Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-02-03 / 5. szám
XXXVIII. évfolyam 5. szám Szekszárd, 1910 február 3. Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap SzerkesztSség Bezerédi István-utcza 6. sz„ hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmunkatárs BOOA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, l/* évre 6 K, 1U évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f. 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. A szeg a zsákból. Amit Khuen-Héderváry Károly gróf és társai kerestek, megkapták. A magyar országgyűlés képviselőháza óriási többséggel a kormánynak bizalmatlanságot szavazott. Az egész világon, ahol az alkotmány és parlamentárizmus nem hazugság, hanem élő valóság, ennek a szavazatnak az lett volna a következménye, hogy a kormány beadta volna lemondását, vagy pedig, ha abban a hitben él, hogy a képviselőház szavazata nem fedi az országos közvéleményt,' fel oszlatta volna az országgyűlést s uj választás utján igyekezett volna magának és kormányának többséget szerezni. Nálunk, ahol az alkotmányos élet csak annyiban működhetik, amennyiben a császári akarattal ellenkezésbe nem kerül, egyik sem történik, hanem feláll a miniszterelnök s nagy pecsétes levél felolvasása utján tudtára adja a nemzet képviseletének, hogy mehet világgá s üléseket nem tarthat, mert Bécsben igy akarják. Sem lemondás, sem házfeloszlatás tehát, hanem a törvényhozás egyik egyenrangú tényezőjének a másik által való ártalmatlanná tétele s törvényes jogkörétől való megfosztása, amit műnyelven a képviselő ház királyi kézirattal való elnapolásának szoktak nevezni. Történik ez azért, hogy maguk a képviselők az alsóházat ülésre össze ne hívhassák. A magyar országgyűlés működése tehát közel két hónapra be van szüntetve, ami törvényen kívüli állapotban, még a nyilatkozataiban annyira ovatos Apponyi Albert gróf nézete szerint is egyenlő az alkotmány - sértéssel. Khuen-Héderváry Károly gróf előzőleg ártatlan arcot vágva, megkisérlette a pártokat, úgy mint azok vezéreit a lábukról levenni, hogy azokat vállalata támogatására megnyerje; de midőn látta, hogy ezek arra nem hajlandók, csakhamar levetette a báránybőrt s a maga farkas mivoltát leleplezve, nem vonakodott az első alkotmánysértést elkövetni. Vagyis magyarul szólva: kibújt a szeg a zsákból. Ne legyünk az iránt semmi kétségben, hogy az első lépést nyomban követni fogja a másik, úgy amint Bécsben jó előre megállapították s a végtörekvés az: a magyarság nemzeti kívánságait végkép letörni s az ezer éves magyar államot Ausztriába tartományként beleolvasztani. A négyszáz éves bécsi politika újólagos feltámasztására történnek meg tehát az előkészületek s jól vigyázzon a magyar nemzet magára, hogy ezen gyászos törekvéseket, mint a múltban annyiszor történt, ezúttal is győzelmesen visszaverje. Mint a jelek mutatják, ez a két hónapi házelnapolás azért szükséges, mert Khuen- Héderváry kicserélvén a főispáni kart, megkísérli vesztegetéssel s hivatalos erőszakkal magának pártot csinálni vagy esetleg még abban a naiv hitben is élhet, hogy ily eszközök alkalmazásával sikerül magának még többséget is szerezni. Ez a remény annál jogosulatlanabb, mert az alkotmánypárt, mely meglehetős jóindulattal kezelte eddig a Héderváry kor- j mányt s az a hir volt általában elterjedve, j hogy Andrássy és pártja uj pártalakulás esetén belemennének egy uj kormánypárt alakításába, most már a megvalósithatlan tervek közé került az által, hogy Héderváry az alkotmány szellemébe ütközően, a képviselőházat elnapolta. Ez a tény éppen elég volt arra, hogy az alkotmánypárt tudatára ébredjen annak, miszerint nem a kormányelnök mézes szavaira hallgatva, kell állást foglalnia, hanem annak tényeit vizsgálva, kell ahhoz a táborhoz csatlakoznia, mely a létében fenyegetett alkotmány megvédését tekinti feladatának. Az alkotmánypárt ezen újabb állásfoglalását, melyet én mindég reméltem, semmi sem bizonyítja jobban, mint azon körülmény, hogy Hadik-Barkóczy Endre, Andrássy jobb keze és szócsöve, a főrendiház ülésén erősen kikelt a kormány elnapolási ténye ellen s indítványozta, hogy ez ellen a főrendiház óvást emeljen, ami egy miniszter szavazata ellen, túlnyomó nagy többséggel elfogadtatott/ Ha van valami felemelő, biztató körülmény a ránk erőszakok alkotmány védelmi harcra nézve, az mindenesetre a főrendiháznak ezen óvást emelő határozata. Mert most már nem kell egyéb, mint egy felülről jövő újabb erőszak alkalmazása s az egész magyar nemzet, nagyon csekély kivétellel, mint egy ember kél alkotmánya védelmére s akkor Bécsnek csakugyan nem marad j egyéb hátra, ha a győzelmet kierőszakolni | akarja, mint elfogadni a magyarfaló Lueger ! tanácsát és bemasirozni Magyarországba. — ! Hogy egy ilyen fejvesztett eljárásnak mi ! lenne a következménye, azt nagyon könnyű í az elmúlt idők történelméből megállapítani. ! Megkísértették azt már az osztrákok a szabadságharc leveretése után, hogy Magyar- ország alkotmányát elkobozva, önkényuralommal kormányoztak. Ausztria külföldi ellenségei, tudva azt, hogy egy szenvedőleges magatartást tanúsító Magyarország, Ausztria mérhetlen gyengeségét vonja maga után, harccal támadták meg s elvették két legszebb olasz tartományát, később pedig egy második szerencsétlen hadjáratban megfosztották Németországban elfoglalt pozíciójától. Hát csak rajta, tessék Magyarországba bemasirozni, majd meglátják ideje korán annak elmaradhatlan következményeit. Olaszország már úgyis feni a fogát azon országrészekre, melyek a középtengeren való uralmat biztosítják. Oroszország csak lesi az alkalmat, hogy Ausztriát a Balkánról visszaszorítsa. Azt tartja egy magyar közmondás, hogy akit az Isten meg akar verni, elveszi az eszét. Úgy látszik a mindenek alkotója nincs, valami jó indulattal Ausztria iránt, mert ez az eljárás, melyet Magyarország ellen bevezettek s minden jel szerint folytatni akarnak, egyenesen azt látszik bizonyítani, hogy Isten verése küszöbön van. Boda Vilmos. Kaszinói közgyűlés. A szekszárdi kaszinó múlt vasárnap tartotta meg évi tisztujitó közgyűlését, melyen a tagok rendkívül nagy számban jelentek meg. A nagy érdeklődést az okozta, hogy az ügyvezető-igazgatói tisztségre két jelöltet állítottak: Dr. Kramolin Gyula h. járási orvost és dr. Szentkirályi Mihály polgármestert. A közgyűlést Simontsits Elemér ügyvezető-igazgató nyitotta meg, aki felhívta a közgyűlést, hogy korelnököt és körjegyzőt válasszon. Korelnökké dr. Beöthy Károlyt, körjegyzővé pedig dr. Perczel Bélát választották meg. Ezután az elnöki jelentés következett, melyet itt közlünk : ,.Tekintetes kaszinói közgyűlés ! Az 1909 esztendőre vonatkozó igazgatói jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni. Ezt az évet legtömörebben úgy jellemezhetem, hogy a mi fejlődésünk története szempontjából semmi irányban sem járt különösebb jelentőséggel biró fejleményekkel. A kaszinói tagok létszámában természetszerűleg végbemenő hullámzás képe az egyetlen, melyet e jellemzés egyetemes érvénye alól ki kell emelnem. Mert ha elhalt tagtársaink száma nem haladja is meg az évente mutatkozó eddigi átlagot, a tagok létszámában beállott fogyatkozás i erkölcsi jelentősége messze felülmúlja ez évi adataink statisztikai értékét. A múlt év folyamán ugyanis kilépett a kaszinó kebeléből Ujfalussy Imre, a kaszinónak egyik legrégibb tagja; a meghaltak Bor zsák Endre, Qyuk Ferenc, Hai- dekker Károly, dr. Hangéi Ignác és Totth Ödön. Midőn őszinte sajnálattal emlékezem meg Ujfalussy Imre volt tagtársunknak az elmúlt év végével történt kilépéséről, egyszersraint indítványozom, hogy elhalt tagtársaink elhunyta felett érzett kegyeletes résztvéttinknek a közgyűlés jegyzőkönyvében adjunk kifejezést. Csak kötelességet teljesítek azonban, midőn különösen kiemelem azt a veszteséget, mely a kaszinót néhai Totth Ödön volt vármegyei tiszti főügyész elhunytéval érte. Azt hiszem mindnyájunk ielkében viszhangra találnak az ő tisztes emlékének szentelt igénytelen szavaim, mikor róla megemlékezvén I azt állitom, hogy az ő közszeretetben és köz- becsülésben állott egyénisége, lelkének finomságaival I mindvégig friss ideálizmusával, felfogásának nobilitásával és emelkedett szempontjaival, az ő magas műveltségével, puritán jellemével és ép oly öntudatos, mint amily erős és lelkes emberbaráti érzéseivel, valamint a kaszinó iránt csaknem annak fennállása óta tanúsított odaadó érdeklődésével és kitartó ragaszkodásával ennek az egyesületnek nemcsak dísze, de egyik oszlopa is volt. Totth Ödön hosszú ideig volt ennek az egyesületnek elnöke, s mindvégig választmányi tagja. Mint a kaszinó bizalmának letéteményese ő irta meg s az akkor tartott díszközgyűlésen ő olvasta fel a kaszinó ötvenéves történetét. Közel ötven évre visszamenőleg nem volt a kaszinóban olyan mozgalom, melyben az ő önzetlen buzgalma és értékes társadalmi tevékenysége szerepet ne játszott volna. Lehet mondani parexel- I lence társadalmi lény volt. S mindvégig a mienk volt. Az ő elvesztése felett érzett fájdalmunknak, őszinte sajnálatunknak és emléke iránti nagyrabecsülésünknek akartam kifejezést adni akkor, amikor a közélet terén kiérdemelt babéijai mellé ravatalára koszorút tettem a kaszinó nevében. Üde, de mert igazi volt, hervatag is volt koszorúnk viraga; mintha azt a barátságot akarta volna symbolizalni, melyet megannyi méltatlan csalódás dacára társas összejöveteleinken magasztalni soha meg nem szűnt. De amint nem hervadnak el soha azok az érdemek, melyeket ő a szekszárdi kaszinó fentartása, e kaszinó tekintélyének öregbítése és színvonalának emelése körül szerzett, éppen úgy maradandónak kell lenni
