Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
1911 Julius 9. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 A végtelent ... a törvényt és a rendet, Mely pontról-pillanatra egybe vág; S mely egy titokzatos szabálynak enged . . . Ki alkotá meg e törvényt s szabályt ? Honnan, mi célra e roppant világ ?------Avagy: v ak-véletlen ilyet teremthet? — Ha önmagától lett: mikor? raivégre? Ha nem magától: úgy ki hozta létre ? — És elfog egy rejtelmes kábulat: Le a magasból ... le, a földre vágyom I Hol dal terem, hol pásztortűz gyulád, S hol a hajnal szivárvány-gyöngye lágyan, Ring illatos, virágos nyoszolyában . . . Oh a magasság nyugalmat nem ad! Lehúzza por-lényem a durva hant! Szállj lelkem gondolatja hát — alant! — A föld szilárd . . . Belőle kincset ásnak. Hozd fényre, mit titkos szűz méhe rejt: Az érc, a kő, — kincs ez mind a tudásnak 1 A viz ... a porszem ... a parány ... a sejt: S ha ez mind ismét bámulatba ejt, Mi lesz, mi néked itt megnyugvást ad? Sejt... por ... elem ? S csupán ez itt a vég ? Célunk a sir ... S tenéked ez elég ? » . .. Aludni csendesen ... s álmodni tán ? De hát m i lesz az álmunk ott alant ?! így bölcseleg a britt szellem-titán: »Mi lesz aztán, ha ránk borúi a hant?« Ha elnémul a dalnok és a lant? Elmémet néha megdöbbenti lám E gondolat, mely épp mivel szabad, A »s i r« s a »v é g« felé is elragad . . . A lét, a rend; okoknak láncolatja, Minden létnek van lét-föltétele; Ki az, ki az időt napokra osztja? S szállj a magasba, vagy a mélybe le: Ég s föld az ő hajlamával tele? Ki az, ki a parányi sejtté fokozta ? Oh Istenem ... a »végek« csak te vagy Te jó, te hű, te bölcs, te szent, te nagy! Előtted porba hullok óh Uram! Belőled üdv, malaszt és béke árad, Te hoztad létre mindazt, ami van: Te adsz termékenyítő fényt a nyárnak, Szárnyat a léleknek, dalt a madárnak: Te szólsz hozzánk az ég villámiban . . . A lelkem áld a porba hullva Téged S benned látom a kezdetet s a véget . . . KÜLÖNFÉLÉK. — Automobil szerencsétlenség. Szomszédságunkban, Bátaszék határában f. hó 4-én súlyos baleset érte egyik fiatal népszerű és rokonszenves mágnásunkat. Károlyi Mihály gróf néhány nappal ezelőtt hosszabb útra indult automobiljával, hová velement Hubeczky Ödön soffőije is. Aznap Nasicán is járt gróf Pejácsevich Márkus barátjánál, honnét az eszék—budapesti utón hazafelé igyekezett Budapestre. Eszéktől az automobilt a gróf maga vezette. Mikor Báttaszék alá, Furkó nevű pusztához ért, egy ároknál telborult a gépkocsi és a grófot maga alá temette, soffőrjét pedig 8—10 méternyire elhajította. Mig ennek semmi baja sem történt, addig gróf Károlyi súlyos belső sérüléseket és baloldali bordatörést szenvedett. Sokáig eszméleten kivtil volt még akkor is, amikor soffőrje a pusztáról hivott segítséggel a sebesültet Bohr György bátaszéki föld- birtokos présházába szállította. Hubeczky soffőr azonnal értesítette a gróf családját a katasztrófáról, és amikor a beteg eszméletre tért utasítására táviratilag a betegágyhoz hivatta Bradács dr. háziorvosát, meg Barta Gábor orvosprofesszort ki a reggeli órákban a szekszárdi kórházi orvosok asszisztálása mellett megoperálta a sérültet. Még aznap különvonaton Budapestre vitték a szerencsétlenül járt grófot. Első orvosi segítségben Kovács Bálint dr. bátaszéki orvos részesítette. Hogy mily közszeretetben álló egyéniség a fiatal mágnás, arról bizonyságot tesz az a páratlan részvét mely a szerencsétlenség éjszakáján megnyilvánult. Az éjszaka folyamán 16 mágnás sietett köztiszteletben álló barátja betegágyához automobilon, kinek állapota bár igen súlyos, de nem veszélyes. Hetekig fog tartani, mig teljesen felépül. — Kinevezés. A kalocsai érsek földinket, Finta János ujmisés papot, ki Péter és Pál napján primiciázott a szekszárd—újvárosi templomban, Horgosra (Csongrád vm.) nevezte ki segéd- lelkészi minőségben. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában, munkatársunk felelősségére közölve lett, hogy egy ízben Perczel Dezső, a munkapárt elnöke ismeg- állittatta Kurdcsibrákon a vonatot. E hírre vonatkozólag laptársunk a „Tolnavármegye és Közérdek“ következő helyreigazító sorokat közli: A „Magyar- ország“ keddi számában a „Tolnamegyei Közlöny“ közlése alapján megjelent az a hir, hogy Perczel Dezső egy ízben megái littatta Kurdcsibrákon a vonatot és úgy volt beállítva a dolog, mintha azt kedvtelésből tette volna. Ezzel szemben illetékes helyen a következőként adják elő a tényállást : Perczel Dezső, mikor a képviselőház elnöke volt, tényleg egy ízben kénytelen volt Kurdcsibrákon megállittatni a gyorsvonatot és arra felszállni, ő ugyanis birtokán úgyszólván utolsó terminuskor Széli Kálmán akkori miniszter- elnöktől azt az értesítést kapta, hogy másnap Bécsben legyen, hogy ott Ferenc Ferdinánd főherceg renunciációján mint a magyar képviselő- báz elnöke jelen legyen. A sürgöny oly későn erkezett, hogy Percei Dezső csakis úgy érhette el a bécsi vonatot, hogy megállittatta egy percre a gyorsvonatot Kurdcsibrák állomáson, tette ezt saját felelősségére, mert az államvasutak igazgatóságától a gyorsvonat megállítására vonatkozó intézkedés nem érkezett idejekorán; egyidejűleg azonban értesítette Ludwigh akkori államvasuti elnököt, aki azt jóváhagyta. A hírhez fűzött kommentárok tehát a tényállás mellett teljesen alapnélküliek. — Földrengés Szekszárdon. Ma éjjel 2 órakor körülbelül 40—50 másodpercig tartó földrengés volt észlelhető. A lökések észak-déli irányban történtek és oly erősek voltak, hogy az alvó embereket felébresztette a mozgás és az ezzel járó dübörgés és morajlás. Negyed óra múlva megismétlődött a rengés, de alig észlelhetően. Egy már talpon levő gazdával beszéltünk, ki udvarát seperte. Azt állítja, hogy megtántorodott az erős mozgástól és a seprőt is kiejtette kezéből. Egy iparos meg a rengés következtében kifordult ágyából. A bútorok mozgását, ablak és ajtózörgést minden ébren levő tapasztalhatta. — Fömunkatáraunk szabadságon. Horváth Ignác igazgató, íőmunkatársunk miután a f. hó 3-án a „Pécsegyházmegyei rk. Tanítói Egye- sületu-nek Pécsett tartott gyűlésen elnökölt, majd ennek képviselőjeként a másnap és harmadnap (4. és 5-én) az „Országos rk. Tanítók Egyesülete“ budapesti nagygyűlésén mint előadó szerepelt, e hó végéig szabadságon lesz. — Jótékonycélu adományok. Dr. Theodo- rovits Lajosné végrendeletében megemlékezett a segélyre szoruló szegényekről és a szegénységet istápoló egyesületekről. így az „Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegyletnek“ melynek 50 évig volt tagja 400 K-t, a szekszárdi róm. kath. óvodának 400 K-t, a br. Augusz árvaháznak 400 K-t, a városi szegényeknek felekezeti különbség nélkül szintén 400 K-t, összesen 1600 K-t hagyományozott. Sok szegény és árva fogja áldani emlékét! — Gróf Batthyány és az 0. M. K. E. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület Tolna- megyei kerülete junius hó 25-én Szekszárdon közgyűlést tartott, melyen a vármegye területéről nagy számban jelentek meg kereskedőink és az iparosok. Ezen közgyűlés alkalmával szó esett forgalmi viszonyaink gyakorlásáról is, mellyel kapcsolatban az Egyesülés őszinte elismerését nyilvánitotta gróf Batthyány Tivadarnak, aki a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával erélyesen sürgette tarthatatlan vasúti állapotoknak szanálását. A közgyűlés illusztris képviselőnknek e fáradhatatlan munkásságát elismerve, a következő levelet küldte hozzá: „Méltóságos Gróf Batthyány Tivadar orsz. kép viselő urnák Budapest. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Tolnamegyei kerületének f. hó 25-én hozott határozata kedves kötelességünkké teszi, hogy méltóságodnak egyesülésünk nevében mélyen érzett köszönetünket fejezzük ki vidékünk közgazdasági helyzetének és forgalmi viszonyainak emelése és fejlesztése érdekében kifejtett lelkes és buzgó tevékenységéért, melynek emlékét nemcsak ülésünk jegyzőkönyve, hanem mindnyájunk hálája fogja megőrizni. Fogadja méltóságod megkülönböztetett tiszteletünk kifejezését. Szekszárd, 1911. junius 30-án. Leicht Lajos s. k. elnök. Dr. Müller Ferenc s. k. titkár.“ Gróf Batthyány agilis munkássága tehát a tekintélyes 0. M. K. E. tagjainak figyelmét is lekötötte és őket a méltán megérdemelt elismerés tolmácsolására ösztönözte. — Halálozás. A közalapítványi uradalmak szekszárdi főfelügyelője Tomcsányi Lajos rövid szenvedés után, kedden d. u. 5 órakor 63 éves korában véredényelmeszesedésből kifolyó szél- hüdés következtében meghalt. Halála hírére a belvárosi templom, városháza, Hitelbank, Takarék- pénztár és a Nemzeti Kaszinó kitűzte gyászlobogóját. Özvegyén Tarnay Amálián kívül előkelő rokonság gyászolja az elhunytat. Temetése csütörtökön délután */j4 órakor ment végbe. A holttestet Pártos Zsigmond kér. esperes, a belv. káplánok asszisztálásával .szentelte be a gyász- háznál, honnét az öt órai vonattal Budapestre szállították, ahol pénteken a farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. Családján kívül még a Hitelbank bocsájtött ki gyászjelentést. özv. Tomcsányi Lajosné szül. Tarnay Amália a maga és a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól lesújtva tudatja, hogy forrón szeretett, feledhetlen férje tomcsinyi Tomcsányi Lajos m. kir. közalapítványi uradalmi főfelügyelő Szekszárdon, 1911. évi július hó 4-én, délután 5 órakor, életének 63-ik és boldog házasságának 30. évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek felvétele után elhunyt. - A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 6-án délután fél 4 órakor fognak Szekszárdon, a halottas házban beszenteltetni és folyó hó 7-én Budán, a farkasréti temetőben a róm. kath. egyház szertartásai mellett elhantoltatni. Az engesztelő szentmise-áldozat Szekszárdon a róm. kath. belvárosi templomban f. évi julius hó 6-án reggeli fél 9 órakor és Budán a krisztinavárosi plébánia-templomban julius hó 7-én fog az Egek Urának bemutattatni., Kelt Szekszárdon, 1911. évi julius hó 4-én. Áldás és béke az elhunyt emléke felett! Tomcsányi Gyula, Tomcsányi Gusztáv, Tomcsányi Imre, Tomcsányi Ilona férj. Riskó Béláné az elhunyt testvérei, özv. Tomcsányi Lajosné szül. komjáti Tarnay Amália az elhunyt özvegye. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztikara mély megilletődéssel jelentik, hogy az intézet fel- ügyelőbizottságának sok évi buzgó és érdemes tagja, Tomcsányi Lajos ur, m. kir. vallás- és tanulmány-alapítványi főfelügyelő f. hó 4 én, rövid szenvedés után elhunyt. Tisztes emlékét mindenkor igaz kegyelettel fogjuk megőrizni. Szekszárd, 1911. julius 5. — Dr. Dobre8cu Sándor helybeli fogorvos megérkezett és megkezdte fogorvosi működését junius hó 19-én. — A pécsi iparkamara jubileuma. Mait vasárnap f. hó 2-án a pécsi kereskedelmi- és iparkamara fennállásának 30 éves évfordulóját díszközgyűléssel ünnepelte. Valamennyi ipartestület, igy helybeli iparosaink is, kik André István ipartestületi elnökkel képviseltették magukat. — Az ipar szolgálatában hosszabb működéssel bíró munkást 100 koronás állami jutalomban részesítik. A közgyűlés Farda Vince szekszárdi nyomdászt találta legérdemesebbnek a megjutalmazásra. — Két szekszárdi tanitó: Egri Béla és Kálmán Ferenc, kik rajztanfolyamou vannak jelenleg, 25—25 korona segélyben fognak részesülni. — A központi választmány folyó hó 8-án Simontsits Elemér alispán elnöklésével ülést tart. Az ülés tárgya: Az országgyűlési képviselők választására jogosult választóknak 1911. évre egybeállitott névjegyzéke ellen beérkezett felszólalások elintézése. — Esküvő. Várkonyi István, bátaszéki jegyző, folyó évi julius hó 17-én d. e. 11 órakor vezeti oltárhoz Szánthó Othiliát, csikvacsárcsi és náznánfalvi Szánthó Károly és néhai májai Alberth Lilla leányát Sepsiszentgyörgyön. — A Rokkantegylet nyári mulatsága. Dacára a rendőrkapitány újabb ügyetlenkedésének és a publikumot csak boszantó intézkedésének, a „Rokkantak“ mulatságát mégis csak megtarthatták és ami fő, ez a mulatság fényesen sikerült is úgy erkölcsileg, mint az anyagiakat illetőleg. Laptársunk a „Tolnavármegye és Közérdek“, mely egyébként elég jóindulattal viseltetik a főkapitány iránt, szintén elitélőleg és korholólag nyilatkozik a rendőrkapitánynak ismételt okvetet- lenkedése felett. Huszonnégy órával, a mulatságot megelőzőleg Molnár főkapitánynak egyszerre csak eszébe jut, hogy Szekszárdon szórványosan előforduló vörhenybetegség van. És ezt elég oknak találta, hogy egy igazán nemes célú intézkedést betiltson. Hát korábban nem volt tudomása a mulatságról, a megbetegedésről? Teszem megelőző napon, amikor a filharmonikusok koncerteztek. Ez ellen nem volt kifogása, hanem a gyámoltalanokat és szegényeket felsegélyező és támogató egyesületet megakarta fosztani intézkedésével a jótékonyság gyakorlásától. Hála és köszönet a vármegye alispánjának, hogy a rendőr- kapitány basáskodását meghiúsította azzal, hogy rosszindulatú intézkedését hatályon kívül helyezte. Egy kis következetességre való oktatás kellett a főkapitány urnák és ezt hát meg is kapta az alispántól. Remélhetőleg a jövőben nem fogja úgy elgaloppirozni magát, mint ahogy a múltban ezt gyakran megcselekedte túlkapásaival. Jegyeiket megváltották : ifj. Leopold Lajos és neje 30 kor., Batthyány Tivadar gróf 20 kor., Szekszárdi Kisgazdapárt, Tolnamegyei Takarék és Hitelbank, dr. Herczegh Gyula, Apponyi Géza gróf, dr. Leopold Kornél 10—10 kor., Ujfalussy Lajos, Csapó Jenő, Takács Gábor, Molnár Mór, Molnár nyomda r.-t. 5—5 korona, Tóth Henrik, Mirth Gyula, Kaszás Sándor, dr. Horváth Jenő 4—4 korona, dr. Kramolin Gyula, Haja Nándor, Jasek Sándor, Schneider János 3—3 korona, Adler N. János, Schultz Gusztáv, Szabó Ferenc, Babarczy József, Mayer János, Szabó János, Kurz Vilmos, Tomcsányi Lajos, Káldi Gyula dr., Erdős Zsigmond Haschpell Géza, dr. Beöthy Károly 2—2 kor., Polgár Ignác, Bartek József, Kron Sámuel, Alapi Salamon Iván, Bállá Sándor, Stein Jenő, Fusz Ferenc, Rubinstein Mátyás dr. és Mayer Gyula dr. 1—1 korona. Felülfizettek : Wolf Arnold 3 kor., Fekete Hugó, Mikecz Endre, Hermann Frigyes 2—2 kor., Mirth László
