Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-08-18 / 33. szám

1910 augusztus 21. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 EGYLETEK, TÁRSULATOK. Orvosok közgyűlése. A 0. 0. Sz. tonavár megyei fiókja f. hó 15-én Szekszárdon, Ferenc- közkórház tantermében tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyet dr. Hevesi Gyula alelnök nyitott meg, aki a részvét hangján emlékezett meg az egyesület volt elnökének, dr. Hangéi Ig­nác vm. tisztifőorvos haláláról. Az elhunyt elnök helyébe dr. Drágíts Imre vm. tisztifőorvost vá­lasztották meg. Dr. Dragits Imre megköszönte a bizalmat, méltatta dr. Hangéi Ignác elhunyt t. főorvos, elnök elévülhetetlen érdemeit és indítvá­nyára a közgyűlés elhatározta, hogy emlékét jegyzőkönyv örökíti meg, s ennek kivenatát megküldi a gyászoló özvegynek, arcképét pedig megfesteti, Dr. Dragits elnök továbbá részvéttel emlékezett meg dr. Láng Frigyes választmányi tag haláláról is. Alelnökül megválasztották: dr. Kramolin Gyulát, választmányi tagokul pedig dr. Schall Kálmáut és dr'. Zavaros Gyulát. A pénz­tári jelentés szerint az egyesületnek bevétele 118 K 51 f. kiadása 301 K 86 f. pénztári készlet 879 K 64 f. A tagsági dijat 5 koronáról 7 ko­ronára emelték fel. A „Közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságoknál“ cimü törvénytervezetet behatóan megvitatták és az előkészítő-bizottság javaslata alapján elfogadták. Elénk eszmecserét fejtettek ki a ,.Betegsegélyző pénztári ügyek kér­dése felett és a közgyűlés elhatározta, hogy azon tavalyi határezatát, mely szerint a pénztárral való megegyezést az országos központra bízza, válto­zatlanul feutartja. A pénztári orvosok szövetsé­gének az 0. O. Sz. keretén kívül való megala­kítását nem helyeselték. A folyó ügyek elinté­zése után az orvosok a kaszinóban gyűltek egybe társas ebédre. Meghívó. ,,Tolnamegyei Tűzoltó Szövetsé­günk“ évi közgyűlését f. évi augusztus hó 28-án faddon fogja megtartani. Erre az ünnepséggel kapcsolatos évi közgyűlésre bajtársi szeretettel hívjuk meg Szövetségünk tagjait, abban a jó re­ményben, hogy bizonyságot tévén az ügy iránt való meleg rokonérzésükről, ezen ünnepélyes al­kalommal lehetőleg teljes számban fognak meg­jelenni ! Bajtársi üdvözlettel Pfléger Hugó, h. el nők, főparancsnok. Pleszky Antal, elnök. Len­gyel Rezső, jegyző. Az ünnepély sorrendje: 27- én Az érkező testületek fogadása. Este 9 óra­kor lampionos felvonulás Pleszky Antalné és Pflé­ger Hugóné úrnőkhöz, zászlóanyákhoz (Szerenád.) Ismerkedési estély Marossy Sándor ur házában. 28- án. Reggel a még érkező testületek fogadása. Délelőtt 9 órakor gyülekezés a szertárnál, felvo­nulás a zászlóagyákhoz és vezetésükkel a temp­lomba. Délelőtt 11 órakor éremosztás a község­házán. Délelőtt 12 órakor közgyűlés a k. háza tanácstermében. Délután 1 órakor diszebéd Ma­rossy Sándor ur házában. Este táncmulatság. Esti táncmulatságra a beléptidij: személyenként 60 f. TANÜGY. Fejlődik a baba. (Lélektani megfigyelés.) Furcsa időket élünk. Mintha egy társadalmi katasztrófa előtt állnánk. A tekintély elve meg rendült. Nem imponál már senki és semmi, leg- fölebb a vakmerő nagy száj. Ez tud még vala­hogyan ideig-óráig látszatot kelteni. De a szüle­tés, rang, kor, képzettség, puritán jellem, sze­rénység, mind elavult dolgok, melyek a mai modern társadalomban nem numeráinak. Egy uj társadalmi felosztás előtt állunk. Hogy hogyan fog fejlődni, bizony még nem tudja senkisem, mert még csak az erjedés processusa van For­rong, zsibong minden társadalmi rétegben. Annyi bizonyos. És hogy eme kibontakozás, eme áta­lakulás, minden nagyobb rázkódtatás nélkül nem fog megtörténni, azt máris az előcsatározásokbél lehet megállapítani. Milyen elkeseredett harcok fejlődnek már is a munkaadók és munkások, a pénz és nyerserő között, elég alkalmunk volt már tapasztalni az úgynevezett szociálistikus mozgalmak alkalmával. Hogy melyik fél fog győzni, nagyon kérdéses. Valami azonban azt súgja, hogy egyik fél sem fog teljes győzelmet aratni, hanem a két szélsőségből egy harmadik erő, mely a két tusakodó erő között még lappang fog győzedelmesen kikelni. Hogy milyen erő és milyen győzelem fog ez lenni, azt persze semmi­féle szociológus még meg nem állapíthatja. De ha kutatjuk e forrongás, e baj okát és az Ariádne fonalán tovább haladva a baj gyö­kerét akarjuk megtalálni, akkor bizonyára neve­lési rendszerünk alapelveihez jutunk. Mert ott van a baj eredete, kezdete és főfészke, mint a filloxerás szőlőtőkénél, hol nem a fürtön, hanem a gyökéren van a baj. A vallás, erkölcs, csak tűrt. Az ethikai nevelés túlhaladott álláspont. A fő az intellektu­ális nevelés. Képzett embereket nevelni, kik az élet harcát sikerrel meg tudják állni, ez- a főcél. Hogy ezen emberek jellemesek e, erkölcsösek és vallásosak-e, avval nem törődik senki. Csak a világi törvényekkel ne jöjjenek összeütközésbe. Hogy az Istennel milyen viszonyban vannak, az az ő dolguk, melyhez senkinnk semmi köze. ^ És hogy eme egyoldalú cél eléressék, az iskola annyi tudományközléssel lesz megterhelve, hogy a nevelésre vajmi kevés idő jut. De a szü­lői ház sem ér rá nevejni, mert az élet föntartá- sához és annak minél kellemesebbé való tevésé­hez szükséges dolgok beszerzése fölemészti fizi­kai idejét és erejét egyaránt és azért gyermekei­nek nevelése alul quasi emancipálja magát, mert tulajdonképen ő szerintük — ez az iskola fel­adata. Pedig itt nagy tévedés forog fenn, mert a kedély és jellem művelése elsősorban a család­nak kárdinális feladata. Igaz, hogy az iskolának is nevelői feladata van, de az talán inkább csak a családi nevelésnek helyes útra való terelésében, annak igazításában, támogatásában, segítségében és quasi kielégítésében találja fő célját. Azért egyedül az iskolára bizni a gyermek nevelését épp oly elhibázott volna, mintha az iskola akarná magát a nevelés föladata alul kivonni. Mindkét dolog téves volna és csakis a karöltve való pe- velés a helyes felfogás. A családnak főfeladata az ethikai nevelés, mig az iskolának főcélja az intellektuális nevelés, mégis azon határozott kö­telezettséggel, hogy egyik a másikat hathatósan támogassa. Ha e két tényező — család és iskola — tisztában van feladatával és azt minden irányban lelkiismeretesen végzi is, akkor az eredmény is kedvező lesz. D e az élet tapasztalata igen sokszor, sőt azt lehet mondani : legtöbbször az ellenkezőt mu­tatja, mert mig az iskola az intellektuális neve­léssel úgyszólván túlterheli a gyermeket, addig a család a nevelés ethikai oldalával vajmi keve­set vágy éppenséggel semmit sem törődik és igy előáll az a nevelési ferdeség, melynek naponta tanúi vagyunk. Tudnak az emberek mindenféle tudományos dolgokról, de nincs erkölcsük, ninc3 szivük, nincs nemesebb érzésük, nincs kedélyük, nincsen idealismusuk, nem tudnak lelkesedni sem Isten, sem vallás, sem haza, sem felebarátért, csak prózai dolgok után törtetnek, csak élveze tek után hajhásznak, csak pénz, pénz és megint pénz után vadásznak. Ebben központosul minden törekvésük, ebben kulminál minden vágyuk, ennek birtokába juthatni legfőbb életcéljuk. Pedig milyen hálás és szép feladat jut a szülőnek, ha tanulmánya tárgyává teszi édes gyermekének, megifjuhodott saját énjének fejlő­dését, ha figyelemmel kiBéri annak az ártatlan léleknek ébredését és megnyilvánulásait. Legszebb életfeladatát teljesiti az a szülő, ki gyermekeinek lelki nevelését jó irányba tereli és azt fejleszti, mert evvel nemcsak önmagának szerez lelki örö­met, hanem édes gyermekének megfizethetlen lelki kincset , ad. Egy olyan erkölcsi tőkét bocsát gyermekének rendelkezésére, mely őt minden baj ellen — ha nem is óv meg — de megvértez, vészt-vihart állhat, elméjét hab nem hányja, békessége Istenben meg nem rendül — mint KempÍ8 Tamás mondja (I. könyv 3. p.) * Nézzük hát a baba fejlődésének egyes tüneteit. Bizonyára mindenki emlékezik még gyer­mekkorának benyomására. Milyen maradandó emléket véset magának a gyermeki lélek puha talajába a jó és rossz példa. Minden szülő mond­hatna el azon korból egy-két epizódot. Azért minden szülőnek és nevelőnek arra kUl hatni és azon kell lenni, hegy a gyermek előtt csakis oly dolog történjék, mit a gyermek maga is cselekedhet, mert számolnunk kell a gyermek első éveiben nagyon is megnyilatkozó utánzási ösztönével, amely ösztön a gyermek szellemi tehetségei fejlődésének egyik főkellékét képezi. E korban még minden uj előtte, minden látott cselekvés és hallott szó az újdonság ingeréve hat lelkére. Tapasztalata azonban még absolute semmi sincs, de az utánzási ösztön már felébredt benne. Mit csinál tehát? Pontról-pontra utánozza a látottakat és hal­lottakat, hol nagyobb hol kisebb ügyességgel, mert a cselekvési ösztön nem engedi nyugodni, tétlenséget nem tűr. Mivel azonban sem tapasz­talata sem logikája még nincsen, utánoz híven és vakon úgy cselekvésben mint kifejezésben. Azért óva kell inteni a szülőket, hogy soha olyanokat ne cselekedjenek és beszéljenek a gyermekek előtt, mit azoknak esetleg tenni vagy hallani nem volna szabad, de amit különben min­den jóizlésü szülő úgyis megtesz. De inteni kel a szülőket különösen arra is, hogy soha gyere­kesen i.e beszéljenek a gyermek előtt, mert sze­gényke hiven utánozza azokat a kifejezéseket, miket szüleitől hallott és ha igy azután ezt a gyerekes kifejezésü beszédet megszokta, legfölebb azt nyerjük meg vele, hogy szegénykének két­szer is meg kell tanulni beszélni, ami azonban sokkal nehezebbre esik neki, mintha mindjárt rendesen tanult volna meg beszélni, mert régi igazság az, hogy sokkal könnyebb valamit meg­szokni, mint valamiről leszokni. (Folytatása köv. — Értesítés. A m. kir. vallás- és közok- tatusügyi miniszter ur Onagyméltóságához egy Szekszárdon fellálitandó nyilvánossági joggal fel­ruházott magán fiú- és leányiskola engedélye­zéséért folyamodtam. Magán utón nyert értesülésem szerint az engedélyt meg is kaptam. Addig is, mig az engedély hivatalos utón közöltetik — az idő rövidsége miatt — már most értesitem az érdeklődő szülőket, hogy intézete­met a helybeli polg. leányiskola régi helyiségé­ben f. évi szeptember hó I napján fogom meg­nyitni. Beiratás szeptember hó 1—8-áig naponkint délelőtt 9—11 óráig, tandij az I. és II. osztály­ban havonkint 6 korona, a III. IV. osztályban 7 korona; beiratási díj 2 korona; hitoktatási dij a hitoktatók által meghatározandó összeg; francia különóra dija havonkint 2 korona. Midőn ezeket az érdeklődő t. szülőknek szi­ves tudomására hozni bátorkodom, közlöm egyút­tal, hogy a tanitásban segítő társamul Kajos Erzsiké működéséről eddig is előnyösen ismert oki. tanítónőt sikerült megnyernem. Kérem ezek után a t. szülőket, hogy törek­vésem, mely a mai kor igényeinek kielégítését célzó elemi képzés, jóindulattal fogadni és nehéz vállalkozásomban támogatni szíveskedjenek. Szekszárdon, 1910. évi augusztus hó. Vargha Sára oki. goig’, és elemi iskola tanítónők. Mestertanfolyain asztalosok részére. Ke­reskedelemügyi miniszter f. é. október hó 10-én kezdődő 8 hétig tartó mestertanfolyamot rendez az újpesti állami faipari szakiskolában asztalos- mesterek és segédek részére. E tanfolyamra je­lentkezők lelkiismeretes képzésben részesülnek a műhely- és szaki’ajzban, valamint a könyvitel- ben, üzleti levelezésben és költségvetésben. Müiz- lésük fejlesztése mellett elsajátítják az asztalos­ipar legmodernebb vívmányait. A jelentkezők : mesterek érdem szerint heti 15—18—24, segé­dek érdem szerint heti 12—15—18 koronáig ter­jedő ösztöndíjban részesülnek. Jelentkezések ipar- igazolvánnyal, segédek munkakönyvvel vagy működési és születési hizonyitv ány s eset­leg ipariskolai bizonyitvánnyaikkal felszerelt bé- lyegtelen kérvények szeptember 18. legkésőbb 24-ig az állami faipari szakiskola igazgatóságá­hoz Újpest, Árpád-ut 131 szám intézendők. Tanügyi hírek. Egyhuzamban! taní­tás az elemi iskolákban. Magyarország legtöbb városában mozgalmat indítottak a szülők is kér­vényt adtak be az iskolaszékekhez, hogy a nép­iskolákban a jövő tanévtől kezdve, vagyis 1910. évi szeptember 1-től az előadások reggeli 8 órá­tól egyhuzamban legyenek. — Harminckilenc pályázó. A dombóvári állami iskolánál újonnan szervezett két tanítói állásra 39 pályázó folyamodott. — A pécsi püspöki jogakadémiában az 1910/11. tanév I. felére szóló beiratások 1910. évi szep­tember hó 1-től szeptember hó 15 ig bezárólag, naponkint délelőtt 10 órától 12 óráig az intézet igazgatói helyiségében (Pécs, Király-utca 42. sz.) eszközöltetnek. — Nyugdíjaztatások. Mányok Ferenc szakcsi tanító 800, — Petter Ágoston bátaapáti tanító pedig 1500 koronával nyugdí­jaztalak f. évi szeptember 1-től. — Tanítói köz­gyűlés. A TolnaL Ref. Egyházmegye Néptanító Egyesülete f. hó 9-én Szekszárdon a polg. iskola tornatermében tartotta meg évi rendes közgyűlé­sét, melyet Szakács Imre mórágyi lelkész imája után Bocskár Ferenc alsónyéki tanitó, elnök szép beszéddel nyitott meg. Beszédjében mély tiszte­lettel emlékezett meg a nyugalomba vonult Ti­hanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő érde­meiről. Az egyesület folyóügyeinek elintézése után megejtették a tisztujitást a követke§ő ered­ménnyel ; elnök lett Vida Ferenc, alelnök Patay Pál, főjegyző Szeghő István, aljegyző Müller Menyhért, pénztárnok Ballabás Bálint és könyv­tárnok Rácz Gyula. — Államsegély. A minisz­ter a Németh Olga dunaföldvári magán polgári leányiskolája részére 600 korona államsegélyt utal­ványozott az 1910—1911. tanévre.— A duuafÖld- vári íparostanonciskolai felügyelőbizottság tag­jait az 1910—1911. tanévre f. hó 10-én válasz­tották meg. Einök : Niertit Béla gyógyszerész, alelnök : Gauzer Ignác községi biró, gondnok:

Next

/
Oldalképek
Tartalom