves korában ment egy 18 éves legényhez férjhez; 74, Írván tizennégy gyer­meket szült világra s 60 évig élt házasságban; soha ágyban fekvő beteg nem volt, ha csak kivé­telnek nem vesszük azt, hogy mint afféle szorgos gazdaasszony, kétszer is leesvén a ház padlásáról, a kapott zúzódásokat feküdte meg. Azonban a legpregnánsabb vonás volt benne rendkívül szívós életkedve, élni-vágyása. 53 éves özvegyasszony unokájának vígan s egészségesen meglátta az unokáit, s ezek az 5 szépunokái már nem is apró gyermekek többé, banem szépen serdülő fiúk. Hogy mennyire szeretett még élni ez a betüszerint való Vetúria: az a legeredetieb- ben kitűnt abból a nyilatkozatából, melyet nem régen, tehát életének kialvóban levő, késő alko­nyán ilyképpen tett előbb említettem, élemedett özvegyasszony unokája előtt: „Hát tudod, leányom, — szólott — még csak addig szeretnék élni, mig a Jancsi gyerek (a 13 éves szépunoka!) megházasodik.“ No ez bizony kissé szerénytelen kívánság volt tőle az idők Urával szemben, mert mire Jancsi először kerül katonasor alá (ez az itteni legények rendes nősülési ideje), t. i. 8 év múlva — a szép anyóka éppen kerek 100 éves lett volna ! 5 Kérdem már most: ugyan honnan egy 92 éves agg nőben ez a sóvárgás egy küzdelmes életnek minél hosszabbra való kinyujtása után? honnan ebben az egyszerű földmives-sorban állott öregasszonyban ez a görcsös ragaszkodás az élet­hez ? Hitem szerint onnan, mert teljes, rengeteg hosszú életében mindig egyszerűen, de becsülete­sen ólt, és egész világnézete, életfilozófiája azon a szentirásban is feltalálható jelszavon alapult s abban merült is ki, hogy: óra et labora, imád­kozzál és dolgozzál 1 És ez az öreg parasztasszony tudta, hogy miért ólt, és nem is élt hiába . . . Bizony mon­dom : tanulhattak volna tőle azok a tejfelesszaju, blazirt bukott diákok, és azok az ideális célokat követni képtelen, virágzó fiatal úri leányok és asszonyok, kik bűnös könnyelműséggel dobják el maguktól ifjú életöket: hozzátartozóinak sokszor őrületbe ejtő bánatára s hátramaradott Borsosaik­nak mérhetetlen arányú megrontására. — Tisz­telet adassék a mözsi Vetúria, az egyszerű, de annál becsületesebb, mert istenfélő özv. Ferner Ádámné emlékének ! Talán nem lesz érdektelen, végül megje­gyeznem, hogy gyászmiséjénól és temetésénél két szépunokája — egy 11 és egy 9 éves — ministrált. P. Zs. MULATSÁGOK. A „Kath. Olvasókör“ hangversenye. Alig hiszem, hogy akadjon csak egy is, aki megbánta volna a f. hó 7-én végbement kath. köri hangversenyen és az azt követő tánc mulatságon való megjelenését. Hogy mennyire jól érezte magát ott mindenki, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hajnali harangszókor még mindig együtt volt majdnem az egész társaság még pedig a legvidámabb kedélybangulatban. És milyen szép publikum! Milyen gyönyörű asszonyok, lányok ! Mennyi sok tánckedvelő fiatalember! Bizony ritkaságszámba megy a mai világban az ilyen fesztelen és vidám mulatozás. A fiatalság alig akart hazamenni és a mamák ? — szintén szívesen maradtak. Hát ki is ne érezte volna magát jól, mikor Szabó Géza hittanár a kör ügyvezetőjelnöke, rende­zésével intrádául’ritka műélvezetben részesítette a nagyszámban megjelent előkelő hallgatóságot ? 1 A táncmulatságot 12 pontból összeállított hangverseny előzte meg, mely testvérek között is megért 25-öt. Nem botot, hanem ennyi számot, mert vége hossza nem akart lenni a sok újrá­zásnak, ráadás — követelésnek. Legelőször is Bognár Iduska lépett a pó­diumra és szép készültséggel játszott két zon­goraszámával élénk tetszést aratott. Utána Pol­gár Margitka igen ügyesen kisérte zongorán Wendl Gyulától előadott „Rákóczi hadnagya“ cimü melodrámát. Ennek keretében, — bele- toldva, — hallottunk egy szép tárogató szólót, továbbá egy Tumó Antal érces basszusával el­énekelt kurucdalt barmónium kisérettel. Úgy a szavaló, mint a kísérők előadása nagyon tetszett. Amikor ezután Éber Géza fekedi plébános lépett a hallgatóság elé, akkor meg igazán nem akart szűnni a taps. Aschernek „Belépő“-jét ját­szotta oly bravúrosan és oly finom ntiánsziro- zással, hogy azt csak művész ember interpretá­lásában hallhatni. Még két számmal vett részt a hangversenyben és úgy a „London—Bécs— Páris“ keringővei, valamint „Régi magyar nó- ták“-kal óriási lelkesedést csalt ki a hallgatóság­ból. Játékának kellő méltatására igazán alig lehet jelzőt találni. Művészies az izig-vérig. Kovács Mariska monológja: „Az a csúf férfinép“ oly nagy és általános derültséget okozott, bogy a bájos »kis“ előadó — művész­nőnk teljesen meg lehet elégedve a neki jutta­tott elismeréssel. Ketskés Győző behízelgő, lágy baritonjával magyar dalokat énekelt Baját kíséretével általá­nos tetszés mellett. Kristofek Gizella pedig két hangulatos kis dalt hallatott kedves, szívhez szóló szép sopran hangjával saját citerakiséretével. Hogy mennyire tetszett, bizonyította a sok taps. Czindery Endre először Hiller Gy. zon- gorakiséretével énekelt két müdalt, mely annyira tetszett, hogy két darabot is kellett ráadásul adnia. Müdalokat énekelt Mirth Lászlónó is. De milyen szépen! A legbájosabb hangú „Bül-btil“- madár, (csalogány) is megirigyelhetné. Kétszer, háromszor is távozni akart a pódiumról, de a tenyerek addig nem hallgattak, amig csak „me­gint“ nem énekelt. Moiidry Hugó kisérte a zongorán a tőle már megszokott finomság és precizitással. Gyönyörű zongorajátékot hallottunk Mikula Dezsőnétől, ki Csizmazia László dalait kisérte. Minden dalában igen jól érvényesült rokonszenves, fiatal, üde mezzotenorja. Ügyesen monológizált Udvardi Antal is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom