Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-09-08 / 36. szám

4

TOLNAMEGYEi KÖZLÖNY

1910 szeptember 11.

erdőtulajdonos is a piaci viszonyoknak megfelelően állapittatotta meg. Az árverések lefolyása elé nagy érdeklődéssel tekintenek, mert igen sok reflektáns pályázik ezen eadőkre is igy éles verseny barczra van kilátás. Különösen az Szlavóniában dolgozd német cégek versenyétől kell tartani. A fűszeráru termelők körében is szilárd hangulat uralkodik, mert a készletek elfogytak és a fűrészáru iránt jó árak mellett nagy kereslet mutatkozik. Tüköráru még drága pénzért sem kapható, a száraz tölgy boulokból is csak nagyon kevés van a piacon, parkétfrizekben is nagy hiány van.

— Rövid hírek. Lemondások. Dr. Neumann Jónás dombóvári községi orvos és Békési Nándor szakcsi körorvos állásukról lemondottak. — Adomány. Budapest székesfőváros tanácsa 500 koronát szavazott meg Percztl Mór szobrára. — Schönaich közös hadügyminiszter feleségével és kíséretével múlt pénteken megtekintette a dalmandi csikótelepet. — Szökevény cigány. Kalános János 24 éves cigányt, akinek sok lopás és rablás terheli a lelkét, múlt szombaton, amint a vasútról két börtönör kisérte, a sétatérnél előlük a sötétben hirtelen megugrott. A börtönőrök a szökevényt üldözőbe vették, aki egy házba menekült, majd felkuszott a háztetőre, ahol elfogták és erősen megvasalva a fogházba kisérték. — Öngyilkosság. Rigócky Márton csehi-pusztai mindenes a napokban attól való félelmében, hogy gazdája lopás miatt feljelenti, felakasztotta magát és meghalt. — Sikeres vizsga. Fischer Ferenc szekszárdi máv. hivatalnok siker- rej letette az állomásfőnöki vizsgát. — A vendéglősök kongresszusa. Az elmúlt héten tartották meg a szállodások, vendéglősök, kávésok és korcsmároskk Budapesten kongresszusukat, melynek egyik elnökévé Tóth Gyula szekszárdi és egyik jegyzőjévé Reisz Ferenc bátaszéki vendéglőst választották meg.

MULATSÁGOK.

Táncmulatság. A Tolnai Kath. Legényegylet 1910. szeptember 4-én tombolajátékkal egybekötött táncmulatságot rendezett, mely igen sikerültnek mondható. Az összes bevétel volt 247 korona 80 fillér. A tombolajátékhoz szükséges tárgyak kivétel nélkül ajángékozás utján jöttek össze. Igaz, hogy a meghívottaknak csak egyötöd része matatott szives * készséget az ajándékozás iránt, de ezeknél meg is látszott, hogy a jótékonyság gyakorlását nem tekintik tehernek s oly értékes tárgyak halmaza előtt állottunk, hogy a szerencsés nyerők egytöl-egyik meg lehetnek elégedve. Örömmel' közöljük a beérkezett tárgyak adakozninak névsorát a be üldés sorrendjében, a mint következik: Horváth Lajos, Stirszki János, Lengyel Ferenc, Steindl Józsefné, Csizik Teréz, Pettrits Kalmár, Volf Zsigmondné, Kora Guszráv, Kora Tamás, Gyeney Sándor, Kosztolányi Mihály, Hanusch János, Tunkl Román, Tunkl Gottfried, Hochsteiger Rozika, Vírth Henrik, Szohner Sándor, Mayer Juliska, Mayer Antal, Gyeney Rozika, Preller Marcsa, Preiler József, Schleicher nővérek, Főglein Ferenc, Rencz Katica, Buday Berta, Maixner Hedvig, özv. Eisenbart Gynláné, Szily János (k), Horváth Juliska, Szauter Józsefné, Ganzer Mariska, Kányi Lajos, Lengyel Ferencné, Auth Keresztély, Rosmayer Ferenc, Gottvald Károlyné, Gombor Ferenc, Dall- mann Béla, Garay Jolán, Anaigl Kálmán, Kányi Bözsike, Antal Istvánné, Skertich Lajosné, Varga Jolánka, Benke Mariska, Czerna Rezső, özv. Kányi Antalné, Elein János, Demetrovics Mimiké, Fekete Ágoston, Rótb János, Steinbach Boriska, Stréer Borcsa, Schilling Böztike, Mébn Márton, Maixner János, Gartner Elek, Isgum Károly, Kracsun Jánosné, Szohner Márton, Bauer Borbála, Gajdosi Bözsike, Engel Adolf, Verling Ágoston, Viedemann Győrgyné, Müller Mariska, Gallé Rezső, báró Eliatschek Edith, Glatt Lajos, Kákonyi Rózsika, Müller Mariska, Müller Terka, Rupp Annuska, Szűcs Lenke, Pettrits János, Vidovics Béla, Ketterer József, Farkas Teréz, Szabadi István és Tenczlinger István. Az ajándéktárgyak egyes adakozóknál 15 darabig is emelkedtek. Volt itt pezsgőtől kezdve minden, még eleven tyuk is, ami — fájdalom — olyan helyre került, ahol amúgy is sok van: a plébániára. A táncmulatság felül fizetőinek névsora a következő : Tenczlinger István 5 K, Fekete Ágoston 1 *60 K, Hotter Antal, Ezer József l-20—T20 K, Schnéringer Károly, Kellner Antal 1—1 K, Demetrovics Miklósné, Totterve ch Mihály, Sitnoncsics Aladár, Rédeki Annuska 80—80, Szohner Márton, Preller József 60—60, Fápé László, Stankovics Gyula. Volf Zsigmondné. Ratinland József, Horváth Lajos. Lész Ferenc, Gajdosi Bözsike, Gartner Elek, Kákonyi Gyula, Kora Gusztáv, Hága Ferenc, Perler Ernő, Perler József, Steindl Gyula, Ónódi János, Molnár István 40— 40, Bodor Feren3, Gottvald Károly, Szabadi István 20—20 és -Glatt Lajos 10 fillér. Összesen 23 lorona 90 fillér. — Az egyleti eh őkség ezennel hálás köszönetét mond úgy ez ajándékozóknak, mint a felü.fietőknek szives és értékes adományaikért, de köszönetét mond az összes megjelenteknek és rendezőknek is, kik az elért sikerhez szives közreműködésükkel jelentékenyen hozzájárultak.

Szüreti mulatság Faddon. A faddi róm.kath. ifjúsági egylet a »Korona« vendéglő udvarán f. évi szept. 4 én tánccal egybekötött szüreti mulatságot tartott. Bíró volt Szabó József, kisbiró: Dohoczki József, biróné: Báli Ilonka Csősznők: Pap Rozika, Nyárai Annuska, Csapó Rozika, Fehér Annuska, F.arkas Mariska, Hostyánszki Annuska, Koleszár Mariska, Haszeg Juliska, Nyirati Mariska, Perity Annuska. Csőszök: Báli József, Báli András, Biter István, Mácsik János, Kákonyi Antal, Tót István, Fehér György, Haszeg János, Bűtös József, Soponyai István. Puttonyosok: Dohoczki István és Tóth Sándor. Felülfizettek: B. Bartal Béla cs. és kir. kamarás 20 kor., Zányi György p. kamarás 3 kor., Pleszky Antal kasznár 3 kor., Píléger Hugó 1 50 kor, Jagicza Vincze l kor., Ágoston Kálmán 1 *50 kor., Samai János 50 fill., Fövenyessy Pál 1 50 kor., Kövy Árpád 50 fill., Mácsik Lajos 50 fill.. Német János 50 fill., Koleszár Ferenc 2 kor., Block Ferenc 30 fill., Gutái István 50, Báli Jánosné 10, Perlsz N. 50, Fischer Jenő 50, N. N. 50, Komola Lajos 10, Vajnár Ferenc 50, Koleszár Anna 50, ifj. Csehák János 20, Marosy Sándor 50, Ponekker János 10, Szélesy N. 50, Mácsik Ferenc 50, Hohner Márton 50, Őrsvezető 50, Bagi István 10, Paczalai Béla 50, Hostyánszki Páíné 50, ifj. Csehák András 50 fillért. Összes bevétel 247 korona 22 fillér.

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

— A „Baranya-, Somogy, Tolnamegyei Erdészeti és Vadászati Egyesület“ mint tudósítónk írja, augusztus 27-én tartotta meg szokásos évi közgyűlését Bátaszéken. A bárom vármegye területén 220 rendes és 29 alapító tagot számlál e derék, szép célt szolgáló egyesület, a melynek tagjai közül a következők jelentek meg: Pánczél Ottó kir. erdőfelügyelő, egyesületi alel- nök, Kolozsváry Andor v. főerdész, Hoffmann Sándor erdőtanácsos, Mitske Gusztáv erdőgondnok, a gömörmegyei egyesület kiküldöttje, Do- knpil Adolf erdőfelügyelő, Mahr Károly főerdész, Schaller Károly erdész, mindhárom Frigyes főherceg bellyei uradalmából, Sréter Alfréd Eszter- házy herceg erdőfelügyelője, Büchel János m. kir. erdőmérnök, Pártos Vilmos erdőmester, Ihrig Vilmos erdőtanácsos, Tatarek Kálmán uradalmi erdőmester, Dobó Jenő urad. főerdész, Schmidt Ferenc főerdész, Mayer Gyula főerdész, Suha Rezső pécsvárosi erdőmester, Seeh Jenő főerdész- mérnök, Wenk Ferenc főérdész, Traum János erdészjelölt; a gazdatiszti kar részéről Návay Emil főfelügyelő, Fabricius István s. felügyelő, Lábody István ispán, Tassy István ispán és Simon István gazdasági segéd. 28-án megjelentek még: Halász Géza főerdészmérnök, Éri Márton dr. tb. vm. főjegyző, erdészeti előadó és Bodnár István. Elszállásolásukról Pártos Vilmos erdőmester gondoskodott, aki egyáltalán Návay Emillel együtt a házigazdái szerepet a legnagyobb szeretetreméltósággal töltötto be. A gyűlés a polgári kaszinóban rendezett pompás ebéd után, délután 5 órakor kezdődött. Széchenyi Bertalan gr., egyesületi elnök akadályozva lévén a megjelenésben, az elnöki széket Pánczél Ottó erdészeti felügyelő foglalta el. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után Kolozsváry Andor, az egylet nagytevékenységü titkára beszámolt az egylet folyóügyeiről, majd a számvizsgálóbizottság jelentését hallgatták %meg a pénztár múlt évi számadásáról, melyet elfogadlak. Utána a jövő évi költségvetést állapították meg. Pártos Vilmos m. kir. közalapitványi erdőmester érdekes felolvasást tartott a Teréziánumi alapitványi uradalomról, amelyet tudvalevőleg Mária Terézia királyné azért alapított, hogy a magyar ifjak katonai nevelését elősegítse. — Az 5800 hold erdőből és körülbelül 12.000 hold szántóföld és más területekből álló mintagazdaságot 1869-től kezdve teljesen magyarul igazgatják. A milleneum évétől kezdve a Ludoviceum 11 növendéke innen kapja a tanulmányi ellátási költséget. Ezután az átiratokat tárgyalták le. Ezek között kiválóan fontos volt az Arad, Temesvár- és Lugos-vidéki erdészeti egylet indítványa, amely a parcellázás körül előfordult hibák és visszaélések törvényhozási orvoslását sürgeti, valamint azt, hogy az erdőbirtokok szétforgá- csolhatók ne legyenek. Borsod—Gömörmegye erdészeti egyesülete a magánerdészek anyagi helyzetének rendezése érdekében irt át. A közgyűlés mind a két indítványt magáévá tette. A megürült két választmányi tagsági helyre Hoffmann Sándor m. kir. erdőtanácsost és Büchel János m. kir. erdőmérnököt választották meg. Nagyon szép és elismerésre méltó cselekedete az egyletnek, hogy bár mégcsak működésének 4-ik évébe lép, pályadijak kitűzésével szolgálja nemes célját. így 100 és 50 koronás pályadijat tűzött ki egy szép előmenetelő erdészeti főiskolai hallgató részére : 250 koronát az erdőőri és vadőri szolgálatban kitűnt kiváló altisztek jutalmazására s végül 45 koronát az erdőőri szakvizsgát Pécsett kitüntetéssel letevő 2 erdőőr részére. Ezenkívül elhatározták, hogy főleg az összetartozandósági érzett ápolására, szorosabb kapcsolat előmozdítására Kolozsvári Andor titkár szerkesztésében évkönyvet adnak ki. Közgyűlés után este 9 órakor az uradalom fényes vacsorán látta vendégül a megjelenteket, akik az ott részt vett hölgyekkel reggelig tartó táncmulatságot rögtönöztek. Másnap kirándulást rendeztek az ártéri erdősitések megtekintésére. Végezetre is az ember lesz az ur, mert amint Pártos Vilmos erdőmester szakavatott kezeléssel megmutatja, az eddig kopár, vagy jobbára viz alatt álló területek is jó részben hasznosítva vannak már. A társaság a Nyékipusztán Csikós-majoron át a Keresztes-féle szállásig ment, hol megvillásreggelizett, majd csolna- kon átkelve a holt Dunán, az erdősítéseket te kintette meg, nem győzvén a szakemberek elég elismeréssel nyilatkozni, az erdősítés szép sikeréről. Ezután a „bárka rakodói“ tisztáson ütött a társaság tanyát s kezdetét vette a lövőverseny. Az első dijat, egy szép vadásztáskát Tassy István ispán nyerte el, 10 közül 7 a másodikat, egy Thermost Kolozsváry Andor főerdész 10 közül 6—6 lövéssel, a harmadik dij Traum János erdészjelölté lett 5 lövéssel, Pánczél Ottó ugyan- csaa 5 lövésével szemben, ki az egymásközti versenyben vesztes lett, de azért elvitte a legszebb jutalmat, a bátaszéki hölgyek óriási mézeskalács szivét. Céllövés után kitűnő halebéd volt, melyen Pánczél Ottó a megjelent szekszárdiakat, Seeh Jenő a vendéglátó uradalmat illetve Návay Emil főfelügyelőt, Pártos erdőmester, Návay Emil főfelügyelő az egyetértő erdészi, gazdatiszti kart és a megjelenteket, Halász Géza főerdőmérnök igen szellemesen Sreter Alfréd hercegi erdőfelügyelét köszöntötte fel. Mig Sreter Alfréd elhárítván magárót a dicséretet, a további barátságos összetartásra ürített poharat, végül pedig Kolozsváry titkár a „legnagyobb szivü“ embert (Pánczél Ottó erdőfelügyelőt) éltette. A társaság 6 óra tájban ismét kocsira ült s némi meg-megállásokkal visszatért Bátaszékre, honnét a vendégek visszatértek otthonukba.

A ki friss és egészséges akar lenni, igyék legalább egyszer (hetenkint reggel a felkeléskor) egy félpohárnyi természetes Ferencz József-keserüvizet. Ez gyorsan és fájdalom nélkül megtisztítja a sok evéstől vagy ivástól túlterhelt emésztési csatornát, tisztítja a vért az anyagcserét hathatósan előmozdítja s ily módon sok súlyos bajtól megóvja az embert, A párisi orvosi akadémia a valódi »Ferencz József«-vizet nagyon jónak találta. Kapható ásványvíz-kereskedésekben, gyógyszertárakban és drogériákban.

TANÜGY.

Fejlődik a baba.

(Lélektani megfigyelés.)

És a kis leányok milyen jóizü ebédet főz nek homokból, sárból babájuknak 1 Hogyan be cézgeti, ápolja, éteti kis babáját a kis leányka ! Milyen szépen elbeszélget vele. Mennyire dicséri, csókolja azt, ha fantáziája azt suggerálja neki, hogy dicséretet érdemel, mig ellenben szigorú, feddő szavakat használ, sőt testi büntetést is alkalmaz babájával szemben, ha képzelőtehetsége neki ezt parancsolja. Mert babája ilyenkor saját szerepét veszi át, mig ő maga rendesen szülei és főleg anyja szerepét játsza. Azt lehetne mondani, hogy a szülők nevelési módszerük és a gyermekkel szemben alkalmazott bánásmód tükröző dik vissza a babajátéknál, mert amint a gyermek azt látta, úgy utánozza azt híven a legkisebb nüanszig.

íme látjuk, hogy az utánzási ösztönből, hogy válik ki a cselekvési ösztön és hogy ennek folya- mánya az alkotási ösztön. Azon legyünk tehát, minél több alkalmat adni a gyermeknek eme ösztöneinek fejlesztésére és éppen ezen cél miatt ne mesterséges, hanem természetes játékszereket adjunk kezeibe, mert a mesterséges játékszer megakasztja a cselekvési, de különösen az alkotási ösztönt ég megbénítja a fantázia működését. Mig ellenben a természetes játékszer említett lelkitehetségeket előmozditja és fejleszti, sőt testi fejlődésének határozott előnyére van. És ha még idejében jó irányba tereljük és igazítjuk, átmenetül szolgálhat a komoly foglalkozáshoz és ak kor a fiú apjának, a leány anyjának lehet kisebb dolgokban segítségére.

De azután az a szülő, aki előszeretettel foglalkozik gyermekével, legyen arra is elkészülve, hogy gyermekének tudvágyát is kielégítse. Száz és száz kérdést intéz a gyermek szüleihez, a melyekre aztán csak győzzön felelni. Hisz tudjuk, hogy ilyen gyermek valóságos élő kérdőjel. Némelykor oly meglepő kérdéseket intéz, hogy bámulatba ejt, máskor meg oly abszurdumot kérdez, hogy nincsen az a bölcs a világon, ki azokra felelni tudna. Sőt olyan kérdéseket is intéz némelykor, melyekre felelni — legalább direk feleletet adni — nem szabad az erkölcs nevében. De azért nagyon vigyázzunk a feleletekkel és ne riasszuk mindig vissza a kurta és goromba: „Hallgass !“ vagy „nem érted“ szavakkal, mert ezáltal idővel megtompul a tudvágya. Azért — iá csak lehetséges — elégítsük ki tudvágyát, de amennyire lehet mindig igaz és a valóságnak megfelelőleg, sohasem hazug, költött vagy kétkedő feleletekkel, mert ez által hamis képzete rét és nézeteket kap a gyermek sok dologról és azok — mint a dudva — megszaporodnak és nehéz lesz azokat a gyermek leikéből .kiirtani Mert innét ered az is, hogy a gyermek sokszor tudatlanul — valótlant mond, hazudik. De ez ő nála nem vétek, mert nem mond tudva valótlanságot, hanem ferde nézeteiből következő gondo at tévedést.

Itt nem a feddés és dorgálás van helyén, lanem a szeretetteljes útbaigazítás. Ilyenkor a