Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-30 / 18. szám

1911 április 30.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3

ról-napra uj feladatok megoldása előtt találjuk magunkat.

Tehát nemcsak a puszták önálló jellegét kell megszüntetni, hanem a fokozott jövedelemmel arányban az adókivetés kulcsát emelve alkalmazni. Ez- a modern haladás, az előbbi pedig valami itt feledett feudális emlék.

A szociálizmus fogalma.*

Irta: Földes Béla.

A szociálizmus, mint elmélet, a társadalmi gazdaságtan egy pártütő gyermeke. Saját felfo gásával vizsgálva a társadalmi jelenségeket, azoknak természeti rendjét más törvényeken látja alapulni és az igazságosság érdekében e törvényeknek óhajt érvényt szerezni. Rendesen a szociálizmus az évezredek óta fennálló társadalmak legalább egyes irányai esetleg társadalmi forradalom utján akarják elérni.

Azonban ma a szociálizmus egyes elméletei és törekvései között már oly nagy eltérés van, hogy azokat egyöntetű fogalom alatt összefoglalni teljes lehetetlenség. Weisengrün szerint minden szociáliztikus rendszerben a következő három közös vonást találhatni: a) egy kollektiviztikus követelmény; b) társadalmi optimizmust a jövő fejlődésképesség iránt; c) a társadalom primátusát szemben az egyénnel (pl. Marx szerint a realitás csak társadalmi realitás). Azonkívül az örök igazságosság nevében való tiltakozás képezhetné a különböző rendszerek közös vonását, de még e tekintetben is találunk eltérést, sőt az úgynevezett tudományos szociálizmus nem is annyira az igazságosság, mint a továbbfejlődés érdekére támaszkodik

Még egy-egy iskola hivei sem egyeznek a szociálizmus fogalmi meghatározásában. — így Engels szerint a szociálizmus az újkori proletármozgalom tudományos kifejezője, ellenben az ugyanazon iskolához tartozó Bebel szerint a szociálizmus a világos öntudattal és teljes tudással az emberi tevékenység összes köreire alkalmazott tudomány. Proudhon meg épp a nyomor vallásának nevezi a szociálizmust. Dietzel újból különbséget tesz szociálizmus és kommunizmus között ; szociálizmusnak nevezi az összes elméleteket, melyek a társadalmi elvet túlzásig viszik, kommunizmusnak nevezi az összes elméleteket, melyek az individualiztikus elvet túlzásig viszik. A kettősek közös nevéül az antikapitalizmust ajánlja.

Mill szociálistának tartotta magát (auto- biographiájában), mert kimondta, hogy a jövőben a társadalom igazságosabb alapon fog nyugodni, mire Cairnes, kinek Rae is igazat ád, megjegyzi, hogy nem a remény jellemzi a szociálizmust, hanem az, hogy e reményt márjelen- leg állami hatalommal akarja megvalósítani. — Mindezen majd sokat, majd keveset kifejező meghatározásokkal szemben mi szociálizmusnak azon tant nevezzük, mely a társadalom gazdasági szervezetének egy tökéletesebb, a közösséget a mainál teljesebben kifejező, az individuális versenygazdaságot kizáró alakját fejtegeti.

Ha magából a kifejezésből indulunk ki, akkor a szociálizmus ellentétét jelenti az individualizmusnak, oly társadalomnak, melyben a gazdasági élet berendezése túlnyomóan az egyének ösztöneire, törekvéseire, versenyére van alapítva. A szociálizmus lényegét csak a társadalmi szervezet tekintetében követelt átalakítások jellemzik. Azért nem lehet igazat adni Dietzelnek, ki, mint fent láttuk, kommunizmusnak nevezi azokat a rendszereket, melyek az individualiztikus elvet túlhajtják ; nem lehet igazat adni azoknak, kik az anarchizmusi individualiztikus rendszernek nevezik.

Végre is minden szociálizmus az egyénnek is akar használni. Irányadó csak a szervezet ténye lehet. A szociálizmus e sz rint ellentétét képezi minden oly rendszernek, mely a társadalmi szervezetet az egyénen építi tel, elhanyagolván a társadalmi összefüggés követelményeit, avagy remélvén, hogy azokat kerülő utón az in dividualiztikus rendszer is kitudja elégíteni. — Valamint tehát nem tekinthetjük individualizmusnak azokat a rendszereket, melyek társadalmi szociáliztikus rendszer mellett első sorban az

* Egyetemi tanári karunknak, ez a kitűnősége az Akadémia kiadásában jelentette meg nagy müvét Ehhez a nagy műhöz szinte bevezető e kis általános alapvető bevezetés, mely egy nagy korkérdést, melyről mindenki beszél, de senki •e tud, nagy világossággal penget. ______

eg

yén jólétére vannak tekintettel, úgy másfelől nem tekinthetjük szociálizmusnak az olyan rendszert, mely teljesen egyéni szervezet, teljes gazdasági szabadság; szabad verseny mellett a társadalmi érdekeket akarja kielégíteni.

Szóval a szervezet képezi a jellemző kü« lönbséget szociálizmus és individualizmus között, nem pedig az egyéni és társadalmi érdek ellentéte. A szociálizmus e törekvésében vagy szem előtt tartja a fejlődés törvényeinek természetét, avagy egy ugrással túl akar jutni azon árkon, mely a mai társadalmat az általa képzelt eszményi társadalomtól elválasztja. A szociálizmus különböző rendszerei főleg a tekintetben különböznek egymástól. A társadalmi elv teljes érvényre jutása vezet a kommunizmushoz, hol teljes közösség van munkában és élvezetben, mig a szükebb értelemben vett szociálizmus csak nagy°bb fokát jelenti a társas összetartásnak, pl. kifejezve a termelési eszközök közösségében. Tekintettel arra hogy mekkora változást tételez fel az uj társadalom megalakítása a társadalmi intézményekben, de meg az emberek cselekvésében, gondolkozásában, érzésében, előáll az utó- pizmus, mely a képzelem segítségével átugorja azon nehézségeket, melyeket az exact gondolkozás a társadalomnak alakulása processzusában lát, szemben az ésszerű szociálizmussal.

Az észszerű szociálizmus legnevezetesebb alakja a tudományos igényekkel fellépő úgynevezett tudományos szociálizmus, mely tekintettel arra, hogy jelenleg leginkább a termelési eszközöknek a magántulajdonból kivételére és közössé tételére fektet súlyt, kollektivizmusnak, anti- kapitalizmusnak, vagy főképviselője után marxis- musnak neveztetik.

A szociáliztikus felfogás különbsége legjobban jut kifejezésre azon két irányban, melynek egyike az állami szociálizmus, az egész gazdaság vezetését az állam kezébe akarja letenni, mig a másik, az anarchizmus épp ellenkezőleg minden áílami és hatalmi szervezetet meg akar semmisiteni; mind a kettő, tekintettel a kitűzött cél elérhetésére, az utópisztikus szocializmus keretébe tartozik.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezések. A király Auguszt Ferenc pénzügyi tanácsost, pécsi pénzügyi helyettest, a VII. fizetési osztályban való meghagyása mellett pénzügyigazgatóvá Devezte ki.

Az igazságügy miniszter Horváth Miklós szekszárdi kir törvényszéki írnokot irodatisztté nevezte ki.

— Áthelyezés. A postaigazgatóság Részér Antal posta- és távirda segédtisztet Dombóvárról Nagykanizsára a pályaudvari postahivatalhoz helyezte át.

A pénzügyminiszter Fodor Gyula makói pénzügyi számvizsgálót hasonló minőségben Szek- szárdra helyezte.

— Segédkönyveié választása. A Bonyhádi Takarékpénztái igazgatósága Nagy Dezsőt segédkönyvelővé választotta.

— Disztag. A bonyhádi Róm. Kath. Olvasókör választmánya dr. Vörös Nándor szálkai plébánost disztagjává választotta.

— Doktorrá avatá8. Halász János ügyvéd- jelöltet, Halász Géza szekszárdi erdőmérnök fiát tegnap avatták a budapesti tudományos egyetemen doktorrá.

— A muzeum megnyitása. A tolnavárme gyei múzeumot ma d. u. 2 órakor nyitják meg a közönség részére. Vasárnap d. u. 2—5-ig és szerdán d. e. 8—11-ig a közönség ingyen látogathatja a múzeumot.

— Adminisztrátor. Baksay Sándor ref. püspök Kövy Árpád faddi ref. segédlelkészt Dunaföldvárra rendelte ki adminisztrátorrá.

— Katonai kinevezés. Madarász Bódog tamásii születésű huszárkapitány a Ludovika- Akadémiába lovagtanárrá neveztetett ki.

— Lelkészbeiktatás. IQ- Kovács Ferenc tolnanémedii uj ref. lelkészt az egyházmegyei hatóság folyó hó 7-én iktatja be ünnepélyesen lelkészi hivatalába.

— Adomány temp’omépitésre. Pártos Zsigmond möz8Í esperes-plébános, egyházkerületi tanfelügyelő, a minden szent és nemes ügynek lelkes támogatója, 100 koronát adományozott a Decsen építendő róm. kath. templomra.

— Névmagyarosítások. Kiskorú Hirsch Sándor és Oszkár dombóvári illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének „Huszár“-r& kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.

Kiskorú Kohn Erzsébet szekszárdi lakos nevét „Kertész“-re magyarosította.

— Felkérés. A szekszárdi róm. kath. óvodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület választmánya múlt kedden tartott ülést Triebler Ilma elnöklésével, melyen egyhangúlag elhatározták, hogy báró Schell Józsefnét, bzüI. Sigray Klára grófnét kérik fel az elnöki tiszt elfogadására.

— Parcellázás- Dr. Albersz Rezső szekszárdi ügyvéd 100.000 koronáért megvette dr. Abai János szekszárdi ügyvéd és fia tulajdonát képező, a szekszárdi határban levő földbirtokot, melyet ki fog parcellázni.

— Német költő a püspöknél. Hlatky Ede, neves német költő múlt csütörtökön Pécsett tisztelgett gróf Zichy Gyula püspöknél, aki őt kitüntető szivességgel fogadta. Az agg költő közeli rokona Májerné Arlow Mária szekszárdi úrnőnek.

— Eljegyzés. Fischer Miksa dr. paksi ügyvéd eljegyezte Weisz Ignác enyingi nagy- kereskedő leányát, Lenkét.

— A tamásii kath. kör uj háza. A tamásii kath. kör múlt vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, melyen egyhangúlag elhatározták, hogy uj egyleti házat építtetnek, mely célra a tamásii takarékpénztárból 14 000 korona kölcsönt vesznek föl.

— Báta község uj főjegyzője. A bátai képviselőtestület folyó hó 27-én ejtette meg a főjegyzőválasztást Bajó Pál főszolgabíró elnöklésével, aki a pályázók közül Sörös Gyula bátai másodjegyzőt, Öllé Mihály bátaszéki és Kardos Istváu alsónánai jegyzőket kandidálta Sörös Gyula 25, Öllé Mihály 11 és Kardos István egy szavazatot kapott és igy az elnöklő főszolgabíró Sörös Gyulát jelentette ki Báta község megválasztott főjegyzőjének, aki minden tekintetben méltó a község osztatlan bizalmára.

— Katonai főiskolák létesítése. A honvédelmi miniszter a honvédség két hadapródiskoláját megszünteti és helyette Nagyváradon egy második honvéd akadémiát, Pécsett pedig egy honvéd-főreáliskolát állít föl, mig a jelenlegi Boproni honvéd-főreáliskolát alreáliskolává alakítja át.

— Uszoda megnyitás. A szekszárdi «Hungária» gőzfürdővel kapcsolatos 23 fokos ártézi vízzel töltött uszodát, a tulajdonos május hó 13-án nyitja meg s adja át a forgalomnak. Az uszodai rendet lapunk hirdetési rovatában találja meg az olvasó.

— A bátaszék—dombóvári vasút. Majdnem teljesen elkészült a bátaszék—dombóvári vonal átalakítása, melyen már próbajáratok is tartattak s igy azt rövid idő múlva átadják a forgalomnak. A mőcsényi alaguton, mely 630 méter hosszú, már járnak a kavicsszállitó kocsik.

— Öngyilkos jogász. Várkonyi Zoltán első éves joghallgató, néhai Várkonyi Endre fő- gimnáziumi tanár fia, Kolozsváron pénteken reggel főbelőtte magát és azonnal meghalt. A kolozsvári rendőrség távirati utón értesítette Szekszárdon lakó szüleit, a kik még aznap az esti vonattal el* utaztak Kolozsvárra.

— Hivatalos órák változása a szekszárdi kir adóhivatalnál. Tájékozásul közöljük olvasóinkkal, hogy a szekszárdi kir. adóhivatalnál folyó évi május hó 1-től október hó 31-ig a hivatalos órák reggel 7 órától délután 1 óráig tartatnak. Be- és kifizetések a pénztárnál reggel 8 órától déli 12 óráig eszközöltetnek. Vasár- és ünnepnapokon az eddigi hivatalos órák változatlanul maradnak.

— Kölcsönöket, vidéki takarékpénztári részvényeket, törlesztéses és egyszerű jelzálogkölcsönöket, építési, tisztviselői kölcsönöket s minden más pénzügyi műveleteket a legelőnyösebb feltételek mellett elvégez Feldman Nándor és Társa banküzlete Budapest VI. Andrássy ut 50 sz. E megbízható cég hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe.

— Uj Olvasókör. A kis Mőcsény községben polgári Olvasókört alakított k, melynek ideiglenes elnöke Szabó Ádám. Az uj polgári Olvasókör alapszabályait jóváhagyás végett felterjesztették a belügyminiszterhez.

Többszörös kitüntetésben részesült szenzációs csodaháziszer

a BOROVSZKY Dr.-FÉLE

BOROLHV,

mely városunkban is megjelent. Ez a háziszer hatásában és erőalko- tásábanfoliilirulliailan fagyé i és gümőkóros izom- és idegfájdalmak, fej és foofájás, továbbá minden meghűlés ok' zta bajok, mint theuma, köszvény, csuz, i- chiás, izületi lob és zsábában s envedők, végül égési sebek fájdalmainak megszűntetésére. Kiva ó fertőtlenítő és testóvó h ziszer.

■■..1..» varosunkban: Garay DrosueriAban, Bonybfidon: Schmidt Gyula [Qszerkereskedésében. Pakson: Kiss Pál kereskedésében.

X korona SO fillér*, S korona, én S korona SO filléres Uye^okhen.

Készíti $ BOROVSZKY R. Br. és BOROVSZKY K. BUDAPEST, H. kerület, Fö-ut 17-lk szám.

• •