Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-09-08 / 36. szám

gyermek belátja, hogy tévedett és őrizkedni fog máskor ilyen tévedéstől Ha azonban észrevesszük azt, hogy hajlama van a hazudozásra, úgy idejében törekedjünk út­jába állani e minden rossznak alapját képező csúnya tulajdonságnak. Legjobb ilyenkor a be­csületsértésre apellálni, mert ha azt mondjuk, hogy csak buta, gonosz emberek hazudnak, ak­kor a kis gyermek - kiben szintén már ébren \an az önszeretet és önérzet, épp úgy mint a nagyokban — óvakodni fog a hazudozástól, mert ő sem akar ám buta, sem gonosz lenni. Régi igazság az, hogy az ember sokszor felzudul a jó Isten ellen, sok mindenféle végett, pl. hogy miért nem gazdag, Bzép, nagy, erős, boldog stb., szóval: elégedetlenbe az esze miatt még senkisem lázadt fel Isten ellen, mert evvel mindenki meg van elégedve, sőt minél kevesebb van abból, annál elégedettebb vele. De maguk a szülők se hazudjanak ám soha, mert ha a gyermek szüleit egyszer hazugságon éri, akkor már nagy baj van; mert leomlott előtte a legnagyobb tekintély, a legtökéletesebb lény és alig van erkölcsi akadály illetve befolyás, amellyel a gyermeket ezután a hazudós veszé­lyétől meg lehetne menteni. De még az sem elég, ha a szülők maguk nem is hazudnak, hanem arra is kell vigyázni, hogy a gyermeknek hazudozási hajlamait elő ne segítsék. Elősegíthetik pedig a hazudozásra való hajlamot a könnyelműséggel, azaz, ha vakon el hisznek a gyermeknek mindent, ilyenkor meg­próbálja a gyermek a hazudözást és ha egy két­szer sikerült neki a szülőket meghazudtolni, illetve a szülők könnyen elhisznek neki mindent, akkor lassankint hozzászokik és kész a baj. Mert a hazug olyan a hazudozással, mint az alkoholista az ivással. Először próbál hazudni, másodszor már hazudik, harmadszor már megkívánja a ha­zugságot, negyedszer már jól esik neki a hazu- dozás és azontúl már szokássá válik nála a ha­zugság és rabja lesz eme utálatos szokásnak. De ha a szülők nem hisznek olyan köny- nyen és az első hazuságot — amin a gyermeket rajt érik — mindjárt a torkára forrasztják, azaz | ha mindjárt tudatják a gyerekkel — habár sze­retetteljesen és inbább szomorú, mint szigorú vagy pláne goromba hangon — hogy ő most hazudott, hogy tudva valótlant mondott, hogy milyen utá­latos és nagy bűnt követett el, hogy végtelenül elszomorkodnak afölött, hogy az ő gyermekük olyan rossz, hogy a jó Isteu nem szereti a ha­zugot és azt nagyon megbünteti és azon remé­nyüknek adnak kifejezést, hogy az ő jó gyer­mekük többé ilyent nem tesz, akkor erős a re mény, hogy a gyermek nem igen fog másodszor hazudni. Amilyen hiba a könnyelműség, épp olyan hiba az örökös kétkedés is. Nem szabad a gyer­mek szavaiban folyton kétkednünk, mert akkor tényleg könnyen átcsap a hazudozásral gondol­ván : hisz úgyis mindegy, akár az igazat mon­dom, akár hazudom, úgy sem hiszik el. Hát ha­zudik inkább, mintsem az igazat mondaná, mert a rosszat sokkal könnyebben lehet megszokni, mint a jót. Pedig aki hazudik, az csal is; aki csal az lop ; aki lop, az raból és aki raból, az gyilkol is. Ez a hazudozásnak logikus fokozata. Nagyon kell továbbá a szülőknek vigyázni a büntetéssel, azaz : ok nélkül ne büntessenek soha. Azon szülő, ki nevelői feladatát csak abban találja, hogy gyermekét üti veri, soha jó szót nem szól hozzá, az nemesak elidegeníti magától gyermekét, hanem nagyon hamar rászoktatja — hogy ugyinondjam : belekergeti a hazudozásba annál is inkább, mivel a gyermek a büntetéstől való félelmében is a hazugsághoz — mint mentő horgonyhoz — folyamodik, hogy a büntetéstől megmeneküljön. (Folytatása köv. — Tanügyi hírek. Félmillió korona ái vaházra. Pór Antal esztergomi prelátus-kano- nok félmillió koronányi alupitványt tett az esz­tergomi tanítói árvaházra. —; A kath. segély­alapból 40- 40 korona segélyt kaptak a pécsi egyházmegyéből : Csáky Zsigmond Szabadszent­király, Hukker Ádám Szalatnak, Millényi Etel Pécs. — Adományok. Nagy Viktor, Nugy^ Béla kir. 8. tanfelügyelő tanítójelölt fia és lhaly Endre szedresi elaggott tanító 100—100 koronát nyertek az Eötvös-alapból. — Tflnitóválasztások. Schöll Frigyes Kalnzuóra, Slültzer Károly pedig Mucsfára választattak meg tanítóvá. — Enge­dély. Vargha Sárika oki. polgári iskolai tani lófeő engedélyt nyert a minisztertől, hogy Szek- >zárdon magán etetni iskolát állíthasson.— \Ör­kény és kanyaró. Tolnán a vörheny és kanyaró miau az iskolában a beírásokat bizonytalan időre i halasztotta a hatóság. — Tanítónő választó­ik. A székesfehérvári községi iskolaszék Antony M-rí ska Fonnád-Kecsege pusztai, valamint Sár­kány Margit és Székely Irén, a pécsi nőzárda i mtónőjénck volt növendékeit tanitónőkké vá­TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 lasztotta meg. — Fizetésemelés. A miniszter Jankooics Zoltán dombóvári állami tanító fize­tését 1500, — Humulyákné Jablonkay Katalin dombóvári állami tanítónő fizetését pedig 1700 koronára emelte fel. — Uj tanítók. A gerjeni ref. tanítói állásra B. Kiss Ferenc, a szakcsi rk. állásra pedig Geyer Béla választaiQtt meg. — Segély. Dunaföldvár község képviselőtestülete 30Ö0 korona évi segélyt szavazott meg az ottani Németh féle magán polgári leányiskola részére. — Yürhcny. A hatóság a mözsi iskolát vörheny- járvány miatt bezárta. — Az Ismétlő iskolások beirása folyó hó 10-én délelőtt a polgári iskolá­ban történik. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik őszinte részvét ük nyilvánításával szeretett Laci fiunk halála fölötti fájdalmunkat enyhí­teni iparkodtak, ez utón is fogadják hálás köszönetiinkt t. A Stocking r család. NYILT-TÉR. * Budapest, 1910. augusztus hó 27 én. Van szerencsénk tisztelt feleink és a nagyérdemű közönség tudomására hozni, miszerint Szekszárd város és Tolnavármegye területére kizárólagos képviseletünkkel Taussig Adolf urat a -Szekszárdi Népbank nyugalmazott ezég- jegyzőjét bíztuk meg. Elfogadunk nevezett főügynökünk utján: tűzbiztosításokat épületek, ingó­ságok, gazdaságok, ipartelepek, cséplő­gépekre ; életbiztosításokat minden elkép­zelhető módozatok mellett, garantált nyere­ményrészesedéssel ; jég-, baleset-, betörés- és szavatossági biztosításokat a leg­előnyösebb módozatok és jutányos díjfelté­telek mellett.. Kérjük a nagyérdemű közönséget, biza­lommal fentemlitett főügynökünkhöz fordulni. Tisztelettel: Fonciére Pesti Biztositó Intézet Központi irodák: Budapest. V., Sas utca 10. BORSZÉKI az ásványvizek királya, angolkór és vérszegénység ellen párat­lan gyógyszer. Mint ürii ő és hü itö ital a legelső minden vizek között. Főraktár Szekszárdion : =§ GAUZER ÁDÁM = CÉGNÉL. Harcz község betétszerkesztő bizottságától. 11. sz. tkv. 1910 Hirdetmény. Harcz község telekkönyvi betéteinek szer­kesztésére kirendelt bizottság közhirré teszi, hogy az 1886: XXIX., 1889: XXXVIII., és 1091: XVI törvényczikkekben előirt helyszíni eljárás végeit és pedig egyelőre csupán az azonisitó 1910 szeptember 20-ik napján a? azonosítás be­fejezte után pedig a bizottság a községben meg­jelend. •) E rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget a szerk. Ennélfogva felszólittatnak: 1. Mindazok, akik az a telekjegyzőkönyv­ben előforduló bejegyzésre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tÖhrir, hogy a bizottság elölt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket, igazoló okirataikat mutassák fel; 2. Mindazok,’ akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telek­könyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű be­advány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telek­könyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1889 : XXIX. t.-c. 15—18. §-ai és az 1889 : XXXVIII. t.-c. 5., 6., 7. és 9. § ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdo­nos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szó­val elismeije és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesitbetik és a bélyeg- és illetékelengedési kedvezményétől is elesnek. 3. Azok, a kiknek javára tényleg már meg­szűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy meg­‘ szűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatla­nok tulojdonosai, hogy a bejegyzett jognak tör­lését kérelmezzék, illetve,, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmea- tesség kedvezményétől elesnek. Szekszárd, 1910 szeptember 1-én. Kardos Herman Ettenbcrber Lasos tkvezető. 1—3 kir. törv. bíró. 9731/tlcvi 1910. 9 Árverési hirdetmény­A szekszárdi kir. törvényszék, mint tkvi hatóság, köz­hirré teszi, hogy özv. Straub Ágostonná tolnai lakos végre­hajtatnak Heitzmann Ferenc (nős) Heibetzommer Katalinnal dunaszekcsői lakos végrehajtást szenvedett elleni kielégítési végrehatási ügyében a végrehajtató 41 kor. tőke, ennek 1908. április hó 11-től számítandó 5 %-os kamatai, 58 korona 55 fill, eddigi, ezúttal 15 kor. 35 fillérben megállapított, valamint a még felmerü'endő költségek iránti követelésének kielégítése végett a szekszárdi kir. törvényszék területén fekvő s a tolnai 4117 szbetétben felvett A f 1—2 sor, 4563/92 és 5563/91 hrsz. (rétek az urbarial rétekben a raj­tuk ujonan épített 882/4. öisz házzal) jószágtesteknek Heitz­mann Ferenc végrehajtást szenvedett illető felerészei együtte­sen 693 kor. kikikáltási ár mellett 1910. évi novemberr hó 9 napján d. e. 10 órakor Tolna községházánál megtartandó árverésen eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10°/o-át, vagyis 69 K 30 fill.-t készpénzben vagy óvadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a biróságnál való elhelyezést igazoló elismervényt átszolgáitatni és ha valaki a kikiáltási árt meghaladó Ígéretet tett és töb­bet Ígérni senki sem akar, tartozik a bánatpénzt nyomban az általa ígért vételár 10%-ára kiegészíteni, mert ellenkező esetben ígérete figyelmen kivül marad és az árverés az ő kizá­rásával, nyomban folytattatni fog. Az ingatlan kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron el nem adatik. Vevő köteles a vételárt 2 egyenlő részletben és pedig az árverés napjától számítva az első részletet 1, a másodikat 2 hónap alatt, minden részlet után az árverés napjától számított 5 százalékos kamatokkal a szekszárdi kir. adóhi­vatal mint biró letétpénztárrál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Eizen árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállaptott árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen biróság mint telekkönyvi hatóságnál úgy Tolna községházá­nál tekinthetők meg. Szekszárd, a kir. tszék mint tkvi hatóságnál 1910. évi augusztus hó 0-én. Dr. SONEWEND sk. kir. tszéki biró Figyelem. Alulírott tisztelettel tudomására hozom a n. é. közönségnek, hogy tűzifa- és szénkeres- kedésemben a mai kornak megfelelő, famunkás iparosok, különösen asztalosok részére, bár­milyen méretű tölgy-, szili- és körisfadeszkákat a leg jutányosabb áron raktáron tartok, melyek úgy a legegyszerűbb, mint a legfinomabb búto­rok készítéséhez kiválóan alkalmasak ; továbbá bognároknak és más e szakmába dolgozó ipa­rosoknak különösen megfelelnek. Felette ajánlom az úgynevezett pápisi tölgyfadeszkái, melyet többnyire külföldre szoktak kivinni, finomabb bntorok készítéséhez- Ezen deszkák nálam bármikor megtekinthetők és kaphatók. Tisztelettel: Mutsenbacher Ödön tűzifa- és szénkereskedő, Szekszárd, Telefon: 62, a vasúti indóház átellenében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom