Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-16 / 16. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1911 április 16. gukon segíteni, rajtok pedig nem segítenek „odafenn“. Mit csináljon hát a szegénység ? Hall­gat és — kivándorol. S éppen a magyarság! Milyen Magyar- ország lesz az magyai1 nép nélkül V S milyen lapja a magyar történetnek, hogy a magyar uralom alatt hagyta ott hazáját a magyarság! — Csak gyár volna itt, mint Miskolczon van ! — vélekedik az egyik. — Elvégezünk mi már akármilyen mun­kát, nem válogat többé a magyar ember, — ümmög a másik. Besötétült már, mikor a kövesdi állomáson a vonatomra várakoztam. Egy csomó asszony, meg gyerek ünneplőben várta az urát, az édes apját, akik éjjel egy órakor fognak megérkezni. Dehogy maradt volna otthon Matyika; meg­ígérte, el sem alszik, csak vigye ki anya apa elé a vonathoz; nem is alszik, százráncu bő gatyájában (mert a kövesdi gyerek is azt visel, ha fiú, höndörgöt, ha leány) ott futkos és han- curozik a többi gyerekkel . . . Ók még sokáig fognak várakozni, mikor én már régen Budapesten leszek, mert az én vo­natom csakhamar megérkezett. Egy csomó isme­rőssel találkoztam az egyik fülkében, akik alsóz­tak. Vig hangulat a kocsiban végesvégig, han­gos vitatkozások, a különböző szakaszokban. — Nem csoda! csupa értelmiség volt együtt, tiszt­viselők, nagyiparosok, honatyák, egy egy építész, egy-egy művész. Amilyen csöndesek, szűkszavúak voltak a parasztjaim, oly zajosak, követelők az urak. Mert ők sincsenek megelégedve semmivel, kivált a jövedelmükkel. Az kevés, igen kevés. Senki sincs megfizetve érdeme szerint az állam dehogy is méltányol. A tisztviselő, aki tizenegykor jár be, hogy egyórakor ismét haza mehessen s a közbeeső időt kartársi tereferével tölti, bosszús, hogy már há­rom éve nem lépett elő. — Megzápulunk ! Sajnálják azt a pár ron­gyos forintot. Mintha az a költségvetés nem bírna el még egy pár segéd titkárságot. A hogy a költségvetés szót kiejtette, mind­egyiknek akadt kívánsága, — jobban mondva közszükséglete, amit bele kell venni a költség- vetésbe. — Azt mondják: nincs pénz ! „Az nem ok, hát hadd legyen! — Kell lenni!“ Ebben az egész szakasz egyet ért. Az iparos, aki nagyobb megrendelést sürget gyára számára s kit azzal biztatnak: „Majd ha pénz lesz !“ a képfaragó, aki fel van háborodva, hogy még olyan kevés a szobrunk; az építész, akinek egy előirányzatát le kellett szállítani . . . mind, mind elégedetlen! Mindegyik azt tartja, hogy „ebben az egyben nem szabad fukarkodni, taka­rékoskodjanak másban.“ — Ez aztán kormány! — Ez aztán rendszer! — Ilyen ország! Vártam, hogy itt hagyják ezt az országot; de nem teszik. Senki sem szándékozik kiván­dorolni ; az nem értelmiségnek való mulatság ! — Szervezni kell állásokat .. . kreálni . . . szÍ8ztemizálni ! . . . Akárhogy dübörgött a vonat, tulharsogták ezek az örökké visszatérő szavak : Kreálás . . . fedezet . . . költségvetés . . . rendszeresítés . . . szervezés .... ' S én lassanként elálmosodván, elaludtam és álmodtam . . . ő! álmondtam gyönyörűt ... A jövő Magyarországot álmodtam meg. Ahol min­den foglalkozás és szakma számára lesz rendsze­resített állás, a szegénység részére is. Elsőosztályu kisgazda évi 800 korona fize­téssel, 200 korona lakbérrel. Másodosztályú kisgazda évi 600 korona fizetéssel, 100 korona lakbérrel. Elsőosztályu napszámos évi 400 korona fizetéssel és 200 korona utiáltalánnyal. És igy tovább. És Magyarországon nem csupán a nép fog fizetni a vasúton mint most, hanem annak is lesz igazolványa. És korpótléka, ha nem halad előre elég gyorsan a lajtorján. És drágasági pótléka. A kereskedő, az iparos, mind . . . mind rendszeresítve volt és nyugdíjigénnyel kinevezve. S hogy ki fedezte mindezt! Milyen kérdés! Hát a nagyvilág, a világ­hatalmak, melyeknek érdekében volt, hogy Ma­gyarország s a derék jóravaló nemzet meg le­gyen elégedve. Mi egyszerűen beállítottuk az egyes tételeket a költségvetésbe, a fedezettel nem törődtünk, azt egy Hágában székelő nemzetközi bizottság végezte el, mely havi részletekben szál­lította be az összegeket a m. kir. pénzügymi­niszternek. Minek is érkeztem Budapestre? Minek is kellett felébrednem ebből az édes álomból ? Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina, porcellán-, cement- és email-toméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. TANÜGY. Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a szekszárdi iparostanonciskolának 1600, a paksinak 1650 és a dunaföldvárinak 800 korona államsegélyt utalványozott. — Megjutalmazott tanítók. A miniszter Knábel Vilmos kölesdi ág. ev. tanítónak 36, Tantó Imre kölesdi ref. tanítónak pedig 30 ko­rona tiszteletdijat utalványozott, amiért népies ismeretterjesztő előadásokat tartottak. — Segély. A kultuszminiszter a tamásii iparostanonciskolának 280 korona államsegélyt utalványozott. — Felfüggesztés. Várkoni/i János őcsény- szőlőhegyi tanító állásától felfüggesztetett. Pályázat. A lévai-i m. kir. állami tanitó- képző-intézet az I. osztályba a jövő 1911—12. tanévre 40 növendéket vesz fel. De felvesz az intézet a felsőbb osztályokba más intézetből is jó magaviseletü és legalább jeles előmenetelü nö­vendékeket. Jó magaviseletü és megfelelő elő­menetelü növendékek számára a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a következő kedvez­ményeket nyújtja, még pedig mind a négy osz­tályban. 1. Teljes ingyenes helyeket, melyek áll­nak ingyenes-étkezéshől s havi 10 kor. lakás­pénz-kedvezményből, melyért a növendék lakáson felül tisztogatást és mosást is kap. 2. Féldijas helyeket, melyek azzal a kedvezménnyel vannak összekötve, hogy évi 140 kor. ellátási dij és évi 50 kor. lakáspénz befizetése ellenében a növen­dék teljes ellátást nyer, mert az ellátási költség felét az állam viseli. 3. Havi 14 koronás ösztön­díjas helyeket. 4. Teljes fizető, azaz évi 280 kor. 2720/1911. tkvi sz. Hirdetmény. DUNA8ZENTGYÖRGY községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1889 :XXXVIU. és az 1891: XVI. törvény­cikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadat­ván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: étkezési és-évi 100 kor. lakásdij befizetésével összekötött helyeket. 5. Tisztességes ellátásáról annak is gondoskodik az igazgatóság, akit a mi­niszter ur minden kedvezmény nélkül, bejárónak vett fel. Az ellátás dija itt is évi 280—|—100=380 korona. A folyamodványok beküldésének határ­ideje május hó 31 ik napja. Az I. osztályba fel­vesz az intézet oly éptestü és egészséges /növen­dékeket, akik életük 14-ik évét már betöltötték, de 18 évesnél nem idősebbek s a polgári vagy középiskola IV-ik osztályát sikeresen bevégezték. Az egy koronás bélyeggel ellátott és sajátkezüleg irt folyamodvány a nagyméltóságu vallás- és köz- oktatásügyi miniszter úrhoz cirazendő, de a tani- tóképző-intézeti igazgatósághoz küldendő. — A folyamodvány mellékletei: a) születési bizonyit- vány; b) iskolai bizonyitvány a múlt iskolai évről s ha a tanuló még iskolába jár, az első félévi értesítő a jelen iskolai évről; c) orvosi bizonyitvány arról, hogy a folyamodó a tanító pályára alkalmas, épp, egészséges; továbbá d) ujraoltási bizonyitvány; é) hiteles községi bizo­nyitvány a szülők és folyamodó vagyoni állapo­táról, a családfő polgári állásának, évi jövedel­mének és a szülői gondozás alatt álló kereset­képtelen kiskorú gyermekek számának, nevének és életkorának feltüntetésével; /), ha a folyamodó már nem jár iskolába: erkölcsi bizonyitvány; o) ha a folyamodó még tanul, akkor utolsó évi bizonyítványát legkésőbb julius hó 1-ig tartozik pótlólag beküldeni. E bizonyitvány nélkül a fo­lyamodvány tekintetbe nem vehető. A folyamo­dás eiedményéröl a tanulók hozzátartozóit augusz­tus hó második felében hivatalosan értesíti az igazgató, éppen ezért a folyamodó pontos cimét, ahová az értesitést várja, lakóhelyének (vár megye, utolsó posta) megjelölésével irja a folya­modvány külső lapjára. A felvétel azonban csak akkor válik érvényessé, lia a felvett növendék­nek zenei hallása s testi állapota megvizsgáltat­ván, az kifogás alá nem esik. A felvett és be­iratkozott növendék köteles magát a beiratástól számított 8 nap alatt a szükséges tankönyvekkel ellátni. Régi könyvek eladása és vétele egészségi okokból tilos. — Léván, 1911. év március hű 30 án. Köveskati Jenő áll. tanítóképző intézeti igazgató SZERKESZTŐI ÜZENETEK. B. F. Szerdahely. Méltó panaszodat leadtam a kiadóhivatalnak. Jó kivánataidat szívesen vi- szonzom. L. E. PéCS Sajnálatunkra tárcája a mostani számunkból kiszorult. Legközelebb jönni fog. Vétek. Gyenge, nem közölhető. 1. bogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t-cikk IS. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t-cikk S. és 6. §-aiban és az 1891 : XVI. t-cikk IS. §. a- pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889 r XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891: XVI. t-cikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejeg) zések érvénytelenségét kima­tathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik vala-' mely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t-cikk 22. §-a. 3362)1911. számhoz. Versenytárgyalási hirdetmény. Szekszárd r, t. város közönsége részére szükséges dömsödi, dunabogdányi vagy hasonló jó minőségű terméskő beszerzésére és szállítására pályázatot hirdetek. 1. Beszerzendő és a költségvetés 2. és 3. pontjában részletezett helyszínre szállítandó 326 • mi* 30—20 cm. átméretü fent jelzett terméskő. 2. Az ajánlat egy koronás bélyeggel látandó el és pecséttel zárandó be. A borítékra ráírandó: Szekszárd r. t. város tanácsának. »Ajánlat a 3362|1911. szám alatt kiirt pályázatra.« 3. Az ajánlathoz a város pénztáránál elhelyezett és az ajánlati összeg 5 százalékáról szóló letétnyugta csatolandó. Készpénzt vagy értékpapírt az aján- L" lathoz csatolni nem szabad. 4. A szállítás a megrendeléstől számított négy hét alatt, megkezdendő és két hét alatt befejezendő. 5. Az ajánlat beadásának határideje 1911. április 30-án d. e. II óra. Az [É ajánlatok ugyanaznap délelőtt 12 órakor fognak felbontatni, “‘amikor ajánlattevők rA vagy megbízottaik jelen lehetnek. NW, Ezen határidőn túl érkező vagy távirati ajánlatok figyelembe nem vétetnek. [A 6. Feltételek a városi mérnöki hivatalban betekinthetők. kJ 7. Nem tartozik a város a legolcsóbb ajánlatot elfogadni, a beérkezett Lt ajánlatok felett szabadon dönt és nem tartozik egyik ajánlatot sem elfogadni, rí 8. Minden bélyeg és kincstári illetéket vállalkozó egyedül viseli. 9. Per esetére a szekszárdi sommás bíróság köttetik ki. Szekszárd, 1911. április hó 15. A polgármester szabadságon: ™ ianosits Károly s. k. főjegyző, J|

Next

/
Oldalképek
Tartalom