Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-01-20 / 3. szám

Dezső 10 kor., Laky Sándor, ifj. Laky Dezső 1 — 1 K, Szabó Ilona 2 K, Szakály: Kalauz János 4 kor., Lengyel: Schröder Ernő 2 kor., Ridlinger György 1 kor., Szakos: Kétyi László 10 kor., Szíjártó László 2 kor., Ginál József 1 kor., Hőgyész: Gróf Apponyi Géza 20 kor., Kisdorog: Pévald Vilmos 3 korona, összesen: 129 K 70 f. Mindössze : 261 K 37 fillér. — Tanügyi hirek. Tankönyv ajándé­kozás. Bariál Béla cs. és kir. kamarás, gindli- családi birtokos, cselédeinek gyermekei részére a szükséges tankönyveket saját pénztára terhére beszerezte s köztük kiosztotta. — Uj iskolaszék. A sióagárdi rkath. iskolaszék újból megalakul- ván, tagjai lettek: Szabó Dezső egyh. elnök, Fejős János vil. elnök, Bartók János jegyző és Bognár György és Pali Mihály gondnokok. Továbbá: Vig János, Barsi István, Vas János, Simon József, Konc János, Vas József és Pál Mihály rendes és'Grénus János, Barsi Mihály, Horváth Mihály és Simon János póttagok. — Beszüntetés- A közoktatásügyi miniszter Lömn- ger Mór nyugalmazottan elhalt tanitó nyugdiját, továbbá: Adolf Ádám volt alsónánai ág. evang., Dékány András volt kajdacsi ref, Rótt József volt dunakömlődi, Weil András volt kétyi és Wittendorfer István volt cikói tanítók állam­segélyét 1909 nov. 1-től fogva beszüntette. — Államsegély kiutalás. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Szigeti Gyula és Tolnai Béla tanítók részére I-ső korpótlék címen évi 200—200 koronát, továbbá Gats Sándor' tanitó részére évi 300 korona fizetés kiegészítési államsegélyt utalványozott. — Jóváhagyás és államsegély. A közoktatásügyi miniszter Kiss Anna és Tóth Ágota bátaszéki községi iskolai tanítónők válasz­tását jóváhagyta és részükre évi 900—900 ko­rona fizetéskiegészitési államsegélyt engedélye­zett. — Nyugdijintézeti felvétel. Csizmazia Irén ódalmand-pusztai róm. kath. tanítónő az orsz. tanítói nyugdíj-intézetbe felvétetett. — Korpótlék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter özvegy Pápéné-Arlow Mária szekszárdi polgári iskolai tanítónő részére I-ső korpótlék címen évi 200 koronát utalványozott. — Nyugdíjigény felemelés es segélyezés. Berauer Tamás bölcskei, Scheier János dunakömlődi és Prutser Ferenc pincehelyi tanítók nyugdij-igényét a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter felemelte; — Várady Józsefné tanitó özvegy részéré pedig 30 korona állam­segélyt utalványozott. — Taneszközök engedé­lyezése- A közoktatásügyi miniszter a bátai áll, óvoda részére foglalkoztató eszközöket engedé­lyezett. — Lemondás. Till Illés szárazdi ág. ev. tanitó ezen állásáról lemondott. — Államsegélyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szek­szárdi róm. kath. óvodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesületnek 400, az alsónánai, a báta­széki és a szálkai gör. kel. egyházközségeknek 200—200 korona államsegélyt utalványozott. MULATSÁGOK. Zeneestély Tolnán- A tolnai jótékonysági nőegylet f. évi január hó 9-én a zeneegyesület közreműködése mellett a »Tolnai Kör« helyisé­gében nagyszámú közönség jelenlétében fénye­sen sikerült zenestélyt rendeztek. A műsor két részből' állott. Első részét ének- és zeneszámok alkották, második részét Máté Károlynak, a fáradhatatlan és gazdag tehetségű karmesternek 3 felvonásos bohózatos operettéje, a »Mozgósítás« képezte. A karmester pompásan dirigált ez alkalom­mal ! De volt is mivel 1 A hölgyekből álló ének­kar ugyanis a buzgó karmestert egy gyönyörű szép ütempálcikával lepte meg karácsonyra. Talán ennek is lehet egyrészt tulajdonítani, hogy az énekkar ez alkalommal oly bájosan és mondhatni, teljesen kifogástalanul énekelt, a kitűnő zenekar meg ugyancsak precise játszotta a zeneszámokat. Igazán mindkét kar kitett magáért! Nagyon fülbemászó és kedves volt az énekkar által előadott Tinódi: Dalárda indulója, melynek dallamát Máté szerezte. A kitörő tapsviharra az énekkar ráadásul a karmester másik darabját, illetve dallamát adta elő. Kérdezd-, szeretlek-e ? — szintén nagy tetszést aratott. Nagyon jó volt Tantos Gyula citerajátéka is. A zenekar tagjai közül — a kitűnő férfierőkön kívül — különösen kieme­lendő Ábrahám Gyuláné, Matejka Janka, Máté Károlyné és Lengyel Róza disztingvált harmo­nium-, cimbalom-, illetve zongorajátéka. Mind­annyian bravúrosan játszanak. A műsor második részét képezte a »Moz­gósítás«, amelyet Lengyel F. kitűnő »Defilir« indulója vezetett be. A színpadon majdnem az egész ének- és zenekar szerepelt. A rövidke darab meséje ez: Szerbiával háború van készülőben az annexó miatt. Mozgó­T OLrN AMEGY El KÖZLÖNY sitanak az egész vonalon. Minden épkézlábu ember harcba készül, csak Árpi korcsmáros (Lengyel Ferenc) fél a háborútól — ő szívesen itthon maradna szeretett Borcsájával. (Gajdosi B.) Borcsa kijelenti, hogy ő gyáva embernek nem lesz a felesége. Árpi tehát felcsap katoná­nak *és a hűséges Borcsa assistenciája mellett, kit azonnal káplárnak nevez ki, ő vezeti a női- századnak a kiképzését és ennek vezetését is átveszi. A hűséges Borosának azonban több szeretője is akadt az Árpin kívül. A harcba való indulás előtt — az éj csendjében — egy­másután jelennek meg Borcsa ablakánál Béla huszár (Perler M.) és Franzl (Tantos Gy.) és érzékeny búcsút vesznek tőle. Végül harmadik­nak Árpi jön és ő is Stándchent ad szerető és »hűséges« Borcsájának. Legjavában bucsuzkodik, amikor egyszerre csak ott terem a szomszéd (Ábrahám Gy.) és jól eldöngeti a szerelmes Árpit éjjeli csend- háboritás miatt. Ezen csúfos vereség után Árpi harcba vezeti ezredét — amely a küzdelem hevében — elfogja a szerb trónörököst (Herceg István) A fogoly trónörököst Árpi Borcsája megszökteti és feleségévé lesz. A hoppon ma­radt Árpi, mivel a háború megszűntével ezrede is szétoszlott, kénytelen-kelletlen Náncsi szakács- néba (Maixner H ) lesz szerelmes, aki az ezredet hűségesen követte és végül feleségül veszi. A közönség sokat és jóizüet (nevetett) kacagott a bohózatnak. Nagyon ügyesen oldot­ták meg feladatukat: Maixner H., Gajdosi B., Lengyel F., Perler M. és Tantos Gy. Nagyon helyesek voltak a női szereplők is — az ezred — a katonai uniformisban. Szép látványt nyújtottak — a színpadról. A darab zenéje, éneke igazán kellemes, fülbehangzó volt. Az estély végén a közönség óriási tapsviharban percekig ünnepelte a derék és szorgalmas szerzőt, akinek ez estély fényes sikerében az oroszlánrész jutott. De ünnepelte a közönség a többi szereplőket is — úgy egyenként, mint összesen — kiknek mindegyike valóban el­ismerést és dicséretet érdemel. A szép estélyt a »Fehér Ló« szállodában kellemes táncmulatság fejezte be, amelyen reg­gelig ropták a csárdást. Egy nagy baj van Tolnán, az t. i., hogy annyi sok szép leány mellett ugyancsak kevés a fiatal ember ! Hát ezen hogy lehetne segíteni ? —r. A gyönki cipőgyár személyzetének mulatsága. A gyönki cipőgyár személyzete január 15-én a Gyönk nagyvendéglőben Lorschy Béla, a gyár- tulajdonos és neje védnöksége alatt a gyönki szegényalap és saját zászlóalapja javára szabad kabaréval egybekötött táncestélyt rendezett. A kabaréban fölléptek: Bogán László, aki Petőfi »Valahogy« cimü költeményét szavalta, Szlatki Samu »Egyveleget«, Weisz Milánné »Jelenet Szodoma és Gomorha pusztulásán«, Stern Miksa »A zsidóleány«, »A hadnagy«, »A cigány« stb., Lőwy József, Rebenwurzel Bernát kup- lékat adtak elő. Nagy tetszést keltettek; külö­nösen a szép Weisz Milánné aratott zajos tapsot. A kuplékat Weisz Milán kisérte hegedűn. A táncmulatság mindvégig derült hangulatban reggel hat óráig tartott. Az estélyen a gyönki intelligenciából is többen résztvettek. A rende­zőség a védnöknőnek díszes csokorral kedves­kedett. — Felülfizettek : Br. Jeszenszky György, Fuchs és Herzog Budapest, Gerkardus és Fiai r.-t. Budapest, Heidt Henrik, dr. Keck László, dr. Nozdrovitzky Ferenc, dr. Orbán Márton, Óváry Ferenc 5—5 K, Eisler Testvérek Kő­szeg, Gyimóthy Jenő, dr. Mányoky Gyula, Oravszky László Tolnanémedi 2—2 K, Kardos Ferenc L40 K, Diener Miksa, Engel József, Kamenczy József, Nehrebeczky Erzsébet Tolna­némedi 1 — 1 K, Engel Izidor 20 fillér. — A rendezőség a fölülfizetőknek lapunk utján mond köszönetét. — Iparosbál. A dunafóldvári általános ipartestület f. hó 8-án dr. Mádi Kovács János országyülési képviselő ur és neje mint bálanya védnöksége alatt utas szállója és a községi szegény­alap javára tombolával és vig jelmezekkel tánc- vigalmat tartott, melynek anyagi és erkölcsi si­kere méltó dísze és fénye lesz az idei farsangnak. A mulatságot vig jelenetek előzték meg. A mű­sor a következő volt: 1. Bizottság előtt. Szerep­lők ; ifj. Schafler Antal, Molnár István. 2. Elsején. Szereplők: Névery Riza k. a., Vargha Ferencz. 3. Nagy lány. Szereplő : Lantos Irénke k. a. 4. Csók után. Szereplők: Keller Jolán k. a., Jéhn Giziké k. a., Nikitics József, Schneider Márton, Szirtes Ferencz. 5. Kíméletesen. Szereplők : Lantos Rózsika k. a. Niefergall Imre. 6. Az öngyilkos. Szerepig: Francsics Béla. A műsor minden pontja zajos tapsokat aratott, de mégis különös sikert értek el a nőszereplők: Névery Riza, Lantos írónké, Keller Jolán, Jéhn Giziké és Lantos Rózsika, akik természetes előadásukkal, tudásuk­kal a közönség általános tetszését érdemelték ki, s akik kedves jeleneteikkel kitűnő hangulatban tartották a nagyszámú hallgatóságot. A műsort számonkivül Kerényi Ignác itt időző színtársu­latának egyik fiatal, tehetséges tagja, Csók György Géza rekesztette be. Zajos tapsok, újra , hogy volt-, éljen-kiáltások honorálták a fiatal művész sikerült előadásait, aki közkívánatra három külön­féle szavalatot monológot rögtönzött egymásután. A műkedvelők műsorát Kelemen Izsó polgári iskolai igazgató tanította be, fényes tanujelét adván a jótókonycélra rendezett mulatság iránti fáradhatatlan tevékenységének, lelkes közreműkö­désével. A mulatság fényét a legszebb nívóra emelte dr. Mádi Kovács János országgyűlési képviselő nejének, mint báianyának személyes megjelenése, aki élénk érdeklődéssel hallgatta végig a műsor egyes pontjait, s aki később a táncosok közé ált s együtt vigadott, együtt táncolt velük. Nem kevésbbé emelte a fényt és sikert dr. Mádi Kovács János országgyűlési képviselő személyes részvéte is, aki barátságosan elszórakozott ott s számos tombolajegy összevásárlásával jótékony ságának élő tanujelét adta. Az anyagi siker felül­múlja számos éveken át rendezett hason mulat­ságok jövedelmét. Összes bevétel 826 kor. 20 fill. Felülfizettek: Mádi Kovács János 50 k. Szalovics György 10 k., Rátkay László 8k., Ganzer Ignác Pintér Károly 5 k., özv. Simon Györgyné 4 k., Tóth Lajos, Magyar Béla 3—3 k., Gebluschek György, Újbányái Ferenc, id. Haan Gyula, Lo- dovics András, Fein Testvérek 2—2 k., Vimmer Béla 1 k. Csajági IgDác 50 fillér. A mulatság anyagi sikerét különösen emelték a tombolatár­gyak, melyeket a lelkes nagyközönség kiváló szépségben, értékben az ipartestület rendelkezé­seire bocsájtott. Ezen nemeslelkü adományokért, valamint a fel ül tíze lésekért ezúton is hálás köszö­netét nyilvánítja az ipartestület. Cr&SSUS. — A zombai polgári olvasókör folyó hó 8-án saját pénztára javára zártkörű táncmulat­ságot rendezett, mely úgy erkölcsi, mint anya­gilag is fényesen sikerült. Jegyét megváltotta: Razgha Lajos plébános. Felülfizettek: Schneider Péter, Schmidt Géza 1 kor., Takács Mihály, Szabó Pál, Davidovits Ignátz, Kugler János 60—60 fillér, Komjáthy István, Kaltner Ignátz Kohn József kereskedő, Fischer Ignátz, Újvári Márton, Herger Ferencz, és Szigeti János 40—40 fillér. A rendezőség lapunk utján mond a fen­tieknek köszönetét. — A tamásii társaskör 1910. évi január hó 9-én este 8 órakor a nagy vendéglő helyiségé­ben könyvtára javára sikerült műkedvelői elő­adást tartott, mely alkalommal színre került a „Puszták réme“ Joachim Ágoston 4 felvonásos népszínműve, mely darabot a rendezőség általános közkívánatra f. hó 11-én újból előadatott. Szerep­lők : Jeruzsálem Arnold, Braun Mariska, Fokt József, Matzkó Juliska, Braun Károlin, Pieck Bözsike, Vince Sándor, Krebsz János, Braun József, Vince István, iiQ. Drészer János, Piringer Vilmos, Vincze István, Vincze József, Thész Orbán, Schmidt József, Zámbó András, ifj. Huth János, Fenerstahler B. A szereplők helyeiket ki­tünően megállptták, a legnagyobb dicséret azonban a rendezőt, Mayer József tanitó urat illeti. Be­vétel : 379 K 70 fillér. Felülfizettek: Sámuel Jakab 4 kor., Dr. Gottlieb Salamon, Wälder Mihály, Balogh Ilonka 2—2 kor., Vogel Alajos, Fridmann Samu, Fábián Ferenc 1—1 kor. Nagy Viktor, Hutflesz Gyula 50—50 fillér. CSARNOK. A gyimesi vadvirág. — Műkedvelői előadás Bátáo. — Szilveszter este van. Mélabúsan kong kicsiny falunk rozoga * tornyában egy öreg, rekedtszavu harang. Mintha temetésre szólna, mintha zokogó hangjában siratna valami olyat, ami a szivéhez nőtt, ami drága, kedves volt néki és érdemes a könyre. Pedig én Istenem, csak egy évet, egy s'renvedésteli, egy csalódásban bővelkedő esz­tendőt temetünk. Azt hiszem, igen sok házban gondolkodnak igy velem . . . örültünk, hogy elmúlt, de talán mégis csúnyán bántunk el szegénnyel, hiszen még egy »isten hozzád«-ot sem mondtunk néki. Én istenem, ki is törődik az idővel, amikor olyan szépen szól az a kis hegedű annak a barna fiúnak a kezében. Észre sem vettük, hogy egy öreg ember élete szűnik meg akkor, midőn az inga-óra mutatója tizenkettőt mer mutatni s talán nem tudtunk volna semmit, ha az a Lajcsi cigány le nem teszi a hegedűjét egy pillanatig. Bele­bámul a sötét éjszakába, mintha egy vastag árnyék suhanását. eltűnését lesné... Azután meg újult erővel, fékeveszetten tör elő a húrok­ból a »tuss« s mi sietünk egymásnak boldog újévet kívánni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom