Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-09-29 / 39. szám
1910 október 2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 rúgott ember. Rafnel János ozorai lakos addig rugdalta, taposta Gosztola Istvánt, mig meg nem halt. — Horuút képviselőjelölt pap. A pécsi püspök Euatouic Antal, harkanovcii plébánosnak megengedte, hogy a valpói választó- kerületben Lorkovic dr.-ral szemben jelöltesse magát képviselőnek. — Honvédhuszár-laktanya építése. A szomszédos Baja város törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott közgyűlésében elhatározta, hogy honvédhuszár-laktanyát épittet. A kincstár az építkezés költségeit 25 év alatt fogja a városnak visszatéríteni. — Szurkálás. Baillik József és Geringer Lajos bölcskei lakosok összeszólalkoztak, majd kést rántottak elő és Baillik úgy összeszurkálta ellenfelét, hogy az most súlyos beteg. — Ingatlanok forgalma. Gibitz Imre házát megvette Farda Vince 5600 koronáért, Kincsverő Gergely tolnaszakályi gazdálkodó pedig Farda Vincéét, 1850 koronáért. IRODALOM. — >Ország-Világ« Dr. Váradi Antal és Fáik Zsigmond kitűnő lapja, az »Ország-Világ» e heti (38-ik) száma gazdag és változatos szövegrészszel, szebbnél-szebb illusztrációkkal díszítve jelent meg. Neara, a hires olasz írónő uj novellával szerepel, melyet Bállá Ignác torditott. Azonkívül még Szuhy Pál és Nemes Tivadar elbeszéléseit, Eötvös Károly Lajos versét és Ku- hárszki Lászlóné érdekes cikkét -említjük meg. Dr. Fáik Zsigmond és Bányász László művészi dolgokról írtak. A képek közül kiemeljük E. T. Holding festményét, Háry Elek és Jakobi Jenő amatőr fényképeit, több eredeti felvétel az Er- zsébet-kilátó felavatásáról. Az orsz. iparművészeti iskola növendékeinek egész sereg munkáját közli az »Ország-Világ«, mely azonkívül még a baden-badeni virágünnepélyről és a francia köztársasági elnök savoyai látogatásáról is hoz aktuális illusztrációkat. Az »Ország- Világ« kiadóhivatala (Budapest V., Hold-utca 7.) kívánatra ingyen küld mutatványszámot. A lap előfizetési ára: Egész évre 16 korona, félévre 8 korona és negyedévre 4 korona. BORSZÉKI az ásványvizek királya, angolkór és vérszegénység ellen páratlan gyógyszer. Mint iidiiő és hü tő ital a legelső minden vizek között. Főraktár Szekszárdon s = GAUZER ÁDÁM= CÉGNÉL. TANÜGY. Igazgatói jelentés. Tekintetes tanonciskolái Bizottság! A tanonciskolák szervezéséről szóló miniszteri rendelet 61. §-a értelmében van szerencsém a bizottság elé terjeszteni a szekszárdi iparostanonciskoláról jelentésemet. A szekszárdi iparostanonciskola a múlt 1909/10. tanévvel betöltötte működésének 25. évét. Ezen idő alatt 1000 tanoncnál több látogatta az iskolát s részesült oktatásban. A belőle kikerült iparosok szétszórva az országban száz meg száz műhelyben foglalatoskodnak és nem válnak az iparos osztálynak szégyenére, hazai iparunknak a fejlesztését pedig kétségtelenül előmozdítják. Sajnos, az iskoláról nem mondhatom el, hogy e 25 év alatt erős gyökeret vert városunkban. Különösen hangsúlyozom azt, hogy az iparos osztály szeretetével egyáltalán nem dicsekedhetik. Az iparos osztály kis része ismeri az iskola célját, működését. Azok közül pedig, akik ismerik sokan nem akarják elismerni működését. Valósággal az iparos ellenségének tekinti az iskolát azért, mert hetenkint néhány órára elveszi a tanoncot az üzlettől. Nem gondolják meg azt, hogy ez alatt az idő alatt a tanonc gondos és lelkiismeretes oktatásban részesül, amely ok tatás őt fogékonyabbá, képesebbé teszi ipari üzletének az elsajátítására. Az emberiségnek a haladását, fejlődését semmi sem tükrözi visza oly szépen, mint az ipar. Mint a jól szabott ruha simul az emberi testhez, úgy simul az ipar az emberi műveltséghez. Tudatlan, a kortól elmaradt iparos munkája is ügyetlen, alkalmatlan. Azért az iparosnak haladni kell a korral, tanulnia kell. Ezt ügyes, értelmes iparosaink meg is teszik. Az iparos tanonciskolában megszerzik az alapot és az életben folytatják. Balga az, aki azt hiszi, hogy amit az iparos-tanonciskolában tanult, az neki az életben elég. Hát vájjon az elég neki, amit a műhelyben tanonc korában tanult ? Dehogy elég. Hány intelligens, értelmes iparos szájából hallottam azt, hogy mikor fölszabadult látta csak milyen keveset tud, csak később következett az igazi tanulás. így vagyunk az iparhoz szükséges gyakorlati ismeretekkel. Serdülő korban, a felszabadulás után sajátítja el iparát teljesen az ifjú. De nem szabad elfelednünk, hogy az ehhez szükséges alapismereteket tanonc ideje alatt tanulta meg. így vagyunk lelkünk kiművelésével, az elméleti ismeretekkel is. Az iskola nem tanít meg bennünket mindenre, amire szükségünk van, az csak alapismereteket ad. A tanulást folytatni keli az életben is, amikor már a kötelező iskolába járás elmúlt. Az iparosnak, hogy helyét az életben megállja, tanulnia kell. A tanuláshoz az alapismereteket az iskola adja meg. Az iskolában töltött időt nem szabad a tanonctól sajnálni, mert amit ott tanul, azzal legelső sorban mesterének használ s csak másodsorban használ magának. Ez azt hiszem bővebb magyarázatra nem szorul, mert mindenki tudja azt, hogy az ügye«, értelmes tanonc szép hasznot hajt a mesterének. Hát az ügyes és értelmes segéd tán nem ? Éppen ezért egyetlen egy iparos se akadjon ezután, aki inasát az iskolától vissza tartja. Nem büntetéstől való félelem miatt küldje inasát az iskolába, hanem a saját, jól felfogott érdekében. Az értelmesebb, képzettebb iparosok hassanak a kevésbbé képzettekre. Utón útfélen magyarázzák meg nekik azt, hogy saját maguknak tesznek kárt, ha inasaikat az iskolába nem küldik. Az inasiskola csak akkor felelhet meg hivatásának, ha az inasok szorgalmasan látogatják. Ha egyik-másik inas az iskolából minduntalan eimarad, az már nem haladhat az osztálylyal. Ha az ilyen rendetlenkedők száma nagy, akkor az egész osztály elmarad. Igaz ugyan, hogy a mesterek az elmaradásokat a legtöbb esetben igazolják, de azért ez mégis csak a tanoncok szellemi kiképzésének a hátrányára esik ; az iparos osztály művelődését, fejlődését elő nem mozdítja. Felkérem az iparos tanonciskolái bizottság tagjait, az ipartestület elöljáróságának a tagjait és mindenkit aki csak e nemes cél előmozdítására valamit tehet, hogy magánúton, társadalmi- utón buzdítson, lelkesítsen, hasson oda, hogy a mesterek inasaikat az iskolába pontosan küldjék, hogy ez által azok tanultabbak legyenek s ez által az iparos osztály műveltsége fokozódjék. * Részletes jelentésemet a tanonciskola 1909/10 tanévéről a következőkben foglalom össze. A tanonciskolába a tanítást szeptember utolsó hetében kezdettük, 12-től 19-éig voltak a beiratások. Az egész tanév alatt beiratkozott 209 tanonc. Október 1-ig, tehát a rendszer tanítás megkezdéséig 138, a tanév folyama alatt 71. A tanév végéig az iskolába járt 166 tanonc E 166 tanonc 38 mesterséghez tartozott. Legtöbb volt asztalos 21, borbély 20, lakatos 13, nyomdász, cipész 10—10, szabó 9, pék 7, csizmazia 8, kovács 6 stb. Német anyanyelvű volt 28, horvát 1, a többi magyar. Az idegen anyanyelvűek mind megtanultak magyarul. A tanév folyama alatt felszabadult 33, kimaradt 9. A tanév alatt összesen mulasztottak 916 napot; igazoltan 693-at, igazolatlanul 223-at. — Átlag 1 tanoncra esik öt és fél nap mulasztás. Mulasztásért büntetés a tanév alatt egy esetben sem volt, dorgálás és intés 26 esetben. A tanítást 8 tanár teljesítette heti 28 órán át és 4 hitoktató heti 4 félórán át. A törvényes szüneten kívül 2 nap szünetelt a tanítás 1 napon szüreti szünet címen és 1 napon farsang utolsó keddjén. A tanulásbeli eredmény átlag elégséges, vagyis kevés. Ennek oka: 1-ször a gyenge előképzettség. A tanoncok nagy része alig tud olvasni, nem ismeri az alapműveleteket ; 2 szór a legfőbb oka pedig a sok mulasztás. Méltóztassék elképzelni azt, hogy mikor az osztály az összeadást tanulja, hiányzik 15 nővén dék, mikor a kivonást akkor más 14, mikor a szorzást akkor ismét más 10. S igy tovább. Nem kétszer, háromszor, hanem hatszor, nyolcszor vissza kell térni a tanultakra, mert a tanítás közben úgy tapasztaljuk, hogy több tanuló nem volt itt a múlt tanórán, akik ezt vagy amazt az áttanult anyagot nem ismerik, kötelessége a tanítónak ezekre is figyelemmel lenni s igy arra az elvégzett anyagra még egyszer visz szatérni. Ehhez járul még az, hogy 20 borbély nem jár vasárnap iskolába, de 8 pék és 7 hentes-mészáros se akar jönni tiz, fél tizenegyig. Ezeknek az iparuk olyan, hogy vasárnap délelőtt van a legtöbb dolguk s miután a rendelet a rajztanitást vasárnap délelőttre teszi, ők pedig ez alól fölmenthetök, tehát nem jönnek vasárnap délelőtt tiz-tizenöt év óta iskolába. Miután azonban nálunk vasárnap délelőtt nemcsak rajztanitás van, hanem közismereti tantárgy is tanittatik, azért ezeknek az iparostanoncoknak is meg kellene vasárnap a tanitási órákon jelenni. Eddig ezt ők azzal pótolták, hogy köznapon az osztályukon kívül egy másik osztály óráira is bejártak. Mondanom sem kell, hogy ez csak növelte a tanítás nehézségeit, ez is csak a gyenge eredményt mozditotta elő. Itt emlitem fel azt, hogy Mikula Dezső és Polgár Alajos közismereti tanfolyamot Kálmán Ferenc pedig rajztanfolyamot végzett. így jövő évre már 3 osztályban lehet vasárnap délelőtt rajzot tanitani. Ez esetben 12 mesterséghez tartozó 56 inas nem jár vasárnap délelőtt iskolába s helyette heti 2 órán át egy más alkalommal lesz kénytelen rajzpótlóra iskolába járni. Ez esetben megszűnik az iskolának egy kellemetlensége, a vasárnap délelőtti rendetlen iskolába járás. A legtöbb iparostanonciskolánál ez már igy van. Azok e tekintetben előnyben vannak fölöttünk. Meg kell még emlékeznem az iskolai könyvtárról és az iskolával kapcsolatos tanonc-otthonról. Könyvtárunk 251 db., körülbelől 564 korona értékű. Az elmúlt iskolát évben 12 korona értéküt vettünk. A könyvtár kicsi, elhelyezése alkalmatlan. A múlt évben nem szaporíthattuk, mert nem volt rá anyagi erőnk. Kevés államsegélyt kaptunk. Pedig annyit kijelenthetek^hogy a tanoncok szeretnek olvasni. Ez pedig biztos jele az önművelődés utáni hajlandóságnak, vágynak. E könyvtárt szaporítanunk kell. Erre lesz is módunk, de előbb alkalmas elhelyezésről kell gondoskodnunk. A tanonc otthonban vasárnap délutánonkint jelentek meg a tagok. Itt olvastak, szavaltak, hazafias dolgokat énekeltek. Az Otthon vezetője Polgár Alajos felolvasást és szabad előadást tartott a tanoncoknak a történelem, földrajz és irodalom köréből. Hat hétig Polgár Alajos nem jöhetett iskolába, ez alatt az otthonban Mikula Dezső és Kovács Dávid helyettesítette. Polgár Alajosnak az otthon működéséről szóló jelentését miniszteri rendelet értelmében föl térj esztettem a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. A tanonciskola igazgatója az iskola minden vagyonának kezelője, gondozója, őrzője. Mikor az iskola igazgatását átvettem, „Leltárt“ nem találtam. Erről a Bizottságnak jelentést tettem. A Bizottság utasított Leltár felvételére. Mellékelve bemutatom a felvett Leltárt. Az iskola vagyona ma áll: 1. A leltái által kimutatott ingóságokból. Ebben benfoglaltatnak a taneszközök, rajzszerek, szekrények, könyvtár. 2. A takaréktár ajándékából. Bizottsági határozat alapján külön kezeltetik, minden évben a takaréktári könyv a bizottságnak bemutatandó. 3. Tóth Károly ur ajándékából. Ezt bizottsági határozat alapján a községi iskolaszék pénztárosától kértük, de nem kaptuk meg. Ez úgy került oda, hogy boldogult Krammer János tanonciskolái igazgató ur az alapítványt a szekszárdi takarékpénztárban helyezte el s a takaréktári könyvet az iskolaszék tűzálló vasszekrényébe tette. Miután Tóth Károly ur, a múlt napokban kijelentette, hogy ezen alapítványt sógorának, néhai Schwarczkop Gézának emlékére az iparostanonc-iskolának adta, az iskolaszék újra felkérendő lesz, a takaréktári könyv kiszolgáltatására. 4. Az iskola vagyonát képezik még az értéket nem képviselő anyagok u. m.: osztálykönyvek, anyakönyvek, irattár, iktató. Ezek, bár értéket nem képviselnek, megőrzendők. A polgári leányiskola kiköltözésével a polgári fiúiskola is kiszabadul nyomorúságos hely- zetéből. Elhelyezheti szertárát és könyvtárát úgy, ahogy azt egy polgári iskolának elhelyezni kell. Ezzel kapcsolatosan az iparostanonc-iskola is el- helyezkedhetik úgy, hogy hivatásának, a rendeletekben megszabott céljának, kötelességének jobban megfelelhet. E végből egy teremre van szükség, a hova szereit, értékes mintáit, könyvtárát, irattárát elhelyezze. Ennek a célnak legjobban megfelelne a polgári leányiskola mostani tanácsterme, mert vele szemben az utcai 2 tágas tanteremben helyeznénk el hétköznapokon a tanonc- osztályokat. A tanácsterembe, a földszinti 2 tanterembe, a szertárba, kapu alá, folyosóra és a klozettre bevezetendő lenne a villanyvilágítás. Kérem a tekintetes Bizottságot, hogy ebben az ügyben javaslatomnak megfelelően intézkedni szíveskedjék. A múlt tanév anyagi ügyeiről részletes jelentést itt nem teszek, mert ez számadásokba foglalva külön teijesztendő a bizottság elé.
