Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-12-08 / 49. szám

4 TOLNAMEGYEI KGZLGNV 1910 december 11. — A szekszárdi katholikus legényegylet folyó hó 4-én tartotta meg Il-ik adventi felolvasó­estélyét. Az estélyt Caank Géza nyitotta meg „Az udvarias ember“ monológ ügyes előadásá­val. Nagyon szépen mutatkozott be Nopper Katuska előadóképessége „Történet a Kőröspart­ról“ cimü elegikus költeményben. Fájt Ádám, mint maszkírozott kolompár cigány nagy derült­séget keltett „Fogadás“ monológjával, hasonlóan nyilatkozhatunk Pekari Annuska előadásáról is. Kun Lajos egyházi elnök tartott szabadelőadást a vallás szükségességéről az emberi társadalom­ban, nevezetesen épp az iparosember életében is. A mindvégig figyelemmel hallgatott előadás után Groszbauer Lajos és Prantuer Bözsike ügyesen szelepeitek a „Vallomás“ cimü dialógban, majd Tóth Teruska „Cinka Panna“ kedves előadásá­ban. A jól sikerült estély vidám hangulatát csak növelte azon monológok előadása, amelyben Baka Lajos (Oh azok a nők), Hafner József (Az öngyilkos) és az egyletnek már több Ízben és most is sikerrel működő szereplői Máj er Mariska (Férjhez megyek) és Steninger Mariska (Nevetnem kell) szerepeltek. — Az anyákhoz és apákhoz. A gyermek- szanatórium, melynek élén, mint fővédnök Hohen­berg Zsófia hercegasszony s mint kormányzó gróf Zichy János közoktatásügyi miniszter álla­nak, most oly kérelemmel fordul az ország társa­dalmához, hogy szegény és gazdag egyaránt nyissa meg szivét, mikor saját gyermekének kai'ácsonyfáját disziti és gondoskodik anyai, apai szivének boldogságára saját kisdedének öröméről, gondoljon némi adománynyal arra a védtelen gyermekvilágra, melynek megmentését tűzte fel­adatául a Gyermekszanatorium. Századunkat, a diadalmas huszadik századot, legjellemzőbb voná­sáról általában a „gyermek századának“ nevezte el a közérzés, melynek ösztöne sohase csalódhatik. Korunkban mikor repülő sárkányok a csillagok birodalmát ostromolják, ragyogó renaisance-a indult meg az emberszeretetnek, mely fölséges idealizmusával a mainál szebb és tökéletesebb jövőt készít az emberiségnek azzal, hogy minden gondját, figyelmét, érdeklődését, munkáját és áldozatkészségét a gyermek ápolására, nevelésére és megmentésére fordítja. Mintha mindezzel azt hirdetné, hogy mi küzdő, dolgozó és harcoló élők a jelenkor vagyunk; a jövő: a gyermek. A gyermek, mely a nemzeté. De hát a beteg gyermek V Ez az egész emberiségé. A szegény gyermekek szanatóriuma a magyar nemzet és az emberiség közös nagy intézménye és alkotása. Célja, hogy ne legyen ebben az országban beteg gyermek s ne legyen főképpen olyan, aki el­pusztul, az ápolás, a gondozás, a korszerű gyó­gyítás hijján. Hogy ezt a nagy célját elérhesse, vagy legalább föladatainak megfelelhessen, modern szanatóriumokat állít, melyekben beteg gyermekeket ment meg az egészségnek, tehát a munkának, az életnek, a jövőnek. A nemzetnek és a világnak. Aki erre a célra áldoz, az ember­szeretet oltárán a nemzetnek és az emberiségnek áldoz. Halovány gyermekarcokon az egészség piros rózsáit fakasztja, ártatlan gyermekszemek­ben az é]et lobogó, vidám tüzét gyújtja föl. Erre kéijtik a' korszellemet megértő meleg femberi szivek segítségét, támogatását. Fillérjét a szegény­nek, aranyát a gazdagnak, hogy ^egyesítve vala­mennyitől rózsáskerteket építhessünk s bennük viruló gyermekarcok, ragyogó gyermekszemek eleven koszorúiban gyönyörködhessünk vala­mennyien, akik magyarok és — emberek vagyunk. Bárminemű adományok a Gyermekszanatorium javára a Kisbirtokosok Országos Földhitelintéze­téhez (Budapest, V. Géza-utca 3.) cimzendők, az alapítványok gróf Zichy János kormányzó eimére is Budapest, Vas-utca 10. intézhetők. Az alapítvány összege 1000 korona, ágyalapitvány pedig tízezer korona. Mindennemű felvilágosítást a Gyermekszanatorium központi irodája Budapest, VII. Dohány-utca 39. ád. — Papir-kartel alapításán fáradoznak a bécsi pénzintézetek által finanszírozott szakmabeli magyar és osztrák gyárak, de eddig még nem tudtak megegyezésre jutni. Ha a kartel létre is talál jönni, az csonka marad, mert a közös vám­területen több olyan apró papírgyár van, amelyekkel a nagy vállalatok nem akarnak szö­vetkezni. De meg minden jel arra mutat, hogy a nagy gyárak minden cikkét sem sikerül majd a kartel körébe belevonni. Egyelőre a tárgya­lások csak annyi eredménnyel jártak, hogy a finompapir-kartelt meghosszabbították. — Öngyilkosság. Dunaföldvárról írják, hogy ott Reichara József vagyonos polgár, aki zsugo­riságáról volt ismeretes, — halántékon lőtte magát és meghalt. — íróasztalára vegyen Molnár­féle m. kir. szab. iróalzatot. Kapható min­den papirüzletben. Gyártelep : M o 1 n á r-íéle r.-t. Szekszárd. A legtöbb fejfájásnak a mérték­telen evés és ivás következtében elrontott gyomor az okozója. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a fejfájás megszüntetése végett az emésztőszerveinkből eltávolitsuk mindazt a káros anyagot, mely a rosszul- létet okozza. «Mindazon esetekben, — irja dr. Stiller, a nagyhírű budapesti orvostanár — melyek­ben enyhe, biztos és a gyomrot kímélő sós hashajtóra van szükségem, évek óta csak­nem kizárólag a természetes Ferenc József- keserüvizet veszem alkalmazásba. > A kereskedésekben vagy gyógytárakban határozottan valódi Ferenc József- keserüvizet kell kérni; ahol pedig nem kap­ható, tessék direkt a Ferenc József- keserüvizforrások szétküldési-igazgatóságá- hoz Budapestre fordulni. — A reform parafakő bajai. A Magyar Kereskedők Lapja híradása szerint a kereskedelmi miniszter körrendeletét intézett az államépitészeti hivatalokhoz, továbbá az aldunai hajózási és ten­gerészeti hatóságokhoz, hogy a jövőben parafakő gyártmányok kiírása esetén mellőzzék a bécsi Kleiner és Rokmayer-cég „Emulgit“ és „Reform“ szóvédjeggyel ellátott parafakő áruit. A jelenlegi kereskedelmi miniszter most egy lépéssel tovább ment, amikor 1128/1910. sz. rendeletében a buda­pesti 20.882. sz. „Reform parafakő“ szóvédjegyet az 1895. évi XLI. te. 1. §-a, illetve az 1890 II. te. 1. §-a alapján a védjegyoltalomból ki­zárta. A rendelet indokolása szerint a védjegy nem áll másból, mint a reform és a parafakő szavakból. Az utóbbi (parafakő) mint az áru egyszerű megnevezése az 1890. II. te. 1. §-a alapján védjegyet nem képezhet és igy az egész védjegy elbírálásánál mint irreveláns alkatrész szerepel. A reform szó pedig értelme jelentménye folytán, mely szerint a vele jelzett dolog az eddigi szokással szemben a haladást, javítást képez, a novella hivatkozott 1. § a értelmében, mint az áru minőségére való jelzés, a lajstromo­zásból ki van zárva. — A foszfor-tilalom. A magyar parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint a foszfor­tilalom nálunk 1912. évi julius 1-én lép hatályba, vagyis e naptól kezdve villanós gyufát forgalomba hozni nem szabad. Az osztrák parlament is alko­tott ily törvényt, csakhogy egy félévvel előbb, 1912 január 1-én lép életbe. Ebből az követkéz nék, hogy az osztrák gyufagyárak fenmaradó s Ausztriában forgalomba nem hozható foszforos gyufáikat rendelkezésükre álló félév alatt Magya- országra zúdíthatnák és ezzel a magyar gyufa­gyárosoknak nagy kárt okozhatnak. Értesülésünk szerint a kereskedelemügyi miniszter, belátván a magyar gyufagyárak kérelmének jogos voltát, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar és osztrák törvény egyidejűleg lépjen hatályba s a törvény- javaslat tárgyalása alkalmával maga vagy a javaslat előadója fogja indítványozni az életbe­lépési határidőnek ily értelmű módosításait. — Turul — mint idegen áru védjegye. Az ősi Turul madár nagyon népszerű, mint védjegy. Tehát arra is alkalmas, hogy külföldi árut ezzel a megjelöléssel hozzanak forgalomba nálunk. Ez nem ritka eset, majd mindennap lelepleznek egy „Magyar gyártmányát, amelyet rendszerint Ausztriából hoznak be. Az itteni elöljáróság most is átiratban értesítette az összes hatóságokat, hogy két budapesti kereskedő „Turul“ jelzéssel külföldi cipősarkokat árusít. Az elöljáróság meg­indította a kihágási eljárást is. IRODALOM. — Mikulás apó megjött s meleg, kedves üdvözletét kap a „Jó Pajtás“-ban Benedek Elek­től egy verset. Ezenkívül közli Sebők Zsigmond és Benedek Elek gyermeklapja, a „Jó Pajtás“ Zsoldos László novelláját, Dörmögő Dömötör kalandjait Sebők Zsigmondtól, verset Tallián Gábortól, elbeszélést Hevesi Józseftől, szép rajzot Garay Ákostól, mesét Holló Sáritól, tarka krónikát, Benedek Elek regényét, a Kiss Krónikában aktualitásokat, tréfát, szerkesztői üzeneteket, rejt­vényeket. — A Jó Pajtás előfizetési árai: egész évre 10 K, félévre 5 K, negyedévre 2 K 50 f. Előfizetési pénzek IV., Egyetem-utca 4. szám alá küldendők. — Előfizetések Eötvös Károly Lajos „Költe­mények“ cimö kötetére. Négy évtized, egész élet ábrándjai, vágyai, küzdelmei, emlékezései nyer­nek visszhangot a néhány száz költemény és vázlat közül kiszemelt 175 költeményben. A vers­kötet kilenc csoportra oszlik, egy-egy Előhanggal. E csoportok : I. Én. II. Te. III. ők. IV. Klára. V. Kertek. VI. Utón. VII. Népdalok. VIII. Váz­latok. IX. Mindenes. A mintegy 11 ivre terjedő költeménykötetnek előfizetési ára fűzve 3 korona. Diszkötésben 5 korona. A könyv december hó első hetében megjelenik, a Franklin-Társulat nyomdájában és a Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r. t. bizományában —| és mindjárt a megjelenéskor keresztkötésben meg­küldetik az előfizetőknek, illetőleg a gyűjtőknek. Öt előfizetett példányra egy tiszteletpéldány jár. Az előfizetések Eötvös Károly Lajoshoz (Szolnok, Verbőczy-utca 204.) küldendők december hó 6-áig. A megrendelt példányok franco ajánlottan küldetnek szét. A Franklin-Társulatnál szerzőnek már megjelent müvei: Kis Világ, legújabb Flóri könyve 5—10 éves gyermekeknek, Honfoglalás, két iskolai színjáték 10—15 éves növendékek számára, Rákóczi Színmüvek, az ifjúságnak. Verskötetem.* Hajnalnak, alkonynak ege egyként piros, Hajnal is, alkony is egyformán barmatoz. Ifjúság' Öregség színe és harmatja Ily módon egyenlők, — legalább látszatra. S a látszat vezeti a képzeletünket, Képzelet ád fényt és hangot a költészetünknek. így jutott ifjú, meg öreg korom dala Együvé: egyenlő hajnala, harmata. Az Esthajnal csillag is egy, mégis felkél Hajnal hasadtakor s alkony szürkftletjén. Vidám fiatalság és derűs öregség Költészete együtt zengvén is lehet, hogy tessék. Éltem hajnalának s alkonyának pírján Verőfényes Napnak élményét is irám. Remény s emlékezet közt vannak a tettek, Férfikor útjai rózsásak i<y lettek. Éltünk napjaképen a szerelem ragyog: Vidám és bús szerelmeknek dalnoka is vagyok. Dalnok? Hiszen sosem látott a versenytér, Hol költő-homlokot koszorúz a babér. Látod a csalogányt ? Magát jól elrejtve, Csattogja a dalát, hajnalban és estve. Ábrándok, emlékek holdvilágos éjén Magányomban a dalokat épen igy zengém én. VIDÉK Tekintetes Szerkesztő Ur! Folyó hó 3-án éjjel az alanti éretlen legény­tréfa történt községünkben, mely esetet hűen azért vagyok kénytelen leirni, nehogy a napi­lapok téves értesülés folytán téves adatokat közöl­jenek, mint már történt a napokban is, egyik itteni esetre vonatkozólag. Ugyanis a fenti nap éjjelén, eddig még ismeretlen egyén, a kántor- tanító történetesen nyitva levő pincéjéből elvitt egy tányér savanyu paprikát, másfél liter bort és az udvarról 4 dorongot a templom mellé. Ott aztán az ételt és italt egy két társával elfogyasztva, — bizonyára részeg fővel — a náluk levő doron­gokkal a templom egyik ajtaját feszegetni és egy kis kulccsal kinyitni próbálták, de ez nem sike­rülve, abbanhagyták munkájukat. A napilapok ez esetről tudomást szerezve, bizonyára templon- betörés megkísérlésének minősítenék ez esetet. Ez azonban teljesen ki van zárva, mivel, ha az illetők komolyan be akartak volna törni az amúgy is szegény templomba, úgy könnyen meg­tehették volna, mert úgy az ajtaja, mint a zárja gyenge és régi annyira, hogy erős lökés által a zár ütközője azonnal kitörnék vagy kiesnék, nemhogy a dorong feszítésének ellen tudna állani. Az egész dolgot nem tehették mások, mint a disznótorokról bazamenő részeg, éretlen snbancok. Kérem a tek. Szerkesztő urat, ha lapjukban e hírnek helyt adnak, úgy a téves híradás elkerü­lése végett az esetet igy közölni. Szálka, 1910. december 6-án. Teljes tisztelettel : Lakatos József, tanitó. TANÜGY. Tanügyi Ilinek. Államsegélyek. A föld­mivel ésügyi miniszter a dunaföldvári gazdasági ismétlőiskolánál a háziipari tanfolyam tartására 500 K. államsegélyt utalványozott. — A közok­tatásügyi miniszter Taschek Anna koppány- szántói r. k. tanítónő részére 200 K korpótlékot engedélyezett. — Tiszteletdij. A közoktatásügyi miniszter a gindlicsaládi áll. gazdasági ismétlő­iskola tanítója részére öt tanéven keresztül 100 K tiszteletdijat engedélyezett. — Vörhenyjárvány. A hatóság vörhenyjárvány miatt a paksi elemi iskolákat bezárta. — Nyugdíjazás. Éri Ferenc dombóvári r. k. kántortanitó, Éri Márton vm. * Mutatvány Eőtvői Károly Lajos J -N.-K.-Szolnokmegye Ur. tanfelügyelőjének legközelebb megjelenő Költemények cimü kötetéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom