Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-07-21 / 29. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 julius. 24. csak. önmaga, hanem az .egyház és állam ellen is vét, mert a gyermek nemésak a szülőé, hanem az egyház és államé is. Ha á szülő mulasztást kö.vet el gyermekével szemben, vet. az.allám ellen, mert csak munkát ad vele annak,^ki kénytelen az ilyen gyermekkel szemben már eleve á j avitóintézétet igénybevenni, de vét az egyház ellen is mert nem követi az egyház tanítását. Miután pedig a tanító nemcsak a szülők, hanem az egyház és állam érdekeit is képviseli akkor, amikor a gyermeket bünteti és javulásra inti, azt mondom, 1 hogy ilyeb esetben téljes ioggal használja a vesszőt. Néhol a nép valláserkölcsi műveltsége teszi szükségessé a bot használatot. Majd ha nálunk oly müveit lesz a nép, mint a kontinens nyugati államaiban, akkor majd lehet beszélni a bot szükségtelenségéről, de addig nem. Ilyen műveltséggel szemben csak oly radikális eszköz segíthet, mint a minő a bot. A legrégibb időben szerepel már a botbüntetés. A bottílalmat Rousseau hirdette, a francia forradalom magáévá tette és a féktelenül szabadjára engedett emberből fenevadat nevelt. De ne menjünk messze! Figyeljük a napjainkban élő társadalmi életet, amikor a bofbtin- tetés törvényileg van tiltva s látni fogjuk mit tesz a bottilalom. Vagy talán igy volt ez akkoris, amikór a botot még meg-megsuhogtatták ? „Aki fiát szereti, az a vesszőt nem kíméli“' mondja a szentirás. , A tanító a szülők helyettese. És az a tanító, aki a gyermekeket igazán szereti, nem is kíméli a vesszőt tőlük, — amikor, azok megérdemlik —1• mert tudja jól, hogy azzal csak a gyermeknek használ. Nagyon téved az,-aki azt hiszi, hogy a tanító csupa passzióból veri meg egyik-másik növendékét. Óh nem ! És ha mégis yolna ilyen, az nem érdemli meg a tanító nevet, az olyan menjen lovardába dresszirozónak. Ne higyjük, hogy a botbüntetés lealacsonyítja a gyermek emberi méltóságát. Sőt, bátran merem állítani, hogy nefli hogy lerontja, hanem a következményekben felemeli azt! A botbüntetés célja a gyermek erkölcsi világának tisztázása és isteni eredetének méltóságára való felemelése. Igaz, hogy ezt az állítást a bot ellenzői — kik nagyobb részt a száraz elmélet emberei nem fogadják el. Szép. de próbálnák csak meg ezek a tudós urak egy fél évig elfoglalni egy: tanítói állást, majd meglátnák akkor, menynyire helytelen volt a botbüntetést törvény által eltiltani. Vájjon mit tenne egy ilyen jó ur, ha az egyik gyermek egyszer elébe toppanva igy szólna: „Az Istenit az apádnak, hát üss ide, ha mersz !“ Ne higyje senki, hogy a másik percben már nem táncolna a bot. Szeretettel büntessen a tanító és úgy, hogy a gyermek érezze azt, hogy saját érdekében s jövő életét figyelve, nem rossz akaratból használta azt 8 hogy a gyermek a kiállott büntetésért ne hogy meggyülőlje, hanem hogy még jobban megszeresse tanítóját. A botbüntetésnél nagy igazságérzettel, higgadtsággal, körültekintéssel, megfontolással kell eljárnunk. Felhevült állapotban soha ne büntessen a tanító. Ezt kikerülendő a külföldi paeda- gógusok 10—15 évvel ezelőtt még azon a felfogáson voltak, hogy a botbüntetés alkalmazható a szülők előzetes értesítése után. „Az újabb paedagogusok azonban fölöslegesnek tartják azokat a kautélákat és kívánják, hogy a szabályrendeletek hozzák be ismét a botbüntetést, ismerve azt a tényt, hogy a mai tanítót műveltség és tanultság dolgában hasonlítani sem lehet 50 év előtti kartársaihoz, miben erős garancia rejli k.“ (Dr. Winkler.) (Folytatása köv.) NYILT-TÉR. * A legtöbb közönséges hashajtószér azzal v tulajdonsággal bir, hogy még állandóan na* gyobbodó adag használata mellett is folyton vészit hatásából. Az oly sok orvos álta dicsért Ferencz József-keserüviz kitűnő oldó és hashajtó hatása ellenben még huzamos használat esetén is mindig egyforma marad. A valódi Ferencz József-keserüviz a belet görcsök nélkül mossa ki, az étvágyat fokozza, anélkül, hogy a gyomrot bármikép megterhelné. Ezen kiváló tulajdonságaiért a bécsi általános közkórházak V. orvosi osztálya beható kísérletezés után megállapította, hogy »a Ferencz József-viz a »keserüvizek« leghivatottabb képviselője.« *) E rovat alatt közeitekért nem vállal felelősséget KÖZGAZDASÁG. Körlevél o madárvédelem érdekében. (A Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövets Igéhez csatlakozott egyesületeknek.) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos közlönyében, a „Köztelék“-bén két tudományos intézetünk vezetői között polémia folyt lényegében afölött, vájjon a rovarevő madaraknak gazdasági jelentősége van-e és azok ebből a szempontból részesitendők-e védelemben ? Ennek a kérdésnek , megvitatása a gazdák körében nagy feltűnést keltett, annál inkább, mert a két előkelő tudományos intézet vezetőinek vitatkozása a dolog természeténél fogva a kérdés eldöntésére nem vezethetett. Mellőzzük a mindkét oldalról felhozott érvek és adatok szembeállítását és bírálatát, mert polémiába keveredni egyáltalában nem óhajtunk.Kötelességünk azonban nekünk is a kérdésben elfoglalt álláspontunkat a t. társegyesületeknek és ezek utján az érdekelt nagyközönségnek tudomására hozni. Álláspontunk pedig az, hogy a leghatározottabban valljuk a rovarokkal táplálkozó mada-i raknak azt a kiszámíthatatlan nagy hasznát és jelentőségét, hogy a mező- és erdőgazdaságot a rovarok milliárdnyi értékekre rugó kártételeitől megóvják és hogy ennélfogva az állami hatóságnak épugy, mint; a társadalomnak kötelessége mindent elkövetni a végre, hogy a rovarevő madarak szaporodása előmozdittassék. ,, Merőben feleslegesnek Ítéljük, hogy álláspontunk indokolására adatokat hozzunk fel. Ele- gendönek véljük, ha egyszerűen arra utalunk, hogy álláspontunk egyezik földmivelési kormá-. nyunk irányával és egyezik — lehet mondani — az egész müveit é$ tudományos világ nézetével is. A rovarevő madarak gazdasági jelentősége mellett állast foglalt a földmivelésügyi kormány, midőn 1895-ban az addig tisztán a madárvonulások megfigyelése érdekében fennállott ornitho- logiai központot saját ügykörébe átvette és a gyakorlati madárvédelem érdekeinek ápolásával megbízta; midőn 1899-ben a törvényhozás hozzájárulásával 62,000 korona költségei „Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségünkre“ (Chernél István irta) cimü nagy alapvető munkát kiadta ; midőn 1901-ben egy törvényen alapuló rendelettel 89 madárfajt absolut hasznosnak jelentett ki és azokat minden kivétel nélkül való feltétlen védelem alá helyezte; midőn a haladó kultúra következtében meg- fogyoft természetes fészkelő helyek pótlása érdekében a mesterséges fészkelő odvak tömeges gyártását és térj esztését meginditotta ; és végre midőn a magyar kir. ornithologiai központot megbízta, hogy a madarak hasznának és kárának kérdését azok táplálkozásának folytatólagos és állandó megfigyelése utján tanulmányozza és ennek a tanulmányozásnak támogatására az állami megvizsgáló és az állami rovartani állomásokat utasi tóttá. De a rovarevő madarak gazdasági jelentőségét teljes nagyságában az a körülmény tünteti fel, hogy e madarak védelmét épen a földmive- lésre nézve megállapított hasznos voltuknál fogva az egész müveit világ szükségesnek elismerte és a madarak megvédését nemzetközi érdeknek jelentette ki. Hazánknak egy nagy fia, gróf Andrássy Gyula volt az, aki mint közös külügyminiszter már 1875-ben indította meg azokat a tárgyalásokat, melyeknek célja az volt, hogy Európa valamennyi államai egyértelmű kötelezettségek vállalásával nemzetközileg biztosítsák a hasznos madarak védelmét. Azóta, tehát közel 4 évtized óta, lehet mondani az egész müveit világ illetékes természettudósai és a különböző államok kormányai és diplomatái azon munkálkodtak, hogy Európa valamennyi államát egy megfelelő ne mzetközi egyezmény megkötésére bírják, mely munkálkodás eredménye a Párisban 1902. évben a hasznos madarak védelme érdekében létrejött első nemzetközi egyezmény volt, mely nálunk is törvénybe iktattatott. Ennek az első nemzetközi egyezménynek jelentősége kitűnik abból, hogy az 36 madárfajnak, mint hasznosnak nyújt védelmet 12 különböző államban. Ezt a jelentőséget 1909 december hóban, elismerte még Olaszország is, amely a római nem zetközi mezőgazdasági intézet közgyűlésén hozzájárult ahhoz a határozathoz, hogy a párisi nemzetközi egyezményhez még nem csatlakozott államok éd igy Olaszőrszág is az egyezmény köte lékébe lépjen. Ennek jelentősöge annál nagyobb, mert ezzel a lépéssel Olaszoaszág, hol az apró madarak milliárdjai a nagy rétegek állandó fogyasztási cikkét, képezik, a madarak gazdasági fontosságát a nap-élelmezési érdekek fölé helyezte. Eltekintünk a madarak gazdasági jelentőséi gét méltató tudományos munkák, emlékiratok és tanulmányok, kísérletek és intézetek imponáló nagy számától és még csak egy momentumra utalunk : az amerikai egyesült-államok époly életre* való, mint gyakorlati érzékű nemzete a rovar; evő madarak gazdasági hasznát oly fontosnak és minden kételyen kívül állónak ismerte el, hogy ennek tudatát az egész nép érzületébe beoltandó, a madarak és ezzel összefüggésben á fák kultuszának két külön ünnepi napot szentel az egye* sült államok területén levő valamennyi népiskolában,. Mindezek után felkérjük a t. társegjsüle- teket, hogy saját hatáskörükben kövessenek el mindent, hogy földmivelő országunk egyik legjelentékenyebb érdekét képviselő madárvédelem nagy jeletősége iránt a gazdaközönség bizalma nemcsak, hogy meg ne ingattassék, hanem gazdáink saját jól felfogott érdekükben fokozott ro-, konszenvvel forduljanak az okszerű madárvédelem fejlesztése felé, melynek általános felkarolása alapos kilátást nyújthat nekik arra, hogy belátható időben a rovarevő madarak, mint a gazda, legtermészetesebb és legigénytelenebb szövetségesei meg fogják őket jWpi a terményeiket pusz-i titó bogarak kártételeitől-és á rovarirtás mindenféle költségeitől és zaklátásaitól egyaránt. - ■» A gyakorlati madárvédelem rendszeres felkarolása és fejlesztése csak mintegy 5 évvel eze lőtt indult meg. A mozgalom tehát oly annyira- uj és a kezdet nehézségeivel küzd, hogy minden támadás csak a károsabb visszahatással lehet a még nem erősödött közvéleményre. Azért kétszeres kötelességünk, hogy munkatársaink figyelmét' és segítségét kikérjük arra, hogy madérvédelmi törekvéseink még zsenge kezdetének megakasz- tását a gazdaközönség megfelelő felhívása utján ellensúlyozni igyekezzenek. A Magyarországi Állatvédő. Egyesületek Szövetsé-, gének nevében : Monostori Károly, Máday Izidor) nyug. ny. tanár, főtitkár. ny. min. tanácsos, élőtök.. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. I. A. Lőcse. Aktuális közleményeink miatt - eddig beküldött dolgozatai nem jelenhettek meg. Amint terűnk engedi, sorát ejtjük. A lapot megindítottuk. Pestalozzi. A beküldött dolgozatokat a közlendők közé’ tettem. Mindegyik napvilágra fog jutni. Szívélyes üdvözlet: — Kereskedelmi iskolát végzett gyakornok, ki a magyar és népiét nyelvet szóban és írásban birja és stenografálni tud, kezdő, fizetéssel azonnali belépésre kerestetik. Mindkét nyelven írott ajánlatok Krausz Béla liszt-, fűszer- és gyarmatáru nagykereskedő Tolna, címre, intézendök. 'sidőktől fogva szappannal tisztítjuk a ruhán jett foltot, szappannal tartjuk tisztán testünket, szappan a legjobb szer a fog és száj mosásra is a modern orvosi tudomány legújabb tanítás szerint. Érthető tehát Sztraka Menthol fog- szappanjának közkedveltsége, mely az ínyt nem marja, mégis erősen desinficiál habja nem undorító, sőt ellenkezőleg tartósan üdítő hatása eljut a fogközök legrejtettebb zugába is. E szappannak köszönhetjük, hogy illemeden szájszag, s fogak romlása nincs többé. *á gyógy tárakban 1 kor. 3 drbt. 3 koronáért rmentve küld Sztraka gyógyszerész Mohol. — ipkató : Benelly Ferenc Károly gyógyszerésznél,. ------------------■ Gvönk. • Ho sszú évek tapasztalatai alapján a legjobb anyagból készülnek a „Styria“ és „Styria-Demokrata“ kerékpárok. Kerékpáralkatréazeket és kerékpár- gummikat, lámpákat stb. szállítunk olcsóbban, mint bárhol! Kerikp&rjavitáaok] gyorsan éa pontosan eszközöltetnek Müller Testvérek B9 mechanikusoknál K3 Szekszárdon, Kaszinó BazárKét évi jótállás! Kérjen árjegyzéket 1 a szert.
