Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-10-27 / 43. szám
1910 október 30. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 motívumot szőni. Csak egyet tud : még jobban lesújtani. A halhatatlanság eszméje, gondolata, a mi világnézetünk halottak estéli mottója : „Feltámadunk“ ellenben mily lágy, mily vigasztaló vonzalmat gyakorol lelkünkre a halottak estéjének homályában ... Mily jóleső, mily édes, békét és nyugalmat lehelő érzéssel távozunk a halál birodalmából, ha ez az örök szép gondolat kisér, mely viszontlátásról, egyesülésről beszél . . . Milyen jó annak a fájó, megtépett szivü édesanyának gyermeke,, hitvese, annak az elhagyatott, éhező, rongyokba takart szegény árvának szülője sirján elhallgatni egyedül a néma csendben a dalt, azt a lágy, azt a szép, azt a szivhezszóló, biztató, reményt fakasztó dalt, melyet a szél muzsikál : „Ott a keresztfán suttogja a szél .* Kinyílik a rózsa, kihajt a levél.“ (Vajda János : „Jelenések.“) Hallgassátok emberek, hallgassátok csak — ez a jövő zenéje, ez szivetek vágyának — az örökkélés diadalmas indulója, ezek a halhatatlanság legszebb akcentusai. Nem álom — valóság ez! KÜLÖNFÉLÉK. Halottak napja. <ó) Az élőké minden Istenáldotta nap, csak egy nap az esztendőből a halottaké. Pedig sokkal többen vannak azok, akik „voltak.“ Ez a föld szakadatlan temető és ni^cs lépés, melyet ne eiporlutt embereken tennénk, akik már „por és hamu“. A siető, a rohanó élet egy emberöltőre még megkíméli a temetőt; de nem ip kell hozzá hosz- szu élet, hogy az ember lássa, mint veszi a szántó-vető ember újra munkába a régi temetőt, vagy mint emelkedik gyárkémény a sírok helyén. Hiába! Az élet oly követelő. A halott pedig olyan csendes és mindennel megbékül. Pedig, Úgy lehet, míg az az utolsó „sóhaj“ nem kelt útra fagyos ajkán, micsoda lázadó, micsoda türelmetlen érvényesülni akaró ember volt. A halál mindent kiengesztel. Mert valamennyien részesei vágyunk. És ha mondjuk is és ha érezzük is, hogy „féljük, rettegjük a halált“ -— a hogy az élet küzdelmei nehezebbek és a hogy az élet kely béből már eleget hörpentettünk, — eljutunk arra a melankolikus gondolatra, melyet a népdal igy fejez ki : „Odalent már nem fáj semmi.(< És mégis! Most az ő napjukon, a halottak napján valami lelki megigazulással lépjük át a múlandóság kapuját. A sírokon kigyult fény a feltámadást szimbolizálja, a huló köny pedig azt, hogy aki jól élt, annak sirján a kegyelet virága nem fagyott, el. Hogy érzi ezt a halott? Halottak napján, a temető borongó hangulatában, melyet, az ősz hervadó melankóliája is növel és táplál, úgy érezzük, hogy a halott tud erről. Szerencsétlen ember, kinek sirján a kegyelet nem gyújtott mécset. Úgy kell gondolnunk, hogy élete is olyan csupasz, virágtalan, öröm- telen volt, mint siija. Pedig mit ér ez a rövid, veritékes élet, ha meg nem édesiti, meg nem enyhíti a szeretet. Es az az igazi szeretet, mely túléli az embert. A sírra helyezett virágok enyhülőt a szívnek és minden van benne ami nemes, emberi : gyöngédség, szeretet, hit és imádság. Valóban nem az életért küzdünk, hanem a szép halálért. Halottainknak legyen csendes nyugvása, az élőknek enyhülete és az e napokban a temető kapuján kilépő szárítsa föl könnyeit. Küzdjön becsülettel az úgy is elkerülhetetlen szép halálért. — Kitüntetés. A szegedi országos szőlő-és borkiállítás bíráló bizottsága hegyi borokért gróf Apponyi Sándort díszoklevéllel tüntette ki. Kérjük azon t- előfizetőinket, kiknek lapunkat már régebben küldjük s előfizetési dijaikat még nem küldték bé — hátralékos tartozásaikat lapunk kiadóhivatalába beküldeni szíveskedjenek. — Miniszteri nregbizás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Váradi Károly székesfehérvári tankerületi főigazgatót megbízta a bonyhádi ág. ev. főgimnázium és a gyönki ref. algimnázium látogatásával. — Bit fölvásárlás. Dr. Albersz Rezső szekszárdi tigyvéd 10.000 koronáért megvette Kamarás Béla nyug. vasúti főmérnöknek a szekszárdi határban levő 9577 Q-öl nagyságú szántóföldjét, melyet minta kisgazdaságnak fog berendezhetni. — Orvesi kinevezés. Gróf Apponyi Géza főispán dr. Uobrescu Aurél és dr. Silser József orvosokat a szekszárdi Ferencz-közkórbázba alorvosokká nevezte ki. — Lemondás. Horváth Mihály mázai tanító, aki egyúttal postamester is volt, ez utóbbi állásáról lemondott. A megüresedett postamesteri állás elnyeréséért folyó évi november hó 11-ig lehet pályázni. — Nem kell berukkolni a póttartalékosoknak. Az idén jó idő jár a póttartalékosokra. Nem kell nekik bevonulniok. A hadvezetőség úgy intézkedett, hogy a póttartalékosokat az 1910. év folyamán nem hívják be kiképzésre. A póttartalékosok csak 1911 tavaszán vonulnak be a kaszárnyákba. — Gróf Bat hyány Tivadar a kerület érdekében. A bátaszék—pécsi vasút kiépítésével Bá- taszék nagyobb jelentőségű vasúti gócponttá lesz és igy a bátaszéki polgárságnak teljesen indokolt az az óhaj fása, hogy ott egy vasúti javítóműhely létesittessék. Képviselőnk figyelmét ez ügyre közvetlenül a választások után felhívták és ő már akkor s azóta is ismételten érdeklődött és közbenjárt ez iiyyben, minek következtében már hetekkel ezelőtt biztosíthatta a bátaszékieket, hogy a javítóműhely feláltilása illetékes he lyen már elhatároztatott. Mivel úgy értesülünk, hogy ez ügyben a bátaszékick deputációsui óhajtanának, az ügy érdekében igen kívánatosnak tartanánk, ha ezt a kérdést a bátaszékiek ne vinnék a nyilvánosság elé. A javítóműhelynek Bátaszéken leendő létesítése ugyanis már biztosítva lévén, kár volna nagy apparátussal meginduló instautiázással Baja és Dombóvár figyelmét — mint amely városok a javítóműhelyre szintén reflektálnak — felkelteni, ami által a sikert kockáztatnák. * E hírünkkel kapcsolatban megemlítjük, hogy képviselőnk a szekszárdi hátrányos vasúti menetrend ügyében is illetékes helyen interveniált. Arról is értesülünk, hogy városunk polgármesterével, valamint pártjának néhány vezető emberével érintkezésbe lépett a menetrend kedvezőbbé tételére szükséges nagyarányú akció megindítása céljából. Kilátásba helyezte azt is, hogy vagy a költségvetési tárgyalás során, vagy a pénzügyi bizottságban minden bizonnyal szóba fogja hozni a szekszárdi vasutmenetrend kérdését is. ■ — Üdvözlő távirat. Az ág. ev. egyházközség lelkészének, Németh Gyulának ünnepélyes beiktatására Hazslinszky Géza, a hitközség elnöke gróf Batthyány Tivadart, kerületünk illusztris képviselőjét is meghivta. Gróf Batthyány Tivadar távolmaradását Hazslinszky Gézához intézett táviratban mentette ki s egyúttal a beiktatott lelkészt is hosszabb, meleghangú táviratban üdvözölte. — Névmagyarosítás. Schvartz László pécsi honvéd hadapródiskolái növendék, Schvartz Ke- resztély szekszárdi városi hivatalnok fia, vezetéknevét „Szilasi11-ra magyarosította. Kerbolt Károly kajdacsi római katholikns lelkész családi nevét miniszteri engedélyei Koppány-ra, változtatta. — A tanulók jótékonysága. A dombóvári állami elemi iskola tanulói 150 koronát gyűjtöttek a gyermekszanatórium részére. — A vörheny járvány nincs szünőfilben. Amennyiben Spitzer Manó dr. h. városi tiszti orvos e napokban újra 10 újabb vörhenymegbeté- gedést jelentett be, azért városunk polgármestere Szentkirályi Mihály dr- az alispánhoz intézett felterjesztésében azt fogja javasolni, hogy az elemi iskolai beiratásokát további intézi elésig halasztássá el. A járvány-bizottság e hét folyamin gyűlést nem tartott. — A mérnökök összejövetele. A szekszárdi mérnöki kar fogadalmat tett, hogy 5 év múlva találkozóra jön össze a szekszárdi kaszinóban, ahol azelőtt minden hónapban mérnöki estélyt rendeztek. A tett fogadalomhoz hűen, múlt szómban tartották meg az 5 éves találkozót a szekszárdi kaszinó fehértermében, melyen megjelentek : Tóth Károly ig. főmérnök, Per laky József vasúti főmérnök, Tóth Henrik főmérnök, Hatsík Ignác máv. felügyelő, Németh Márton és Lakos Adolf mérnökök Szekszárdról, Turcsányi Zoltán körmendi, Merháti Miklós félegyházi, Neu Ákos budapesti, Hangéi Andor zágrábi és Szedlacsek László budapesti mérnökök. Távolmaradásukat kimentették : Vodhoránszky Géza temesvári műszaki főtanácsos, Gál Arnold, Komjáthy Sándor és Bacher Ernő budapesti, Vermes Izsó szigetvári, Reisz József makói és Tejős Károly szekszárdi mérnökök. Az öt évvel" ezelőtt együtt volt mérnöki karnak egyik tagja, EH József elhunyt. A rendezett kedélyes lakomán a szekszárdi államépitészeti, vasnti mérnökök, valamint a bátaszék—pécsi vasúton dolgozó mérnökök is részt vettek, melyen több szellemes felköszöntőt mondottak és megfogadták, hogy Öt év múlva ismét találkára jönnek. — Áthelyezések. Ágoston József szekszárdi járásőrmester Siklósra, Somonyi István adonyi járásőrmester pedig Szekszárdra helyeztetett át. — Uj tanítónő. Bezerédj Pál v. b. titkos tanácsos hidjai iskolájához Mozsgai Máriát nevezte ki. — Megbízások. A szekszárdi polg. leányiskolában áz énektanításával Bajóné Varga Sarolta magánintézet tulajdonos biztatott meg. —S A paksi polg. fiúiskolában a latin nyelv tanításával Molnár Sándor ref. lelkész és Király Ferenc tanár bízattak meg. —1 Papszentefés. A dunamelléki református egyházkerület folyó hó 22-én és következő napjaiban tartotta meg gyűlését, mely ' alkalommal többek között Gödé Lajos szekszárdi református lelkészt is felszentelték. — Hetvenezer tüdővészes magyar. Pusztulunk, veszünk! Halottak napján visszanézve az elmúlt év távlatába, megdöbbenünk attól az árnyseregtől, amely hosszú, végtelen rajvonalban tűnt el az enyészet siri éjjelében . . . Hetvenezer tüdővészes magyart temettünk el az elmúlt esztendőben. A tüdővész pusztító szellemének kaszája végigsuhogott a magyar föld fölött és rémes rendet vágott közöttünk. Halottak szomorú napján hetvenezer olyan testvérünket siratjuk, akiknek nagyrészét megmenthettük volna az életnek, megtarthattuk volna magunknak és a sokezer árnyarc most nem nézne reánk szemrehányóan az élet tnlsó partjáról. Már nyújtanánk utánuk a kezünket, de mindennek vége. Befejeztetett ... Azonban itt vannak az élők, az élve haldoklók, akik szintén belekerülnek a halál fekete könyvébe, ha idejekorán nem segitttnk rajtuk. Ragadjuk meg hát lázas, segítségért nyújtott késükét. A nemzetnek, a hazának, a társadalomnak, a családnak van szüksége rájuk. Halottak napján féllobognak a szeretet kis mécslángjai és kivirulnak az emlékezés virágszálat a sírokon. Gyújtson minden gyászoló egy mécscsel kevesebbet, kössön a koszorújába egy szál virággal kevesebbet és ennek az ellobogó lángocskának, ennek az elhervadó virágszálnak értékét ajándékozza oda a halállal eljegyzett tüdőbetegeknek. Bánatos temetőjárók ! Fájdalomban közös testvérek 1 Ne dobjátok el az ideosátolt befizetőlapot. Az élet könyvének egy kis lapja ez. Égy- egy név van ráírva láthatatlanul. Ki tudja melyik szivünkhöz nőtt embertársunknak neve, amely néhaivá válik, ha nem segitunk rajta idejekorán. Csak egy mécsest! Csak egy virágszálat! József Kir. Herceg Szanatórium Égyesület, Budapest, VII., Akácfa-utca 30. szám. A gyakorlat emberei gyakorlati Kisérleíefe alapján bizonyítják, hogy a kőbányai szárított hizósertéstrágyával minden gazdasági növénynél fényes eredményeRet érteR el, Mimién gátz'a kérje saját érdekében ezen szakvéleményeket BUD&PEST-KÖBáNY&I TPÁGTASÉÁRITÖTY *R tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a • , Btttft/U Soh etreflipf és T .rsa óig Sulape t, >X., düö -űr 21. $/am. ICT Szive» figyelmét** Minden hirdetéshez uj szakvélemény ran mellékelve! A múlt évbén rendelt szárított disznótrágyából magyar holdanként (1200 CD0) | mm.-t szórattam el és az eredménnyel igen meg voltam elégedve, a mennyiben a keresztek száma a nem trágyázott földhöz viszonyítva 25 százalékkal volt több. D'r. Bérkovies Jakab, Kiskőrös. Fészektrágyázás alá használtuk * ta szárított sertéstrágyát s vele teljesen meg voltonH elégedve, agy, hegy továobraii szárított sertéstrágyát fogunk használni. A múlt évi trágyázott kapás után búzát vetettünk, ezen is szemmel látható volt a hatás, amennyiben a fészkek helyei erősén kilátszottak Grasclli Miklós földmi- ves isk. igazgató, Kecskemét.
