Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-07-14 / 28. szám

1910 Julius 17. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 A IV. könyv, illetve füzet szinte zsebkönyv alakban jelent meg. Erre azt a célzó kritikát irta a közbiztonság cirnü rendőri szaklap, hogy remek „puska“. Azaz oly segédkönyvecske, amiben az érettségire szoruló diák a legkényesebb kérdés­ben is megtalálja a helyes feleletet. Egy zsebbe- való notesz könyvecske, ez, melyben minden köz- biztonsági közeg megtalálja pillanat alatt a leg­kényesebb helyzetben is a helyes és törvényes intézkedés módját. A könyvek megrendelhetők az államrend­őrség tanosztály parancsnokságánál (VIII. kér. Mosonyi utca 5. szám alatt). Olvasóinkhoz. Julius 1-vel uj előfizetést nyitottunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a megyének legrégibb lapja s a függetlenségi és 48-as pártnak egyedüli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Lapunkat a t. megyei tanítók és tanító­nőknek fél árért küldjük meg, mivel a > Tolna­megyei Közlöny« a »Tolnamegyei Általános Tanító-egyesület<-nek hivatalos közlönye. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. Kérjük régi előfizetőinket, hogy elő­fizetéseiket megújítsák s ismerőseik körében mentői több hívet toborozzanak lapunknak. Hátralékos előfizetőinket pedig nyomatékosan felkérjük, hogy hátralékos dijaikat az ujjal együtt küldjék be, mivel ellenkező esetben a lap küldését beszüntetjük, mert a lap ki­adása nagy anyagi áldozattal jár. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezés- I)r. Végess Ferenc szombat- helyi törvényszéki albiró a szekszárdi törvény­székhez bíróvá, Szigethy Lajos szekszárdi kir. törvényszéki jegyző pedig a kovásznai járásbíró­sághoz albiróvá neveztettek ki. — Kitüntetés. Halla János székesfehérvári nyugalmazott számvevőségi főnök — Máthis Kál­mán számvevőségi főnök elődje — hosszas és buzgó szolgálataiért őfelsége által a Ferenc Jó­zsef rend lovagkeresztjével lett kitüntetve. — Postamesternői vizsga- Gerenday Lajos ny. főszolgabíró leánya Margit a postamesternői vizsgát igen jó eredményei tette le. — Ünnepelt tanitó- Már megemlékeztünk arról, hogy Horváth Ignác tanítót, lapuuk fő­munkatársát ö Szentsége X. Fiús pápa a tanítás terén szerzett érdemei elismeréséül a „Pro Eclesia et Pontifiice“ érdemkereszttel tüntette ki. Ezen alkalommal a kitüntetett tiszteletére jóbarátai és ismerősei bankettet rendeztek, amelyen méltón ünnepelték a jeles tanerőt őszinte tisztelői. Az első. felköszöntőt Szabó Géza főgimnáziumi hit­tanár, a kath. kör elnöke mondotta. Eltette első sorban X. Pius pápát, mint aki igazán eltalálta, hogy kinek kell jutalmat adni, majd éltette az ünnepeltet. Várkonyi Sándor Horváth Ignácz családját éltette. Kálmán Károly tanitó Hor- váthra, mint protegáltjára, emelte poharát. Tiha­nyi Domokos köszöntötte Horváthot mint jó tan­erőt és családapát. Kapossy Iván mint a mesterek - mesterét éltette a kitüntettet. Horváth Ignácz meghatottan mondott köszönetét az ünnepeltetés- ért. A kitüntetés nemcsak őt, hanem a, vele mű­ködő tanítóságot is érte, ürítette a megjelentekre és kartársaira poharát. Felköszöntőket mondtak még Strott Regina tanítónő, Nyilrai Lajos, Bállá Sándor, Eyry Béla, Szabó Géza a megjelent hölgyekre. Sokáig együtt maradt még a kedé­lyes társaság vig zeneszó éá ropogós csárdás mellett. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavár­megye közigazgatási bizottsága gróf Apponyi Géza vbt; tanácsos, főispán elnöklete alatt folyó ló 13-án tartotta rendes havi ülését, melyen Nagy Béla helyettes kir. tanfelügyelő junius hó­ról ezóió jelentését a következőkben terjesztette elő : Ezen hónapban 6 tanteremben 2 iskolát vizsgált meg és pedig a mözsi rk. és a szek­szárdi Majer-téle magán elemi iskolát. Azonkivül elnökölt a szekszárdi polgári fiúiskola magán- vizsgálatán, melyen 56 tanuló közül elbukott 13. A szekszárdi polgári leányiskola magánvizsgála- i|i 39 jelentkező közül elbukott 2. Továbbá a községi iskolaszék, a város és az igazgatók köz­bejöttével megvizsgálta a szekszárdi " polgári iskola pénztárát, melyet teljesen rendben talált. Ugyancsak tanácskozott a szekszárdi polgári is­kolák felszerelése ügyében, mely szerint azok 25 ezer koronából kifogástalanul fel lesznek szerelve. 1910. junius 8-óta kb. 130 darabot intézett el. — Eljegyzés. Jaszcnovics István kir. Ítélő­táblái biró fia Jaszcnovics Géza budapesti pénz­ügyi fogalmazó eljegyezte városunkban Máthis Böskét, Máthis Kálmán fehérvári számvevőségi főnök leányát. — Jegymegváltás. Gróf Battyány* Tivadar, a szekszárdi kerület illusztris képviselője az érett­ségit tett ifjak mulatságára és a Szekszárdi kath. Kör. zenestélyére 30—30 koronával váltotta meg jegyét. — Köszönetnyilvánítás. A szekszárdi ön­kéntes tornász tűzoltó-egylet javára, a szekszárdi polgári olvasókör összes helyiségében folyó évi julius hó 3-án tartott nyári mulatságnak tombo­lájára még Scheffer Sándor 1 üveg pezsgőt és Marth József 1 darab díszmunkát adományozott, mely a múlt számú közleményből tévesen kima­radt, miért is nevezetteknek ez utón utólagosan köszönetét fejezi ki a rendezőség. — E8kÜVŐ. Lindenbach Lajos szentesi tanár szerdán esküdött örök hűséget a szekszárdi bel­városi templomban Harsányi Ilonkának. — Sorozás. Szekszárdon a sorozások augusz­tus 1-én kezdődnek, amikor az I. és II. kor­osztályú hadkötelezettek kerülnék vizsgálat alá. A III. korosztály és az önként jelentkezettek megvizsgálása 2-án lesz. — Elhunyt joghallgató. Súlyos csapás érte Szabó Ferenc főgimnáziumi tanárt és családját szeretett fiuk, Ferenc elhaltával. A tehetséges ifjú 21 éves volt s most tette le a második jogi alap­vizsgát a budapesti egyetemen. Óriási részvét mellett folyt le temetése. László Géza főgimná­ziumi tanár vezetésével megjelentek az elhunyt osztálytársai is, akiknek nevében László Sándor joghallgató búcsúzott a drága halottól. A város összesége osztozik a mély gyázba borult család fájdalmában, mert egy viruló ifjút, egy szép re­ményekre jogosult fiatalembert vitt el ez alka­lommal a kérlelhetetlen halál. — Színház. A városunkban érkezett dr. Farkas Ferenc színtársulata kedden kezdte meg az előadásait Dicséretet és nagyobb pártfogást érdemel a társaság, mert határozottan jó erői vannak. Bemutatkozóul julius 12-én a „Masa- mód“-ot adták elő szépen, ügyesen. — Szerda, julius 13. Második előadásul dr. Farkas Ferenc­nek egy franciás izü — és amilyen máraz ilyen lenni szokott, — vetköződések és kétértelmű kife­jezésekben bővelkedő darabot hozott színre. Az. előadás általában véve sikerültnek mondható — Csütörtök, julius 14 én operettet hallottunk. Kálmán Imre kedves zenéjü darabja, az „Obsitos“ került előadásra. Szövegírójával, Bakonyi K.-al együtt az volt bizonyára a célja, — ami teljes mértékben sikerült is — hogy a hallgatóságot el- érzékenyitse. A darah meséje a körül mozog, hogy hogyan áltassanak egy a fiáért örökösen aggódó özvegy anyát és hogyan hozzák tudomá­sára a törődött, gyenge öreg asszonynak, hogy egyetlen fia, kinek hazatértét hosszú évek óta epedve várja, a csatában elesett. A fiatal hős haldokolva legjobb barátjára (Andris obsitosra) bízza végső üzenetét anyja és buga számára. A hadjáratból hazatért vitéznek azonban a lelki gyötrelmektől megkínzott öreg asszony láttára nincs bátorsága, hogy a szomorú hirt elmondja, inkább beletörődik abba, hogy őt mint az öz­vegy elveszettnek hitt fiát fogadják és a ház uraként ünnepeljék. Az obsitos azonban belesze­ret saját húgába, aminek következménye az, hogy minden kiderül. Az özvegy, kinek férje szabad­sághősként halt meg, midőn megtudja, hogy fia hasonló módon esett el, Andrisnak az ártatlan csalást megbocsájtja, fiául fogadja, hozzáadván lányát feleségül. Á komikus jelenetekkel is fű­szerezett darab nagyon tetszett a nagyon cse­kély számban megjelent hallgatóságnak. Egyik másik jelenetet nyílt színen is megtapsolták. Így az özvegy dalát, az obsitos románcát, de külö­nösen a kedves, temperamentumos Piroska (Ha­lász J.) és a félszeg Tihamér (Szigethy A.) ket­tősét. Nagyon jó, igazi" neinzetes asszonyt alaki tott Homoky G. Málcsi (Saáry M.) szintén ügye­sen játszotta meg szerepét, valamint Andris (Csáky) is. Százszorszép (Faragó) és két csemetéje — a már említett Piroska és Tihamér — általános derültségre hangolta a hallgatóságot. A többi szereplő is kisebb nagyobb szerepében hozzájárult az előadás sikeréhez. Hátha még elsőrangú mű­vészeit vonultatná fel Faragó' dr. ur. Úgy hall­juk, ilyenekkel is rendelkezik! Pénteken „Nick Carter“-t adták elő pompás előadásban. — Halálozás- Súlyos csapás érte Reichl Simont nejének, szül. Podvinetz Mária folyó ovi julius hó 11-én történt gyászos elhunyta. A csa­lád a következő gyászjelentést adta ki : „Alul­írottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a leg­jobb feleségnek, anyának, nagyanyának Reichl Simonné szül. Podvinetz Mária asszonynak folyó évi julius hó 11-én életének 96-ik, boldog házas­ságának 60-ik évében rövid szenvedés után töri tént gyászos elhunytét. A boldogult hűlt teteme- folyó évi julius hó 12-én délután 5 órakor fog­nak a szekszárdi izr. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Szekszárd, 1910. évi julius hó 11-én. Béke hamvaira 1 Reichl Simon férje. Reichl Sán­dor, Reichl Adolf, Reichl Lajos fiai. Reichl De­zső, Reichl Elza, Reichl László, Reichl Géza, Reichl Ernst, Reichl Fritz, Reichl Rudolf, Reichl Margit, Reichl Paul, Reichl Hans, Reichl Zsófi, Reichl Káté unokái. Reichl Sándorné, sz. Weig Paula, Reichl Adolfné, sz. Strausz Frida, Reichl Lajosné, sz. Selinko Fanny menyei.“ — Elhalasztót táncmulatság. A szakcsi Ka­szinó által folyó évi julius hó 19-ikére tervezett nyári táncmulatságot közbejött akadályok miatt folyó évi julius hó 24-ikére halasztották el. A mulatság — eltéröleg a meghívóban kitüntetett időtől — délután 5 órakor veszi kezdetét. — Fflrdővendégek Llplken. Lipik fürdőt julius 7-ig 1889 fürdővendég kereste fel. — A gyönki gimnázium ügye. Tamásiban erŐB mozgalom indult meg, hogy a gyönki gim­názium ne Dombóvárra, hanem Tamásiba he­lyeztessék. A mozgalom élén a járás és község vezéremberei állnak és pedig valláskülömbség nélkül s részt vesz benne a környék minden ér­telmes embere. A község ingyen telket ad az iskola épülete számára, a tanárok lakásai pedig biztosítva vannak, mert a járásbíróság kettévá­lasztása által elég lakás fog megürülni. Azt mondják, bogy az eszme a fenntartó testülettől származik, amely nem rokonszenves a tisztán katolikus vidék központjában fekvő és erősen izraelita lakosságú Dombóvárral (nem szabad el­felejtetem, hogy bár a dombóvári járás katolikus, de igen sok baranyamegyei protestáns község gravitál dombóvár felé. A szerk.) Tamási község az ingyen telekre 50000 K költséggel épületet hajlandó állitani a fenntartó testület kívánsága szerint s bizton reméli, hogy az iskolának nem­csak a környékbeli református községekből, ha­nem a három irányban futó vasút révén messzebb vidékekről is bőven lesz tanulója. Maga Tamási kiad annyi tanulót, amennyi a gyönki gimná­ziumba járt. Hiszen lehetetlen íb egy középisko­lának exisztálni hét kilóméternyire a vasúti ál­lomástól. A tamásiak a kormány támogatására is számítanak, hogy őket a járásbíróság felének Dombóvárra helyezéséért kárpótlandó, befolyást fog gyakorolni a fentartó testületre, már csak azért is, hogy egy újonnan megszerzett kerüle tét meg is hódítson. Mint értesülünk Gyönk is igen erősen dolgozik, hogy a gimnázium ott ma­radjon. — Vendéglősök gyűlése. A tolnavármegyei vendéglősök és korcsmárosok egyesülete f. hó 4-én választmányi ülést tartott, melyen az elnöklő Tóth Gyula bejelentette Fehér József pénztárnok halálát és egyúttal intézkedett, hogy az egyesü­let pézntári ügyeinek vitelét a legközelebbi köz­gyűlésig a választmány tagjai vállalják magukra. Az elhunyt ügybuzgó kartárs váratlan halála fö­lötti részvétet jegyzőkönyvileg örökitette meg a választmány. A Budapesti Vendéglősök Ipartár­sulatának azon átiratát, hogy a korcsmárosi ipar szakképzettséghez köttesék, a választmány egy hangulag elfogadta és e tárgyban a kérvényt ha­ladéktalanul felküldte a kereskedelemügyi minisz­terhez. Ezután megállapították a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatát és erre vonatkozólag a következő meghívót küldték szét az egyesület tagjaihoz. Meghívó. A „Tolnamegyei Vendéglő­sök és Korcsmárosok Egyesülete“ 1910. évi ju­lius hó 29-ik napján d. e. 10 órakor a „Szek- szárd-Szálló“ kistermében rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait a válaszúi ány meg- bizásából tisztelettel meghívom. Tárgysorozat : 1. A számvizsgálók évi jelentésének megvizsgálása. 2. A múlt évi munkásság eredményéről elnöki jelentés. 3. Az összes tisztikar és a választmány lemondása és az uj tisztikar és választmány vá­lasztása. 4. Az Országos Vendéglősök Egyesüle­tének budapesti congressusára 2 vagy 4 tag ki ■ küldése. 5. A szegedi ipartársulat indítványa a szövetség reorganisátiója tárgyában. 6. Esetleges indítványok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom